Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-19 / 15. szám
le^yvemkcfteifiSc iwfolyan». 15* sxám. SíOmbatj I92L február 19.--------- ------------------——— ■ — ------------------- --------------—■-. --■■--------------------------------------- •- - -—sas— a■ mSssssssBsssrn—üaa KOMÁROMMEGYE! KÖZLÖNY Eíofízetésl ár Cseb-szlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 E. Egyes szem ára: 70 fillér. ii kel üiieiik. Politikai lap. Főszerkea/to: GAÁL GYŰ LA dr. Szerkesztő; EARAMYAY JÓZSEF rir. Az állampolgárság és nemzetiség kérdése különösen a csekélyebb intelli-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 20,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden sz rüán és szombaton. ha a népszámlálás ügyével foglalkozunk, A népszámlálás teljesen elő van készítve, a számlálóbiztosok kinevezve, fogadalmuk kivéve, amikor egyik magyar járásban megjelenik közei száz cseh anyanyelvű fiatal ember, nyilván a Szokol tagjai, akik egy hangot se tudnak a nép nyelvén, de azért jöttek, hogy azt megszámlálják. A megyében nyíltan hirdették a cseh alkalmazóiak, hogy a hivatali alkalmazásra magyar ember ne is számilson és aki a népszámláláson magyarnak vallja magát, az számoljon a következményekkel. Itt van az érsekujvári cseh vasutasok esete, akik teljes aggresszivitással léplek fel a magyarság ellen és amiket itt leírunk, röpcédulákon hirdették nyíltan és a törvény ellenére, mely ezzel szemben büntető szankciót is tartalmaz. A zsidóságra is a megfélemlítés eszközeivel kívántak halni. Minél feljebb megyünk, annál nehezebb és szorongatotlöbb a magyarság helyzete. Szinmagyar városban tisztán szlovák számlálókat alkalmaztak, i!t Komáromban is az utolsó pillanatban küldtek ki szlovák tisztviselőket erre a célra. Ehhez járul a titokzatosság, amely a népszámlálást hivatalos titokként, féltve őrzi. A népszámlálást mindenkor nyílt aktusnak ismertük, helyi eredményeit azonnal közhírré tették. Itt revizorok vannak -és titkos főrevizor működik, az eredményt majd — Prága közölni fogja velünk. A magyar pártok közös bizottsága táviratban fordult a köztársaság elnökéhez ebben az ügyben panasszal, de a panaszokat nem szándékozunk véka alá rejteni, sőt feltárjuk az egész művelt világ előtt, mert igy kulturnépekkel elbánni nem szokás. A népszámlálás nemzetiségellenes tendenciája abból is megnyilvánul, hogy állampolgárságról, nemzetiségről és illetőségről varinak benne kérdések, de anyanyelvről nincsen szó. Egyáltalán a nyelvismeretekre nem kiváncsi a cseh statisztika, mert abból különös dolgok derülhetnének ki, többek között például az, hogy a köztársaság lakosainak számbeli többsége beszél német nyelven. A statisztika nem kiváncsi a munkanélküliségre sem és csak a foglalkozásnak van rovata. Hát akinek nincsen foglalkozása ? genciáju emberek elölt zavaros fogalom, és a nemzetiség rovatba is az állampolgárság adatai fognak kerülni. A népszámlálás célja az, hogy a külföld elé bizonyilékok kerüljenek. Ezeket a bizonyítékokat azonban a legnagyobb aggályokkal fogadjuk, különösen, ha a magyarságnak és a németségnek két év alatt való nyomtalan elenyészését és beolvadását fogjak a számok oszlopai bizonyítani. A kormány betiltott három magyar napilapot, mert a népszámlálással kapcsolalban államellénes izgatást fejlettek ki. Ez a lap sem lelt többet, mint minden magyar lap, amely felhívta a magyarságot arra, hogy a népszámláláskor magyarnak vallja magát és győződjék meg arról, hogy mit Írnak be róla a számláló ivén Ehhez mindenkinek joga van és' ezért minden magyar lapot be lehetne szüntetni. A sajtó szabadságán esett súlyos sérelem ezzel a kormány részéről és ezzel súlyos argumentum az ítélkezés serpenyőjébe. A magyar sajtó nem izgat az állam ellen akkor, ha az igazságot követeli, ha a melleit, száll síkra, hogy a magyarsággal úgy bánjanak, amint azt az alkotmány követeli, Mert nyugalom addig nem lesz, de nem is lehet, mig azokat a jogokat amelyeket részünkre alaptörvények és nemzetközi békeszerződések biztosítanak, ki nem vívjuk és iiszleletben nem tartatjuk s azokban túlzó soviniszták kényük és kedvük szerint majd nem gázolhatnak szabadon és büntetlenül. Magyar püspökséget. Komárom—február 17. Az esztergomi főegyházmegye dunáninneni része most már két év óta van főpászíor nélkül és helyettes áll az élén, akit különösen az egyházmegye túlnyomó részben magyar ajkú híveinek nincs szerencséje közelebbről ismerni. A főpapi javak le vannak foglalva, a kegyúri jogok és kötelességek, melyeket a főpásztor személyesen — tehát nem helyettes utján — gyakorolhat, gyakoro;va és teljesítve nincsenek. Templomok és iskolák százai várják a renoválást, a kijavítást. Mindezek a kérdések megéretté teszik a magyar püspökség ügyét, amelylyel foglalkoznunk keli. Miután azt látjuk, hogy a kormány szlovák püspököket neveztetett ki és ehhez a római kúria is hozzájárult, elérkezettnek látjuk az időt, hogy a püspökség kérdéséhez magyar katholikusok is hozzászóljunk. Erre a köztársasági elnök távirata adja meg az ötletet, aki üdvözölve a három uj szlovák püspököt, lelkűkre köti, hogy a más anyanyelvtiekkel szemben is tanúsítsanak megértést és jóindulatot. Az esztergomi főegyházmegye dunáninneni része Pozsonytól az Ipolyig terjed és hatalmas országrészt foglal magában, melyet ma Nagyszombatból igazgat az érseki helyettes. Ez az igazgatás bennünket sem a lelkiekben, sem az anyagiakban nem elégít ki. Nem elég, ha az érseki helyettes körleveleket és leveleket irogat, de a hívek egyházi életéről és a lelkészek lelkipásztori kötelességeinek gyakoriásáról meggyőződést nem szerez. Ne is uialjunk másra, mint az iskolázás ügyére, amellyel behatóbban kellene foglalkoznia az érseki helyettesnek ma, amidőn a felekezeti oktatás ellen nyílt harc indult meg és a vallásoktaiás megszüntetéséről tárgyalnak. A magyar katolikus lakosság érzi főpapja hiányát, aki vezesse és irányítsa őket. Ezért a magyar püspökség felállítása teljesen megérett a megvalósításra. Katolikus hitélet föpásztor nélkül nem maradhat, hiszen nélkülözik annak tevékenységét a hitélet legfontosabb megnyilvánálásai körül. A lefoglalt főpapi javak, amelyek jövedelméről és annak felhasználásáról kalandos híreknél egyebet nem hallunk, elég bőséges anyagi eszközzel szolgálnak ezen kérdés megoldására. Súlyos sérelemnek fogná fel a katolikus magyar közönség annak a tervnek a megváló* sitasát, hogy Szlovenszkó Katolikusait a brünni érsek főhatósága alá szándékoznak helyezni. Ez ellen a magyar katolikusok tiltakoznak, mert az autonómia megvalósításához ragaszkodnak ez pedig hitünk szerint fogalmilag kizárja azt, hogy a magyar és szlovák lakosság egy más országrészhez csatoltassék az egyházi főigazgatás terén. Az állam lefoglalván a papi javakat, szinte kézenfekvőnek látszanék az a gondolat, hogy ebbő! nem következhetik más, mint a katolikus autonómia megteremtése, amely ezek felett egyedül és kizárólag volna jogosított rendelkezni, mivel azokat rendeltetésüktől elvonni az államnak sincsen joga. Az autonómiáról azonban nem hallunk egy hangot se. A katolikus ügyek kormányeiőadója bizonyára el van foglalva az egyházi vagyon r dminisztrálása boklos teendőivel és nagyobb koncepciókra nem ér rá. Pedig erre időt kellene szakítania, mert az idő múlik és helyrehozhatlan károk származnak ebbői a katolikusságra. E sorok írója felveti ezt a kérdést és szívesen venné, ha a szerkesztőség engedőmével e közérdekű és magyar kérdés más oldalról is megvilágítást nyerhetne. Autonomista. His a város Felhívjuk mindazon iparosokat, kik a közelmúltban lefolyt adótárgyalásoknál a lerhükre megállapított III, oszt. keresetadóalapot túlzottnak tartják, hogy a javaslatba hozott és megállapított adóalap nagyságát, az utóbbit megtámadó fellebbezés adatait, sőt ha lehetséges, ennek másolatát az ipartestületi irodában leadni szíveskedjenek. Miliic ianA6 ruhafestő és vegytisztító 1 VAU US JCI11U9 Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ■ —
