Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-11 / 47. szám

8. oldal. »Komáromi Lapok * 1921. június 11. — mindenki oloasss el. A községi válasz­tásokról szóló törvényt mindenkinek ismerni kell, mert csak így tudja mindenki jogait biz» tositani. A községi választásokról szóló törvény­­ismertetés igen csinos füzeiben 4 K-ért kapható az Orsz. Magyar Kisgazda, Földmives és Kis­iparospárt komáromi központjában (Kollégium.) — ööermekggllkosséfl. özv. Specziál Ist­vánná szül. Schaffer Mária csicsói lakos mint tettes, Kalmár Imréné szül. Rausch Hermina csicsói lakos felbujtó gyilkosság büntette miatt azzal voltak vádolva, hogy ozv. Specziál Ist­vánná Csicsón 1918. április havában Kalmár Karolin újszülött gyermekét megölte oly mó­don, hogy a gyermek nyakát megfogva addig szorította, mig a gyermek mozdulatlanná vált. Kalmár Imréné özv. Specziál Istvánnét a cse­lekmény elkövetésése reá birta szándékosan, hogy a leánya, valamint ő a szégyentől meg­szabaduljanak. A gyermek házasságon kívül egy szerb hadifogolytól származott. Özv. Spe­cziál Istvánnét bűnösnek mondották ki a szán­dékos emberölésben és ezért 2 évi fogházra. Kalmár lmrénát pedig gyilkosságra való fel­­bujtásban mondotta ki bűnösnek a komáromi esküdtbóóság s ezért 15 évi fegyházra Ítélte: — fi Slrnildfördö. A Vágduna parti strand­fürdő hihetetlen látogatottságnak örvend. A fürdőzők százai fürÖduek a kellemes és a pöstyéni vizektől gyógyhatású vizben és százan és százan sütkéreznek a selymes homokon. A sok csónak még élénkebbé teszi a fürdő színes és eleven képét. A part innenső oldaláról az úgynevezett kőpadtól rendes csónak közlekedés van a túlsó parttal. Különben szerényen dol­goznak az öltözőkabinokon és a létesítendő büffén. Ugyanis 50 öltöző kabint állítanak fel a közönség kényelmére. Természetesen ez a szám kevés ahhoz, hogy az összes fürdőzők kabinhoz jussanak, ezenkívül igen sokan fognak a szabadban öltözni. — Komárom oeszedelme. A Komáromot ért sok veszedelem között nem utolsó a leg­újabb ve.=z-delem: a patkányveszedelem Váro­sunkban a patkányok hihetetlen mádon «Isza­pot! dtak és jelentős kárt tesznek a kis barmu­­iiakbau, a kiscsibékben, kacsákban; nemritkán a tyúkokban is. Attól eltekintve, közismert do­log, hogy a patkányok igen sok ragályos beteg­ségnek terjesztői és hordozói, s mivel a Jegei zártabb helyre is tudnak lyukat kaparni, igen veszedelmesek ezek az undorító állator. A vá­ros vezetősége okosan lenné, ha tanulmányoz látná a hatásosabb patkány irtási módokat „es azokat közhírré tenné. Esetleg.a patkány irtokat pénzjutalomba részesítené. Ez is nagyon célra­vezető volna, iia palkányfogó kutyák tulajdono­sait fölhívnák, hogy iehetőíeg minél több Kutya kölykv t nevettetnének fék s azokat osyan ház­tulajdonosok közöttt osztanák el, akiknek házá­ban a patkányveszedelem már nagy. Ezenkívül a gyepmester is tenyészthetne ilyen patkány­fogó kutyákat. Nem klcsinyiendő a piukány­­okozta veszedelem kü önösen most, amikor a kánikulai h«Eég aríiugy is kedvez igen sok ra galyos betegségnek. lit tehát cselekedni ke lene valamit. — felhiuás Silouenszkó magyar, német és isidó (hát ilyen is van? Szerk'j nenueiiségü ortKtsaifioi. A cs. kormány 6743/Pres. sz. 920. sz. alatt rendeletet intézett az összes zsupaná­­tusi és autonom városi főorvosokhoz, melyben felhívja Szlovenszkó orvosait, akik a cs orvo­sok egyesületébe (a jednotáb«) ennek nemzeti jellegénél fogva be nem léphetnek, hogy rendi érdekeik képviseletére saját egyesületüket mi­előbb alakítsák meg. A nagy politikai átalaku­lás óta, mely a magyar országos orvosszövet­ségi fiókokat megszüntette, a jednotába be nem fogadott szlovenszkói orvosok, immár harma­dik éve minden társadalmi és kulturális szerve­zet nélkül állanak. Örömmel ragadjuk meg ezért a kormány kezdeményezését egy ily egye­sülés mielőbbi megvalósítására, nemcsak gaz­dasági érdekeink — valóssággal egzisztenciánk — nemcsak meglazuló kartársi és orvosetikai kö­telezettségeink teszik sürgősen szükségessé az egyesülés megteremtését, hanem feltétlenül kí­vánatos ez szaktudásunk fejlesztése, orvosi továbbképzésünk szempontjából is. É szem­pontok indítottak bennünket — pozsonyi orvo­sokat— art a, hogy az összes magyar, német és zsidó nemzetiségű orvosoknak, kik Szlovensz­­kóban és Ruszinszkóban gyakorlatra jogosítot­tak, egy egységes kötelékbe való egyesítésére, a kezdeményező lépéseket meglegyük. Csak egy ily hatalmas szervezet, mely az összes, a jednotába (cs. orvosok egyesületébe) nem tar­tozó orvos-kartársakat, vagy már megalakult zsupanátusi és városi orvosi egyesületeket ma­gában foglalja s mely szervezetét, tagozódását, valamint csatlakozását a köztársaságban már fennálló orvosi szervezetekhez és szövetkeze­tekhez, önmaga egységesen állapítja meg, — lesz képes egzisztenciális érdekeinket, közős ügyeinket minden irányban szolgálni. Felkérjük tehát a szlovenszkói és ruszinszkói esetleg már megalakult (magyar, német, zsidó nemzetiségű) egyesületeket, de minden egyes Kartárs urat is személyenként, (addig is inig a helyi kölniékük megalakul, vagy megalakítható lesz) szívesked­jenek csatlakozásukat a pozsonyi szervezőbi­zottság elnökénél: Mergl Ödön dr. városi tiszti főorvosnál (Pozsony, Dusek-utca 2. sz.) f. évi junius hó 15-ig bejelenteni és esetleges indít­ványukat, vagy megjegyzéseiket is közölni. Összetartásban rejlik az erő! Pozsony, 1921. május 25-én. A szervezőbizottság nevében: Mergl Ödön dr., városi tiszti főorvos. Meg­jegyzés. Minthogy az összes magyar, német és zsidó nemzetiségű kartársak névjegyzéke jelen­leg nem áll rendelkezésünkre, jelen felhívásun­kat az összes szlovenszkói napilapokban tesz­­sziik közzé, de megfelelő példányban elküldjük az összes főorvosoknak is, azon kollegiális kéréssel, szíveskedjenek azokat a kerületükben lakó magyar, német és zsidó nemzetiségű or­vosok kezeihez juttatni. — Csehsiloüákia militárizmusa. A Hambur­ger Fremdenblatt prágai levelezőjének tollából ezen a címen közérdekű cikket ir. Csehország keletkezésénak története — igy ir — még nincs megírva. Egyet azonban már most meg lehet mondani, a csehek részén volt az eszme, a nyugati bábák oldalán a számítás A business proposition — Masaryk János kifejezését hasz­nálva — 780 milliárd aranyfrankra rugó felsza­badítást illeték és a hadsereg, ezek azon leg­lényegesebb áldozatok, amelyek Csehszlovákiá­nak a felszabadításáért hoznia kellett. A költ­ségvetés 2 és fél milliárdnyi hadi költséget tartalmaz, ehhez járul az ugyanolyan magas póihitel. Az egész állami költségvetés negyed­részét a hadsereg emészti fel. Az anyagi áldo­zaton kivü! érzelmi áldozatot is kellett hozniok: fel kelleti áldozniok antimilitarisía érzelmeiket. A cseh hadsereg katonái 6 nemzetiségből ke­rülnek ki, de ha csupán csehekböl >s állanak, akkor sem valószmü, hogy Sauiusbó! Paulus váljék. A hadsereg feladatát a határok jelölik ki. Az állam 78 kilométer széles ékkel vágódik bele a román, ukrán és lengyel területbe. Kül­földi katonái szakértő jelentette ki azt, hogy Csehszlovákiának határainak megvédésére 1 és fél millió emberre van szüksége, holott csak egy. milliót tud felállítani. Ez is csak akkor volna lehetséges, ha minden 13-ik ember szol­gálatot teljesítene. Csehszlovákia egyedüli véde­kezési lehetősége a béke cs okos külügyi po-' litika. — fi községi jegyzők közgyűlése. Vettük az alábbi meghívót: Kedves Kartársunk! A Szlovenszkói községi és körjegyzők országos szövetségének kebelbeli szerve, a Komárom­­vármegyei jegyzők testületé még mindezidáig nem mfiködilr, miután tisztikara és igazgató tanácsa megválasztva nincs és e nélkül az orsz. szövetségbe bekapcsolódni módunkban sem áll. Az okok, melyek a testület megalakítását, job­ban mondva a tisztikar és igazgató tanács meg­választását késiették, a kormány által tervezett uj vármegyei alakulatok (nagy zsupák) létesité­­sítésére és ennek keretében vármegyénk három járásának más és más törvényhaióság kebelébe való beosztására vezethetők vissza. Minthogy azonban naprói-napra jobban érezzük, hogy a megyei testület működésére úgy karunk egyes tagjai, mint az egész vármegyei jegyzői kar érdekében hovatovább nagyobb és nagyobb szükség van, minthogy tpvábbá bizonytalan az az idő, amikorra a kormányhaiöság a törvény­­hozás által létesített uj vármegyei alakulatokat működésbe hozza, elhatároztuk, hogy a Kotná­­romvármegyei Jegyzők Testületét f. évi junius hó 25. napjának d. e. 10 órájára a vármegye­ház nagytermében megtartandó közgyűlésre egybehívjuk. Bizalommal felkérünk, hogy a közgyűlésen okvetlenül megjelenni szíveskedjél. Tárgysorozat: 1. A járási testületek által a vár­mngyci igazgató tanácsba delegált tagok iga­zolása, » jár. elnökök által kiállított megbiző levelek aiapján. 2. A vármegyei jegyzői testOUet elnökének megválasztása. 3. Alelnök, főjegyző, titkár és pénztáros választás, 4. Esetleges indít­ványok tárgyalása, melyek a közgyűlést 24 órá­val megelőzőleg az illetékes járási egyesületi , elnöknél lesznek benyújtandók. Kartársi üdvöz- . lettel maradtunk: Komárom, 1921. május hó 26-án Kürthy Győző az udvardi járás jegyzői ! testület elnöke, Nemes György a csallóközi já~ rási jegyzői testület elnöke, Poór Sándor a párkányi járási jegyzői testület elnöke. A járási jegyzői testületek tiitkárait, valamint a jár. tes­tületek által a megyei igazgató tanácsba dele­gált kartársakat felkérjük, hogz a közgyűlést . megelőzőleg 1 órával előbb megtartandó igaz­gató tanácsi ülésen a közgyűlés helyén megje­lenni szíveskedjenek. — fi inrujgar liberális blokkról a Práger Tagblattba ir Sándor Pál. Leszögezi, hogy Ma­gyarország a legjobb utón van, hogy rendezett viszonyokat teremtsen. Ha csak az entente újabb i nyomást nem gyakorol, Hegedűs zseniálitása az ország pénzügyeit rendbehozza és ezzel, meg van teremtve a konszolidáció felépítmé­nye. Ezek után csak az a kérdés merül fet, .. hogy az alap milyen legyen, liberális e, vagy konzervatív. A szomszédos, valamint a nyugati. államok kénytelenek liberális politikái folytatni. Ez elől Magyarország nem zárkózhatik el. A magyar történelem is e mellett szól, mert Ma­gyarország mindig Anglia és Amerika melleit a legliberálisabb állam volt. Azonban lehetetlen : hogy kívülről kényszeiitsenek rá az országra koalíciós minisztériumot. Ez ellen a liberális politikusok tiltakoznának leginkább. A liberaliz­mus el fog jönni, a kisgazdapárt legnagyobb része liberális. A vezető férfi hiányzik, Tiszával az utolsó tekintély múlt ki és Andrássy, aki a tagadás politikusa, vele elvesztette utolsó táma­szát. Bizonyára akadt a politikusok között va­laki, aki tarsolyában hordja a marsallbotot. — Ügyvédi határidő napló kapható Spitzer Sándor könyv- és papirkeres­­kedéséb eo Komárom, Nádor-utca 29„ tv 8<«rieszíés >t s főszerkesztő « felelős. Lír ádé: Spitzer Bek, 3nisiott íh'Um* S-A-wk'i- Wve^’rnfointSájdk.nn Kemá*-,* HIRDETÉSEK. MAITZ REZSŐ Apollo mozgószinháza Komárom, Dana-rakpart. előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Szombaton és vasárnap, 11-én és 12-éu T I M-m I N H IV. része kerül bemutatásra. Kedden, junius 14-én egy napon Kömgsmárk grófnő kalandjai. Színjáték 5 felvonásban. Junius i8-án és 19-én világszenzáció A Gélem. Előadás utál zene az ötttion kaveíiázlian. Raktárfelhalmozás végett a következő áruk olcsón eladók: Borotvakés Különféle ollók Zsebkések Harapófogók 276 Umlauf Rudolf köszörűs Bratislava, Lőrinczkapu-utca 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom