Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-11 / 47. szám
4. oldal. »Komáromi JUapok“ 1921. janitj» 11. szenvedő magyarság küzdelmét is alacsony rágalmaikkal gyöngíteni. Kerülnének csak a gáborandorok Budapesten uralomra, nem igyekeznének-e ujság-Í'aikat irredenta célra Szlovenszkóba és Ruszinsz:óba beküldözni? De akkor bizonyára nem részesülnének abban a kedves fogadtatásban az államhatalom részéről, mint ma a Bécsi Magyar Újság. Lenne csak ismét Kun Béla az ur, bizonyára a Surányi Kassai Munkása, s a többi kommunista orgánumok állanak irredenta gyanúja alatt. Mi ezt nagyon jól tudjuk. De akkor sem vádolnék őket, s nem igyekeznénk küzdelmüket letörni, lehetetlenné tenni. Irredenta felé hajló lélek van tehát bőven, ami természetes is egy ilyen, az emberek lelkűidével abszolúte nem törődő erőszakos határmegállapitás után. De nincs a köztársaságnak annyi fogháza, hogy az irredentára hajló és fogékony lelkeket elszállásolhassa. S különben is ez volna az államhatalom részéről a legnagyobb politikai hiba, mert e sebektől sajgó lelkeket az erőszak csak közelebb vinné az irredentához és nem távolitaná el attól egy szemernyit sem. Az uj államhatalom úgy látszik, nagyon tisztában van e lélektani motívumokkal s azért a fenti aljas rágalmak dacára nem zaklatja a kedélyeket. Hiszen Prágában nagyon jól tudják, mi az irredenta s nagyon jól tudják, milyen messze van még az irredentára hajló és fogékony lélek az irredenta mozgalomtól 1 De ha jól tudják, tudniok kell azt is, kogy az irredentára hajló és fogékony lelket meg kell békiteni és az irredentára fogékony lelket nem szabad sovén politikával tovább keseríteni, mert ez fogékonyságánál fogva könnyebben termeli az irredenta utáni vágyat, melyből aztán szándék lehet s még további keserités után a szándékból törekvés, a törekvésből ellenálhatatlan akarat, végül valódi irredenta mozgalom lesz. Hisszük, hogy a folyamatot a kormányhatalom nem fogja elősegíteni s megáll az eddigi sovén politika utján. A köztársaságnak érdekében áll a magyarság pártokba szervezése és tömörítése, mert a szervezett és tömörített magyarság higgadt és komoly vezetés mellett legfeljebb csak erős nemzeti ellenzéket képez a sovén kormányzattal szemben, de a szervezetlen (egyéni akciókkal irányított) magyarság tényleg veszélyt, irredentát jelenthetne az államra nézve. Ezért tartják hibának, hogy statáriummal és más módokon a pártszervezéseket megnehezíteni igyekeznek. Pártvezetőnk e mindenesetre érdekes nyilatkozatát azzal fejezte be, hogy a csehek a magyarságnak fent ismertetett leikületét természetesnek tartják és megértéssel vannak aziránt, ha valaki, mint tisztességes munkás dolgozik az uj államalakulatban s nem igyekszik lelkesedést szimulálni az uj államalakulat iránt. Kellőképen tudják értékelni azt is, aki egy nap szokolista uniformisban cseh nemzeti ünnepet ül, másnap magyar nemzeti- viseletben tündöklik. 1849—1921. A magyar tudományos világnak súlyos gyásza van. Egy tudós orvos dőlt ki az élők sorából, aki nemcsak az orvosi téren szerzett magának jó hangzású nevet, hanem az élethivatásától egészen idegen tudománykörben, a magyar heraldikai és genealógia terén nevének hire, szaktudása átlépte Magyarország határait és a külföldi tudományos világban is ismert és jóhangzásu volt a neve. Amint őszinte, igaz részvéttel halljuk, Wertner Mór a párkányi járás tudós járásorosa, szerdán elhunyt 72 éves korában. Az elhunytat nemcsak Esztergommegyében szerették és becsülték, hanem Komárom megyében is, ahol a hetvenes években több községben működött, mint orvos. Wertner Mór dr., orvostudor és történetíró, heraldikus és genealógus született Spácsán, Pozsonymegyében 1849 jul. 26-án. 1872-ben a bécsi egyetemen megszerezte az orvostudori oklevelet. Még ugyaneznn évben, mint gyakorló orvos a komárommegyei Csűz községben telepedett le, ahol két évig lakott. 1874- ben Szempere költözött, ahol előbb, mint gyaj koríó, majd 1878—1890-ig, mint körorvos működött 1890—1893-ig, mint Pozsonyban, mint tiszteletbeli megyei főorvos lakik. Majd Temesmegyébe költözik, ahol Csákován, mint gyakorlóorvos él, ahonnét lakóhelyét 1894 végén az esztergommegyei Muzslára tette át, ahol 1908-ig lakik, mint járásorvos. Muzsláról Párkányba költözik, ahol szintén, mint járásorvos haláláig lakik. , A tudományos irodalom terén már korán kezd működni. Már 1875-ben elkezdi történetírói munkásságát, de 1884-ig inkább orvostörténeti, vagy közegészségügyi dolgokat irt, amelyek többnyire a Gyógyászat, Közegészségügyi Kalauz és különféle bécsi és németországi szaklapokban jelentek meg. 1884 óta azonban úgyszólván kizárólag történelmi, különösen genealógiai kutatásokkal foglalkozik, amelyeknek eredményeit az Árpádház és Magyarország nevezetesebb családaira vonatkozó felfedezések, helyreigazitások és felderitések alakjában folyóiratokban megjelent cikkekben és önálló munkákban tette közkinccsé. Tudományos működését hamarosan méltányolták a hazai és külföldi tudományos társulatok és siettek tagjai sorába választani. így lett a Magyar Heraldikai és Genealógiai társulatának választmányi, a hunyadmegyei Régészeti és Történelmi Társulat tiszteleti, a bécsi, „Adler“ és berlini „Herold“ c. heraldikai és geneologia társulatok levelező tagja. Temetése péntek délelőtt történt igen nagy részvét mellett Párkányban. A temetésen Komároinmegye orvosi karát dr. Mezey János t. főorvos képviselte," aki megható beszéddel búcsúzott el az elhunyt tudós kartárstól, akinek emléke élni fog amig csak a magyar kultúrának egyetlen harcosa is él. Müveit, cikkeit felsorolni valósággal lehetetlenség, olyan nagy számuak. Itt csak a fontosabbakat közöljük. A középkori délszláv uralkodók geneal. tört, — A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. — Az Árpádok családi története — IV. Béla király története — Zsigmond királynak egy ismeretlen házassági összeköttetése — Kemény fia Lőrinc nádor és utódai — Középkori magyar orvosok és gyöngyszerészek — A tűz — A singiek — A garaiak — V. Dénes nádor nemzetsége — A Zichy család ősei — A lévai Csehek — Az első havasalföldi vajdák — Margit császárné fiai — A stájer Trem család magyar vonatkozásai — Zsigmond király magyar kisérete Rómában 1433-ban — Ki volt Hédervári Kont István? — Margit neuemburgi várgrófnő — Az Anjouk genealógiája — Trencséni Máté utódai — A Margit legenda genealógiai és földrajzi adatai — A Hunyadiak — Az Árpádkori magyar tisztviselők — Az ókori orvosi rend állásáról — Markgraf Georg \&n Brandenburg in Ungarn — Orvostan és a vallás — Genealógia és a történelem — stb. Ez csak egy tizede talán a munkáinak, melynek jegyzékét végig futjuk, csodálkozva kérdezzük: hogyanis tudott egy emberöltő alatt ennyit kutatni és összeirni. Uj adónem. Megbírságolnak mindenkit, aki disznót ölt. — A lakosság felzúdulása. — Mindenki éljen jogorvoslattal. A napokban pénzügyőrök járták be a vá| rost, városi rendőrök kíséretében és utcáról ; utcára, házról-házra menve számonkérték, ki : ölt disznót. Aki ezt bevallotta, attól a leölt I disznó után 24 K husfogyasztási adót és 20 K \ mérsékelt »rendbírságot* szedtek be. Aki két vagy három sertést ölt, attól két, illetve háromszor ennyit. A közönséget roppant meglepte ez az eljárás és a rendőri asszistencia arra való volt, hogy az ezen eljárás ellen való kitöréseket lecsendesitse. Nagy felháborodást keltett ez az eljárás városszerte, mert a husfogyasztási adóról nem tudott senki. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy azt egy kettő kivételével senki sem fizette be. Az ilyen uj »közterheket* dobszó vagy falragasz utjáu kell közhírré tenni, nem pedig egy átirattal elintézni, vagy az újságban két három sorban közölni, ami a figyelmet elkerülheti. Az álta’ános felzúdulás tehát jogosult. Hogy jut az adókkal agyonterhelt és azok súlya alatt roskadozó ember ahhoz, hogy rendbírságokat fizessen olyasvalami után, amiről halvány sejtelme sem volt, t ‘hát semmi mulasztást el nem követett. Ez a renfibirságolás teljesen a pénzügyőrség eljárása, mely ellen minél tömegesebben kell felszólalni és a húsz korona rendbírságokat visszakövetelni. Az adó alól nem bújik ki sepki, ha az kőtelező és főleg ha arról kellő időben értesül, de az értesítésnek furcsa módja az, hogy rendőrrel jelenik meg a pénzügyi közeg a polgárok magánlakásán és attól a szegény napszámostól, aki óriási bajok közt egy malacot hizlalt olyan hatósági korpával, amely soha sincsen itt a kellő időben és 180 koronára lerekvjrált, de az állam által 247 koronán forgalomba hozott árpával, — kivessen és behajtson 20 korona bírságot. Ennek az ügynek korán sincsen vége és folytatását elvárjuk ottan és azoktól, ahol a polgárság érdekeit meg keli védeni. Ez az eljárás a legsúlyosabb kririkát hívja ki maga ellen. Gyermekelőadás Ógyallán. Az ógyallai elemi iskola tanítói kara az érdeklődő közönség közkívánatára vasárnap másodszor mutatta be az elemi iskolai tanulókkal a madarak és fák nápjára előkészített előadást. A minden izében nevelő hatású és még a nagyoknak is élvezetet nyújtó jelmezes előadás az iskola udvarán felállított színpadon folyt le nagy közönség jelenlétében mely zajos éljenzésekkel honorálta a csöppségek takaros szavalatát, graciózus táncát és több szóiatnu énekszámait. M, akik eddig is ismertük és méltányoltuk a tanitói kar minden elismerésre érdemes munkálkodását és sok tüielmet, ügyszeretetei kivánó fáradhatatlan tevékenységét a tudatlan kis emberpalánták kiművelése, nevelése terén, fokozott dicsérettel kell, hogy megemiéknzzünk a falusi iskolák nemeslelkü tanítóiról. A kinosan kimért órára dolgozó, önző, tülekedő, gyülölséget ontó társadalomnak van egy kis csapata, amely a kötelesség, a fizetett külelességteljesitésen felül ideális tartalmat tud adni hivatásának. Az utolsó két év alatt divattá lett előadás tartások a falu szellemi vezetőinél is egy uj és hasznot hozó alkalmat nyitottak meg a nép és különösen a gyermeknevelés terén, s amint látjuk, ezek az előadások a tanitói kar kitűnő szellemi képzettségét és műizlését dicsérő erkölcsi és anyagi sikerekkel jártak és járnak. Apró szigetek ezek az előadások az elnyeléssel fenyegető tengerben, azok a gyenge gyermekhangok kiáltások a meg nem értés óceánján járó hajóknak, apró tüzek ezek az előadások, melyek egymásnak adják a remény sugarát, s melyek kultúrát, nemes egymásbecsülését, tanitói kultúrát terjesztenek nemcsak az iskola gyerekeinek, hanem a felnőtteknek is. Az ógyallai iskola előadásának megtartását Faragó Mária tanárnő tervezte, ki fáradtságot nem ismerő türelemmel tanitgatta a kis gyermekeket, s aki a nevelő hatású előadás bevételét szegény gyermekek felsegitésére használja föl. Nem kevesebb elismeréssel kell megemlékezni Dejean Margit és Ivánfy Anna tanítónőkről, valamint az iskola igazgatójáról Mézes tanítóról, akik az előadások megtartásával járó sok fáradtságos teendőben az előadás rendezőjével osztozkodtak. Úgy értesülünk, hogy a lelkes tanárnő több előadást is fog tartani, amelyek bizonnyal a most megtartottakkal hasonló fényes sikerrel fognak járni. Franüa ions® a laiyaroh iiáai. Egy előkelő francia bíró, aki csehországi hivatalos küldetésének idejéből három napot szakított magának, hogy a francia Tharaud testvérek által a Revu des deux Mondes-ban leirt »Csonka* Magyarországot megtekintse. Buda pesten töltött el két napot. Mint a Revue de Parisban olvassuk, egy újságíró előtt a következőket mondotta Csonkamagyarországról: Magyarországnak a háború előtt nagyon sok lelkes barátja volt Franciaországban, a háború alatt azonban a hivatalos propaganda éa
