Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-11 / 47. szám

2 oktal. „Kcuiiurumi Lappk “ 11*21. június 11. támadástól való megvédése és az e (éren a magyar kultúra rovására eddig történt jogtalan rendelkezések sürgős reparációja, a mutatkozó hiányoknak pedig mielőbbi pótlása. Az egységes magyar kultúra közösségében való megmaradásunknak egyik legerősebb biz­tosítéka a magyar irodalom, a faj szeretetet ébren tartó és növelő, magyar lélektől és szél­iemtől áthatott időszaki sajtó. Az időszaki sajtó megszervezése és nem párt vagy politikai szempontok által diktált irányítása a szlovenszkói írók és művészek kü­lön-külön egy szövetségbe való tömörítése, teliát külön irodalmi és művészeti társaságok létesítése, azok támogatása; a régi és újabb magyar irodalom kiváló termékeinek nagy ará­nyú és intenzív terjesztése, közkinccsé tétele, előmozdítása annak, hogy ne csak azok a vá­rosok és faluk, hol magyarok tömegesebben élnek együtt, hanem ahol más nemzetiségekkel szemben aránytalanul kisebb számban vannak, is érezzék az "összetartozás érzetét az összma­­gyarság védő gondozó kezét, hogy a magukra hagyatottság ne keltsen lelkűkbe elcsüggedést, hogy büszkén érezzék és vallják, miszerint nem­csak az államnak teljesen egyenrangú polgárai, hanem a nagy magyar kulturközönségnek is elválhatallan részesei Ámde ha e fő célokhoz vezető utakat módokat és eszközöket vizsgáljuk, olyan gran­diózus, tervszerű gonddal előkészítendő és in­tézményesen megszervezendő állandó munkát követel előbb a kulturális feladat megoldása, melyre csakis az itteni magyarság egyetemét és egész erejét képviselő külön' szervezet vál­lalkozhat a siker reményében. Politikai pártjaink még a legjobb akarat és legerősebb magyar érzésük mellett sem vá­­lalkozhatnak erre. Es ha vállalkoznának is, vé­­gezhclik-e azt olyan eredményesen, olyan in­tenzív odaadó, mindig és elsősorban az egysé­ges magyar kultúra mindennél fontosabb érde­keit szem előtt tartó egyöntetű és intézménye­sen megszervezett munkában, mint aminőt ez a nagyszabású feladat megkövetel ? Minden tiszteletünk és nagyrabecsülésünk mellett, mely­­iyel hizafias magyar pártjaink és azok jeles vezetősége iránt viseltetünk, ki kell mondanunk, hogy nem és nem! Pedig a magyar kultúra :• az irodalom, közmivelődési intézmények, iskolák, stb. védel­me, ápolása, fejlesztése, mindennél fontosabb és elsőrangubb feladat, amit sem mellékes cél- . ként szolgálni, sem pedig a pártküzdelmek játéklabdájává tenni nem lehet és nem szabad. Ez a magyarságnak egyetlen megvihatian fel­­légvára, egyedüli biztos garanciája fajunk, nyelvünk, ősi szokásaink fennmaradásának és igy a legerősebb kapocs, mely bennünket ezer­éves múltúnkhoz fűz. Ennek dolgát immel-ámmal, vagy rosszul végezni nem lehel, nem szabad! Eszünk ágában sincsen a kulturális kér­déseket a politikai pártokra nézve „noli me tangeré“ nek tekinteni, sőt, amint köszönettel és hálával ismerünk el, e téren eddig is kifej­tett hasznos és eredményes tevékenységüket, úgy jövőre is feltétlenül számítunk támogatá­sukra és biztosan reméljük, hogy azt nem is tagadják meg szövetségesünktől. E végből ál­landó és folytonos érintkezésbe kel! állanunk egymással, hogy hű képpel bírjanak mindenkor az itteni kulturális élet eseményeiről, terveiről és sérelmeiről és fontosabb kérdésekben ők is latba vethessék a magyar kultúra érdekében politikai befolyásnk egész súlyát. Ámde a szlovenszkói magyar kulturális tevékenység körének, programmjának megálla­pítása, a faji érzés, a magyar szellem ébren­tartására és megerősítése céljából mutatkozó kulturális igények és szükségletük felkutatása, számbavétele és azok kieiégilésérő! való állandó gondoskodás, az e téren előforduló olyan sé­relmek orvoslása iránti intézkedések megtétele a kulturális tevékenység az egész Szlovenszkói behálózó szervezetének előkészítése, a munka tervszerű, céltudatos és gyors intézkedéseket biztositó beosztások a teendők egymásutánjá­nak azok sürgőssége és fontosságához mért és a kivitel lehetőségével számoló gyakorlatias megállapítása, az ezen célokból feltétlenül szük­séges pontos és hiteles adatok, statisztikai bi­zonyítékok egybegyűjtése, nyilvántartása és időn­­kint való korrekciója már alig vonható be a politikai pártok tevékenységi körébe. De e munka kívül is esik a hivatásuk körén és nem keverhetők össze a pártokat elsősorban foglal­koztató aktuális politikai és gazdasági kérdé­sekkel Ezt a feladatot csak egy egyedül e célból szervezett alakulat oldhatja meg, ez biztosít­hatja a vezetés egységességét és egyöntetűsé­gét. Ezért tartjuk tni szükségesnek a Népszö­vetség megalakulását. Ezek után kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a Szőve ség létesítésének fel­tétlen és szükséges voltát kimondani az előter­jesztett alapszabályokat elfogadni méltóztassék“. A közönség zajos helyesléssel fogadta azokat a megállapításokat, hogy a Magyar Nép­­szövetség politikát nem űzhet és viszont a po­litikai pártok kulturális munkát eredményesen nem végezhetnek: e feladat a Magyar Népszö­vetségre vár. Utána Kiss Endréné emelkedett szólásra és a következő, zajos tapsokkal sűrűén félbe­szakított beszédet mondotta: Igen tisztelt Közgyűlés! A komáromi nők bizalma, mely a Nép­­szövetség megalakulásakor engem ajánlott kép­viselőjének, kötelességemmé teszi, hogy ma a Népszövetség működés megkezdésénél kijelent­sem, hogy mi nők szívvel lélekkel hívei vagyunk a Népszövetségnek és hasznos segítő társai óhajtunk lenni. Azt hiszem, igazat adnak ne­kem, ha azt mondom, mi nők vagyunk első sorban hivatva, hogy a Népszövetség eszméit terjesszük, magasztos munka lervét és neme­sítő hatását ismertessük. Igaz, a boldog múlt­ban gyakran jellemeztek igy bennünket; a gyenge nő, az asszony ingatag, női lelkesülés szalmaláng, hamar lángol, gyorsan kialszik. Elismerjük, iiogy a nyugodt, békés jólét­ben bizony olykor, talán többször is közönyö­sek, felületesek, érzéketlenek voltunk a nemes, szép munka iránt, de ma elszakítva hazánktól, fájó szivvel-lélekkel bizton tudjuk, hogy csak az ernyedetlen, kitartó alkotó munka árán kul­túránknak a külföldön megszerzett fénye, dicső­sége elismerése szerezheti meg itt ezen uj államalakulatban létünk nyugodt békés alapját. Ez a tudat a nő gyengeségét acél ke­ménnyé kovácsolja, az asszony ingatagsága sziklaszilárd, kitartós lesz. Lelkesedésünknek cserfa tüze lesz, mely fölött hogy ki ne aludjék, a vesztaszüzek éberségével fogunk őrködni. Kicsi birodalmunk, a család, az otthon alkalmas teret ad nekünk, hogy a magyar fajt védve, ápolva, életképessé tegyük, a magyar kultúrát nemesítve, fejlesztve terjesszük nyel­vünket. ősi eredeti tisztaságában fentartsuk. Tudjuk, hogy munkánk kezdetben, mint ismeretlen és szokatlan, nem lesz könnyű, akadályokkal, nehézségekkel kell megküzdenünk, de az bennünket nem fog elkedvetleníteni,, bátor kitartással haladunk tovább a megkez­dett, bár eleinte göröngyös utón Egy kis tak­tika, a közismert, de azért a felismerlietlenség álarca alatt mozgó női furfang a lehettlent is lehetővé fogja tenni. Ha a férfiak bölcseségét, a női leleményességgel egyesítjük, higyjék el: a magyar kultúrát soha nem remélt magas oltárra fogjuk helyezni. Kérjük a Népszövetség igen tisztelt Köz­gyűlését, felajánlott segítségünket fogadja jó indulattal, tegye próbára kitartásunkat, bírálja meg munkaképességünket, hisszük, sőt bizto­san tudjuk, hogy a Népszövetség bennünk hasznos segítő társat és hü szövetségest nyer“ Majd dr. Alapi Gyula főtilkár tesz jelen­tést az alapszabályok módosítására vonatkozóJ és a rendőrhatóság utján közölt kor mányfelhi­­vásról és ennek értelmében tette meg javasla­tát, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, A tisztikarban történt változások folytán annak kiegészítése és az elnöki tanács ujjáala­­| kitása válván szükségessé, a közgyűlés legna­gyobb sajnálattal.vette tudomásul Kürthy István­nak, a Szövetség nagyérdemű elnökének a Szö­vetség éléről való visszavonulását, akinek he­lyébe Mailáth István volt barsmegyei főispánt választotta meg a közgyűlés, dr. Gaal Gyula pénztáros lemondása folytán helyébe Igó Endrét a Szövetség pénztáiosává, majd az elnöki ta­nácsot választotta meg a közgyüiés olyképpen, hogy annak összeállításánál minden aktív párt­­politikus személyétől eltekintett. A tisztikar és elnöki tanács a követke­zőkből alakult meg: Elnök Mailáth István, társelnök: Bittó Dénes, alelnök Játiossy Lajos, igazgató Tuba János, főtitkár dr. Alapi Gyula, titkár Gosztonyi Nándor, jogtanácsosok dr. Aranyossy László, dr. Wiiausek Károly, pénztáros Igó Endre, ellenőr Vaskó István, jegyzők dr. Baranyay Jó­zsef, Ivánffy Géza, számvizsgáló bizottság Csepy Dani, Fiilöp Zsigtrtond, Nagy János. Elnöki tanács: Komárom dr. Bardócz József, Baziiidesz Barnáné, Boidoghy Gyula, Csepy Dánieíné, Fried Jenő, dr. Gial Gyula, Kiss Endréné, Liszkay Jenőné, Lukovics Ferenc, Mórocz Emílián, dr. Mohácsy János, Pathó Flóris, dr. Szijj Ferenc, dr. Kamrás lózsef. — Komárommegye: Boross Kálmán, Feszty Béla, Jankovich Arisztid, Jaross Vilmos, Nagy Nándor, ; Palkovich Viktor, Kürthy István. — E .ziergom­­megye: Luczenbacher Pál, Rédly Gyula, Szin­­nay Sándor. — Barsmegye: Malcomes Béla, , Paiay Károly. — Pozsony: Arteuer István, i Balogh Elemér, dr. Bozóky Géza, Gébay Mik­­j lós. Kánya Richárd, dr. Finkey Ferenc, dr, Poi- i ner Ödön. — Pozsonymegye: Bartal Ferenc, j Dóka Sándor, Németh Dezső, Uchrovits Ven- i del. — Nyitramegye: dr. O'oray József, dr. j Hangos István. — Trencsénmegye: Sipeky j Sándor. — Zólyommegye : Radvánszky Antal, j — Liptórnegye: Thuránszky Zoltán. — Kassa: ; dr. Grósz Sándor, dr. Siulilmanu Patrik, dr. | Tost Barna, Varga Kálmán — Árvamegye: Csiliaghy István. — Hontmegye: Ivánka László. — Sárosmegye: Ghyllány Sándor. — Gömör­­megye dr. Fodor Jenő. — Nógrádmegye: Sö­­röss Béla, Szilassy-Béla. — Szepesmegye: dr. Kéler Tibor, Telléry Gyula. Tuba János lendületes szavakkal méltatja Kiirthy István nagy érdemeit a Népszövetség megalakítása körül, melyet jegyzőkönyvébe fog­lal a közgyűlés. Ezek után Mailáth István foglalja el az elnöki széket, meleg szavakkal emlékezve még j előde érdemeiről és nagy kvalitásáról. Majd | kijelenti, hogy a körülmények parancsoló kény­szere előtt meghajolva, átvenni a Szövetség vezetését és igyekezni fog a nagy feladatok megoldásában Közreműködni. A rokonszenves bemutatkozást lelkes helyesléssel vette tudo­másul a közgyűlés. Boross Kálmán, az elnöki tanács tagja, a politikai pártok egymás elleni küzdelmét teszi szóvá és a kíméletlen hang ellen kívánna fel­szólalni, de az elnök figyelmezteti az imént elfogadott alapszabályokra, mely szerint a poli­­t tika a Szövetség működéséből ki van zárva Az emelkedett szellemű közgyűlés déli 12 óra után ért véget. Mindennemű géprészek és ke r ékpár-gummik nagy választéka ki­csinyben és nagyban. 4 HP Hofherr ,gőzgar­­nitura, 48-as MÁV csép­lő, elevátorral, 8 HP. benzin-motor jókarban olcsón eladó :: Veszek használt gőzgépeket. Hoffmann Simon gépáruháza Komárom, Kossut h-tér 3 szám. ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR: járgányos cséplőgépekben. Ve­tőgépek. Darálók. Rosták. Ekék. Boronák. Kapálóekék. Borprések Szőlőmalmok. Permetezők stb. B Vétel előtt kérjen ÁRAJÁNLATOT! T elef on: 184. szám. Kerékpárok nagy választékban Ipari és családi varrógépek 2 évi jótállás mellett. Látható irá­­su Írógépek. :t Műszaki cikkek raktáron. Mérsékelt árak. PONTOS KISZOLGÁLÁS!

Next

/
Oldalképek
Tartalom