Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-18 / 49. szám
4 1921. jtinius 18. (Komáromi Lapok« 3. oldal. gyár nemes és jeies tulajdonságainak, a vilézségnek, a halálmegvetésnek, a magyar önfeláldozásnak és bálorságnak és mindannak amit a nők a férfiban szépnek, nagynak, dicsőnek és. szereidre-valónak találnak: ezeknek a tulajdonságoknak a ragyogó példáit látjuk tündöklő fényben ragyogni a világháborúban. De nemcsak ezeket a jeles tulajdonságokat nézzük, hanem azt a magasztos felsőbb célt, amely ezeket szülte. Azt a felsőbb rendű célt, amiért az emberek tömegesen rohantak a halálba, amely szent cél miatt senki sem gondolt apára, anyára, testvérre, hitvesre vagy gyermekre, menyasszonyra avagy egy kedves leány arcra, senki ezekre nem gondolt, hanem csak arra, hogy győz vagy meghal. Nem gazdagságért, nem szerelemért, nem haszonért, hanem azért, mert a nemzeliségét, a faját, a hazáját védte. S ha már a sors édesanyánkat el is rabolta tőlünk, de nem rabolta el nemzetiségünket, nem is rabolhatta et. Ha pedig it születtünk, ha ehhez a röghöz vagyunk-köíve, ne hagyjuk el őseink nagy temetőjét, hanem maradjunk és tanuljuk meg egymást szeretni, becsülni. Vállsa fel az átkos gyűlölködés helyét a megértés, a szereidben való egyesülés nemes, tiszta érzése. Maradjunk és védjük fajunkat, kultúránkat a idegen behatásoktól, lobbanjon lángra minden magyar szivében a megértő szeretet dús lángja, hogy az soha el ne aludjon, hanem fenntartsa azt, ami fenn áll már ezer és néhány száz év óta mind az idők végezetéig, mert mártírok vérében született, könnyben nevelkedett erőssé, nemessé téve a lelkeket A magyar irredenta. Hrusovszky Igor szlovák nemzetipárti képviselő érdrkes nyilatkozata. — Szemet szemért, fogat fogért. A magyar irredenta szállóigévé vált Szlovákiában. Ifjú szlovák detektívek fáradoznak felderítésében és Öreg nacionalista csatalovak ezzel ijesztgetik rosszul tanuló unokáikat. A magyar irredentát kergetik, olyan, mint a lidércfény, fellobog és. ismét eltűnik. Tulajdonképpen magyar inidenía abban a formában, amelyben keresik, nincsen, de mivel állandóan kihívják nemzeti önérzetünket és azt megrugdossák kiskorú politikusok, hogy esetleg még lehet. Mindenben megerősíti ezt az alább közölt nyilatkozat, melyet olyan ekszponált politikus tesz, mint Hrusovszky Igor, kinek sok ráfogással, ferdítéssel teli cikke igy hangzik: Az én cikkeimet nem a magyarok iránli „gyűlölet és lenézés“ diktálja, amint ezt önök írják. Sőt ellenkezőleg: az a hazafiasság, az a nemzetszeretet, amelyhez épen önök szolgáltak jó példával. Szolgáltak és szolgálnak. A magyar patriotizmus példaszerű. Adja Isten, hogy ez a patriotizmus szlovák szellemben minden szlovák szívben mély gyökeret verjen. De még a cseh szivekben is. Egyedül a csehszlovák patriotizmus mentheti meg a csehszlovák köztársaságot. Mert ha a köztársaság a magyar patriotizmusra, és a sváb perfidiára támaszkodna, egyhamar egy uj Biela Hóra, a Krach következnék be. Mert, hogy ez, — tiszteiét a kevés kivételnek — minden magyarnak a célja és kivétel nélkül a sváboké és a zsidóké is (utóbbiaknak egy jelentéktelen frakciója kivételével) ezt minden jellemes, öntudatos szlovák ember tudja. Nagy Magyarország restaurációja és integritása — ebben kulminál és végződik összes igyekezetük és vágyódásuk. Különbség csupán a módozatokban. ; Egyesek az „autonómia“ mellett foglalnak állást, mert ennek segítségével gondolják szétrobbantani a köztársaságot. Mások eilene vannak ugyan, ám ugyanazon céllal, azt akarván elérni, hogy a belső perpatvarok és egy erős állarnellenes oppozició vele a konszolidáció megakadályozása áital az uj köztársaság magától robbanjon szét. Az elsőknek a célja ördögi, a másoké még ördögibb. Amennyire ismerjük — és jól ismerjük — a magyarság mentalitását, annyi bizonyos, hogy amig egy magyar is lesz a világon, még az utolsó is magyar irredentista lesz. És mi szlovákok nem vesszük ezt tőlük rossz néven, mi azért nem gyű öljük és nem nézzük le őket. Sőt ellenkezőleg, bennük az erős és veszedelmes vetélytársakat tiszteljük. Hogy ezzel szemben védekezünk — és védekeznünk is kell — a magyarok ellen saját köztársaságunk ellen folytatott aknamunkájuk meggáttására, ezt ő nekik maguknak is természetesnek kel! találniok és nekik sem szabad ezt tőlünk rossz néven venniök. A magyaroknál megszoktuk az emberi őszinteséget, a nemzed büszkeséget és a személyes lelkesedést. Ha ezek a magyarok a szivükre teszik kezüket, meg kell vallaniok, hogy gvülölik a csehszlovák köztársaságot, mert ez az oka, hogy kizavarták őket a nagy és egységes Magyarország paradicsomából. És én őszintén megmondom önöknek: ha én született magyar lennék s itt élnék a mai viharverte viszonyaik között, bizony isten, épen úgy éreznék, épen úgy gondolkodnám. És ha már igy alakultak a dolgok, hát ne nehezteljenek, hogy segíteni akarunk magunkon a magyarok törekvéseivel szemben. Barátságukat bebizonyították ezeréves elj nyomtatásunkkal. Mindent, ami szlovák volt, '■ eltöröltek és megsemmisítettek. És ha módjukban lett volna a szlovák ember nyelvét is kitépni, még erre is képesek lettek volna önök. Nem tehették ezt meg bicskával, hát megtették az iskolákkal és igy elidegenítették tőlünk nemzetünk 1/3-át. Erről a janicsár módszerről tanúságot tesznek az összes magyar törvények, rendeletek és a régi kormányzati gyakorlat. Hogy mennyire hivei voltak a magyarok a reakciónak és ellenségei a szabadságnak, fényes tanujelét adták annak a háborúban, midőn önfeláldozóan, őrülten harcoltak az utolsó pillanatig a németek mellett, megfeledkezvén arról, hogy: jaj, de huncut . . .! Hogy mennyire embertelenek voltak a szláv népekkel szemben, be tudom bizonyítani hadifogoly tisztjeik fényképfelvételeivel, akik Szerbiában még a nőket, leányokat, sőt gyermekeket is felakasztolták vagy megfojtották. És ha teljesülnének a magyar álmok Horthy, vagy a Habsburgok visszatéréséről, a szlovákoknak a fele lógna a fűzfákon, vagy úszna a Duna habjaiban. És az összes csehek! Ezt önök jól tudják. De mi is. Ez a tényleges viszony, amelyben mi vagyunk. S ha már igy van, kár lenne tisztességes embereknek e fölött veszekedniök. És hogy a szlovenszkói magyarság mentalitása mákszemnyivel sem változott, bizonyítja, Szenliványi politikai detasmánja, a kommunizmussal maszkírozott irredentizmus, az ébredő magyarok titkos összejövetelei, a németekkel való puszipajtáskodás, ahelyett, hogy igyekeztek volna megközelíteni az államalkotó szlovákokat. Ezek a jelenségek nem a prágai politika, hanem a szlovák fordítású magyar nemzeti politika helyességét hirdetik nekünk. Fogat fogért. A magyar irredentára mi szlovák nacionalizmussal felelünk. Békét akarunk, de nem szégyenleteset! Demokráciát akarunk, de nem egy uj Biélá Hóra árán. Emberiességet akarunk, de nem megújított magyar rabságot. A „buta tót“ megszűnt. A mai szlovák ember világosan tátja, hová vezetné őt a magyar „autonómia“. Clara pacta ... A megyei árvák pénze. Hogy még a komárommegyei szinmagyar lakosság árváinak pénzét is be tudja kényszeríteni a nacionalizmus szolgálatába a csehszlovák kormányzat: arra kiáltó példa a vármegyei úgynevezett közigazgatási bizottságnak f. hó 13-án az a határozata, mellyel a megyei árvapénztár összes pénzkészletének kizárólag a csak az idén idetelepedett kifejezetten tót intézetnél a „Szlovenszka Banká“-ná! való elhelyezését rendelte el. A régi vármegyei tekintélyes közgyűlés örökébe lépett megyei közigazgatási bizottság, a csehszlovák közigazgatásnak ez a határozata mé*tán kelthet feltűnést, sőt felháborodást vármegyénk szinmagyar közönsége körében, annál is inkább, mert e kérdést még ez a bizottság is — egy szintén kinevezett, de független bizottsági taggal szemben, három kinevezett, a kormánytól függő tisztviselő szavazatával döntötte el. Hogy milyen ez a törvénynek, mely az árvapánzek pénzintézeti elhelyezésének kérdését szabályozza, az amely a kérdésben való döntési a vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés hatáskörébe utalja és amely végül a határozatot a bizottsági tagok névszerinti határozatához és azok anyagi felelősségéhez köti, majd kimutatjuk, ha e határozat hozatalának mikéntje és indokolása ismert lesz előttünk. Mert ehhez a határozathoz még lesz szavunk úgy a törvényesség, mint a magyar érdekek szempontjából is. De lesz szava bizonyára vármegyénk közönségének és a felsőbb kormányzatnak is. Róirnik, nélkülünk. Szeptember 25-én lesznek a községi választások. Komárom sorsa. A szlovák pártok képviselői Pozsonyban Srobár Lőrinc dr. elnöklésével tanácskozást tartottak. A tanácskozáson a következők vettek részt: Botto mérnök (szlovák nemzeti és gazdapár!), Dérer Iván dr. és Pocisk (szociáldemokrata pár!), Juiiga Nándor dr. és Gazik dr. (szlovák néppárt) és Dula Máié (szlovák nemzeti párt). A tanácskozáson, amelyen résztvettMicsura Márton dr. teljhatalmú miniszter is, első sorban a szlovenszkói városok kérdésével foglalkoztak. Az összes pártok képviselői megegyezlek abban, hogy Pozsony és Kassa városokat rendezett tanácsú városokká kell átalakítani. A másik két törvényhatósági várost, Selmec- és Bélabányát és Komáromot nagyközségekké kell átalakítani, hasonlóan, mint az összes rendezett tanácsú várost. Ami a megyei beosztási illeti, úgy ezt Pozsony-, Trencsén-, Nyitra-, Abauj vármegyékre nézve ez év végéig keresztül kell vinni. Azokban a vármegyékben, amelyekből az uj törvény szerint a tátraaljai és Zólyom megyéket fogják alkotni, közlekedési és gazdasági nehézségek miatt egyelőre nem viszik keresztül a területi egyesítést, azonban kirendeltségeket és járásokat fognak felállítani, hogy a községi és megyei képviseletekbe keresztüivihessék a választásokat. Megegyeztek továbbá az összes pártok abban, hogy a községi választásokat f. év széptember 25-én fogják megtartani, addig • „Schicht - mosás" * a legolcsóbb mosási eljárás a világon. Ásítsd a ruhái a mosást megelőző néhány órán vagy az egész éjjelen át „Asszonydicséret" oldatában. Reggel vagy néhány óra múlva mosd tovább a megszokott módon. Még csak „Szarvas" jegyű Schicht-szappannal való rövid utánmosás szükséges és fehérneműd hófehérré változik. ^ A Schícht-félc moszószerck a legjobbak, legolcsóbbak és legcélszerűbbek, mivel használatukkal ruhánkat kíméljük, időt és pénzt takarítunk meg és sok gondtól s fáradságtól szabadulunk meg. • „A Sckicht-cég n>llvános pályázatának* 1. hirdetése.
