Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-01 / 44. szám

Negyvenkettedik évfolyam. 44. szám. Szerda} £921. Junius I, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ar Cseh-ssJovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sfcéfli evre 60 K, féléTre 30 K, negyedévre 15 K. Egyel szám árat 70 fillér. Gazdanap. A Magyar Gazdák osztályában szuny­­nyadó őserő ébredt fel vasárnap és egyút­tal tudatára ébredt hatalmának is, mint a termelésnek elsőrangú tényezője. A gazda tartja és hordozza vállain az állam terheit, hangzóit el a beszédekben s ha a mező­­gazdasági termelés rendjében zavarok ál­lanak be, az katasztrófát jelent az államra nézve. A gazda munkája folyamatos, az eke nem sztrájkol és a nyomából kelt barázdából az élet fakad. Olyan igazságok ezek, amelyek előtt szemet hunyni és sü­keteknek tetetni magunkat nem lehet. S hogy a magyar gazda keleti egy­kedvűségéből kizökkent, a turáni síkról hozott fölényes nyugalmát egy napra megszakította,, vonatra és kocsira ült, hogy bajairól tanácskozzék, csakugyan nem kis erőknek kellett hatniok életviszonyaira. A gazdának tudatára kellett ébrednie, hogy az uj államalakulatban neki csak a másod­rendű szerep jutott, itt nem illeti meg az első hely, sőt éreznie kell azt is, hogy saját ügyeiben is nélküle intézkednek felőle. A kormány határozóban agrár elle­nes politikát követ a gazdával szemben, termését elszedi alacsony áron, ezen óri­ási haszonnal ad túl, a gazdasági üzem folytatását nem védi meg, méregdrágán hozza forgalomba részükre a szenet, az ipari cikkeket, az adózásnál valami elszánt kíméletlenséggel nehezedett rá erre az osztályra, mely az államfentartás leg­megbízhatóbb és legszolidabb eleme. Mindezen bajokat betetőzi a gazda­sági munkások ügyének egyoldalú, a gaz­dák nélkül való intézése, törvények félre­­tételével, rendeletekkel, hatalmi utón. A kollektiv szerződés magánjogi területre gázol be, félrelökve a halárt jelző tilalom­fát. Gazda és gazdasági munkás közt a régi összhang megszűnt, a jog helyébe az erőszak lépett. A gazdát ma nem védi a jog vértezete, a legelső sztrájk, ami cse­kélység miatt, avagy politikai jelszóra ki­törhet, szétöri a jog védőbástyáját és meg­nyitja a terror zsilipjeit. A kormány nem látja, hogy ez a jogrend teljes csődje, de egyúttal a termelésre is csődöt jelent ez a bűnös gazdasági politika. Végül a gazdasági politikának a bé­lyege az, amely a magyar gazdát jogos keserűséggel töltheti el. A kormány ren-Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: baranyay József dr. deletei a magyar mezőgazdasági termelést sújtják, a magyar gazda ellen irányulnak -és igy nemzetiségi éle van a kormányzati ténykedésnek. A tiltakozás moraja ez el­len hangzott fel elemi erővel és megterem­tette a magyar Gazdák Szövetségét. Ha­talmas erőszervezet épül ki ebben a szö­vetségben, mely a szétszórt magyar gaz­dákat tömöríti egy táborba és egységes állásfoglalásra készteti. Önvédelmi harc i'ndul meg a gazdák részéről, melynek erőt ad az ügy igazsá­gossága. Ez a harcéi nem bukhatik, mert nagy erkölcsi célok és nemzetgazdasági súlyos érdekek hajtó erői fűtik. Az állam­nak fel kell ismernie azt a dőre politikát, melyet a kormány eddig követett a gaz­dával szemben, amely egyoldalú osztály­politika elnyomó nemzetiségi tendenciával. A falu népe megmozdulása, erőteljes liltakozása és hangos panasza memenlo a kormány részére, ünnepélyes óvás e politika folytatása ellen, mely a szabad­ságot fojtogatja, ami nélkül a magyar gazda élni nem képes. A szabadságjogok nemcsak politikai természetűek, azok gaz­daságiak is, amennyiben a munka ered ménvei felett való szabad rendelkezést, a termelés tényezői közt való zavartalan összhangot s' a közteherviselésben való egyenlőséget is intézményesen kívánják biztosítani. Ezt követeli a falu népe, a magyar földnek megmivelője, kenyerünk előteremtője, jólétünk alapja, melyre tisz­telettel és büszkén tekintettünk fel vasár­nap délelőttjén. * A gazdanapról a szlovenszkói ellenzéki sajtóosztály az alábbi tudósítást adta le az el­lenzéki lapoknak: Méreteiben impozáns módon méltóság­teljesen és a fegyelmezettség minden külső je­lével folyt le ezrekre menő kisgazda és föld­mi vés résztvételével Komáromban, május 29-én, vasárnap délelőtt az Országos Magyar Gazda­szövetség megalakulása, melyre a gazdatársa­dalmat azok a megismétlődő és állandó táma­dások késztették. Az Országos Magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos Párt lelkes felhívása folytán meg­mozdultak Sziovenszkó magyar kisgazdái és hatalmas rajokat küldtek Komáromba a gazdák napjára, hol elmondták, mi fáj a magyar gaz­dának, nyiltan rámutattak ellenségeik munká­jára és egyúttal felemelték tiltakozó szavukat a kormánynak gazdaellenes intézkedései ellen. A rendes vonatokon kivül négy különvonat szállította a gyűlés vendégeit és ezen kivül a kocsik százai ontották a földmives népet Ko­márom közvetlen környékéről. Az Orsz. Kis­gazdapárt rendező-bizottsága az állomáson ünnepélyességgel fogadta az érkezőket, lovas­íSzerkeszíőség és kiadóhivatal: Nádor-». 24S., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. killdand-ek. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. bandériummal kisérte be a városba a Kollé­gium tágas udvarára, ahol a gyűlés résztvevői gyülekeztek. Az ezrekre menő közönség a kö­zeli Kossuth-téren négyes sorokban fejlődve a városon keresztül vonult fel a komáromi sport­telepre, elől haladt a csikósok lovascsspata, mögötte a menet hatalmas zöld selyeinzászló­­val élén, mely a zöld iníernacionálét, a gazda­társadalom világszoíidaritását jelképezte, az al­kotó és épitő munkát a forradalomnak romboló munkájával szemben. Az ünnepi külsőt öltött város vasárnapi közönsége százával tolong az utcán, az abla­kokból fehér kendők lobognak, éljenzés zeng fel, amerre csak a menet elhalad. Már az előző napon megérkezett Szent-Iváriy József nemzet­gyűlési képviselő és elnöklése alatt előzetes tanácskozások folytak. A gazdamozgalomnak szervezői és vezetői mind találkozót adtak e napon Komáromban és ott láttuk a gazdatársa­dalom színét-javát. Füssy Kálmán, a komáromi kisgazda képviselő szép férfias alakja feltűnik itt is, ott is, amint rendelkezik, alig győzi az üdvözléseket fogadni, amint Szent Iványi József társaságában a gyűlésre megy. Ott vannak Jaross Vilmos, a Koinárommegyei Gazdasági Egyesület alelnöke, Baríal Ferenc, a Kisgazda és Kisiparos Párt komáromi körzetének elnöke Fodor Jenő, a Gömörmegyei Gazdasági Egye­sület igazgatója, dr. Gál István gazdasági egyesületi titkár, a Magyar Gazda szerkesztője, Varjassy Géza a Komárom megyei Gazdasági Egyesület alelnöke és Ágoston Miklós ezen egyesület titkára, Hangos István szenátor, dr. Holota János, a Kisgazda és Kisiparos Párt érsekujvári körzetének titkára, Malcomes Béla, j a Barsmegyei Gazdasági Egyesület elnöke, dr. j Szijj Ferenc komáromi polgármester, Feszty ; Béla nyug. min. tanácsos, Závody Albin ny. kúriai tanácselnök és számosán. A hatalmas téren 8 — 10000 emb§r hul­lámzott és helyezkedett el az emelvény körül. Dr. Mohácsy János, a Kisgazda és Kisiparos Párt ügyvezető elnöke szólalt fel elsőnek, üdvözölte a megjelenteket lelkes szavakkal és kijelentve azt, hogy a gazdák senkire sem kivánják akaratukat ráerőszakolni, de viszont azt sem hajlandók eltűrni, hogy mások kény­szerítsék rajuk erőszakkal befolyásukat és terro­rizálják őket. Mivel a rendért személyében vállal felelősséget, felkéri a gyűlésen résztve­vőket higgadtságuk megőrzésére. A gyűlés vezetésére Jaross Vilmos földbirtokost ajánlja. Jaross Vilmos elnök megnyitja a gazdák naggyülését és átadja a szót Bartal Ferencnek, aki a szabad gabona forgalom érdekében foglalt erőteljes szavakkal állást és aki végtelenül örül an­nak, hogy a magyar gazdát sikerült keleti egyked­vűségből kimozdítani. Hivatkozik a gazdakö­­zönséget terhelő súlyos körülményekre és arra, hogy a gazdatársadalom hordja a vállain az államot, a rendet és civilizációt. Maga alatt vágja a fát az az állam, mely termelő osztályát teszi tönkre. Istenadta joga a gazdának, hogy maga rendelkezzék terményeivel. Határozati javaslatát, melyben az állami gazdálkodást és annak egyoldalú és igazságtalan rendszerét a magántulajdon elleni durva támadásnak tekinti és amelyben az állami gazdálkodás legsürgősebb Milus János |iuh.afes*?. ^ vegytisztító AiAAAMkr Komarom, Nador-utca 3. es 48. szám. ...........r= Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom