Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-11 / 38. szám
negyvenkettedik évfolyam. 38. szám. Szerda; !92l. május II. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetés! ér Ciei-szíovált értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Xgéss évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 K. Egyes száci ára: 70 fillér. 1 itt mise elé. (Gin.) Végre mégis valósággá válik tehát, ami mint remény, mint vágy már régóta ott égett sokak szivében! A magyar iskolák magyar tanerői megteszik a nagy lépést a tömörülés felé. Holnap d. e. lókor ül össze a szlovenszkói magyar tanerők naggyülése a kultúrpalotában, hogy megalakítsa az Általános Magyar Tanítói Egyesületet. Első érzésünk, amely e hir hallatára elfog bennünk, a minden fentartás nélküli öröm. Örülünk, kimondhatatlanul örülünk azon, hogy végre — valahára 'sikerűi egy táborba hozni a magyar kultúra hivatásos továbbterjesztőit. És kell, hogy minden magyar ember, aki a magyarság ezer éves kultúrájának szent ügyét szivén viseli, ugyanezt a kiváltságos* ürö- i met érezze. ■ • Magyar műveltségünk alapjai ezeken ! a területeken az újabb időkben megren- ; dűltek, A magyar oktatásügy szálai össze- j kuszálódlak, amelyen ezeréven át haladva j oly magas szintájra emelkedett. És nem i volt hivatott fórum, amely ez ellen ’ felemelte, vagy egyáltalán felemelhette j volna szavát. Tanár és tanító tanács- \ talanul állt az egymást kergető és egy- • mással sokszor homlokegyenest ellenkező j rendeietek tömkelegé előtt, amelyeket a j kisebbségi jogok legnagyobb dicsőségére • meg sem értett és máig sem ért, mert j oly nyelven érkeznek kezeikhez, amelyet í egy alvással nem sajátíthattak el. De nemcsak ezért tövises az itteni j magyar oktató személyzet pályája, amely ! mindig tüskékkel volt ugyan szegélyezve, j most azonban százszoros mértékben úgy í van. Az anyagi gondokkal való küzdés is j sokszor nagyon, de nagyon nehéz hely- j zetbe sodorta őket. Mert ismételten is meg- / történt az, hogy illetményeiket hónapokig • nem folyósították vagy csak nagyon re- i dukált mértékben. Márpedig minden mun- í kas méltó az ő bérére és a tanítónak is j csak élnie kell valamiből. És miből éljen, ha nem abból, ami a foglalkozása? Hogy ez megtörténhetett, annak nem mondjuk, hogy a tanügyi kormányzat rosszakarata, de legalább is nemtörődömsége volt az oka, no meg a tanerők szervezetlensége. Most már a tanítói kar fizetésügye ugy-ahogy, lassankint kezd rendbe jönni. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÄBANYAY JÓZSEF dr. nem igy azonban a középiskolai tanárságé. Mert véglegesített, rendes illetményekkel bíró magyar középiskolai tanár ma nincsen talán egész Sziovenszkóban. Csak egy évre szerződtetett óraadó alkalmazottak vannak, Ez sérelme a magyar kultúrának, de nagy-nagy szégyene az itteni tanügyi kormányzatnak is. Ezeknek a felsorolt és még sok fel ■nem sorolt sérelemnek rendeztetése kell, hogy a megalakuló A M. T. E. legsürgősebb feladatai közé tartozzék. És bízunk is benne, hogy agilis vezetőség esetén a zászlaja aiá tömörülő nagy tömegek szolidaritásával sikerül is neki a chaoszban némi rendet teremteni. Ebben a Töményben üdvözöljük gyermekeink nevelőinek, a magyar kultúra önzetlen munkásainak mozgalmát. És magyaros szeretettel köszöntjük városunk falai között a közeli és távoli vidékek magyar iskoláinak kiküldöttjeit. Kérjük őket, tegyék szivükre kezüket, hallgassák meg mit dobog odabent az a kisbiró és úgy vegyenek részt az alakuló gyűlésen. Politikára ilt nincs szükség, itt az iskoláról és a magyar tanítóság érdekei rő van szó. Nyugodtan, higgadtan vegyenek részt a tanácskozásokon, döntsenek minden kérdésben legjobb meggyőződésük szerint. De a nagy célt, kultúránk szent ügyét egy pillanatra se tévesszék szem elől. Csak igy lesz május 12-e a magyar tanerőknek örömnapja, csak igy emelkedhetik fel izolált műveltségünk grafikonja újra a magasba. Magyar tanilók és tanárok üdvözlünk benneteket május 12-én ősi Komárom falai közt és munkátokra Isten áldását kérjük. Varmegye közgyűlése. Tulajdonképpen már nincs vármegyei köz- ! gyűlés ifi nálunk, hanem vármegyei közfgazga- ; lási bizoitság ülése. Cikk cimnek„azonban ez j nagyon hosszú volna, hat azért használtuk a ! fenti kitételt. Komáromvármegye közigazgatási bízott- .1 sága kedden, május hó 10-én d. e. 10 órakor j tartotta rendes havi ülését dr. Folkmann István ; zsupán-kormánybiztos elnöklete alatt. A bízott- i sági tagok csak kevés számban vettek részt. A j főszolgabirák közül senki se volt jelen, amit j egyik bizottsági tag, Fejérváry Géza többször j szóvá tett. Az elnök megnyitván a gyűlést, röviden ! beszámol az elmúlt hó eseményeiről, amelyek j között a mezőgazdasági sztrájk a legjelentősebb. ; A munkások és munkaadók között az újabb béremelésre nézve nem jött léire a megegyezés, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 2Ö., hoTá úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombatén. a mezőgazdasági munkások a vármegye területén is sztrájkba áltak. A sztrájk azonban nem volt általános, igen sok uradalomban és gazdaságban folyt a munka. Nagyobb rendzavarás sehol se történt. A hatóság a sztrájkból kifolyólag 50 személyt tartóztatott le, akik közül igen sokat már szabadon bocsátottak s csak azok vannak még fogva, akik ellen az ügyészség emelt vádat. Bejelenti a kormánybiztos, hogy Moravecz Antal vármegyei főjegyzői zsupáni tanácsossá nevezték ki és hogy Fodor árvaszéki jegyzőt betegsége miatt hosszabb időre szabadságolta, így csak fokozottak munkával képes az árvaszék az amúgy is nagyon összetorlódott anyagot feldolgozni. Ez áll külömben a közigazgatás többi ágára is. Napirend elölt dr. Mohácsy János, az Orsz. Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos párt ügyvezető elnöke, bizottsági tag jelentette be két interpellációt. A helybeli katonaság a várerődök körüli rétet szokták gyakorló térnek használni. Újabban azt cselekedte a katonaság, hogy ezt a rétet, mezőséget fölszántotta, részint bérbeadta, részint maga kezeli. Ehhez joga van. Ahhoz azonban nincs joga, hogy a komáromi gazdák amúgy is kicsiny közlegelőjét egyszerűen gyakorlótérnek használja és a nehéz ágyukkal az átázott talajon valóságos árkokat ás és a legelőt teljesen tönkre teszi. Kérdi a kormánybiztost, hajlandó-e azonnal intézkedni, hogy ez a lehetetlen állapot megszűnjék? A kormánybiztos válaszában kijelenti, hogy ez ugyan a városi közigazgatási bizottság elé tartozik, de ^2ért nyomban intézkedik, hogy a katonaság e túlkapása azonnal megszűnjék. Mohácsy János megjegyzi, hogy kénytelen volt a dolgot itt fölemlíteni, mert a városi közgyűlés már 3 hónapja nem ült össze. Majd bejelenti második interpellációját. Konkrét esetei hoz fel ugyan, de nagyon.félő, hogy majd ez az eset általánossá válik. Lakszakállason egyik bérlő fölhívta a leszerződött araíómunkásokat, hogy a megkötött kollektiv szerződés alapján vállalják e tényleg az aratást? A munkások erre nem voltak hajlandók, mire a bérlő Prónáról hozatott munkásokat. Erre a földmunkás szervezetek titkára, Szeder fenyegető levelet intézett a bérlőhöz, hogy az idegen munkásokat azonnal bocsása el és köteles a kollektiv szerződést se respektáló helybeli munkásokkal arattatni, mert ha nem, hát ám lássa a következményeket. Kérdi az interpelláló, hogy mivel ilyen esetek széliében-hosszában elő fognak fordulni, lesz-e elég ereje a hatóságoknak, hogy az aratási munkálatok zavartalanul megtörténhessenek ? A zsupán kormánybiztos válaszában Kijelenti, hogy itt igen mélyreható dologról van szó. A munkásság viszont azzal vádolja a munkaadókat,' hogy a helybeli munkásságot teljesen mellőzni akarják. A két fél elkeseredett ellenségként áll egymással szemben. Mindkét felet inti a mérsékletre. Amikor a vármegyében 8000 munkanélküli van, nagyon félő, hogy a zavargások nem lesznek elkerülhetők. Ö pártatlan eljárást igér. Mohácsy tudomásul veszi a választ, de megjegyzi, hogy egyenlő polgárjog, munkasza-Milus J JL ánOQ ruhafestő és vegytisztító Komámo, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit, »■■■jjmrj
