Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-10 / 82. szám
1921. szeptember 10. „Komáromi Lapok. 8. oldal, jóváhagyás elbírálása céljából kiadattak a rendőrfőnöknek. Hogy erre miféle szempontok lehetnek befolyással, rrra következtetni lehet abból, hogy a rendőrfőnök bekérte a tagok névsorát, a május 5-iki pöstyéni kongresszuson résztvettek névjegyzékét s hogy érdeklődött a tárgyalási nyelv iránt. A köztársaság területén mindenféle muukásszervr zetek és egyesületek, köztük kommunisták szervezetei nyakraföre alakulnak s ezek alakulását a hatóság nem akadályozza, tagjaik névsora s a tárgyalá.-i nyelv iránt nem érdeklődik. Azt hiszem, hogy ezt a szégyenteljes helyzetet tovább nem tűrhetjük. A kommunistákat senki sem kérdozi, hogy egyesületeikben miféle nyelven tárgyylnak és senki sem törődik azzal, hogy kik ezeknek az államellenes egyesületeknek tagjai C-ak nekünk gazdáknak, akik az állam legelső fentartói vagyunk, kell alibit igazolni, mikor életérdekeink védelmére egyesülünk, csak neküuk kell igazolni, hogy miféle nyelven tárgyalunk. Szabad szervezeteinkben a tárgyalási nyelvet a tagok többsége, nem pedig a rendőrfőnök szabja meg, tagjaink pedig nem haramiák, de nem is kommunista emigránsok, akik felől r ndőri információkra volna szükség. Jó volna, ha a legfelsőbb hatóságok másnemű egyesületek működésével szemben tanúsítanák ezt a nagy óvatosságot, akkor mindenesetre nagyobb rend uralkodna az államban s a mezőgazdálkodás sem állana csőd előtt a gyanús egyesületek működése miatt. Azt hiszem itt senki sem fogja kétségbe vonni, hogy az OSZGE csak úgy válhatok az egész ország mezőgazdaságának képviselőjévé, ha az OSZGE-ben a törvényadta kisebbségi jogok minden nemzetiségre nézve tiszteletben tartatnak s ha az itt résztvevő gazdák azon a nyelveu szólalhatnak fel, amely nekik leginkább m> gfelel. ügy hiszem az egyesület hivatalos nyelvéül sem lehet az államnyelvet előírni, mert a hivatalos, tehát a hatóságokkal való levelezés, a tárgyalás és az elnöklés nyelvét, a Ugrok többsége van hivatva eldönteni. Ha az OSZGE erős akar lenni, úgy ezekért a jogokért nyílt fisakkal kell sskra szállnia s nem szabad hasóságok eiőszakosságai előtt meglapulnia, hanem bujkálás helyett a tényleges jogi helyzetnek megfelelő elbánást, kell kikényszeritenie. Mi gazdák a mi jogainkat nemzetiségek szerint tagolva és saját nyelvünkön is védeni akarjuk s az országos szervezet keretében erre vonatkozó és minden más jogaink érvényesülését és a hatóságok által való elismertetését kívánjuk. A kifejtettekre való tekiutettel szükséges, hogy az országos szerv megépítésénél nagy figyelemmel legyünk arra, hogy ez. valamely tekintetben ne akadályozza a gazda érdekképviseleteknek nemzetiségi alapon való szervezését, mert ez által a gazdatársíulalmi tényezők nagy részének közreműködését már eleve is kizárnák. A nemzetiségi alapon való gazdaszervezkedés Szlovenszkóbau, hol a kormány mezőgazdasági politikáját nemzetiségi szempontok irányítják, nem alárendelt jelentőségű. Nem hagyhatom szó nélkül,* hogy bár alaptalanul, de mégis sokan úgy vélik, hogy az OSZGE nek az országos szervezet megaiakitáíára irányuló mozgolódása azt a látszatot t’-oiti, mintha a Magyar Gazdaszövetség szervezkedése elől akarná a talajt elhódítani. Épyen ezért a magyar gazdák csak úgy tárnogatuatják az országos központot, ha ez az ő, nemzetiségi alapon nyugvó szervezkedésükre a legnagyobb mértékben tekintettel van. Ha az országos központ szervezői a magyarság gazdatömegeire is építeni óhajtanak, amint hogy e nélkül célt el sem érhetnek, akkor a felhozott szempontot nagyon meg kell szívlelniük. Épen igy kerülni kell mindent, ami az egyes gazdaszervezetek autonom jogát és cselekvési szabadságát indokolatlanul s a jól felfogott gazdaérdek ellenére korlátozná, ha életképes központi szervet kívánnak teremteni. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy az OSZGE, mely a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének megalakítását élőké- j szitö bizottságban vezető szerepet játszik, ezt j a szempontot nem méltányolja. Egyik legutóbbi ülésén is diktátori hangon vontak felelősségre egyes vármegyék autonom munkaadó szervezeteit, mért működési területükre nézve a kormánypresszióval erőszakolt kollektív szerződések helyett külön, érdekeiknek megfelelő bérlevéiformulát Írtak elő a cselédszerződtetéshez, tették pedig ezt akkor, mikor az OSZGE esetleges más szerződtetési rend megtárgyalása j iránt előzőleg nem tett semmi kezdeményező lépést s ez irányban idejekorán nem lépett érintkezésbe az említett munkaadó szarveze- j tekkel. Jellemző, hogy amikor a GEOSZ-uak j csak egy előkészítő bizottsága létezik s ami- j kor az OSZGE még ezen előkészítő bizottság jogait sem gyakorolhatja, akkor az OSZGE egyik vezető embere már úgy beszél, mintha , az önálló gazdaszervezetek autonómiája meg- > szűnt volna. Engem a közérdek, a gazdák összességének érdeke vezet, s azért nagyon sajnálom, ha kijelentésem által egyes, ogyébként tehetséges és ügybuzgó urak magukat találva érzik, azonban ie kell szögeznem, hogy az OSZGE vezetésében egy szűk vidék külön szempontjai s egy-két egyén ellentmondást nem tűrő despotizmnsa az országos gazdaérdek rovására túlzott mértékben érvényesülnek. Az OSZGE ezen egyoldalúsága dacára mint az országos egyetemes gazdaérdek legitim képviselője gerálja magát, s ebben annyira megy, hogy sikeresen működő autonóm gazdaszervek fölött diktátori jogokat vindikál magának. Az orszásos központi gazdaszervezet megalakítására kétségtelenül az OSZGE volna hivatott, ha a felsorolt okokból a bOé helyezett közbizalom nem szenvedett volna, s ha eltudnánk azt felejteni, hogy az OSZGE ugyanazon vezető emberei, akik most a gazdasági egyesületek országos szövetségét csinálják, ezelőtt két hónappal á gazdasági egyesületeket , fel akarták oszlatni. Az országos gazdaszervezetet meg kell alkotni, ez kétséget nem szenved. A feladatot megoldani csak úgy lehet, ha az OSZGE-ben történik rendszerváltozás, vagy ha a szervező munkát az OSZGE helyett maguk a létező gazdasági egyesületek és gazdaszervezetek veszik a kezükbe. Tudom, hogy száz és száz gazdatársam mindezt épen úgy érzi és tud;a, amint elmondtam és hogy mindegyik feszélyezve érezte magát ezeket nyivánosságra hozni. Én sem tettem szívesen s jobban szeret- ! tem volna azt, hogy komoly bírálatnak foganatja és személyekre és rendszerre kiható konzekvenciája is legyen. Leköszöntem inkább i választmányi tagságomról, hogy a nyilvánosság ] előtt elmondhassam az igazságot. Reményiem, hogy a gazdák most már ; maguk veszik kezükbe országos szervezetük ! megalkotását, melytől létük függ. Félre mindazokkal, akik akadályai az j egységes gazda front kialakulásának. A zöld zászlót mi magunk lobogtassuk, védjük és ! vigyük győzelemre. ZSOLDOS TANINTÉZET BUDAPEST, VÍL, DOHÁNY-UTCA 84. TELEFON: J—124—47. A legjobban készít elő magánvizsgákra. Vidékieknek levelező oktatás. Speciális, magánhasználatra irt tankönyvek alapján. 369 A pozsonyi egyetem sorsa izgatja a magyar közvéleményt, melybe minden téten keiül egy újabb méreganyag, hogy a nyugalmat, a békét, a munkát megzavarja. Most a pozsonyi, egyetem magyar jogi fakultását szünteti be a hatalom, minden megokolás né,kiül, hacsak indokul az előadónak brutális kijelentését nem fogadjuk el: — Macht geht vor Recht. Tehát a hatalom a jogot legyűri és letiporja. Helyes. A beismerésben is vau valami, ^uni csodálkozást vagy megvetést kelt az emberben. Helyes. A hatalom a jogforrás, ezt ismeri be az előadó ur, a szurony és a rendőr-bikacsök. Rendben vagyunk. Tehát most kormányelőadó igazolja azt, amit mi már harmadíóléye hirdetünk, hogy ez nem jogállam, hanem rendőrállam, hogy itt a jogbiztonság csak látszólagos és csak merő fikció. Megsemmisítik a diákok szigorlatait is, a promoveált doktorok tudori okleveleit is, szintén a fenti elv, a hatalom elve alapján. Tisztán látunk tehát, levetik az urak álarcuk, a demokrácia álarcát. Bizonyára a szigorlaton elbukott zsupánok és zsupápi tanácsosok, meg zsupánjeiöitek csekély tudománya készítette elő a kormány e lépését, akiket a gerinces és igazságos mag;ar pr.tfesszorok megmértek a tudoramy érzékeny mérlegén és könnyűeknek találták őket. Derék professzorok, ime, kötelességetek hűséges teljesítésének most aratjátok a vetését. Ha a zsupánok és zsupánjeiöltek kaptak volna tőletek bizonyítványt és doktorátust, még egy esztendeig meg lett volna hosszabbítva a pozsonyi jogi faku tás élete. így azonban megszűnik, megszünteti a hatalom. A szlovák fakultás majd kijáiultatja nekik a doktorátust, ami hiányzik hivatalukhoz, bár íudományt nem melleke.hét hozzá. De minek is az nekik. Nincs arra e mellett az elv mellett szükség, ha a hatalom a jogot legyőzi. Felesleges a tudomány, ha a zsebben van a hatalom. Az elrabolt elemi iskolák után,az elszlovákositott magyar középiskolák mellett, melyeket kihalásra kárhoztatott a polgári jogegyenlőség ormánya, itt az egyetem is áldozatul esik a hatalomnak. A pozsonyi magyar egyetem, ma yar szellem alapítása, megszűnik a magyar tudás*, a magyar ku/turat terjeszteni. A hatalom elfoglalja, az á hatalom, mely itt mindent készen talált, amit magyar elme, magyar kéz, magyar mnnka alkotott s amely ebből csak rombolni tud, de építeni képtelen. A pozsonyi egyetem elintézése ennek kiálló bizonyítéka. Ez a kiáltás bejárja az egész vi ágot és hirdeti a magyar kisebbség sorsát G v h zlovák iában. Sziouenszkö elcsehesiíése — A „Slovak“ leleplezi a nagy plánumot. — A „Slovák“ hasábjain érdekes cikk jelent meg Koza Matejov György tollából, aki az aktuális kérdések során jellemző erővel világítja meg- azokat az elcsehesitő törekvéseket, melyek a szlovákságot tervszerűen fenyegetik. Az elcse'hesités -— irja — az a sir, amelybe a cseh politika a szlovák nemzetet örökre el akarja temetni. Az elcsehesités lehetősége Csehszlovákia fölállításával vált aktnálissá. Magától értetődik, hogy ez a lehetőség nagyon csábította a cseheket s rózsás reménnyel töltötte el annyira, hogy elszámitották magukat úgy a saját, mint a mi nemzeti erőnk fölbecsülésénél. Kiszámították, hogy mennyivel többen vannak ők a szlovákoknál, milyen a gazdasági és kulturális túlsúlyúk, mennyi szlovákot nyerhetnek meg hasznot hajtó hivatalokkal stb. s ezért nyomban meg is csinálták a tervet Szlovenszkó okkupálására azaz eicsehesitésére. Ez a terv ma már teljesen világos s főbb körvonalaiban a következőképen fest: Az egész brachiális erőt Szlovenszkón cseh kézbe JhJftf 311 fl?! Rillt if ^an s5serencsém a h közönség szives tudomására hozni, hogy WM-1 öftciltieyiljfiloi. Komáromiján, Duna-utca 4. szám alatt női- és férfikalap-üzletet nyitottam. Raktáron tartok saját készítésű velour-, bársony és nemez-kalapformákat. Vállalom női és férfi kalapoknak szakszerű átalakítását, festését és vasalását a legmodernebb kivitelben és legolcsóbb árakon. Műhely: Klapka-tér 9. 8Z. A n. é. közönség pártfogását kérem. Tisztelettel Sohleiffer Sándor kalapos mester.
