Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-11 / 38. szám
2. oldal. »Komáromi Lapok'« 1921. műin« 11. badság mellett, nem lehet rájuk oktrojálni a munkaadókra, hogy csak helybeli munkásokat alkalmazzanak, akik a gazdának ellenségei. Ha a munkás szabadon választhatja meg a munkaadóját, annak is joga azt fölfogadni munkásnak, akit akar. A kormánybiztos kijelenti, hogy oktrojről szó sincs, csak a kölcsönös megértést, mérséklést ajánlja. Fejérváry Géza bizottsági tag szóvá teszi, hogy miért nincsenek jelen a főszolg3birák? Ha most itt volnának, az elmondott panaszokról itt közvetlenül tudomást vehetnének és otthon nyomban intézkedhetnének. Ez volna a gyors közigazgatás, nem pedig otthon bevárni az aktákat, leiratokat, rendelkezéseket. Panasz tárgyává teszi a kutyaadó laza kezelését, pedig az nagyon sokat jövedelmezne. Minek tűrik meg, hogy egy-egy pásztornak 4—5 kutyája is iegyen és hogy a föidmives ember a mezei munkánál kiviszi a kutyáját a határba és ott elpusztítanak minden foglyot, nyulat. A kutya helye otthon van házat őrizni. Csak fegyver és vadászjegy tulajdonosa vihet magával a földekre kutyát. Ezt szigorúan ellenőrizze a csendőrség. A vasúti alkalmazottak semmi kimélettei nincsenek a podgyászokra, barbármódra dobálják azokat. Különösen a tejeskannákkal teszik ezt. így sok kanna megy tönkre, pedig egy kanna 500 K. Így aztán a városokat lehetetlen tejjel ellátni. Az országutak rosszak. A vízlevezető csatornákat nem temetik be. Agyrázkódást kap az utas. Különösen botrányos az ut Komárom előtt a pozsonyi kapunál. A községi pótadó kivetésénél semmi rendszer nincs. Meg kell vizsgáltatni azokat. Útlevelét egy Ízben Pozsonyban már aláírták, de az aláírás után éppen egy hónapra rá kézbesítették" neki. Nagyobb gyorsaságot, figyelmet kíván, mert a megértés, a közeledés csak úgy lehetséges. Panaszolja az uj rekvirálási anomáliákat. Amíg béreseitől 220, tőle csak 140 K-ért veszik át a gabonát. Hol itt az igazság. Szóvá teszi a komáromi munkásbiztositó érthetetlen eljárását, hogy nemcsak az ellátatlanok, hanem a konvenciós cselédek részére is kirótták a lisztpótlékot, sőt a szorgalmas, gyors főszolgabíró a végrehajtót azonnal á nyakára küldte. Ellenben a kiutalt táppénzt éppen két hónapra kapják meg. A takarmányliszt kiutalásoknál is rettenetes visszáságok vannak. Nemesócsán, hozzá pár kilométerre eső malomban van elég takarmányliszt, de neki mégis Losoncról akarnak kiutalni. így aztán a tulmagas vasúti tarifán és zsákkölcsönző dijon kívül zsáktatarozási költséget is fizetnie kellett. Fölemlíti többek között, hogy újabb divat kapott lábra Csallóközben. A nádasokat az gyújtja föl, akinek kedve tartja. Azelőtt főszolgabírói engedéllyel, csendőrök jelenlétében volt szabad. Orvoslást kér előadott panaszaira. A kölcsönös megértés, közeledés főfeltétele, hogy ne csak ígéreteket kapjunk, hanem tetteket is lássunk. A zsupán-kormánybiztos válaszában megígéri, hogy a bajokon segíteni fog. Nemcsak Ígéretek lesznek ezek, de tettek. A főszolgabirót ezentúl minden közgyűlésre behívta. A pótadók körüli bajok onnét erednek, hogy járási számvevő nincs, de remélhetőleg az ócsai járási számvevői állást be fogják tölteni sokszori sürgetései után. A vármegyei számvevőség szervezése is megtöiténik. A korpakiutalási mizériáknak a központok megszüntetésével vége lesz. Különben azonnal intézkedik a bajok orvoslása érdekében. Hickitsch Károly interpellációjában fölemlíti, hogy bár a békeszerződésben a kisebbségi jogok biztosítva vannak, mégis megtörténik, hogy e szinmagyar területen cseh nyelvű rendeleteket, leiratokat kap a közönség, amelyeket nem értvén meg, azokban foglaltaknak eleget tenni nem tudnak következménye aztán a birság, a büntetés. Fölpanaszolja az újabb rekvirálási eljárást és az erre vonatkozó felhívás hangját, hogy ha a rekvirálás nem sikerül, a termelőket teszik felelőssé a rend felbomlásáért stb. Ez a hang sérti a gazdákat, mert hiszen a termést acséplésnél ellenőrizték, A gazda tehát nem felelős semmiért. Az erőtakarmány késői kiutalásával tönkreteszik a tejgazdaságot, mert az elapadt tehénnek később hiába adnak takarmánylisztet, azt már nem lehet újra tejre hozni. Panaszolja, hogy bár a magas telefondíjakat szedik, a telefont a gazdaság érdekében nem lehet kihasználni, mert az interurbán telefon tilos. A kormánybiztos felhívja a panasztevőhet, hogy ezentúl minden konkrét esetet jelentsenek be nála, hogy magyar-nyelvű leiratok érdekében lépéseket tehessen. Sok esetben a panaszokat nyomban azért nem tudja orvosolni, mert a zsupánok hatásköre sokkal kisebb, mint a magyar főispánoké. Mire felterjesztésére intézkednek odafönt, abban idő telik s innét van az, hogy sokszor csak Ígéreteknek látszanak az intézkedések. A telefon interurbán használatát a pozsonyi postaigazgatóságtól kell kérni. Majd a munkásság interpellációját olvasták föl. Kívánják az idegen munkások tartalékba helyezését, amig a helybelieknek nincs munkája. A sztrájk idejére levont dijakat fizessék vissza a munkaadók. A szolgabirák, a csendőrök részrehajlóan jártak el a sztrájk alatt. A zsupán kormánybiztos kátségbevonja a hivatalos körök részrehajlását. Ahol a munkásság békésen viselkedett, ott nem volt semmi hatósági beavatkozás de pl. Bátorkeszin két hivatalos személyt suhancok tartóztattak fel, Jászfalun ped'g a csendőröket bántalmazták. Arra kényszerűen! a munkaadókat, hogy kit alkalmazzon, nem lehet, itt csak kölcsönös megértés segíthet. Ezt ajánlja mindkét félnek. Pártatlanul fog eljárni a két fél között. Majd több felszólalás és válasz után közel tizenkét órakor elkezdték a tárgysorozatot. Először az előadók jelentéseit fogadták el, majd a tárgysorozatot pörgették le gyors egymásutánban. & Mii «üli ini — 1921. május 8. — Vasárnap d e. 11 órakor tartotta a komáromi katolikus egyházközség rendes közgyűlését a Majláth-ískola dísztermében, melyen az egyházközségi tagok igen szép számmal jelentek meg. A közgyűlésen dr. Aranyossy László elnökölt, bejelentve dr. Madurkay Miklós plébánosnak betegsége folytán egy evre történt szabadságolását; az egyházmegyei főhatóság Solytnossy Dezső segédlelkészt bízta meg ez időre a plébános! teendőkkel. Ezt a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta. Zsideic Mihály igazgató, az egyházközség' pénztárosa ismertette ezután az 1920. évi zárszámadást, amely 56859 K 46 f bevétellel szemben 56371 K 46 f kiadással és igy 128 K maradvánnyal zárul. Ezt Leisz Nándor hozzászólása után a közgyűlés vita nélkül fogadta el. Majd a tanítók, a hitoktató és iskolaszolga részére pótlékokat szavazott meg. .Az 1921. évi költségvetést 51880 K bevétel és 51580 K kiadás kereteiben fogadta el a közgy űlés többek hozzászólása uláu és az adókulcsot 30 %-ban állapította meg, az 1920. évi adóalap alapján. Ezután került a sor a tisztujitásra. Dr. Aranyossy László eluök bejelenti, hogy a tisztikar és a bizottságok megbízatása lejárt és igy újból alakítandók. Az elnök a maga részéről kijelenti, hogy elfoglaltsága folytán az elnöki tisztséget tovább nem tudja betölteni, a maga részéről dr. Alapi Gyula iskolaszéki tagot, az egyházközségi önkormányzat e régi és munkás tagját ajánlja, akit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel megválasztott elnökké. Dr. Alapi Gyula újonnan megválasztott elnök a következő beszéddel foglalta el az elnöki széket: Tisztelt Közgyűlés! Lelkemben mélyen megindulva fogadom a t. Közgyűlés határozatát mely előtt tisztelettel fejet hajtok. Nehéz időket élünk és egyházközségünk is minden téren érzi c körülményeknek súlyát. Ezernyi akadály tornyosul egyházközségünk igazgatása útjába, melyek előtt sokszor tanácstalanul állunk meg, nem tudva, mi levők legyünk. Úgy érezzük e viszonyok közt magunkat, mint a hajótöröttek, kiket sorsuk lakatlan szigetre vet ki, hol a hajó roncsaiból kell megépúeniök a szállásadó kis hajlékot, megművelni a földet és előteremteni a megélhetés eszközeit, szóval berendezni az uj életet. Ma mi is saját erőnkre vagyunk utalva egyházunk ügyeiben és ezr az erőt túlbecsülnünk nem szabad, mert sok ezren vagyunk ugyan, de teljesen szervezetlen életet élünk, hiányzik köztünk a szerves kapcsolat és nem él élénkebben bennünk az egymáshoz tartozás érzése. Ebben a helyzetben kétség fog el az iránt: vájjon meg tudok-e felelni annak a nagy várakozásnak, melyet joggal lehet támasztani az egyházközség vezetősége iránt, vájjon rendelkezeme az ehhez az álláshoz megkívántaié elegendő szellemi és fizikai képességekkel és az energiának oly kivételes mértékével, mely az akadályok közepette is képes vezetni az egyházközség hajóját? Azok után a kiváló elődök után, akiknek sorában Pechata Antal a mindig teftrekész, küzdő katolicizmus álláspontját képviselte. Sárkány Ferenc, aki az egyházközség erkölcsi és anyagi felvirágoztatásán fáradozott buzgó lélekkel és megbecsülendő eredményekkel, Galba Károly, az autonómia jogai és törvényeinek megalkuvást nem ismerő őre és most távozó elnökünk: dr. Aranyossy László a tapintattai párosult erély képviselője és egyházközségünk minden kulturális és anyagi ügyében fáradhatlan és áldozatkész vezetője működtek előttem, — e díszes tisztség betöltése nehéz feladatot ró reám. A katolikus egyházközség elnöki tisztének betöltése ma talán nem is közéleti dekórumot, meg tisztelteíést jelent, mint komoly és mélyen szántó munkát feltételez a megoldásra váró feladatok sokasága körül. Ezek közt a legelsőnek tekintem autonómiánk kiépítésé és kiszélesítése ügyét. A katolikus ■ auíonomia az uj állam alakulásban teljesen rendezetlen és nekünk, világi katolikusoknak arra kell törekednünk', hogy ez mielőbb megoldásra kerüljön, az egyházi vagyon kérdése gyökeresen rendeztessék, céljaitól el ne vonassák és jövedelméről, felhasználásáról nyilvános elszámolás történjék. Ez ennek az országrész minden világi katolikusának kívánságával megegyezik és itt hangsúlyoznunk kell azt a befolyást, melyet az egyházi vagyon kezelése feletti felügyeletben a kiépítendő autonómia szerveinek feltétlen gyakoroltok kell. A katolikus auíonomia terén én is annak az elméletnek vagyok a hive, mely az autonómia kiépítését aluiról kívánja elkezdeni, e nagy épület szilárd alapfalai lerakásával. Ezért legelső sorban az egyes egyházközségek autonómiája megszervezésére és megerősítésére van szükség. Mi itt Komáromban rendelkezünk ilyen egyházi önkormányzat keretekkel, ezek azonban az idők folyamán, főleg a beállott változások következtében a tényleges viszonyoknak többé nem felelnek meg. Egyházközségi autonómiánk szabályait kell mielőbb revizió alá vennünk és ujjáalkotnunk olyképpen, hogy az itt élő és közel 10030 lelket számláló katolikus közönség az autonómia kötelékében érvényesíteni tudja befolyását az egyházközség ügyeire. T. Közgyűlés! A komáromi katolikus egyházközség főpásztorától elszakítva, a főegyházmegye ideiglenes vezetőségével van kapcsolatban, melynek intézkedési joga meglehetősen korlátozva van és ez kizárólag a lelkiekre és a lelkipásztorságra vonatkozik. Az itt élő magyar katolikusoknak, kiknek száma csak ebben az egyházmegyében is meghaladja a 200000 lelket, jogos kívánsága az, hogy részére magyar püspökség állíttassák fel, magyar papképző teológiai intézettel. A kegyúri jogok és kötelességek rendezése csak az autonómia keretében történhetik. Ezen ma teljesen rendezetlen helyzetből árad az általános panasz, hogy a kegyúri kötelességek ez egyházmegyében teljesítve nincsenek. Városunkban, hol a templom kegyúri jogait a törvényhaióság gyakorolja, méltánylással kell lennünk a város közönségének szomorú anyagi helyzete iránt, melytől egyelőre nagyobb anyagi támogatást nem remélhetünk. Ennek ellenére is Szent András főtemplomunk állapota gondoskodásunk és szeretetünk tárgyát kell képezze. A háború alatt elnémult harangok hosszú némaságából hango
