Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-19 / 15. szám

2. oldal. ,£.ouiarumi Lapok 1921. február 19. Kérjük azon iparosokat is, kik bár felleb­bezést nem adtak be, de a megállapított adó­alapot magasnak tartják, hogy a fent kért adó­alapokat és ennek túlzottságát bizonyító ada­taikat beadni szíveskedjenek. Célunk az adókivetés igazságtalanságait összegyűjteni és összefoglalni, hogy abban az esetben, ha a fellebbezések kellő eredményre nem vezetnek, — meri hiszen jogilag csakis ezek jönnek tekintetbe, — a rendelkezésünkre álló adatok alapján haladéktalanul egy hatalmas mozgalmat indítani, melyben méltányos meg­adóztatásunkat és igy megélhetésünket, ha kell, bármilyen eszközökkel is, de ki fogjuk küzdeni. Senkinek az adóját nem kevesell ük, de sokaljuk azt, amit a létében megtámadott kis­iparosság fizet, s kimondjuk bátran, hogyha az adóki vető-bizottság lehetségesnek és igazságos­nak találta, hogy az 5—10—20—40 munkással, irodai alkalmazottakkal, sokszor géperővel dol­gozó, — bebizonyít ha tólag nagy jövedelmet nyújtó ipari és kereskedelmi vállalatok csak 2—3-szorosát, — sőt sokszor még ennyit se — fizessék annak, amit az egész nap műhelyé­ben fáradozó, talán pár alkalmazottat is tartó kisiparos fizet, úgy mi is megengedhetőnek, sőt magunk cs családjaink érdekében kötelessé­günknek tartjuk, hogy ennek elhárítására min­dent megtegyünk, nehogy a legszükségesebb létfentaríásra szánt összegeket legyünk kényte­lenek adóba hordani. Nem megyünk tovább fejtegetéseinkben, ha kell, s megfelelő helyen, bizonyítékainkat s számos érveinket nem fogjuk elhallgatni. Mégegyszer felkérjük tehát az iparosságot, hogy saját érdekében csatlakozzon e mozgalom­hoz, és biztosíthatjuk, hogy semmi el nem tán­torít a követendő úttól s hogy nem nyugszunk addig, mig igaz ügyünk eredményt ei nem ér. Komárom, 1921. febr. 15. Ipartestület Elnöksége. A vallástanitás az iskolában. A csehszlovák állam újra kísérletezik vala­mivel Mert a legújabb intézkedése, amellyel a vallásoktatást kitiltja az iskolából és a család kö­rébe utalja, mindenre inkább alkalmas lesz, csak az annyit hangoztatott és annyira óhajtott kon­szolidáció elérésére nem. Azt is lehetett már olvasni, hogy a felekezeti és szerzetes iskolák megszüntetése is tervbe van véve. Teszi ezt akkor a csehszlovák állam, amikor Róma szinte érthetetlen előzékenységből még a meg nem ürült püspöki székekbe is uj szlovák püspökö­ket- nevezett ki. Tehát nagyon is illenék, hogy némi viszonzásképpen ne bolygassák éppen most ezeket a kérdéseket. Köztudomású dolog, szülők és tanító megerősíthetik ezt az állításunkat, hogy a leg utóbbi években a gyermekek pszichéje is óriási átalakuláson ment át. És mondhatjuk, hogy ez az átalakulás semmikép sem történt a társa­dalom és család javára. Ellenkezőleg, az a sok kártékony behatás, amelynek a gyermekek a háború alatt és után is ki voltak téve, a mez­telen élet szemlélése mind mind arra szolgáltak, hogy az idealizmus, az eszményekért való ra­jongás kiölödjék abból a himporát vesztett gyermeki lélekből. Felesleges bővebben magyaráznunk, hogy ez a kora-vénség mit jelent a társadalomra nézve. És most még vegyék el attól a gyerek­től a vallás tanait is, vegyék el azokat a föl­emelő történeteket, melyekben mind az ó szö­vetség, mind az uj annyira gazdag, és amelyek olyan jelentékeny irányban befolyásolták a gyermeki lélek fejlődését, szárnyat adtak kép­zeletének, kifejlesztették -a nemes érzéseket, amilyenek a szülők iránti tisztelet, felebaráti szeretet, könyörületesség stb. Úgyis éppen ezek fogyatkoztak meg az emberiségben, azért beteg a társadalom, azért nyög az egész világ. Nos és ha most maga az állam igyekszik ezeket még inkább megszüntetni, könnyű átlátni, hogy a társadalom szempontjából sem vezethet ez jóra. Mert amivel pótolni akarják, az ugyneve zett laikus morál, az nem más, mint nagyon is gyarló limonádé, amolyan háborús pót­­valami, amelynek sem meggyőző ereje, sem jellemfejlesztő hatása nem lesz. Az erkölcsi ideálok szempontjából puhányokat fog nevelni, akik külső tekintetekből talán megtartják az általános emberi kötelezettségeket, meri a tör­vénytől való félelem is erre készteti őket. De mihelyl nem kell attól tartaniuk, hogy az igaz­ságszolgáltatással vagy a társadalom bojkott­jával kerülnek szembe, rögtön nem érzik ma­gunkat semmitől sem megkötve. Szóval olyan emberpéldányokat fog nekünk a laikus morál nevelni, akiknek tízparancsolatuk és hiszekegyük ez az egy mondat lesz: „Tehetsz, amitakarsz, csak meg ne csípjenek.“ A család, amelynek körébe a vallástani­­tást is utalni akarja a csehszlovák állam, egy­általán nem lesz képes ezen feladatnak meg­felelni, mert hiszen eltekintve attól, hogy a mai családok nagyrészének vallásos műveltsége bi­zony eléggé hiányos, figyelembe kell venni azt is, hogy a megélhetés utáni futkosás nagyon sok esetben az apát is, az anyát is teköti. És ha néha egy-egy percre lélekzetet vehetnek, akkor valószínűleg nem igen lesz kedvük ahhoz, hogy a tanítás nagyon is fárasztó mesterségé­hez fogjanak hozzá. így éppen azoknak az osz­tályoknak a gyermekei nőnek majd fel minden vallásos nevelés nélkül, úgyszólván állati mó­don, ahol a legnagyobb szükség lenne a vallás jótékony hatására. Mert hogy a vallás minden időben jóté­konyan hatott mind az egyének lelkivilágára, mind pedig az emberek egymásközti viszonyá­nak szabályozására, azt minden higgadtan gondolkodó embernek be kell látnia. Csak a féjmüveltek, akik azonban már minden bölcse­­ség tulajdonosának vélik magukat, csak azok szokták egy egy fölényes kézlegyintéssel elin­tézni azokat, akik hinni és bízni tudnak. Pedig nincsen nép, még a legsötétebb Afrikában sem akadtak ilyenre, amely valamikép ne tisztelné azokat a felsőbb lényeket, akiket — sokszor elég gyarló módon ugyan — megalkot a maga számára. Szóval a vallás az emberiség legfon­tosabb és legjótékonyabban ható szükségletei közé tartozik. Nélküle az emberek közt lábra kap az, ami az állatok világában dívik, hogy az erősebb a gyengébb ellen tör. Aki bírja, marja. Azért tartjuk furcsának, hogy a csehszlo­vák állam vezetői a múlt tanulságai ellenére, éppen most akarják megszüntetni, sőt megtil­tani az iskolai vallásoktatást. Az egészen bizo­nyos, hogy ezzel saját államuk alatt vágják a fát. És az is bizonyos, hogy a kiküszöbölés keresztülvitele nem fog valami simán menni. Kultúrharc származik belőle, amely megrontja az embereket. Nem tudjuk, vájjon mily mérvekben fog­ják ezt a rendeletét itt nálunk végrehajtani akatni. Lehet, hogy tekintettel a tót népnek vallásos meggyőződésére, nem bolygatják majd, illetőleg nem akarják végrehajtani. De az is meglehet, hogy itt is kötelezővé teszik a ren­deletet. Akkor pedig nekünk talpra kell álla­ttunk. Nem szabad engednünk, hogy gyerme­keink vadvirág módjára nőljenek fel, hogy a laikus moral vizenyős tanításai kiöljenek lel­kűkből minden nemes eszmét és érzelmet. Mi azt akarjuk, hogy gvermekeink ezután is tisz­teljék és szeressék szüleiket, ismerjenek tekin­télyt, hogy könyörületes szivüek, megértők és megbocsájtók legyenek, hogy teremte Istenük iránti kötelességeikről meg ne feledkezzenek. Mindezt pedig csak a valláserkölcsös nevelés biztosítja. ___________________________ —in— — Ügyvédi határidő napló kapható Spitzer Sándor könyv- és papirkeres kedésében Komárom, Nádor-utca 29. a MMidíéa állnia. Komái on, —febr. 16. Hétfőn egy magasrangu á,lanti rendőr­­tisztviselő étkezett Komiromba es a rendőr­kapitányságon folytatott tárgyalásokat a rendőr­ség államosítása tárgyában. A helyzet most olyan, hogy a rendőrség egy része állami al­kalmazott, a többi pedig városi, ezek közé tar­toznak az összes tisztviselők is. Óriási tértiét jelent ez ina a városra és ha ettől megszabadulhat, a pénzügyi konszoli­dáció megkezdődhetik. A rendőrtisztviseiők és a legénység nagy .részének kilátása van az át­vételre. Ez a dolog azonban az elhelyezés kérdé­sén fordul meg. Ez ügyben az itt járt rendőr­­fő.isztviselő a polgármesterrel is tárgyait, aki erre nézve természetesen semminemű Ígéretet netn tehetett. A polgármester a tiszti pavilon épületét ajánlotta, ahol a katonai rendőrség is működött. Ennek külön bejárata is van es a szükséges férőhelyek bőségesen biztosíthatók. A városnak a buiorzás költségeit kellene viselnie. Katonai részről azonban akadályba üikö zik a tiszti pavilion igénybevétele és az állami rendőrség épületül a volt Magyar Király szál­loda épületét vette kombinációba, melyet su’aj­­donosai árusítanak. Ez a hely szintén megfelelő volna a körülbelül 69 főre kiegészítendő állami rendőrség részére. Az államosítás ténye a közel jövőben megoldásra jut, ami a város pénzügyei szempontjából, de a közrend és a közbiztonság érdekében is kívánatos. A pöstyéni gyűlés. A szlovénszkói ellenzéki pártok vezérlő bizott­ságának megalakulása. Február 24-én, hétfőn tartotta a szlo­­venszkói ellenzéki pártok közös bizottsága harmadik ülését Pőstj énben, amelyen városunk­ból Tuba János, dr. Mohácsy Janos pártelnök és Lukovicfi Ferenc főtitkár vettek részt. A gyű­lésnek különös érdekességet kölcsönzött a szlovákság képviselőinek megjelenése, jeléül annak, hogy a mai helyzettel a szlovákság egy része szintén elégedetlen és az autonómia fel­tétlen hive. A közös bizottság megokolta szervezetét és 11 tagú vezérlő bizottságot választóit, mely­nek dr. Mohácsy János, a kisgazdapárt ügyve­zető elnöke is tagja lelt. Megalakult a sajtó­­osztály is dr. Lelley Jenő és Szent-1vány Jó­zsef képviselők vezetése alatt A közös értekézleten a mezőgazdaság, a birtokreform, az amnesztia, a színészét, a köz­ségi választások és a népszámlálás ügye ke­rült megvitatásra. A népszámlálás tárgyában a köztársaság elnökéhez, a kormányhoz és az egyes zsupánokhoz is táviratokat küldött a közös bizottság. Minden séretem és panasz ez ügyben Szilassy Béla elnökhöz (Losonc) jut­tatandó el. A gyűlés legfontosabb tárgya a magyarság kulturális sérelmeinek tárgyalása volt, melyet dr. Korláth Endre ismertetett, mellyel behatóan kívánunk egyik legközelebbi számunkban foglal­kozni. A közös bizottság szóváteüe a Magyar Népszövetség ügyét is, mely kérdésnél Tuba János szólalt fel, ismertetve annak ügyét, a kormány ígéreteit, melyeket eddig nem telje­sített. A gyűlés megbízta a magyar képviselőket azzal, hogy a kormánynál a Magyar Népszö­vetség ügyeiben járjanak közbe és azt a nemzet­gyűlésen is tegyék interpelláció tárgyává. A komárommegyei tisztviselők ügyében Lukovich Ferenc szólalt fel, akinek szavait a közös bizottság nagy figyelemmel hallgatta. Ebben az ügyben is a kormányhoz fordul a közös bizottság és a sérelmet a parlament elé viszi. Több kisebb jelentőségű ügy megvitatása után a napirend kimerült, Körmendy-Ékes Lajoa elnök örömmel és büszkeséggel állapítja meg. II ll!| tartósabb olcsóbb szebb i valóin »iláibiiii F. L Popper ((bulim) Goodfear-cipő SMíjf kizárólag Steiner Kornél és Társa Komárom (Nádor-utca 27.) [ji =---------—: Mindennemű gyermekcipőkben nagy választék. ====== Mérték után készítünk orhopéd és a leg-Vigyázzunk a talpba vésett F. L. Popper védjegyre, mert csak az az eredeti. újabb francia formájú (faconu) cipőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom