Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-09 / 55. szám
KOMABOH lapok KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY Negyvenkettedik évfolyam. 55. számi Szombat) 1921. Julius 9. Előfizetési ár cseh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára i 80 fillér. . A Komápcmi Lapok, mely eddig hetenkint kétszer jelent meg, olvasótábora kívánságára — bár ez idő szerint a napilappá való átalakulás lehetősége technikai okokból nem lehetséges — julius hótól kezdve hetenkint háromszor, tehát minden másnap fog megjelenni, hogy fokozottabban szolgálhassa a magyarság érdekeit-. A Komáromi Lopok magyar politikája, mely kisebbségi jogaink, magyar kultúránk megalkuvást nem ismerő, bátor szószólója tisztét tölti be, ezzel fokozottabb erővel kivánja teljesíteni hivatását a magyar végeken. Élő lelkiismerete akar és fog maradni magyar nemzeti érzéseinknek, ezeket sem elaltatni, semelfásutni nem engedi. A Komáromi Lspok a szerény vidéki lap keretei messze túlhaladó módon az olvasók ezreit gyűjtötte maga körül és ma nevét, irányát messze vidék magyar területén ismerik, szives vendégképpen köszöntik. A Komáromi Lapok ebből az alkalomból újjászervezve munkatársai gárdáját, melyben a legjelesebb helyi irók mellett a magyarság minden reprezentánsa is helyet foglal, eleven és fürge tollal uj energiák beállításával fogja folytatni a küzdelmet magyarságunkért. Ez a harc azonban mindig a jog és igazság fegyvereivel folyik erkölcsi alapokon s ez adja fegyvereink erejét, növeli meg azok súlyát. Kérjük a magyar olvasóközönséget: sorakozzék zászlónk alá fa támogatásával sokszorozza meg erőnket. Lapunk minden kedden, csütörtökön, szombaton jelenik meg az eddigi terjedelemben. A Komáromi Lapofc-ra uj előfizetést nyitunk júliustól kezdve: egész évre 80 K fél évre 40 „ negyedévre 20 „ egyes szám 80 fillér. Tisztelettel a komáromi Lepek szerkesztősége és kiadóhivatala. ii?ii... 161 a itt! Eró'vel ... Extázissal ... a torkot összeszoritó, a velőt megremegtető hangon szeretnénk hozzátok szólani, levenni a kendőt szemetekről, hogy körültekinthessetek és végre lássátok, hogy hol álltok, hogy: Hol állsz magyarság!? Hol állsz magyarság! ? Te gazda! Ne hajolj mindig olyan közel a rögre, hisz könyeidtől úgyis sós, gondjaidtól keserű lett a kenyerünk! Te iparos! Mért figyeled oly élesen szerszá-Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. modat? Hogy'be ne vágd a kezed? Nem veszed észre, hogy mig az apró karcolásokat elkerülöd, hátadat orvul irtó sebekkel rakják? S mind, ti többiek — kiknek csak egy hibájuk van, hogy magyaroknak születtetek —, miért hallgattok és csak dolgoztok? Azt hiszitek, hogy a munka és a türelem majd meghoz mindent? Hát nem látjátok, hogy amit e percben építettetek, az már újra rom? . . . Volt erőtök, tekintélyetek, hírnevetek . . . Valaha nevettetek is. Volt örömötök, imádságotok s most csak az álom maradt meg, de az is mellet nyomasztó s kísértetekkel van te!e. Volt harci kürtötök, melynek hallatára Középeurópa emberei és állatai nyűiként megremegtek. Volt templomotok s volt istenetek, kit most sárral akarnak bekenni s eltávolítani tőletek. S vigyázzatok, mert fiatok és utódotok is csak volt . . . Uj vizivó, de tüzet fújó szentek jöttek, kik megrontják őket, Ígérnek nekik örök kényelmet, örökké tartó fáklyás, lampionos, hárfaénekes menetet. Ú, fáklyás menet, -— de ki fogja utadból kivágni a töviseket? — Látjátok már a romokat ? De várjatok! Még ne jajduljatok föl! Ne kapjatok hörgő kebletekhez s körmötök se vágjátok a húsba, karót se ragadjatok, hogy vérbeborult szemmel, szűkülő kiáltással a körülöttetek levő romokat vagy önmagatokat üssétek! Megérdemelnétek, testvérek! De várjatok! Hisz nem tudjátok, ki telte ezt! A zsupási és a magyarság. — Lapvéleméuyek. — A komáromi zsupán ismeretes nyilatkozata, mely az itteni gerinces magyarság körében oly erélyes visszautasításra talált, úgy látszik nagy hullámokat vert egész fiatal köztársaságunkban, melynek magyar sajtója egyértelmű felháborodással tárgyalja az esetet. A keresztényszocialista „Népakarat“ legutóbbi számában az alábbi cikket közli: A komáromi zsupán beismerte a nemzetgyaldzást. Azt mondja, hogy erős felindultságában követte el, — /I parlamentben a zsupán eltávolítását követelik. Végre a komáromi zsupán, dr. Folkman István beismerte, amit úgy sem tagadhatott volna, hogy meggyalázóan nyilatkozott a magyar nemzetről. Mentségére azt az érvet hozta fel, hogy a komáromi polgármester visszautasította a szokol ünnepre való tiszteletjegyet, ami őt, a szokolok elnökét erősen felingerelte. Megállapítást nyert azonban, hogy a komáromi polgármestert azok, akiknek a zsupán szerint a talpában is több a kultúra, mint a magyarok fejében, úgy tisztelték meg a „tisztelet-jeggyel, ahogyan a sarki hordárt sem illik megtisztelni. Csak világos, hogy egy város polgármestere, kikéri magának az ilyen megtiszteltetést. De eltekintve ettől, a zsupán önmaga sülyesztette maga alá az utolsó mentődeszkát is, amikor felingerültségére hivatkozott. Egy felelős állásban levő politikusnak minden körülmények között meg kell őriznie hidegvérét és higgadt viselkedésével inkább ki kell neki egyenlíteni a felmerülő ellentéteket, mint azokat felborzolni. Ez a zsupáni állásnak sine qua non-ja. Akiből ez a tulajdonság hiányzik, az a zsupáni állásra teljességgel alkalmatlan. A zsupán, mint a kormány megbízottja, ellenséges területnek nyilvánította azt a talajt, ahol ő működik. A zsupán szerint tehát a békeszerződés még nincs befejezve, mivel az ő vármegyéje még mindig harcban áll a köztársasággal. Szemébe mondta a kormányzására bízott magyarságnak: Téged ellenségnek tekintelek. Várhatja-e ezek után a zsupán azt, hogy a magyar nép őt barátjának s ne ellenségének tekintse s ne úgy bánjék vele, mint az ellenséggel szokás. Ez a nyilatkozat is csak azt bizonyítja, hogy Folkman István képtelen magyarlakta területen betölteni a zsupáni hivatást. Egy ’színtiszta magyar város- és vármegye zsupánja annyira tud lenni, hogy azok közölt, akik hajlékot és kenyeret adnak neki, azt meri mondani, hogy a cseh kultúrát nagyobbnak tartja, mint a magyart. Persze az indokolással adós maradt a zsupán, hogy tudniillik, mivel bizonyították be • a csehek kulíurfölényüket a magyarok fölött? | _ A zsupán nyilatkozatával végül azt is el| árulta, hogy nemcsak indulatait, de gondolko| zását se tudja fegyelmezni. Mert ha ő egyszer i magyar iskolákat, magyar egyetemet végzett, akkor a saját maga magyar emlőn szerzett kultúráját becsülte le szokoltársai előtt, akiknek még a talpában is több a kultúra. (Csodálatos dolog, hogy a szokolok mégis megválasztották őt elnöküknek!). Ha pedig megtagadja a magyar emlőn szerzett kultúráját a zsupán (ami megvallva az igazat, a magyarságra nézve jelen esetben igen hízelgő volna!) és mint szokolelnök 'önhitten odavágja a magyar nemzetnek, hogy ti szegények, nekem a talpamban is több a kultúra, mint a te fejetekben, akkor megint a saját fejére ütött rá a doronggal. Mert hiífzen annak, akinek talpában is olyan magas kultúra van, annak tudnia kellene, hogy a műveltség első szabálya az, hogy finomak és tapintatosak legyünk. Már pedig azt hisszük, hogy a köztársaságnak saját jól felfogott érdekében csakis olyan zsupánokra van szüksége, akiknek elsősorban a fejükben van a, kultúra és a fejük kultúrája kormányozza a talpukat is. Mint értesülünk, a komáromi hallatlan botrányt szóvá fogják tenni a legerélyesebb módon a parlamentben is és követelni, fogják az állam jól felfogott érdekében is a mélyen megsértett magyar nemzetnek a zsupán eltávolításával adandó elégtételt. Milnc lónne ruhafestő és vegytisztító IfillUS JCIÍIUm Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. -
