Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-11 / 47. szám

1^*2« június 11.

-Komaromi Lapon*

8 oldal

— fi nametiségi kérdés. „Számolnunk kell

azzal., hogy van nemzetiségi kérdés még ebben a különben egységes Csonkamagyarországon is. A nemzetiségi kérdésben a kormány elmegy a legszélsőbb határig, amig nemzetünk érdekei megengedik. Ne legyünk szükkeblüek, mert ez meg fogja magát boszulni. De odáig se menjünk, hogy mesterségesen támasszunk nemzetiségi igényeket. A kérdés súlypontja kulturális téren van. Gondoskodni kell arról, hogy mindenki oktatását anyanyelvén megkaphassa. Ott, ahol tömegesen laknak nemzetiségek, az admh1' iiisztrációban nyelvük képviselve legyen. En a Jászi-féle ideológiától teljesen távol állok. A szászok példáját tartom szem előtt, akik bíróságoknál, adminisztrációban használhatták nyelvüket és a tisztviselőket saját soraikból is választották.“ Ezeket a nagyszerű szavakat, melyekben a nemzetiségi politika irányelvei vannak pár vonással megrögzitve, a magyar miniszterelnök mondta junius 1-én a magyar nemzetgyűlésen. Nagyszerű és hálás feladat volna a párhuzamot megvonni a cseh kormány nemzetiségi politikájával, melyet látunk és fájdalmasan érzünk mindnyájan. Nem tesszük. Aki szeret, tud és akar gondolkozni, gondolkozhatik e fölött.

— líledueczky fi. Károly kormánytanácsos

ur a vádlottak padjára iferütt becsületsértésért és rágalmazásért és ez ügyben a bíróság Ítéletet mondott, amelyben megnyugszunk valamennyien, talán Medveczky A. Károly kormánytanácsos urat leszámítva. Nem tudjuk, hogy a kormánytanácsos ur menyire érzékeny az ilyen Ítéletekkel szemben, de mi magyarok olyan politikai iskolákat jártunk és végeztünk, hogy az ilyen birói ítélet után egy kormánytanácsos sürgősen pakkolt el szabadságra, onnét pedig a jól megérdemelt nyugalomba utazott. Medveczky A. Károlynál nem lepne meg ezek után, ha azt hallanók, hogy egészsége sürgős helyreigazításra szorul.

= Betiltott kommunista gyűlés. A komáromi kommunista pártnak vasárnap, junius 12-re hirdetett naggyülését a zsupán-kormánybiztos betiltotta. Ez a rendelkezés' a kommunista pártban nagy. izgalmat keltett. A betiltás okát a fenálló statárium rendelettel okolja meg a zsupán.

A Kisgazda és Kisiparos.

Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt vasárnap, jumus hó 5 én délután 4 órakor Galámán a kápolna előtti téren népes gyűlést tartott, amelyen úgy Galántáról, mint a vidékről igen sokan, körülbelül 2—3 ezren vettek részt. Bár a gyűlést éretlen elemek folytonosan zavarták, a gyűlés lelkes, emelkedett hangulatban folyt !e és erősen hisszük, hogy a kommunista oldalról elhangzott piszkolódó és gyaiázó közbeszólások megtermik a maguk gyümölcsét, mert mindjobban fölébreszíetiék az eddig alvó magyar önérzetet s nemtörődömséget és a galántoi eset is csak intő példa arra, hogy a magyarságnak tömörülni, szervezkedni kell és az ilyen rendzavarókka! szemben nem lehet a béketü.ést a végletekig vinni és nem lehet a gyűlést zavarókkal kesztyűs kézzel bánni.

Csodálkozunk azon, hogy a kommunista párt, amelynek módjában van — és mégis teszi — nyiltan és titokban agitálni a céljaik érdekében, ilyen gyerkőc éretlenségekkel is dolgozik, Mert hiába fogja a párt letagadni a közösséget a galántai gyűlés zavarókkal, hiaba fogja rá majd felelőtlen elemekre, ezt a trükköt már ismerjük és nem talál hiteire. A kommunista pártban sokka! nagyobb a fegyelem, semhogy ezeket a gyerkőcöket ne tudná leinteni.

Bizonyos, hogy a Kisgazda és Kisiparos párt nem a kommunisták tetszését akarja meg- I nyerni a gyűléseiken, de módjában van a kom- j munista pártnak sajtójában, a gyűléseiken elmondani a véleményüket. Semmi értelme sincs ' az ellenpárt gyűléseit megzavarni. A Kisgazda i és Kisiparospárt tagjai is végighallgatják a j kommunista gyűléseket, de azt nem zavarják. \ Pedig tessék elhinni, ha a kisgazdák, kisipa- i rosok furkós, ólmosbotokkal, fütykösökkel, fo- j kosokkal, karikás ostorokkal fölfegyverkeznének, különb ramazurií tudnának csinálni, mint a kommunisták Galántán, de a magyar nyilt, őszinte jellemével nem fér össze ilyen eszkö- , zökkel dolgozni.

