Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-04 / 45. szám
1921. } uni us 4 «Komáromi Lapok« 8. oldal. nyet, hogy bennünket válaszadásra kegyeskedik méltatni, méltóztassék tudomásunkra hozni: Mit ért Ön és mit jelentenek egy civilizált nemzet nyeivén e száraz szavak: kultúra, higiénia. ___________________ A keresztény iparosok országos szövetségének kongresszusa. Május 22-én vasárnap folyt le a keresztény iparos szövetség első országos kongreszszusa Pozsonyban, melyen nagy számban vettek részt a vidék Kassa, Komarom, Besztercebánya, Léva, N-jgytapolcsány, Dunaszerdahely, Nyílra, Somorja, Nagyfödémes, Szene képviselői. Raab Mihály tlnöki megnyitója után Szappanos Lajos szövetségi igazgató terjeszti elő, a szövetség eddigi működéséről szóló igazgatói jelentését, melyből kiemeljük a következőket: „Ma a nyilvánosság elé lépünk mini „Országos Szövetség“ miniszterileg jóváhagyott alapszabályokkal. Gazdasági berendezkedésünk jövő kiépítéséhez megnyertük a Pozsonyi Iparbankot, Hivatalos működésünk törvényes alapját a mai kongresszuson rakjuk le, amikor az országos elnöki tanácso', a tisztikart, a választmányt megválasztjuk. Négy szakbizottságot küldünk ki, melyeknek élen egy-egy nemzetgy. képviselő van és "hat szakember. Első a hitelegyleti, 2. a nyersanyagokat beszerző, 3. a munkaalkalmat teremtő, 4. a készárukat elhelyező szakbizottság.“ A jelentéshez Szappanos igazgató még a következőket fűzte: „Ma, amikor a kongreszszus kapcsán átadjuk a törvényes munkát a a szövetségnek, már 16 kész szervezetünk van sé a további munka is hatalmasan halad eiőre. Gazdasági életünkbe nem engedjük betolakodni az idegen elemeket s ha szükséges lesz, erősebb eszközök igénybevételével is biztosítani fogjuk magunknak a megélhetést.“ A jelentést a kongresszus elfogadja s az ideiglenes vezetőségnek a felmentvényt megadja. Dosztál Jakab (Komárom) korelnök indítványára a következő uj vezetőséget választja meg egyhangúlag a kongresszus; elnök Raab Mihály, elnöktársak Jarabek Rezső, Kreibich Károly, alelnökök Dosztál Jakab (Komárom), Beimel Ernő, Torma Ernő, Janecska Rezső (Nyílra), Szirnonidesz Dániel (Besztercebánya) szövetségi igazgató Szappanos Lajos, titkár Reiman Gy., főjegyző Moravek S , jegyző Kulis J. . pénztárnok Szüliő S , ellenőrök March K, Maxiám K., Novak J számvizsgáló bizottság: Pálinkójj A., Thalmeiner S, Hackenbergei K. azonkívül 50 választmányi és 10 póttagot. Dosztál Jakab üdvözli az újonnan megválasztott tisztikart, kiknek nevében Raab elnök és Szappanos igazgató mondanak köszönetét. Chiba Pal (Nyitra) indítványára megválasztják a négy szakbizottságot. 1 Hitel egyleti Tóbler János nemzgy. képvselő, Juranics Aladár bankigazgató, Szappanos L., Kovács J, Reiman Gy., Thalmeiner S. 2. Nyersanyagbeszerző. ; dr Lelley Jenő nemzgy. képv. Jarabek R , Palinké A , Moravek S., Neumann F , Papp L , Németh V/ 3. Munkaalkalmat teremtő : Dr. Jabloniczky János nemzgy. képviselő, Bäumel E., Szüllő S., Maxián K., Prechnál J , Seid! Gy., Raab M. 4 Készáru elhelyező: dr. Körmendy Ékes Lajos nemzgy. képviselő, Prüger H, Zsákovics K,, Kreibich K., Hackenberger K. , Neugebauer J, Umlauf R., Varga J Ezután Jarabek Rezső mond köszönetét megválasztásáért, óvatosnak kell lennem — mondja — mert az a tisztelet jár ki nekem, hogy minden beszédem után a rendőrségre citálnak. Szavait igv végzi: „Nem tűrjük, hogy külömbséget tegyenek első és másodosztályú állampolgárok között. Kötelességünk, hogy ezt a földet, amely a mienk, megtartsuk és ha összetartunk, ez sikerülni is fog.* Az igazgatóság az ipari sérelmeket 20 pontban összefoglalva a kongresszus elé terjeszti, mely azt elfogadván, memorandum alakjában az illetékes hatóságok elé terjeszti azon megjegyzéssel, hogy ha ezen a téren nem fog történni idejekorán intézkedés, a további fejleményekért és bekövetkezendőkért a törvényes fórumra hárul a felelősség. Lenhardt Mihály (Komárom) indítványára a memoramdumba felveszik azt a követelést is, hogy a megszállás után elrekvirált iparcikkek árát a kormány haladéktalanul fizesse meg. Dosztál Jakab iparos nyugdijegyesület, Sulva Gyuia pedig iparos betegsegélyező létesítését kívánja. Szappanos igazgató indítványára a két javaslatot kiadják a vezetőségnek, hogy megfelelő tervezetet dolgozzon ki, kikérve a vidéki szervezetek véleményét is. Kimondja azután a kongresszus, hogy a szövetség tagjai csakis olyan tanoncokat fogadnak fel, akik a szerződtetés alkalmával kötelezik magukat, hogy tanonckodásuk ideje alatt semmiféle politikai szervezetnek tagjai nem lesznek. A különböző szervezetek részéről elhangzott üdvözlő beszédek után Raab elnök a tagok hathatós támogatását kérve, a kongresszust bezárja. üú\dsi üágmellékinek. Előre is kijelentem, hogy nem polemizálni akaiok Vágmeikkivel azon cikke miatt, amely Trójai faló cim ”el a K. L máj. 28.-i számában megjelent. Annál kevésbbé akarok vele szóvitát kezdeni, mert hisz nincs is miért vitatkozni. Mindössze csak egynéhány kérdésére akarok felvilágosítást adni, amennyire a körülmények megengedik, egynéhány kérdésére, amelyeket a tanítók alakuló nagygyűlésének kritikájánál, helyesebben a naggyüles lefolyásáról közölt tudósítás kritikájánál fölvetett. Ezeknek a felvilágosításoknak a megadására annál is inkább feljogosítottnak érzem magam, mert hisz csekélységem volt a naggyülésen a K. L. kiküldött íudósiíója, a gyűlésen részt is vettem, és a róla szóló tudósítást is én irtani. De máskülömben is az egyesület megalaki'ását célzó előmunkálatokba, a naggyülés rendjének megáilapiíásába eiég közelről voit alkalmam beletekinteni. így még jogosabban hozzászólhatok az ügyhöz. igaza van nagyon tisztelt Vágmelléki, a naggyülésen nem volt szó azokról a kérdésekről, amelyeket cikkében fölemiit. Nem volt pedig szó azért, mert az a gyüiés alakuló gyűlés volt, nem pedig közgyűlés. Célja volt tehát az alapszabályok letárgyalása és a tisztikar megválasztása. indítványokat és egyéb érdembe vágó kérdéseket, amelyek nem e két pont körül forogtak, már csak azéri sem tárgyalhatott ez az alakuló gyűlés, mert az egyesület az alapszabályok jóváhagyásáig nem működhetik, a megválasztott tisztikar munkássága is csak az alapszabályok fölterjesztése körüli tevékenységre szorítkozik. Már pedig életbe vágó kérdés az, hogy az egyesület mentői előbb megerősítést nyerjen, ezt nem akarta az ideiglenes vezetőség semmiféle hatásköri túllépéssel veszélyeztetni vagy késleltetni. De ne gondolja azt senki, hogy mindazok a kérdések, amelyek ietárgyalásának elmaradását Vágmelléki nehézményezi és még nagyon sok más sérelmes dolog, nem képezi majd a már működő egyesület fontos és sarkalatos követeléseit. Bizony nagyon, de nagyon sok elintézetlen vagy rosszul elintézett kulturális ügye van az itteni élő magyarságnak. Épen ezek kiharcolására volt szükség tömöríteni a magyar kultúra hivatásos mestereit az iskolák fokozatára való tekintet nélkül. Mert eddigi szerencsétlen helyzetünknek jórészt szervezetlenségünk volt az oka. Hisz nem kell idéznem azt a tanító mesét, amely az összekötözött és az oldott vesszőnyalábról szól. A nagygyűlés lefolyása előre megáiiapitott rend szerint történt, amelytől hosszasabban eltérni már csak azért sem lehetett, mert maga a programmszerü lefolyás is nagyon sok időt . ett igénybe. Pedig sok száz vidéki tanító vett a gyűlésen részt, akiknek nagyrésze már az egy óra, körül induló vonatokkal haza akart utazni. És a gyűlés még a szigorúan megtartott programm mellett is 7*3-ig tartott. Hát még hogyha elöntötte volna a szónoklatok árja ! — Épen azért komolytalan és a gyűlésen résztvevőkre nézve sértő is az a megállapítás, amelya valóságban komoly és fegyelmezett gyűlés lefolyását kártyázó társasághoz hasonlítja. Aki igy ir róla, az nemcsak hogy nem volt je!en„ hanem a tudósítást sem olvasta el figyelmesen. Hogy a Híradó nem közölt a gyűlés lefolyásáról tudósítást, arról a nagygyűlés igazán nem tehet. A gyűlésre szóló felhívást az is megkapta, mint a többi magyar lap. Hogy tudósítást nem küldött ki, jóllehet még Kassáról is volt jelen lapludósitó, annak úgy látszik, a pozsonyi tanítóság speciális állásfoglalása volt az oka. A megválasztott elnök részletes programmbeszéde csakugyan elmaradt. Pedig pontokba voltak már előzőén szedve az irányelvek, amelyek szerint az egyesületnek működnie kell és amely pontok között a tankönyvkérdés stb. Vágmelléki által említett kérdések is mind benne voltak. Hogy miért maradt el ? Az idő előrehaladottsága miatt. Ezért csak röviden igy jelezte az einök a programmot: „Az egyesület célja a magyar kuííura fenntartása és fejlesztése s a taniióság erkölcsi és anyagi javainak kivívása.“ De semmi esetre sem haihat a részletes programm kifejtésének elmaradása döntő befolyással az egyesület leendő működésére. Ez a működés ieimészetesen nagy mértékben függ a tisztikar agilitásától, de az egyesület minden tagjától is. És hogy ez a működés olyan legyen, amely mindig és egyedül csak a magyar kultúrát és annak munkásait tartja szent előtt, annak biztosítására kell, hogy az egyesület minden tagja bíráló szemekkel kisérje a tisztikar tevékenységét. Mert olyan magyar tanító egyesületre, amely nem a magyar művelődés ápolását, annak minden irányú megvédését tartja szem előtt, sem szükség nincs, sem olyannak jogosultsága nincsen. Bizony igentiszíeií Vágmelléki, könnyebb^ kívülről kritizálni, mint építeni. És senki sem sejti a kívülállók közül, hogy minő óriási fáradságba és küzdelembe került az egyesületnek jelenlegi formájában való megalakítása És kijelenthetem itt azt is, hogy csak addig állunk melietle, amíg a kijelölt úttól le nem tér. Kulturális szervezkedésre minden nemzetnek joga van azon törvények szerint is, amelyek azt az államot, ahol most élünk, életre keltenék. Tehát a magyar tanerőknek is jogukban áll a magyar iskolákért és azok munkásaiért tömörülni. Ami pedig a trójai faló meséjét illeti, hát majd nagyon ts vigyázni fogunk, hogy holmi ravasz Odysseusok efajta fabálványt a tanítók közé ne állíthassanak. És biznnk abban is, hogy a máj. 12-én megalakult Általános Magyara Tanító Egyesület nein lesz halvaszületett idétlen magzat. Aminthogy az elnök sem arra értette azt a kitételt, hogy „olyan koporsót még nem gyártottak, amely bennünket eltemet“, hanem az egész magyarságra._____Tudósító. | Mezey Gyula | mmiiiiiHiiiifi in iiiiuirmiiiiiirmiM n 1856—1921, A magyar gazdaközönségre mélységes gyász borult, egyik vezéralakja, aki tudásának mélységével es lelkesedésének tüzével, csodálatos munkabírásának példaadó éredményeive! járt a gazdatársadalom élén évtizedek óta: Mezey Gyula, a Nyitravármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, a Vágbalparti Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulat igazgató főmérnöke junius 1-én Tornócon, amint a reggel Pozsonyba induló vonatra akart felszállani, szivszélhüdés. következtében hirtelen meghalt. A z M61ida*s6sborszcsznck" az „ t L 1D A név kezeskedik.
