Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-04 / 45. szám
2 oldáL „Komáromi Lapok“ 1921. junius 4. <Iti a cenzúra 3 sort törölt a Kassai Naplóban). Ezt a rezoluciót november 16 án Zsatkovicsszemélyesen adta át Masaryknak. Ezután népszavazást tartottak, amelyen a csehszlovák unió mellett 67 százalék, az ukrán unióra 28, az oroszra 1, a galíciaira 1, a magyarra egynél kevesebb, a teljes függetlenségre pedig majdnem két százalék esett. Az eredményt bizottság vitte Prágába, amely tárgyalt a párisi békekonferenciára kiküldött Kramarzzal és Benessel. A békekonferencia elé ezt a megállapodást kellett vinniük: Podkarpatska Rus állam és határait ideiglenesen a békekonferencia állapítja meg, e határok kiigazítása pedig Csehszlovákia és Podkarpatska Rus speciális megegyezése alapján fog megtörténni. (Itt a cenzúra öt sort törölt a Kassai Naplóban.) 1919. március 10-én ez a bizottság tárgyalt Masaryk elnökkel, majd Srobár akkori miniszterrel, március 15-én pedig Uzshorodra -érkezett, uzshorodi és huszti nemzeti tanácsokból megalakította a közös központi radát, amely egyhangúlag jóváhagyta az amerikai ruszinok akcióját. Kimondotta, hogy csak a küliigy, hadügy és pénzügy közös, a többiben Podkarpatska Rus önállóságot nyer. Május 16-án a rada elfogadta az összes tizenegy pontot, amelyet . Masaryk, Kramarz és Benes elé terjesztettek. Ebben ki van mondva az is, hogy minden vitás ügyben a népszövetséghez appellálhatnak. Május 23 án száztizenkét tagú bizottság vitte ezt a határozatot Prágába. A fogadtatásnál Masaryk elnök a hivatalos lap tanúsága szerint úgy nyilatkozott, hogy tudatában van annak, hogy a ruszinok állam jogi helyzete különleges, hogy önállóan csatlakoztak Csehszlovákiához és hangsúlyozta, hogy joguk van az autonómiához. Julius 22 én Zsatkovics megkapta Masaryk elnöktől a békekonferencia iratait és abból, valamint Benes kisérő táviratából arról értesült, hogy a békekonferencia véglegesen akarja megállapítani a határokat. j Ez ellen Zsatkovics nyomban tiltakozót és azonnal Parisba utazott, ahol Benessel hosz- i szu tárgyalás után megállapodott abban, hogy a határmegállapitás csak ideiglenes tehet. Julius 29 én Masaryk elnöknél Svehla akkori belügyminiszterrel együtt tárgyalt Zsatkovics a határkérdésről. A szóbeli megegyezés létrejött és az elnök Zsatkovicsra mutatva igy j nyilatkozott: Mi ketten majd elintézzük ezt! Augusztus 12-én Zsatksvics elkészítette proklamációját, amelyet az elnök elé terjesztett. Audenciát nem tudott kapni, de az elnök személyi titkára aláírta a proklamáció szövegét azzal, hogy azt az elnök látta és azt üzeni, hogy minden rendben van. Ezután a többi történeti dokumentum felsorolása következik. Zsatkovics okmánytára minden nyelven megjelenik és az összes világlapok közölni fogják.__________ Magyar tlnli Színház Knároibai. Élőéitekezlet a városházán. A jegyzés a negyedmillió koronát meghaladta. — Saját tudósítónktól. — Komárom, a magyar színészet úttörőinek •e régi, hires városa, régóta törekszik arra, hogy a színészet múzsájának állandó olthont emeljen. Ez a cél a háború előtt egész közel állott a megvalósuláshoz, a háború alatt is készült egy igen szép és figyelemreméltó terv, de azóta ismét elérhetetlen messzeségbe távolodtunk el tőle. Közben a nyári aréna faépületét is lebontották és a város teljesen színház nélkül maradt. Az ide vetődő színészek a Katonatiszti Kaszinó, Kollégium, Katolikus Legényegylet, Vigadó, Dalegyssület helyiségeiben voltak kénytelenek meghúzódni, melyek mondanunk sem kell, színházi célokra nem alkalmasak. A moziügy adott a szinház építésének most különös aktualitást. A kormány a mozgószinházak engedélyeit revízió alá vette és ebben az ügyben a várost is felhívta, mely két mozgószinház engedélyezését kéne. A kormány úgy határozott, hogy egy mozgót engedélyez Komáromnak, melyet fél év alatt házi kezelésben a városnak meg kell-nyitni. A mostani mozgószinház tulajdonosát, Maitz Rezsőt jun- 28-ig engedi játszani, ez időpont után színházát be kell zárnia. * A város, mint a mozgószinház jog kizárólagos tulajdonosa, az elé a feladat elé lön állítva, hogy fél év alatt köteles mozgószinházat nyitni, illetve épiteni. Mivel ez a jog jövedelmezőnek nyilvánult,-a város az épitést feltétlenül megkezdi, de itt kapcsolódik bele a szinház kérdése, — az építkezést úgy kell megoldani, hogy az egyúttal rendes szinház is legyen — szerény keretekben bár — de a színészetnek is állandó otthont biztosiíson. Ebben az ügyben hívott össze dr. Szijj Ferenc polgármester csütörtökön délután tanácskozást a városházára. A tanácskozáson résztvettek a helyi pénzintézetek képviselői is. Dr. Szijj Ferenc polgármester szép és lelkes szavakban foglalja össze a kérdést, szeretné lelkesedését és vágyát átönteni a megjelentekbe és a város minden polgárába és óhajtja, hogy az üggyel annak pénzügyi oldala mellett, közművelődési hatásaiban vizsgálnák az ügyet. Mivel az ügy sürgős és gyorsan kell ebben dönteni, ez igényeinknek bizonyos lefokozását jelenti és a monnumentális színházról, amelyről valamennyien álmodtunk, le kell mondanunk egyelőre a művészi kivitel sürgősségével szemben. Negyedszázadra oldaná meg ez építkezés a szinház ügyét; később, ha a város és pol ■ gárainak anyagi helyzete javul, e mellett külön is megoldhatja a szinház ügyét. Egy szinházmozi tervet dolgozott ki Schleisz városi építész mely 225 m2 nézőtéren 60— 60 m2 páholy és karzat, 120 m2 kiterjedésű színpad tervezésével 526 személy befogadására oldaná meg a kérdést, ez a viszonyoknak meg is felel. A szinház építési költsége a terv szerint másfél millió korona kereteiben mozogna, mely évi 250 előadást: 160 mozgó, 60 szinielőadás, 30 hangverseny és táncestélyt véve alapul, 7 — 8°/0 jövedelmezést biztosítana, tehát, mint üzlet is jövedelmet biztosító befektetés. Az épitést részvénytársaságnak kell minél gyorsabban megvalósítania, hogy az a kellő időre készen legyen. Erre a célra 3000 darab 500 koronás részvény kibocsájtása válik szükségessé. A város, mint a mozijog tulajdonosa, szintén tekintélyes összeggel venne részt a jegyzésben. A polgármester kimerítő előadása után széles mederben indult meg a vita, amelyben többen vettek részt. Tuba János a garanciák kérdését taglalta, Fried Jenő a részvénytársaság feltétlen megalakítását és annak pénzügyi kilátásait fejtegette, Schmidthauer Lajos a mozi nagy jövőjét hangsúlyozva, mint uj jövedelmi forrást feltétlen a város kezébe veendőnek és kihasználandónak találja, dr. Aranyossy László a kérdés jogi oldalát világítja meg, dr. Alapi Gyula a szlovákiai szinügy helyzetével foglalkozik és a magyar kultúra presztízs kérdésének találja a komáromi szinházkérdést, mely itt négy hónapos sziniszezont biztosíthatna, Szalay József főszámvevő a város pénzügye érdekében a mozira helyezi a fősulyt, majd a polgármester válaszol az elhangzott felszólalásokra és a felvilágosításokat megadja. Az értekezlet ezután a megoldás módjában állapodott meg. A mozgójog kizárólagossága biztosításának érdekében haladéktalanul érintkezésbe lép a kormánnyal és azzal megállapodást hoz léire, ez alatt a részvénytársaság létrehozásán is nagy eleven erővei dolgozik. Fried Jenő^ az előmunkálatok és a szervezés munkálataira dr. Alapi Gyulát, a Jókai Egyesület főtitkárát ajánlja, aki a kulturház !étesiiése körül is a munka oroszlánrészét végezte és aki erre kiválóan alkalmas egyéniség s akit most hivatali gondok sem feszélyeznek. Az értekezlet jelenlevő tagjai negyedmillió korona jegyzésével mindjárt példát is adtak a gyors munkára,, mely a jövő héttől kezdve megindul a Komáromi Nemzeti Szinház érdekében. Benes kultúrája. A Beiégi Hírlap írja: Benes külügyminiszter a ruszinszkói magyar pártok prágai deputációja előtt mondta: „Mindaz a kevés kultúra, higiénia, mi Ruszinszkó területén ma tapasztalható, cseh munka eredménye. A magyar ruszin rettenetes közállapotokat hagyott hátra, amit figyelembe véve természetes, hogy csak lassan halad előre minden építő munka.“ Szédülve állunk meg a jóhiszeműség parancsára tájékozatlanságnak minősített képtelenségek ekkora halmaza előtt. A küldöttség már három hete, hogy visszatért és az élet mai szédítő irama mellett már messzi múltnak látszik a prágai kálváriajárás az összes fősóhivata! előtt, de nekünk a meglepetéstől, az elképedéstől, a hinni nem akarástól most is csak aligalig jön meg a szavunk. Csak suttogni vagyunk képesek kellő és mély tisztelettel, midőn a szent város felé fordulva emigyen szólunk Benes külügyminiszter Ur, mi messzi távol az ázsiai magyarok által Afrikánál is csúnyábban helybe hagyott Ruszinszkóból hozzuk jobbágyi hódolatunk. Jobbágyi térdhajtásunk és azon szelíd aggodalmunk, hogy vagy rosszul informálták az itteni helytartók, vagy mi a régi magyar rezsim Ázsiájába nevelkedve nem érijük a civilizált szóval: higiénia, kulíura jelentőségét. Higiénia alatt értjük mi az emberi egészség hatékony és tudományos védelmét, modern egészségügyi intézményeket, kedvező halálozási percentet, az anyaság védelmét, és ehhez hasonlókat. Semmi esetre sem értjük higiénia alatt a máramarosi éhtifuszt, a kórházakban divatozd kiütéses tífuszt, a közegészség teljes elhanyagolását. Kultúra alatt értünk sok szépet és jót: Virágzó földmivelést, ipart, kereskedelmet, puritán és magas nívójú közigazgatást, iskolákat és egyéb közintézményeket. A jog, az igazság feltétlen érvényesülését, a törvény respektálását, boldogságot, békességet, jólétet, az emberi szabadság legteljesebb érvényesülését. Semmi esetre sem értjük kultúra alatt ugarjaink meddőségre való kárhoztatását, az ipar, a kereskedelem megbénítását, az igazságszolgáltatás csődjét, a közigazgatás balkánizálását, a korrupciót, a kvalifikáció nélküli alkalmazottakat, a katonai diktatúrát, a statáriumot, a gyülekezési jog felfüggesztését, a cenzúrát, szóval a legteljesebb abszolutizmust. Semmi esetre sem vagyunk hajlandók kultúrát látni például a betörő ruszinszkói rendőrkapitányok balsikere, majd szerencsés megdicsőülésük tragikomédiájában, melyhez hasonló elő nem fordult a régi ázsiai rezsim lehetetlen viszonyai között, bármily szorgalmasan is méltóztatnék áttanulmányozni a rendőri évkönyveket ezer évig visszamenőleg. Mi a legjobb akarattal sem tudunk itt épülő, fejlődő kultúrát felfedezni. Miniszter ur! hódolatteljes tisztelettel kérdjük, bár igy se igen reméljük a kitüntető ke-Mindennemü géprészek és ke rékpár-gummik nagy választéka kicsinyben és nagyban. 4 HP Hofberr ,gőzgarnltura, 48-as MÁV cséplő, elevátorral, 8 HP. benzín-mótor jókarban olcsón eladó :: Veszek használt gőzgépeket. Hoffmann Simon gépáruháza Komárom, Kossut h-tér 3 szám. ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR: járgányos cséplőgépekben. Vetőgépek. Darálók. Rosták. Ekék. Boronák. Kapálóekék. Borprések Szőlőmalmok. Permetezők stb. ■ Vétel előtt kérjen ÁRAJÁNLATOT I T e 1 e f o n: 184. szám. Kerékpárok nagy választékban Ipari és családi varrógépek 2 évi jótállás mellett. Látható irásu írógépek. :: Műszaki cikkek raktáron. Mérsékelt árak. PONTOS KISZOLGÁLÁS!