A kommunistapárt az ilyen eilenpárti

gyűlések megzavarásával semmi célt se ér el,

meri a Kisgazda és Kisiparospárt azért mégis megiartja a maga gyűléseit, ha keli zárt helyen, mint Komáromban, ha kell nyilt helyen, de akkor előre gondoskodás történik arról, hogy a párt mar kosa bb legényeiből lovas és gyalogos rendezőség alakittassék. Ezek azután a békétlenkedő közbeszólók locsogó szájára tapasztják kérges tenyerüket. A közbeszóló bizonyára a gyűlésről fogorvoshoz siet müfogakat rakatni és aligha fogja ezt megköszönni azoknak, akik őt ebbe beieugratták, beleheccelték, mint azok a galántai rendzavaró kommunista elvtársak se köszönik meg felbujtóiknak, akiket a vérig sértett, legyalázott, megdobált és végső türelmüket vesztett gazdák a gyűlés után alaposan elpáholtak és elvertek. Még a zavart rendező vezér is meg fogja máskor gondolni a dolgot, aki szégyen a futás, de hasznos közmondással mutatta meg hősi bátorságát és az árkok és kerítések gyors álugrásában bámulatos ügyességről tett tanúságot.

Rátérve magára a gyűlésre, a központból Bartal Ferenc elnök, Füssy Kálmán komáromi nemzetgyűlési képviselő, Lukovics Ferenc igazgató, dr. Hoiota János ersekujvári párttilkár utaztak ki Galántára, akiket a vasútállomáson 14 tagú lovasbandérium, 120 ünneplőbe ö’tö- I zött leány és óriási tömeg várt. Az érkező vendégeket Tomcsányi József ottani párttitkár üd: vözöhe meleg szavakkal, mire megindult a J menet négyes sorokban, amelyhez Gaianta egész i lakossága csatlakozott és vonuit ki a gyűlés í színhelyére, ahol Molnár István galántai kerületi 1 titkár a szónokok részére iölállilott emelvényről j szeretettel üdvözli a vendégeket és a gyűlésen i megjelent tagokat és felkéri Bartal Ferenc el- 1 nököt a gyűlés megtartására.

Bartal Ferenc elnök hosszabb beszédben ; döntő élvekkel fejtegeti a galántai járási szer- I vezet megalakulásának a szükségességét. Buz; ditja a tagokat a sorakozásra. Beszédét az éretj len kommunista gyerkőcök közbeszólásokkal j folytonosan zavarták.

Utána Füssy Kálmán, nemzetgyűlési kép- i viselő következett, akit lelkesen megéljeneztek. Beszédét a kommunisták az Internaciunálé éneklesével és közbeszólásokkal akarták zavarni. A j párttagokat alig lehetett visszatartani, hogy az ; alkohol által előre preparált közbeszólókat széjjel i ne verje. Füssy Kálmán figyelmeztette a rendí zavaró kommunistákat, hogy a közönség türelj mável rre éljenek vissza.

Majd Lukovich Ferenc igazgató szólalt föl, j akit szintén lelkes éljenzéssel fogadtak. Beszé- I dében kjterjeszkedett arra, hogy azok, akik a : gyűlés megzavarásával politikát éretlenségükről j tettek tanúbizonyságot, ezzei nem a kisgazda, j kisiparospártnak, hanem saját pátijuknak árfaj nak, mert magatartásuk miatt tisztességes munj kás ember hátat fordít nekik. Beszédét folytonosan zavarták kvalifikálaíiáh közbeszólásokkal, az internacionále éneklésével. Beszédét azzal zárta be, hogy ieheínek olyan emberek, akik ! magyarságukat folyton megtagadják, de a tisztességes, józan magyar ember első sorban megmarad magyarnak.

Utána Bartal Ferenc elnök megejtette a tisztikar megválasztását.

A gyűlésről szétoszló gazdákat, iparosokat a kivezényelt kommunisták folyton gyalázták. j Ocsmány megjegyzéseket tettek a magyarságra, a j nekik is kenyeret adó kalászra, közben egyik j kommunista dobálni kezdte a gazdákat, mire a l már túlfeszített és a vezetőktől eddig is csak ; nehezen csillapítható íürelmesség a jogos föl, háborodásba csapott át és a kalászt gyaiázó j elemeknek megmutatták, hogy a magyar kérges ; tenyér nemcsak kalászt tud termelni, hanem le\ sújtani is tud. Alaposan elverték a rendzavarok | közül azokat, akik nem tudtak gyáván elszaladni.

A galántai gyűlésen egy kedves epizód is lejátszódott, amely a mindjobban erősödő tót; magyar testvériség egy szép példáját mutatta, j A gyűlésre négy kocsival tót testvéreink is eljöttek, akiket a község bejáratánál elfogtak a kommunisták azzal, hogy tartsanak ő velük, segítsenek megzavarni a magyarok, gyűlését.

, Tót testvéreink fölháborodva utasították vissza ezt az ajánlatot:

— Mit gondolnak maguk mi rólunk ?

— Mi nem vagyunk a magyaroknak ellenségei.

! Mindenkihez!

, A Ruszinszkói Magyar Jogpdrt Vezetősége a B. i M. U. irredenta vádjáról nyilatkozik. — Mi

I

az irredentizmus!

A Ruszinszkói Magyar Jogpárt az alábbi i sorok közlésére kért fel bennünket: (E cikk különben mar megjelent a Ruszinszkói Magyar . Hirlap legutóbbi számában.)

Ungvár, junius 4

i A múlt hetekben a Bécsi Magyar Újság

; és Siasonló zsánerű kommunista és cionista i sajtóorgánumok részéről többször gyanúsítva lettünk irredentával stb. Bár felhívtuk e sajtóorgánumokat, hogy rágalmaikat konkretizálják, mutassanak rá nyiltan, hogy miben, hol és mikor csinálunk irrndentát, nyilt és magyaros fölhívásunkra sehonnan sem kaptunk pozitívumot, a többször beígért bomba mindig elmaradi, szóval a gyanú megmaradt — alacsony rágalomnak.

Annak idején megkérdeztük pártvezetoségünket, hogy mi az. álláspontja e rágalmakkal szemben. Ez azonban a polemizálástól a leghatározottabban elzárkózott és csupán azon fölhívásra szorítkozott, hogy rágalmazók igazolják rágalmaikat.

Ma, amikor már világos, hogy a rágalmazó sajtóorgánumok minden alapos indok, vagy nyom nélkül, csupán azért tették közzé rágalmaikat, hogy azzal ellenségeink célját szolgálják s a magyarság küzdelmét gyöngítsék, nem tartottuk érdektelennek újból megkérdezni pártvezetőségünket, hogy egyáltalában mi a véleménye az irredentáról.

Pártvezetőnk az alábbi érdekes nyilatkozatot tette:

Az irredenta = elszakadási mozgalom valamely meglevő állarnkapcsolaíből egy másik állam kapcsolatába. Az irredenta vádja tehát nem jelent kevesebbet, mint elszakadási mozgalmat csinálni, irányítani, vagy legalább is az elszakadási mozgalomban résztvenni. Természetszerűleg minden állam a legsuiyosabb büntetéssel sújtja az ilyen természetű mozgalmat. Tehát ilyen vádat emelni valaki ellen alaptalanul, bizonyítékok, nyomok vagy legalább gyanuok nélküi, — a leggyalázatosabb rágalom. Mert a rágalmazottat az állam előtt, tehát egy védtelen polgárt a legnagyobb emberi hatalom, az államhatalom előtt a legnagyobb bűnnel terheli s igy a védtelen polgárt oktalan zaklatásnak, üldözésnek teszi és teheti ki.

ilyen mozgalomról a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság részéről ma szó sem lehet. Mert a magyarság itteni vezetői sokkal jobban ismerik az európai helyzetet és sokkal lelkiismeretesebbek, semhogy a vezetésük alatt álló tömegek leikéből esetleg fel-feljajduió és irredenta felé hajió sóhajt ne igyekeznének a normális keretek közé visszaszorítani és sokkal inkább szeretik fajukat, nemzetüket.- semhogy bármiféle könnyelmű, meggondolatlan mozgalommal a hosszú háború által amúgy is agyonzaklatott magyarságot újabb megrázkódtatásoknak volnának hajlandók kitenni.

Tény. hogy a forradalom után bekövetkezett rettentő megrázkódtatások és a rólunk, nélkülünk való intézkedések, az akaratunk nélkül más állam kapcsolatába való elszakittatásunk sebei még beforratlanok. Ha tehát azt érti valaki irredenta alatt, hogy az elszakított lelkek, a frissen tépett sebek még sajognak, hogy a magyar még nem felejtette el hazáját, ha azt tekinti valaki irredentának, hogy még ' mindig megvannak azok a szálak, amelyek ro. kunság, barátság, gazdaság, szóval az élet.

, mindennemű megnyilvánulásai révén bennünket volt hazánkkal összekötnek, — akkor nem. csak a mi pártjainkban szervezett magyarság tömege irredenta, hanem’ — nyugodt lélekkel I merem állítani — irredenta minden magyar,

■ sőt a szlovákok és ruszinok is 75 százalékban, j mert ritka szlovák és ruszin család az, amelyj nek vérségi kapcsolata magyar családokkal ! ne legyen. Sőt irreclenta még az a vádló kom- i munista is, aki magábaszállva szintén vágyódik ■ hazája után, amelyre ma is csak azért hány ; sarat, mert nem ő és elvtársai vannak ott ha| talmon, mert annyira fáj neki a hatalom el. vesztése, melynek gyakorlásához pedig nem.

| volt meg a kellő politikai józansága, hogy képes hazáját is beszennyezni, sőt a vele együtt