Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-04 / 45. szám

2 oldáL „Komáromi Lapok“ 1921. junius 4. <Iti a cenzúra 3 sort törölt a Kassai Naplóban). Ezt a rezoluciót november 16 án Zsatkovics­­személyesen adta át Masaryknak. Ezután nép­szavazást tartottak, amelyen a csehszlovák unió mellett 67 százalék, az ukrán unióra 28, az oroszra 1, a galíciaira 1, a magyarra egynél kevesebb, a teljes füg­getlenségre pedig majdnem két százalék esett. Az eredményt bizottság vitte Prágába, amely tárgyalt a párisi békekonferenciára kiküldött Kramarzzal és Benessel. A békekonferencia elé ezt a megállapodást kellett vinniük: Podkarpatska Rus állam és határait ideig­lenesen a békekonferencia állapítja meg, e határok kiigazítása pedig Csehszlovákia és Pod­karpatska Rus speciális megegyezése alapján fog megtörténni. (Itt a cenzúra öt sort törölt a Kassai Naplóban.) 1919. március 10-én ez a bizottság tár­gyalt Masaryk elnökkel, majd Srobár akkori miniszterrel, március 15-én pedig Uzshorodra -érkezett, uzshorodi és huszti nemzeti tanácsokból megalakította a közös központi radát, amely egyhangúlag jóváhagyta az ameri­kai ruszinok akcióját. Kimondotta, hogy csak a küliigy, hadügy és pénzügy közös, a többi­ben Podkarpatska Rus önállóságot nyer. Május 16-án a rada elfogadta az összes tizenegy pon­tot, amelyet . Masaryk, Kramarz és Benes elé terjesztettek. Ebben ki van mondva az is, hogy minden vitás ügyben a népszövetséghez appel­­lálhatnak. Május 23 án száztizenkét tagú bizott­ság vitte ezt a határozatot Prágába. A fogadtatásnál Masaryk elnök a hivatalos lap tanúsága szerint úgy nyilatkozott, hogy tudatában van annak, hogy a ruszinok állam jogi helyzete különleges, hogy önállóan csat­lakoztak Csehszlovákiához és hangsúlyozta, hogy joguk van az autonómiához. Julius 22 én Zsatkovics megkapta Masaryk elnöktől a békekonferencia iratait és abból, valamint Benes kisérő táviratából arról értesült, hogy a békekonferencia véglegesen akarja meg­állapítani a határokat. j Ez ellen Zsatkovics nyomban tiltakozót és azonnal Parisba utazott, ahol Benessel hosz- i szu tárgyalás után megállapodott abban, hogy a határmegállapitás csak ideiglenes tehet. Julius 29 én Masaryk elnöknél Svehla akkori belügyminiszterrel együtt tárgyalt Zsat­­kovics a határkérdésről. A szóbeli megegyezés létrejött és az elnök Zsatkovicsra mutatva igy j nyilatkozott: Mi ketten majd elintézzük ezt! Augusztus 12-én Zsatksvics elkészítette proklamációját, amelyet az elnök elé terjesztett. Audenciát nem tudott kapni, de az elnök sze­mélyi titkára aláírta a proklamáció szövegét azzal, hogy azt az elnök látta és azt üzeni, hogy minden rendben van. Ezután a többi történeti dokumentum fel­sorolása következik. Zsatkovics okmánytára min­den nyelven megjelenik és az összes világ­­lapok közölni fogják.__________ Magyar tlnli Színház Knároibai. Élőéitekezlet a városházán. A jegyzés a negyedmillió koronát meghaladta. — Saját tudósítónktól. — Komárom, a magyar színészet úttörőinek •e régi, hires városa, régóta törekszik arra, hogy a színészet múzsájának állandó olthont emeljen. Ez a cél a háború előtt egész közel állott a megvalósuláshoz, a háború alatt is készült egy igen szép és figyelemreméltó terv, de azóta ismét elérhetetlen messzeségbe távolodtunk el tőle. Közben a nyári aréna faépületét is lebon­tották és a város teljesen színház nélkül ma­radt. Az ide vetődő színészek a Katonatiszti Kaszinó, Kollégium, Katolikus Legényegylet, Vigadó, Dalegyssület helyiségeiben voltak kény­telenek meghúzódni, melyek mondanunk sem kell, színházi célokra nem alkalmasak. A moziügy adott a szinház építésének most különös aktualitást. A kormány a mozgó­­szinházak engedélyeit revízió alá vette és eb­ben az ügyben a várost is felhívta, mely két mozgószinház engedélyezését kéne. A kormány úgy határozott, hogy egy mozgót engedélyez Komáromnak, melyet fél év alatt házi kezelés­ben a városnak meg kell-nyitni. A mostani mozgószinház tulajdonosát, Maitz Rezsőt jun- 28-ig engedi játszani, ez időpont után szín­házát be kell zárnia. * A város, mint a mozgószinház jog kizá­rólagos tulajdonosa, az elé a feladat elé lön állítva, hogy fél év alatt köteles mozgószinhá­­zat nyitni, illetve épiteni. Mivel ez a jog jöve­delmezőnek nyilvánult,-a város az épitést feltét­lenül megkezdi, de itt kapcsolódik bele a szinház kérdése, — az építkezést úgy kell meg­oldani, hogy az egyúttal rendes szinház is legyen — szerény keretekben bár — de a színészetnek is állandó otthont biztosiíson. Ebben az ügyben hívott össze dr. Szijj Ferenc polgármester csütörtökön délután tanács­kozást a városházára. A tanácskozáson részt­­vettek a helyi pénzintézetek képviselői is. Dr. Szijj Ferenc polgármester szép és lelkes szavakban foglalja össze a kérdést, sze­retné lelkesedését és vágyát átönteni a meg­jelentekbe és a város minden polgárába és óhajtja, hogy az üggyel annak pénzügyi oldala mellett, közművelődési hatásaiban vizsgálnák az ügyet. Mivel az ügy sürgős és gyorsan kell ebben dönteni, ez igényeinknek bizonyos lefo­kozását jelenti és a monnumentális színházról, amelyről valamennyien álmodtunk, le kell mondanunk egyelőre a művészi kivitel sürgős­ségével szemben. Negyedszázadra oldaná meg ez építkezés a szinház ügyét; később, ha a város és pol ■ gárainak anyagi helyzete javul, e mellett külön is megoldhatja a szinház ügyét. Egy szinház­­mozi tervet dolgozott ki Schleisz városi építész mely 225 m2 nézőtéren 60— 60 m2 páholy és karzat, 120 m2 kiterjedésű színpad tervezésével 526 személy befogadására oldaná meg a kér­dést, ez a viszonyoknak meg is felel. A szin­ház építési költsége a terv szerint másfél millió korona kereteiben mozogna, mely évi 250 elő­adást: 160 mozgó, 60 szinielőadás, 30 hang­verseny és táncestélyt véve alapul, 7 — 8°/0 jövedelmezést biztosítana, tehát, mint üzlet is jövedelmet biztosító befektetés. Az épitést részvénytársaságnak kell minél gyorsabban megvalósítania, hogy az a kellő időre készen legyen. Erre a célra 3000 darab 500 koronás részvény kibocsájtása válik szük­ségessé. A város, mint a mozijog tulajdonosa, szintén tekintélyes összeggel venne részt a jegyzésben. A polgármester kimerítő előadása után széles mederben indult meg a vita, amelyben többen vettek részt. Tuba János a garanciák kérdését taglalta, Fried Jenő a részvénytársaság feltétlen megalakítását és annak pénzügyi kilá­tásait fejtegette, Schmidthauer Lajos a mozi nagy jövőjét hangsúlyozva, mint uj jövedelmi forrást feltétlen a város kezébe veendőnek és kihasz­­nálandónak találja, dr. Aranyossy László a kér­dés jogi oldalát világítja meg, dr. Alapi Gyula a szlovákiai szinügy helyzetével foglalkozik és a magyar kultúra presztízs kérdésének találja a komáromi szinházkérdést, mely itt négy hó­napos sziniszezont biztosíthatna, Szalay József főszámvevő a város pénzügye érdekében a mozira helyezi a fősulyt, majd a polgármester válaszol az elhangzott felszólalásokra és a fel­világosításokat megadja. Az értekezlet ezután a megoldás módjában állapodott meg. A mozgó­jog kizárólagossága biztosításának érdekében haladéktalanul érintkezésbe lép a kormánnyal és azzal megállapodást hoz léire, ez alatt a részvénytársaság létrehozásán is nagy eleven erővei dolgozik. Fried Jenő^ az előmunkálatok és a szer­vezés munkálataira dr. Alapi Gyulát, a Jókai Egyesület főtitkárát ajánlja, aki a kulturház !é­­tesiiése körül is a munka oroszlánrészét vé­gezte és aki erre kiválóan alkalmas egyéniség s akit most hivatali gondok sem feszélyeznek. Az értekezlet jelenlevő tagjai negyedmillió korona jegyzésével mindjárt példát is adtak a gyors munkára,, mely a jövő héttől kezdve megindul a Komáromi Nemzeti Szinház érde­kében. Benes kultúrája. A Beiégi Hírlap írja: Benes külügyminiszter a ruszinszkói ma­gyar pártok prágai deputációja előtt mondta: „Mindaz a kevés kultúra, higiénia, mi Ruszinszkó területén ma tapasztalható, cseh munka eredménye. A magyar ruszin rettenetes közállapotokat hagyott hátra, amit figyelembe véve természetes, hogy csak lassan halad előre minden építő munka.“ Szédülve állunk meg a jóhiszeműség pa­rancsára tájékozatlanságnak minősített képtelen­ségek ekkora halmaza előtt. A küldöttség már három hete, hogy visszatért és az élet mai szé­dítő irama mellett már messzi múltnak látszik a prágai kálváriajárás az összes fősóhivata! előtt, de nekünk a meglepetéstől, az elképedés­től, a hinni nem akarástól most is csak alig­­alig jön meg a szavunk. Csak suttogni vagyunk képesek kellő és mély tisztelettel, midőn a szent város felé fordulva emigyen szólunk Benes külügyminiszter Ur, mi messzi távol az ázsiai magyarok által Afrikánál is csúnyáb­ban helybe hagyott Ruszinszkóból hozzuk job­bágyi hódolatunk. Jobbágyi térdhajtásunk és azon szelíd ag­godalmunk, hogy vagy rosszul informálták az itteni helytartók, vagy mi a régi magyar rezsim Ázsiájába nevelkedve nem érijük a civilizált szóval: higiénia, kulíura jelentőségét. Higiénia alatt értjük mi az emberi egész­ség hatékony és tudományos védelmét, modern egészségügyi intézményeket, kedvező halálozási percentet, az anyaság védelmét, és ehhez ha­sonlókat. Semmi esetre sem értjük higiénia alatt a máramarosi éhtifuszt, a kórházakban divatozd kiütéses tífuszt, a közegészség teljes elhanya­golását. Kultúra alatt értünk sok szépet és jót: Virágzó földmivelést, ipart, kereskedelmet, puri­tán és magas nívójú közigazgatást, iskolákat és egyéb közintézményeket. A jog, az igazság feltétlen érvényesülését, a törvény respektálását, boldogságot, békességet, jólétet, az emberi szabadság legteljesebb érvényesülését. Semmi esetre sem értjük kultúra alatt ugarjaink meddőségre való kárhoztatását, az ipar, a kereskedelem megbénítását, az igazság­szolgáltatás csődjét, a közigazgatás balkánizá­­lását, a korrupciót, a kvalifikáció nélküli alkal­mazottakat, a katonai diktatúrát, a statáriumot, a gyülekezési jog felfüggesztését, a cenzúrát, szóval a legteljesebb abszolutizmust. Semmi esetre sem vagyunk hajlandók kultúrát látni például a betörő ruszinszkói rendőrkapitányok balsikere, majd szerencsés megdicsőülésük tragikomédiájában, melyhez hasonló elő nem fordult a régi ázsiai rezsim lehetetlen viszonyai között, bármily szorgalma­san is méltóztatnék áttanulmányozni a rendőri évkönyveket ezer évig visszamenőleg. Mi a legjobb akarattal sem tudunk itt épülő, fejlődő kultúrát felfedezni. Miniszter ur! hódolatteljes tisztelettel kérd­jük, bár igy se igen reméljük a kitüntető ke-Mindennemü géprészek és ke rékpár-gummik nagy választéka ki­csinyben és nagyban. 4 HP Hofberr ,gőzgar­­nltura, 48-as MÁV csép­lő, elevátorral, 8 HP. benzín-mótor jókarban olcsón eladó :: Veszek használt gőzgépeket. Hoffmann Simon gépáruháza Komárom, Kossut h-tér 3 szám. ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR: járgányos cséplőgépekben. Ve­tőgépek. Darálók. Rosták. Ekék. Boronák. Kapálóekék. Borprések Szőlőmalmok. Permetezők stb. ■ Vétel előtt kérjen ÁRAJÁNLATOT I T e 1 e f o n: 184. szám. Kerékpárok nagy választékban Ipari és családi varrógépek 2 évi jótállás mellett. Látható irá­­su írógépek. :: Műszaki cikkek raktáron. Mérsékelt árak. PONTOS KISZOLGÁLÁS!

Next

/
Oldalképek
Tartalom