Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-11 / 47. szám

1^*2« június 11. -Komaromi Lapon* 8 oldal — fi nametiségi kérdés. „Számolnunk kell azzal., hogy van nemzetiségi kérdés még ebben a különben egységes Csonkamagyarországon is. A nemzetiségi kérdésben a kormány elmegy a legszélsőbb határig, amig nemzetünk érdekei megengedik. Ne legyünk szükkeblüek, mert ez meg fogja magát boszulni. De odáig se men­jünk, hogy mesterségesen támasszunk nemze­tiségi igényeket. A kérdés súlypontja kulturális téren van. Gondoskodni kell arról, hogy min­denki oktatását anyanyelvén megkaphassa. Ott, ahol tömegesen laknak nemzetiségek, az admh1' iiisztrációban nyelvük képviselve legyen. En a Jászi-féle ideológiától teljesen távol állok. A szászok példáját tartom szem előtt, akik bíró­ságoknál, adminisztrációban használhatták nyel­vüket és a tisztviselőket saját soraikból is választották.“ Ezeket a nagyszerű szavakat, melyekben a nemzetiségi politika irányelvei vannak pár vonással megrögzitve, a magyar miniszterelnök mondta junius 1-én a magyar nemzetgyűlésen. Nagyszerű és hálás feladat volna a párhuzamot megvonni a cseh kormány nemzetiségi politikájával, melyet látunk és fáj­dalmasan érzünk mindnyájan. Nem tesszük. Aki szeret, tud és akar gondolkozni, gondolkozhatik e fölött. — líledueczky fi. Károly kormánytanácsos ur a vádlottak padjára iferütt becsületsértésért és rágalmazásért és ez ügyben a bíróság Ítéletet mondott, amelyben megnyugszunk valamennyien, talán Medveczky A. Károly kormánytanácsos urat leszámítva. Nem tudjuk, hogy a kormány­tanácsos ur menyire érzékeny az ilyen Ítéle­tekkel szemben, de mi magyarok olyan politikai iskolákat jártunk és végeztünk, hogy az ilyen birói ítélet után egy kormánytanácsos sürgősen pakkolt el szabadságra, onnét pedig a jól megérdemelt nyugalomba utazott. Medveczky A. Károlynál nem lepne meg ezek után, ha azt hallanók, hogy egészsége sürgős helyreiga­zításra szorul. = Betiltott kommunista gyűlés. A komá­romi kommunista pártnak vasárnap, junius 12-re hirdetett naggyülését a zsupán-kormánybiztos betiltotta. Ez a rendelkezés' a kommunista pártban nagy. izgalmat keltett. A betiltás okát a fenálló statárium rendelettel okolja meg a zsupán. A Kisgazda és Kisiparos. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt vasárnap, jumus hó 5 én dél­után 4 órakor Galámán a kápolna előtti téren népes gyűlést tartott, amelyen úgy Galántáról, mint a vidékről igen sokan, körülbelül 2—3 ezren vettek részt. Bár a gyűlést éretlen elemek folytonosan zavarták, a gyűlés lelkes, emelkedett hangulatban folyt !e és erősen hisszük, hogy a kommunista oldalról elhangzott piszkolódó és gyaiázó közbeszólások megtermik a maguk gyümölcsét, mert mindjobban fölébreszíetiék az eddig alvó magyar önérzetet s nemtörődömsé­get és a galántoi eset is csak intő példa arra, hogy a magyarságnak tömörülni, szervezkedni kell és az ilyen rendzavarókka! szemben nem lehet a béketü.ést a végletekig vinni és nem lehet a gyűlést zavarókkal kesztyűs kézzel bánni. Csodálkozunk azon, hogy a kommunista párt, amelynek módjában van — és mégis teszi — nyiltan és titokban agitálni a céljaik érde­kében, ilyen gyerkőc éretlenségekkel is dolgo­zik, Mert hiába fogja a párt letagadni a közös­séget a galántai gyűlés zavarókkal, hiaba fogja rá majd felelőtlen elemekre, ezt a trükköt már ismerjük és nem talál hiteire. A kommunista pártban sokka! nagyobb a fegyelem, semhogy ezeket a gyerkőcöket ne tudná leinteni. Bizonyos, hogy a Kisgazda és Kisiparos párt nem a kommunisták tetszését akarja meg- I nyerni a gyűléseiken, de módjában van a kom- j munista pártnak sajtójában, a gyűléseiken el­mondani a véleményüket. Semmi értelme sincs ' az ellenpárt gyűléseit megzavarni. A Kisgazda i és Kisiparospárt tagjai is végighallgatják a j kommunista gyűléseket, de azt nem zavarják. \ Pedig tessék elhinni, ha a kisgazdák, kisipa- i rosok furkós, ólmosbotokkal, fütykösökkel, fo- j kosokkal, karikás ostorokkal fölfegyverkeznének, különb ramazurií tudnának csinálni, mint a kommunisták Galántán, de a magyar nyilt, őszinte jellemével nem fér össze ilyen eszkö- , zökkel dolgozni. A kommunistapárt az ilyen eilenpárti gyűlések megzavarásával semmi célt se ér el, meri a Kisgazda és Kisiparospárt azért mégis megiartja a maga gyűléseit, ha keli zárt helyen, mint Komáromban, ha kell nyilt helyen, de akkor előre gondoskodás történik arról, hogy a párt mar kosa bb legényeiből lovas és gyalogos rendezőség alakittassék. Ezek azután a békét­­lenkedő közbeszólók locsogó szájára tapaszt­ják kérges tenyerüket. A közbeszóló bizonyára a gyűlésről fogorvoshoz siet müfogakat rakatni és aligha fogja ezt megköszönni azoknak, akik őt ebbe beieugratták, beleheccelték, mint azok a galántai rendzavaró kommunista elvtársak se köszönik meg felbujtóiknak, akiket a vérig sér­tett, legyalázott, megdobált és végső türelmüket vesztett gazdák a gyűlés után alaposan elpá­holtak és elvertek. Még a zavart rendező vezér is meg fogja máskor gondolni a dolgot, aki szégyen a futás, de hasznos közmondással mu­tatta meg hősi bátorságát és az árkok és kerí­tések gyors álugrásában bámulatos ügyességről tett tanúságot. Rátérve magára a gyűlésre, a központból Bartal Ferenc elnök, Füssy Kálmán komáromi nemzetgyűlési képviselő, Lukovics Ferenc igaz­gató, dr. Hoiota János ersekujvári párttilkár utaztak ki Galántára, akiket a vasútállomáson 14 tagú lovasbandérium, 120 ünneplőbe ö’tö- I zött leány és óriási tömeg várt. Az érkező ven­dégeket Tomcsányi József ottani párttitkár üd­­: vözöhe meleg szavakkal, mire megindult a J menet négyes sorokban, amelyhez Gaianta egész i lakossága csatlakozott és vonuit ki a gyűlés í színhelyére, ahol Molnár István galántai kerületi 1 titkár a szónokok részére iölállilott emelvényről j szeretettel üdvözli a vendégeket és a gyűlésen i megjelent tagokat és felkéri Bartal Ferenc el- 1 nököt a gyűlés megtartására. Bartal Ferenc elnök hosszabb beszédben ; döntő élvekkel fejtegeti a galántai járási szer- I vezet megalakulásának a szükségességét. Buz­­; ditja a tagokat a sorakozásra. Beszédét az éret­­j len kommunista gyerkőcök közbeszólásokkal j folytonosan zavarták. Utána Füssy Kálmán, nemzetgyűlési kép- i viselő következett, akit lelkesen megéljeneztek. Beszédét a kommunisták az Internaciunálé ének­lesével és közbeszólásokkal akarták zavarni. A j párttagokat alig lehetett visszatartani, hogy az ; alkohol által előre preparált közbeszólókat széjjel i ne verje. Füssy Kálmán figyelmeztette a rend­­í zavaró kommunistákat, hogy a közönség türel­­j mável rre éljenek vissza. Majd Lukovich Ferenc igazgató szólalt föl, j akit szintén lelkes éljenzéssel fogadtak. Beszé- I dében kjterjeszkedett arra, hogy azok, akik a : gyűlés megzavarásával politikát éretlenségükről j tettek tanúbizonyságot, ezzei nem a kisgazda, j kisiparospártnak, hanem saját pátijuknak árfa­­j nak, mert magatartásuk miatt tisztességes mun­­j kás ember hátat fordít nekik. Beszédét folyto­nosan zavarták kvalifikálaíiáh közbeszólásokkal, az internacionále éneklésével. Beszédét azzal zárta be, hogy ieheínek olyan emberek, akik ! magyarságukat folyton megtagadják, de a tisz­tességes, józan magyar ember első sorban meg­marad magyarnak. Utána Bartal Ferenc elnök megejtette a tisztikar megválasztását. A gyűlésről szétoszló gazdákat, iparosokat a kivezényelt kommunisták folyton gyalázták. j Ocsmány megjegyzéseket tettek a magyarságra, a j nekik is kenyeret adó kalászra, közben egyik j kommunista dobálni kezdte a gazdákat, mire a l már túlfeszített és a vezetőktől eddig is csak ; nehezen csillapítható íürelmesség a jogos föl­­, háborodásba csapott át és a kalászt gyaiázó j elemeknek megmutatták, hogy a magyar kérges ; tenyér nemcsak kalászt tud termelni, hanem le­­\ sújtani is tud. Alaposan elverték a rendzavarok | közül azokat, akik nem tudtak gyáván elszaladni. A galántai gyűlésen egy kedves epizód is lejátszódott, amely a mindjobban erősödő tót­­; magyar testvériség egy szép példáját mutatta, j A gyűlésre négy kocsival tót testvéreink is eljöt­tek, akiket a község bejáratánál elfogtak a kommunisták azzal, hogy tartsanak ő velük, segítsenek megzavarni a magyarok, gyűlését. , Tót testvéreink fölháborodva utasították vissza ezt az ajánlatot: — Mit gondolnak maguk mi rólunk ? — Mi nem vagyunk a magyaroknak el­lenségei. ! Mindenkihez! , A Ruszinszkói Magyar Jogpdrt Vezetősége a B. i M. U. irredenta vádjáról nyilatkozik. — Mi I az irredentizmus! A Ruszinszkói Magyar Jogpárt az alábbi i sorok közlésére kért fel bennünket: (E cikk különben mar megjelent a Ruszinszkói Magyar . Hirlap legutóbbi számában.) Ungvár, junius 4 i A múlt hetekben a Bécsi Magyar Újság ; és Siasonló zsánerű kommunista és cionista i sajtóorgánumok részéről többször gyanúsítva lettünk irredentával stb. Bár felhívtuk e sajtó­orgánumokat, hogy rágalmaikat konkretizálják, mutassanak rá nyiltan, hogy miben, hol és mi­kor csinálunk irrndentát, nyilt és magyaros fölhívásunkra sehonnan sem kaptunk pozitívu­mot, a többször beígért bomba mindig elma­­radi, szóval a gyanú megmaradt — alacsony rágalomnak. Annak idején megkérdeztük pártvezeto­­ségünket, hogy mi az. álláspontja e rágalmak­kal szemben. Ez azonban a polemizálástól a leghatározottabban elzárkózott és csupán azon fölhívásra szorítkozott, hogy rágalmazók iga­zolják rágalmaikat. Ma, amikor már világos, hogy a rágal­mazó sajtóorgánumok minden alapos indok, vagy nyom nélkül, csupán azért tették közzé rágalmaikat, hogy azzal ellenségeink célját szolgálják s a magyarság küzdelmét gyöngít­sék, nem tartottuk érdektelennek újból meg­kérdezni pártvezetőségünket, hogy egyáltalá­ban mi a véleménye az irredentáról. Pártvezetőnk az alábbi érdekes nyilatko­zatot tette: Az irredenta = elszakadási mozgalom valamely meglevő állarnkapcsolaíből egy má­sik állam kapcsolatába. Az irredenta vádja te­hát nem jelent kevesebbet, mint elszakadási mozgalmat csinálni, irányítani, vagy legalább is az elszakadási mozgalomban résztvenni. Természetszerűleg minden állam a legsuiyosabb büntetéssel sújtja az ilyen természetű mozgal­mat. Tehát ilyen vádat emelni valaki ellen alaptalanul, bizonyítékok, nyomok vagy lega­lább gyanuok nélküi, — a leggyalázatosabb rágalom. Mert a rágalmazottat az állam előtt, tehát egy védtelen polgárt a legnagyobb em­beri hatalom, az államhatalom előtt a legna­gyobb bűnnel terheli s igy a védtelen pol­gárt oktalan zaklatásnak, üldözésnek teszi és teheti ki. ilyen mozgalomról a szlovenszkói és ru­szinszkói magyarság részéről ma szó sem le­het. Mert a magyarság itteni vezetői sokkal jobban ismerik az európai helyzetet és sokkal lelkiismeretesebbek, semhogy a vezetésük alatt álló tömegek leikéből esetleg fel-feljajduió és irredenta felé hajió sóhajt ne igyekeznének a normális keretek közé visszaszorítani és sok­kal inkább szeretik fajukat, nemzetüket.- sem­hogy bármiféle könnyelmű, meggondolatlan mozgalommal a hosszú háború által amúgy is agyonzaklatott magyarságot újabb megrázkód­tatásoknak volnának hajlandók kitenni. Tény. hogy a forradalom után bekövet­kezett rettentő megrázkódtatások és a rólunk, nélkülünk való intézkedések, az akaratunk nél­kül más állam kapcsolatába való elszakittatá­­sunk sebei még beforratlanok. Ha tehát azt érti valaki irredenta alatt, hogy az elszakított lelkek, a frissen tépett sebek még sajognak, hogy a magyar még nem felejtette el hazáját, ha azt tekinti valaki irredentának, hogy még ' mindig megvannak azok a szálak, amelyek ro­­. kunság, barátság, gazdaság, szóval az élet. , mindennemű megnyilvánulásai révén bennün­ket volt hazánkkal összekötnek, — akkor nem­­. csak a mi pártjainkban szervezett magyarság tömege irredenta, hanem’ — nyugodt lélekkel I merem állítani — irredenta minden magyar, ■ sőt a szlovákok és ruszinok is 75 százalékban, j mert ritka szlovák és ruszin család az, amely­­j nek vérségi kapcsolata magyar családokkal ! ne legyen. Sőt irreclenta még az a vádló kom- i munista is, aki magábaszállva szintén vágyódik ■ hazája után, amelyre ma is csak azért hány ; sarat, mert nem ő és elvtársai vannak ott ha­­| talmon, mert annyira fáj neki a hatalom el­­. vesztése, melynek gyakorlásához pedig nem. | volt meg a kellő politikai józansága, hogy ké­pes hazáját is beszennyezni, sőt a vele együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom