Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-30 / 35. szám

1921. április 30. „ K omáromi Lapok 5 oldal ség 27—28. hetét megelőző időből való kora­szülött elpusztul. Az 1000 — 1500 gr. sulvu koraszülöttek közül elpusztul 83°/», az 1500 2000 gr.-os közül 36%. Sokat számit az is, hogy mi volt a korasztilöiíség oka, ha a szü­lők egészségesek, a gyermek pedig élénken mozog, jól szopik, akkor több a reményünk. Az első napokban egyáltalában kétesnek kell a dolgot vennünk, sokatgszámit a gondos ápo­lás és a megfelelő táplálás. Hogy a koraszülöttet éleiben iarthassuk, őrre feltétlenül szükséges, hogy testének lehű­lését megakadályozzuk, sőt azt felruelegitsük. Ezen okból legyen első fürdője 37°C, amely­nek hőfokát lassan emeljük 40'’-ra. A koraszü­löttet a fürdő után rakjuk a melegiíőszekrénybe, a convensebe. Ez egy 80 cm. magas, 50 cm. széles és ugyanity mély fa, vagy bádogszek­rény. Egy átlyukasztott válaszfal beosztja egy nagyobb belső és egy kisebb alsó részre. Ä felső szakaszba helyezzük el a jól bepakkolt gyermeket vánkosra fektetve, beiivegezett falán át szemmel kiférjük őt és a szekrénybe tett hőmérőt, egy nedves szivacsból kipárolgó viz adja meg a levegő szükséges páratartalmát. Az alsó szakasz medencéjében levő vizet ak­ként melegítjük, hogy a felső szakasz levegője höszabályzókészülék segítségével állandóan 30°C hőfokot mutasson. Az alsó rekeszen levő nyíláson a friss levegő a készülékbe áramük, itt felmelegszik s a felső rekesz nyílásain át hagyja el a szek­rényt. Minden 2—3 órvban vesszük ki a gyer­meket, jól melegített szobában megszoptassuk, letisztítjuk, A készülékben addig marad a gyer­mek, amig testének hömérséke és súlygyarapo­dása állandóan szabályos. A csecsemő" kórhá­zak már fel vannak szerelve ily szekrényekkel, •sőt a bácsi Sztanna-gyerrnekkőrház egy egész keltelőszobával van felszerelve. A melegitő­­szekrénynek azonban az a hibája, hogy rend­kívül pontos felügyeletet igényel s hogy az állandóan meleg levegőben a baktériumok jól íenzésznek s a gyermeket megtámadhatják. Melegitőszekrényhez magánember csak nehezen juthat. Könnyebben elérhető, egysze­rűbb is a melegítő kád. E készüléknek dupla ■a fala és feneke, a falak közt 50'C-on tartott viz van. Még egyszerűbb, ha U alakú melegítő palackkal vesszük körűi, vagy tbermophorok közé rakjuk és vattába burkoljuk. A szegény gyereket vattába pakkoljuk, amelyet kötött ka­bátkával és főkötővel helyzetében biztosítjuk, köréje rakunk néhány melegvízzel megtöltött jól bedugaszolt, vastagfalu üvegpalackot, a szoba levegőjét 25°C-on taríjuk. A szoba leve­gőjét naponta kétszer alaposan felfrissítjük, a szellőztetés idejekor a gyermek rnás szoaában van s rendes helyire, csak akkor hozatjuk vissza, amikor ennek levegője a szükséges hőfokra ismét felmelegedett. Mivel a száraz, meleg levegő igen ártalmas, s könnyen hörg­hurutot is okoz, nagy s nyitott edényekböi vizet párologtatunk s e célból még nedves ru­hát is akasztatunk fel a szobában. A meleggel kezelt gyermek hőfokát rend­szeresen mérjük a végbéibe tett hőmérővel, nehogy melegtorlődás veszélyeztesse, emelke­dést, testhő, táplálkozási zavarok ét szivgyen­­geség lehetnének következményei. Nagy fontosságú a koraszülött anyatejjel való táplálkozása s minthogy rendszerint biy gyenge, hogy szopni alig tud, a kifejt anyá­­íejet nyújtjuk ne'ki. Igen ajánlatos, hogy az anya gyermeke mellett még egy kifejlett más kifejlett gyermeket is szoptasson, aki az emlőt teljesen kiüríti, ez azért fontos, nehogy tejtor­lódás miatt az emlő kiapadjon. Figyelemmel legyünk arra, hogy a koraszülött kellő meny­­nyiségü táplálékot kapjon, amiről sulymérésse! avagy a kifejt tejnek beosztott hengeren való Ismerésével győződünk meg. Túlsókat ne ad­junk egyszerre, mert fejletlen bélrendszere nem tud vele megbirkózni, inkább adjunk 7—10- szer naponta, mindig keveset. A kifejt anya­­tejet adhatjuk kanállal avagy palackból, ha nyelni is alig tud, az orvos gyomorcső segít­ségével táplálja, esetleg az orron át. A mester­séges táplálás, az az tehéntejjel majdnem tel­jesen kilátástalan. A koraszülött fertőzésnek képfelen ellent­­állani, ezért jól iskolázott ápolásra szorul. A köldököt kifogástalanul lássuk el, hydoophi! gézbe csavarjuk, kerüljük a szájápolást, mert könnyen felséríhetjük a száj nyákhártyáját, a türdőhöz használjunk csakis felforralt vizet, hintőpornak használjunk tiszta zsirkőport bór­savval. Az inget s a ruhácskái használat előtt melegítsük fel, amig hőszabályozása ingadozó, vattába burkoljuk. Ősmagyarok. — Egy fogoly jel fedezése. — A Kassai Napló írja: Pap Sándor fiatal kőműves legény volt Lucsenecen, mikor kiütött a háború. Rövidesen besorozták katonának, harctérre ment, Przmyslbe jutott, ahol most hat éve fogságba került. E napokban jött haza hat éves fogságából. E hat év alatt sok helyen megfordult. Legérdeke­sebb volt azonban néhány hónap, melyet az ősmagyarok között töltött el. Már többször hallottunk hazatérő fog­lyainktól arról, hogy magyarokra bukkantak. Ezekről azonban már megállapítást nyert, hogy nem ősmagyarok, hanem néhány éviizeddel előbb, talán 48 ban kivándorolt magyarok, il­letve utódai. A Pap Sándor által felfedezettek azonban valószínűleg tényieg ősmagyarok, vagy azokkal közel rokon-népek maradványai. Pap Sándor egy vasútépítéshez lett kive­zényelve pár száz társával a Kaspi-tó egyik vidékére Asztabad város környékén. Itt a siva­­tagszerii vidéken akadt egy nomád életet élő népfajra, akiket ott „kikény“-eknek neveznek. Mar első napi ott tartózkodás után észrevette, hogy beszédjük igen hasonló a magyarhoz. Igen sok szó teljesen azonos a magyarral, pl. balta, alma, búza, lapát, igen sok pedig alig egy-egy betűvel kiiiömbözik csak a megfelelő magyar szótól. Ugyannyira, hogy már rövid ott tartózkodás után folyékonyan tudtak egymással beszélni, ő magyarul, amazok kikényül. Első nap, ahogy megiudták Papról, hogy magyar, örömmel fogadták és mig csak ott tartózkodóit, magyar fogolytársaival együtt a legkitüntetőbb vendégszeretettel tartották ma­guk között, A kikények tagbaszakadt, derék emberek, egy kissé barnák, de világosabbak, mint a nem messze lakó perzsa fajok. A férfiak hatalmas bajuszt hordanak és Kossuth szakáit. A nők tiszták, csinosak és teljesen fehérek, helyeseb­ben szőkék. Sátrakban élnek és a családok egyült maradnak: olyan íörzsrendszerféíe íár- i saságban éinek. Nagyobbára lótenyésztéssel ■ foglalkoznak és talán ennek is tulajdonítható, ! hogy kitűnő lovasok. Vannak közöttük azonban \ kereskedők is, akik mazsolával kereskednek. Vallásra nézve mohamedánok. Esténként j körbeülnek és tambura zene mellett énekelnek. 1 Énekeik mélabús, inkább monoton dallamuak. \ Főételük a „palov“, ez pároit hús, mely hosz­­! szura vágott zöldséggel, rizzsel van "körítve és erősen paprikásán készül. Érdekes, hogy tudnak róla, hogy valahol messze élnek ma­gyarok, az ő néptestvéreik. A háborúban nem igen vettek részt, de j már a fehérekkel együtt harcoltak egy lovas­­j hadosztályba együttesen. De midőn egy Bek i nevű vezérük összekülönbözött a fehérekkel, | abba hagyták a harcot, de sokan átpártoltak | a vörösekhez. Ennyit tudott körülbelül elmondani Pap Sándor. Elmondottuk e helyen, mert a magyar­ság eredetére vonatkozóan mi ezt rendkívül becses adatoknak tartjuk. Zseniális szériám a spanyolnátha elleti! — Es­küvő a temelöben. — A járványcsinálta házaspár válni akar. — Diskretiót kérünk! Az Ungvári Köziöny irja: Mindenki élénken emlékezhetik még arra, hogy 1918. év végén uj betegség, az u. n. „spanyol járvány“ pusztította háborúban amúgy is megtizedelt emberiség soraiban. A szörnyű járvány marékszámra szedte áldozatait, külö­nösen a fiatalabb, életerős emberek közül. Ungvárnak is kijutott belőle és nagyon sok család borult gyászba akkoriban. Nap-nap után szakadatlanul temettek... és az izr. hit­község bölcs vezetői úgy találták, hogy a spa­nyolnátha nagyon is antiszemita tendenciával szedi áldozatait. Hosszas és hiábavaló imád­kozás után végre a napkeleti bölcsek tragiko­mikus szérumot fedeztek fel az egyre vesze­delmesebben dúló járvány megfékezésére. Rá­jöttek arra, hogy a zsidó temetőben egy fiatal párt szabályszerűen és rituálisan összeesketnek, akkor a félelmetes járvány szökölve sompolyog ki a városból és ijedtében beáll samesznek a turjabagosi izr. hitközséghez. Tény az, hogy egy szomorú őszvégi napon ezerszámra tódultak a hitsorsosok a zsidó teme­tőbe, ahol a járvány leküzdése céljából a hit­község nagy házassági ceremóniát, u. n. cha­­szenét rendezett. (Óh XX. század, óh Edison, óh Repülőgép, óh Ehrlich, Anatol France és ti egyéb apró szentek !) Felállították a Chüpét a sírok között és a szent férfiak összeeskették X. hitsorsost Ipszi­­lonka kisasszonnyal. Az esküvői szertartáson mintegy 3000 ember vett részt, buzgón imád­koztak és a násznép — a rítus szerint, — egy pohárból ivott az uj pár egészségére. (A jár­vány ellen!) A vőlegény ezért a jótékonycélu fellépésért 6000 K tiszieieídijaí kapott a hitközségtől — a menyasszony pedig gyönyörű kelengyét. A jár­vány pedig dühöngött még egy ideig, de aztán — talán még maga a hitközségi elnök sem tudja mi okból — megszűnt. Csupán csak a járváuycsinálta házaspár nem vette komolyan az egész dolgot. A temető kapujából az egyik jobbra, másik balra ment, egyik zsebrevágta a 6000 ‘koronát, a másik a sífonérba rakosgatta a szép síafierungot és élték tovább küiön-külöa a maguk kis életét, mintha mi sem történt volna. A férfi X. ur, közben összeházasodott egy másik nővei, Ipszilonka kisasszony pedig várta tovább a mesebeli fog­kefeügynököt, aki majd feleségül fogja venni amúgy istenigazából. .A házasság azonban — dacára e mellék­­körülménynek — szigorúan meg volt kötve Isten és az anyakönyvvezető előtt és ez a fény némileg zavarta a tiszteletbeli házaspár jövőre vonatkozó, teljesen szubjektív terveit. Ezért azután a férj, X. ur, beállított dr. Gáti József ügyvédi irodájába, előadta az ő különös házassága történetéi és megbízta az ügyvédet a válóper megindításával. A válópö­­röknél a törvény előírja, hogy községi bizo­nyítvánnyal keil igazolni a legutóbbi együttla­kásuk helyét. Ebben az esetben — mivel a házastársak egyáltalában nem laktak soha együtt — érdekes jogi probléma lesz a jelzett községi bizonyítvány beszerzése. De mi történik akkor, ha a spanyol nátha megtudja, hogy ezek válni akarnak? Jajj, jobb erről nem beszélni! Kérem az olvasót, tartsa ezt az ügyet szigorúan titokban, mert ha az az őrült spanyol véletlenül rájönne a turpisságra, képes visszajönni Ungvárra. És ez megint pénzbe kerülne a hitközségnek! — Személyi hír. Balogh Elemér, a szlo­­venszkói dunáninneni református egyházkerület püspöke folyó hó 25 én városunkban tarlózko­­dott és özv. Antal Gábornánil, Tuba Jánosnál, Szabó Györgynél és a református egyház más előkelőségeinél látogatást tett. — Daán Ilona hanguersenye. Város szerte élénk érdeklődéssel várták Daán Ilona április 30-ki ma szombati hangversenyét, amely azon­ban a művészetek kedvelői nagy sajnálatára közbe jött akadályok miatt egyenlőre elmarad. A művésznő legutóbb egyik bécsi templomban Gounod Áve Máriáját énekelte el orgonakisé­­rettel és cseüószólóval. Legközelebb szülővá­rosában Győrött tart hangversenyt, majd Bel­­grádba megy hangversenyezni. A nyárra romá­niai müvészkörutra szerződött ie. A komáromi hangversenyének újabb terminusát majd annak idején közölni fogjuk. A Nádor- és a Megye­­utcai üzletek kirakataiban öívennéi többféle fényképe látható a bájos művésznőnek, lapunk kiadóhivatala, a Spitzer-féle könyvesbolt kira­katában magában harcmincnál több fényképe állandó érdeklődésnek örvend. A szombati hangversenyre váltott jegyeket a Spitzer-féle könyves-boltban visszaváltják, A később meg­tartandó hangversenyre újabb meghívó és jegyek lesznek kibocsájtva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom