Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-30 / 35. szám

6. oldal.. »Komáromi Lapok« 1921. április üO. — Bizottsági tagok klneuezése a városnál. • Tekintetes szerkesztő ur! A „Hirek“ mai szá- < mában olvasom, hogy a kormánybiztos ur a ; városi képviselőtestület tagjai között csekély­ségemet is kinevezte. Amilyen kész örömmel veszek részt szülőföldem, városunk nagy és terhes gondjai között a város helyes irányú vezetésének munkájában, ép oly határozottan óvást kell emelnem az ellen, hogy én az „egyesült zsidó párt“ részéről lettem oda be­nevezve. Én ilyen pártot nem ismerek, a mi Városunkban tudtommal — hál' Isten — ilyen nincs, ilyennek soha tagja nem voltam, nem vagyok, nem is leszek. Különtbenis a vallásnak a politikában, a politikának a város dolgaiban szerintem nincs helye. Komárom, 1921 ápr. 29. Teljes tisztelettel Fried Jenő. — fl komáromi Koronatakarékpénztár r. t. május 1-én d. e. 10 és fél órakor saját helyi­ségeben íendkivüli közgyűlést tart, melyen az 1920. április 4-n kelt 302. sz. tőrvény ren­delkezéseihez képest az alapszabályok módosí­tását fogják megállapítani. — fl Prot. Jótékony flőegylef közgyűlése. A Protestáns Jótékony Nőegylet e hó 28-an d. u. 4 órakor a Kollegium kistermében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a legok szép szám­ban vettek részt. A másodízben összehívott rendkívüli közgyűlésen özv. Liszkay Jenőné elnökölt, ki az alapszabályok élteimében meg­állapítván a határozatképességet, felkérte Fülöp Zsigmor.d titkárt a közgyűlés tárgyának az alapszabályok módosítására vonatkozó választ­mányi javaslatoknak előterjesztésére. A köz­gyűlés az 569/1920. sz. miniszteri rendelet értelmében elkészített alapszabály módosításo­kat egyhangúlag megállapította és ezenkívül egyes pontoknak a mai viszonyokhoz képest való niegváltóztalását is elhatározta. Majd elren­delte, hogy az uj alapszabályok három eredeti példányban, a régi alapszabályokkal, a közgyű­lésről fölvett jegyzőkönyvvel és a tagok név­sorával együtt az illetékes hatósághoz íölter­­jeszíessenek, mely után az elnök az ülést bezárta. — llj szémtanác?05. A vezérpénzigyigaz­­gatófág Szombathelyi Béla itteni pénzügyi szám­vizsgálót a Vili.- fizetési osztály 11. fokozatába sorozott pénzügyi számtanácsossá, nevezte ki. — Kon árernuideíti Teltarékpénztér. Május 1-én, d. c. 11 órakor tartja a Koniáromvicléki Takarékpénztár Részvénytársaság negyvennyol­cadik évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság áltat kiadott 1920. évi jelentés röviden számol be a tekintélyes pénzintézet múlt'évi működé­séről, mely a mostani nehéz viszonyok között is szép eredményt mutathat föl. Igaz, hogy a régi betétek kifizetése, a magyarországi köve­telések és a hadikölcsön kétdésének megoldat­­datlan volla miatt ez intézetnél is nagy nehéz­ségekbe ütközik, de a fotóüzletek a megszer­zett tőke segítségével lendületet vettek s ez a körülmény olyan eredményekkel járt, hogy sikerült az intézetnek a tartalékok igénybevétele nélkül az értékpapirállományból 702947-50 ko­ronát leirni. Az üzleti év eredménye 46C648 K 98 f, ebből a tiszta nyereség 113924 K 11 f.-t tesz ki, melynek felosztására a következő igaz­gatósági javaslat szolgál: nyugdíjalaphoz 1C000 K, adótartalékra 15000 K, osztalékra 3750 drb. részvény után á 20 K — 75000. K, jótékony­célra 1C00 K, nyereségátvitelre 12924 K 11 fii. Az 1921. évi mérlegszámla főbb adatai követ­kezők: vagyonban pénzintézeteknél betétként elhelyezve 8522521 K, kölcsönök 12446179 K, értékpapírok 3051111 K, ingatlanok 307250 K, Összes vagyon 24732272 K, ezt terheli a rész­vénytőke és rendes tartalék alap összesen 1.500,000 K, a különleges törzsalap 620088 K, adótartalék 101808 K, betétes könyvre 11321927 K, visszleszámitolt váltók 1707308 K. A köz­gyűlés tagjai között a rendes ügyeken kívül az alapszabályoknak 1920. április 14-én kelt 302. sz. törvény rendelkezéseinek megfelelő módo­sítása, az igazgatóság és felügyelő bizottság és választmány tagjainak megválasztása szerepel. — Kinevezés. Dr. Harcsa János volt hely­beli törvényszéki jegyzőt a magyar igazságügy­miniszter előterjesztésére a kormányzó Kun­­szentmiklósra VII. fizetési osztályba sorozott járásbiróvá kinevezte és a bíróság vezetésével megbízta. — Szőlő ojtó guir.mit — (szürke, piros és nyers színűt) Berghoffer magkereskedése szálüt Pozsony, Vásár-tér 13. — tílájus 1. nemzett ünnep. A kormány­­rendelet folytán május-elseje teljes munka­­szünet és ezen a napon minden üzlet zárva tartandó. Ez az idén annyival könnyeben megy, mert május 1. vasárnapra esik. Ezen a napon a vendéglők és kávéházak záróráját meghosszab­bították. — fl községi uáíaszlásolt elodázása Sz!o­­uenszkón. Arra a- interpellációra, melyet Tob­­ler János képviselő a szlovenszkói községi vá­lasztások megejtése tárgyában tett, most érkezett meg a miniszterelnök válasz3,|mely a követ­kezeket tartalmazza: A községi választójogra vonatkozó törvény Szlovenszkóban csak 1920. december 31-én lépett életbe. A Tusar-kormány már tavaly foglalkozott azzal a gondolattal, hogy eine törvény ellenére a községi választá­sokat minél előbb kiírja és e célból nyáron javaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely szerint az előbb emlifelt törvény 1920. julius 1-én életbe léphessen. Ezen törvényjavaslatot az alkotinánybizottságban annyira megváltoz­tatták, hogy a javaslatot újból át kellett dol­gozni, miközben a törvény automatikusan is éleibe lépett. A községi választásokat mégsem lehetett megejteni, mivel az 1920. december 15-én felterjesztett választási lajstromokban na­gyon kevés választó szerepeli, úgy hogy a vá­lasztások alkalmával a szlovák nép csak egy töredékének véleménye jutott volna kifejezésre. Azonkivüi pedig a törvény néni alkalmazható minden további nélkül a 4 törvényhatósági és 30 rendezeti tanácsú városn, miért is elsősor­ban az szükséges, hogy ezen városok közigaz­gatását a választási eljárásokhoz igazítsák ki. A kormány azért arra törekszik, hogy ezen rendezés minél előbb megtörténjék és azután ezen év juiius 15-én felfektetendő összeírások alapján a választásokat megejtse. — Hangverseny. Május hó végén nem min­dennapi élvezetben lesz része városunk müvé­­szeikedvelőinek. Szépházy Erzsi hegedümüvésznő tartja akkor nagyszabású hangversenyét a kul­túrpalotában. A magyar művésznő trencséntep- j lici származású, de az év nagy részét Német- ! országban, leginkább Berlinben tölti, ahol sok j sok sikkért aratott már és szerzett dicsőseget a > ntsgy&r művészetnek. A fiatal művésznő május- ! ban szülei látogatására hazajön és ez alkalom- ■ mái Komáromban, Nyifrán, Pozsonyban és több ’ más helyen hangversenyt ad. A művésznőről a német lapok igazán hizelgő kritikát írnak. A hangversenyt a Jókai Egyesület rendezi. Hely­árak: oldalszék 22 K, 1. heiy 18 K, 11. hely 12 K, állóhely 8 K. Jegyek már előjegyezhelők a Spiizer-féle könyvesboltban. — fl lakáshiuatal uj helyisége. A helybeli lakáshivatal f. é. május 1-től kezdve a kultúr­palota epyik földszinti helyiségébe (Közélelme­zési Hivatal) költözködik, ilieiőleg oti fogja folytatni működését a vasár- és ünnepnapok kivételével naponkéni d. e. 8 tói d. u. 2-ig. — Halálozás. Vettük a következő gyász- í jelentést: A Komáromi Önkéntes Tűzoltó Szá- j zad Parancsnokságától. Gyászjelentés. A Komá­rom (újváros) önkéntes tűzoltó század pa- | rancsnoksága és legénysége nevében megszo­­morodott szívvel tudatja Horváth István cscvezető életének 73-ik évében, tűzoltó működésének 35-ik évében történt gyászos el­hunyták A boldogult földi maradványait f évi április 24-én d. u. 4 órakor, a Komárom (új­városi) temetői halottas házból a róni. kath. egyház szerlartása szerint fogjuk örök nyuga­lomra tétetni. Komárom, 1921. április hó 23. Bajtársi emléked örökké élni fog közöltünk! — Közgyűlés. A komáromi r. kath. auto­nom hitközség május 8-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Majláth-iskola dísztermében közgyálést tart az 1920. évi zárőszámadás elő­terjesztése, az 1921. évi költségvetés es adó­kulcs megállapítása, valamint a tisztviselők, iskolaszéki és képviseleti tagok választása tár­gyában. A közgyűlésen részt vehet és szavaz­hat minden adófizető r. k. férfi. — Hz udoardi járás tanitüi április hó 28-án Perbetén gyűlést tartottak, melyen megalakí­tották az udvardi járás Tanítói Egyesületét. Karácsonyi József szentistván-pusztai tanító megnyitójában ismertette a gyűlés célját s a megalakulás szükségességét. A korelnöki széket Mattey Ferenc perbetei tanító foglalta el, ki a gyűlést legelső sorban az elnök megválasztására hívta fel. Elnökké választatott közfelkiáltással — egyébként az összes tisztségek betöltés® egyhangú volt — Karácsonyi József, alelnökké Kőrös Imre szentpéteri, jegyzővé Nemesik Béla imelyi, pénztárossá Halmos Áron őgyaiiai ta­nító. A választmányi tagok számát hatban álla­pította meg a közgyűlés, — azonban nyilván tévedésből hetet választott: Matulas Domokos, Vérségi Imre, Gál Dezső, Virsik János, Mézes Károly, Kaposy Emilia és Fekete Győző lettek­­a választmány tagjai, akik egyultal az Egyesü­let delegátusaiként is szerepelnek. A közgyűlés két nagyfontosságu javaslatot fogadott el s igy elhatározta, hogy kerestessék meg — ez egye­sület által is, meg a május 12-én tartandó nagygyűlés által is — a Skolsky Referál utján a közoktatásügyi minisztérium a magyar tanítók részére államköltséges szlovák tanfolyam nyi­tására s mig e tanfolyam meg nem nyílik s a tanítók a szlovák nyelvet el nem sajátíthatják, ne köíeleztessenek a szlovák nyelv taniiására* Nem kevésbbé fontos a másik haiározat: ké­ressék fel a kormány a Skolsky Referat kebe­lében magyar ügyosztály beállítására, hova a megértés bizonyos tudatával fordulhatna a ma­gyar tanítóság sérelmei orvoslása iránt. Mind­két határozat a május 12-én tartandó nagy­gyűlés eié terjesztetik. Fizefésrendezés s a nagygyűlés előkészületeinek letárgyalása után 12 órakor ért véget a közgyűlés. — adományok a népkonyhára. Az elmúlt héten a népkonyhára a Füzespusztai gazdaság egy zsák O-ás lisztet, Holczer Sándor nemes­­ócsáró! három zsák darát, BogyageJIér községe 13 zsák burgonyát, 2 zsák borsót, Ógyalla köz­ség közönsége 3 mázsa burgonyát, 65 kiló babot, 25 kiló lisztet és 1 és fél kiló zsírt adományozott. Ezenkívül Weisz Jenő 2 kii& húst, Háber Jenő 2 kiló húst, Hecht 1 és fél kiló húst és Lőwinger Géza 3 kiló húst voltak szívesek adományozni, meiy adományokat őszinte köszönettel nyugtáz a Népjóléti Központ Elnök­sége. — fl szlouenszkói gör. kel. egyház megalakul Sása A görög keleti egyház hívői már több, min­két esztendeje leiki éhségre vannak kárhoztatva, mert nincsen saját papjuk s minden egyes al­kalommal Budapestről kérettek papot Komá­romba, ahol az egyháznak a Nádor-utcában szép témploma van. Az uj államalakulatban az uj határok és ullevélszerzés nehézsége oda juttatta az egyházat, hogy nem működhetett és a komáromi templom ajiai 1918-ban bezárul­tak. Hosszas tárgyalások és tervezgetések után április havában tető alá jutott a götög keleti polgárok ügye. Megalakult a szlovenszkói görög­keleti egyház és székhelye Komárom lett. Az alakuló gyűlés az .egyház elnökévé Kosztics Lábúd karvai földbirtokost választotta meg, alelnök Tyórity Péter lelt. Az alakuló gyűlésen megjelent Bikar Radivoi szentszéki kiküldött is. Az újonnan megalakult egyház pályázatot hirdet a lelkészi állásra; valószinüleg Jugosz­láviából fognak lelkipásztort kapni. Az egy­háznak Nagyszombat körül nagy birtokai van­nak úgy, hogy fenntartása biztosítva van Egy­előre az egyház a budapesti egyházi hatóság alá tartozik. — Kerek ez a zsemlye . . . sajnos, több is beleférne a zsebembe belőle. Szóljon ez az ének a zsemlyéről és kifliről, amellyel csúnya játék folyik a mi zsebünk terhéré. A mi zse­beink, fogyasztóké állandó roham tárgyai. A zsemlye ára leszállt 80 fillérről 60 fillérre, sőt egy pékmesternél 50 fillérért volt kapható. Igazán nem ér többet. Mindenütt kapható ezért az árért, de Komáromba megint felemelték va­lami pékszövetségi határozattal 80 fillérre an­nak ellenére, hogy a liszt ára nem emelkedett és a zsemlye 60 fillérből is tisztes polgári haszonnal volna előállítható, mind erről alkal­munk volt meggyőződni. Erre a dologra a leg­sürgősebben felhívjuk a rendőrkapitányi hivatal figyelmét azzal, hogy az árdrágítást kíméletle­nül törje le. Ha a pékek szabotálni hajlandók, tiltsa el a fehérsütemény készítését. Négy évig nem ettünk zsemlyét és kiflit és mégse hallunk bele. Ha ezen felszólalásnak nem lenne foga­natja, kénytelenek leszünk ezt dur hangnemből megismételni. — tánciskola Perbetén. Örömmel tapasz­taljuk Perbete község haladását. Ebben az évben hét alkalommal műkedvelői szinelöadás volt mindég általános érdeklődés és tetszés mellett. , Most meg e hóban nyitotta meg Steiner Gyula érsekujvári tánctanár tánciskoláját igen szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom