Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-11 / 47. szám

1921. junius 11. «Komáromi Lapok« 5. oldal, az újságok úgy állították be a magyarokat a francia nép előtt, hogy a poroszok után Fran­ciaország legveszélyesebb ellenségei. Még ott is, ahol ezelőtt a magyar nemzetről nem tudtak, fanatikus gyűlölet keletkezett Magyarország ellen. A háború befejezése után egyre keveseb­bet feglalkoztak Magyarországgal. A magyar békedelegáció megérkezése után ismét sok szó esett Magyarországról. A háború alatti propa­ganda eredménye tnlajdonképen most mutatko zott világosan. A francia lapok feltűnő keveset foglalkoznak a magyarok országával, de ennek nazt hiszem elsősorban a magyarok az okai, mert semmit sem csinálnak abban az irányban, bogy a francia néppel a veiük elkövetett igaz­ságtalanságot megismertessék. A fraocia népnek halvány fogalma sincsen arról, hogy mi történt a magyarok ezeréves habjával. Őszintén megvallom, hogy én sem iiittem volna azt, amit most saját szememmel láttam. Hány szintnagyar város szakadott el a magyaroktól. Ezen városok neveinek a puszta felsorolása mindent megmond. Nincsen az fran­cia, aki ilyen határokba be’elörődött vom, hi­szen ez egy külföldi embernek is fájdalmat okoz. A Tharaud testvérek több cikkben ismer­tették Magyaror.-zágot. Amióta ezek a cikkek megjelentek, teljesen megváltozott a hangulat. Ezt a hangulatot ki kellene használni a magya­roknak, gondoskodni kellene arról, hogy a béke­­szerződést szemléltető módon ismertessék Frau­­eiaországbau. Mint bíró. sajuos, nem irhatok, "de gondoskodni fogok arról, hogy iró barátaim a magyar problémává! foglalkozzanak. Megad tam a budapesti újságíróknak a legelőkelőbb francia irodalmi kör és egy kiadócég elnökének címét. Felhívtam őkel, hogy küldjenek neki Teám való hivatkozással Magyarországot ismer telő cikkeket, én majd gondoskodni fogok, hogy igaz ügyünet felkarolja. Budapest utcáin járva, magyar emberek­kel beszélgetve, irodalmuk iránt érdeklődve, valósággal ,el vagyok ragadtatva attól, amit ott r'tapasz’a'tam. Hiszen a magyar nép mivel sem különbözik a nyugati kulturuepoklől. A Margit­sziget vendéglőjében elfogyasztott ételek a leg­előkelőbb francia szálloda éttermében sem le hettek volna jobbak. Ez alkalommal. Sajnos, 'rc?ak két napig maradhattam Budapesten, de rövidesen hosszabb szabadsagot veszek s bol­dog leszek, hogy ezt az időt a szerencsétlen magyarok országában tölthetem. AMunkásbiztositó Pénztárról sűrűén esik szó manapság és pedig állandóan nem a leghizelgőbb kritika kíséretében. Maga a munkásság is súlyos birálatot mond a pénz­tár működéséről, melyet nem tart kifogásta­lannak. A kisiparosság szinte mondhatjuk, hogy torkig van ezzel az intézménnyel, mely csak terheket rak állandóan az ipar és kereskede­lem vállaira. A gazdák véleményét is ismerjük róla, ami a leglesujtóbb és úgy látszik attól sem riadnak vissza, hogy sztrájkra lépjenek a munkásbiztositóval szemben. Vizsgáljuk meg az okait annak, miért ez az állandó bizalmatlanság és aniinózitás az in­tézménnyel szemben. A munkáspénztárak szer­vezése a mindenkori szocialista pártnak ha­talmi kérdése volt és teljesen ennek befolyása alatt állott. Tehát a bizalmatlanság politikai rugókra vezethető vissza. Ez nemcsak, hogy nem szűnt meg, de egyenesen fokozódott az által, hogy a forradalmakban és azok után a munkáspénztárakban igen sok emigráns talált menedéket. A bizalmatlanság másik oka az, hogy a pénztár köztudomás szerint óriási pénzt szed be járulékok cimén, melynek igen nagy részét felemészti az óriási apparátus, mely ügyeit in­tézi. A pénztár sem orvosait nem fizeti kellő­képen úgy, hogy ezek állandóan kénytelenek a pénztárral szemben jogos igényeiket han­goztatni és a gyógyszerek megdrágulásával a gyógyszerek rendelése és kiszolgáltatása is sok kivánnivalót hagy fenn. Ma az a munkás Vagy munkásasszony is rendelkezik akkora in­telligenciával, hogy ezeket a külömbségeket laikus eszével is konstatálni tudja. A pénztár óriási bevételeiről nem számol el a nagy nyilvánosság publicitása előtt, ez a körülmény állandó gyanúsításoknak szolgáltat ‘tápot. Minden közintézmény, egyesület, hatóság, ‘mely pénzt és vagyont kezel, évenként elszámol jövedelméről és ennek eéedményeit a sajtó utján is közhírré teszi. Ezt a pénztár elmellőzi. A földművesek bizalmatlansága és aver­ziója a pénztárral szemben arra az alapra vezethető vissza, hogy a gazdasági munkások vajmi kevés szolgáltatást látnak a pénztárak részéről és a földmunkások tudják azt, hogy biztosításuk cimén munkaadójuk mily horribilis összegeket fizetnek be 3 munkásbiztositóba úgyhogy igen sok nagybirtok ezekkel az áldo­zatokkal külön uradalmi orvost is tarthatna. Mi is szükségesnek találjuk a munkásbiz* tositás sürgős reformját, a politikai befolyások alól való mentesítését, abban a munkaadóknak paritásos képviseletét és a mezőgazdasági munkásbiztositásnak az iparitól leendő hala­déktalan szétválasztását. ......................1 — ' ' 'v HÍREK. — Szeméig! hír. Dr. Szijj Ferenc polgár­­mester Badik Béla megyei főjegyző és dr. Alapi Gyula, a Jókai Egyesület főtitkára társaságában csütörtökön Pozsonyba utazott és a városi mozi és színház ügyében folytatott tárgyalásokat. — Zászlőszentelés. A Jézus Szive Társulni őrsége és a Szivgárdisták zászlóit vasárnap szenteli fel nagy ünnepélyességgel Hladik Ágos­ton, a pozsonyi dóm káplánja, az „Uj Szív“ szerkesztője. A zászlóanyai tisztségre Kiss Endréné és dr. Alapi Gyuláné urhölgyeket kérte fel a két egyesület. A zászlószentelés a 9 órai nagymisével veszi kezdetét, a szögbeverés pe­dig mise után lesz a templom emeleti orató­riumában, hol a meghívottak vesznek részt az egyesületi tagokon kívül. A szépnek ígérkező egyházi ünnepélyre nagyban készül Komárom katolikus társadalma. — tanulmányi kirándulás. A helybeli fő­gimnázium 90 növendéke dr. Horváth Cézár vezetésével és Egler Dózsa, Karle Sándor fő­gimnáziumi tanárok kíséretében folyó hó 15-én három napos tanulmányi kirándulásra indul. A kirándulás célja a Garamvölgyének, Selmec­bánya, Hodrusbánya vidékének, bányamüveinek és a szandriki ezüstgyárnak a megtekintése. — előléptetés. Reviczky Béla pénzügyi számellenőrt az ipolysági pénzügyigazgatóság­nál számvizsgálóvá léptette elő. Reviczky a ko­máromi pénzügyi számvevőségnek volt lelki­­ismeretes és kiváló tisztviselője. — fi uárosi zeneiskolában az évzáró vizs­gák junius 18 án d. u. 5, 19-én d. e. 11 és 19-én d. u 5 órakor tartatnak. Az érdeklődő közönséget szívesen látja az igazgatóság. — Kirándulással egybekötött halászlé. Iva­­nics Andor örsujfalusi igazgató-tanitó kezde­ményezésével és rendezésével az ottani Szövet­kezet, jövő csütörtökön, junius hó 16 án ha­lászlé vacsorát rendez, az ottani, a komáromi és a vidéki intelligencia számára. A vacsora halászléből és tepertyüs túrós csuszából áll. A halászlé nem lesz adagolva, hanem ki-ki tet­szése szerint ehetik. A vendégek családjaik nő­tagjait is magával vihetik, mert az ottani intel­ligens hölgyek is részt vesznek a halvacsorán. A vacsora este 8 órakor kezdődik és zenét a komáromi Lévai bandája szolgáltatja. Az esti vonat Komáromból V48-kor indul, s fél 8-ra ér oda, a Pozsony felől jövő vonat 7 órakor van Örsujfalun. Azon komáromi kirándulók számára, akik a délután negyed 4 órai vonattal mennek Örsujfalura, a figyelmes rendezőség tekever­senyről, hideg ételekről és jégbehütölt italokról gondoskodik. Ezenkívül Horner Árpád, a Da­rányi urada'om intézőjének szives engedőmé­vel Ivanics Andor igazgató tanító kalauzolása mellett megtekinthetik a vendégek a szép Da­rányi ligetet. Akik a halvacsorán részt óhajta­nak venni, egy levelezőlapon jelentsék be Iva­nics Andor igazgatónak, azt is, hogy az illető hányadmagávai megy. — Kineoezés. A teljhatalmú miniszter Juth Henrik oki. községi jegyzőt, aki már 23 éve működik a jegyzői pályán, Örsujfalu községi jegyzőjévé nevezte ki. — fi Pázmány család gyásza. Pázmány Adolf esperes pltíbauos 7L évében C^allóköz- Csütörtökön elhunyt. A megboldogult 1915. év­ben szeDtzzéki tanácsos lett és tavaly ünnepelte arany miséjét. Halála a komáromunegyei Páz­mány családra mély gyászt borított. — flémeth Istoán dunántúli református püs­pök Komáromuj városból Balatonkenesére tette át Székhelyét, ahova lelkésznek hívták meg. így tehát a püspök székhelye Komáromból, hol közel egy évtized óta állott fenn, most elkerült. Kertmegngiló mulatság. A Komáromi Ipa­ros Kör junius 19-én, jövő vasárnap nyitja mejr nádorutcai kerti hehyiségét. A megnyitót raUl latság keretében tartják s a kör agilis veze­tősége ez alkalommal pompás műsorral ked­veskedik a kör tagjainak és vendégeinek. Az estély másorán szereplő előadók lesznek Molly Margit, Raáb Mariska. Simon Böske, Dosítá^ Bözsike, Kocsis Manci, Hegyi Lajos, Takács Antal, Hegyi Zsigmond, Galgóczy Mátyás, Ba­logh Miklós, Kreska József, kik Pethő Sándor tanonciskolái igazgató avatott vezetése mellett nagy buzgalommal készülődnek szép feladatuk megoldására. A délutáni órákban társasjátékok és egyéb szórakozások lesznek. A meghivókat a napokban küldi szét a rendezőség, mely Kvatek Ferenc ügyvezető elnökkel az élén az ismert körültekintéssel és figyelemmel fárado­zik a mulatság sikerén. — létig Béla államtitkár lemondása. Tórfy Béla magyarországi közélelmezési államtitkárt, városunk kiváló fiát méltatlan támadás érte éa e miatt állásáról lemondott. A miniszter ez , ügzben a következőket jelentette ki: — Megál'ap tom, hogy az esetben, ha a képviselő a sértő kifejezést használta volna, Terfy államtitkárnak teljesen igaza van. Ilyen fontos és magas ál ásban levő közhivatalnokot, aki amelle‘t mindig becsületes munkát végzett, aki a háború alatt olyan szolgálatokat tett az országnak, aki nagy tudásával, becsületességével alapos és rendkívüli hozzáértésével a közt szol­gálta, annak nem az kell, hogy legyen a bére, hogy a becsületében gázoljanak. Térffy állam­titkárnak teljes elégtételt kell kapnia. Hiszem, hogy meg tudjuk győzni arról, hogy neki a köz érdekében meg kell változtatnia álláspontját, mert nem nyert beigazolást, hogy a sértő kife­jezés tényleg megtörtént volna. Kardos Noé nemzetgyűlési képviselő ki­jelentette az ügyre vonatkozólag, hogy a neki tulajdonított kijelentést Térffy államtitkárral szemben soha meg nem tette s az nem egyéb kitalálásnál. — Cgyházkerületl kőzggölés. A dunáninneni ? református egyházkerület Pozsonyban tartja közgyűlését junius 22-én, mely az uj kerületi első közgyűlése leend Ennek keretében iktatja1 be hivatalába, Balogh Elemér pozsonyi ref. lelkészt, a kerü’et megválasztott püspökét ünne­pélyes formák közt. A közgyűlésen úgy váro­sunk, mint vármegyénk református egyházi közéletének minden szerepvivő egyénisége résztvesz. — fi Djlegyesűlef Érsekujuáron. A Komá­romi Dalegyesület julius hó 3-án Érsekújvárba látogát el, hol az érsekujvári Róm. Kath. Kör uj helyiségének felavató ünnepélyén fog egy egész estét betöltő műsorral szerepelni. A Dal­egyesület működő kara gazdag repertoárjának legszebb darabjaival vendégszerepei, a műsor többi pontjait pedig az egyesület jeles szín­játszó gárdája tölti ki. Az érsekujváriak nagy érdeklődéssel tekiotenek Szlovenszkó legrégibb és egyik legtekintélyesebb dalkarának vendég­­szereplése elé, mely Molecz Tivadar vezetésé­vel nagy lelkesedéssel készül ez estélyre. — Ki akar szép festményeket ? Két tehet­séges nővér Nyulassy nővérek Komáromszemere igen szépen és jutányosán festenek úgy olaj, mint akvarell-képeket. Elvállalnak képek nagyí­tását, fényképek, vagy más kisebb és nagyobb képek után. Ajándéktárgynak szobák feldíszí­tésére legalkalmasabbak e képek. A megna­­gyitandó vagy lemásolandó képek ajánlva a címükre küldendők, ők nyomban megírják, hogy mibe kerül. — fiz uszoda uj helye. A kisdunai hid mellett levő uszodát, mint nem megfelelő hely­ről, a vizikapuhoz viszik a közeli napok egyi­kén. A vizi kapunál már több nyári szezonban volt az uszoda, amely a közönség egybehangzó véleménye szerint a legmegfelelőbb hely az uszodának. Ott már van a víznek kisebb moz­gása és az újonnan föltöltött part homoktalaja pompás homok és napfűrdőnek kínálkozik, — Szőlő ojtó gummlt — (szürke, piros és nyers színűt) Berghoffer magkereskedése szállít Pozsony, Vásár-tér 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom