Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-23 / 33. szám
4. oldal. Komáromi Lapok** I f*2f. április 23. Tagok: Rédl Gyula, Kukányi Lajos, Kanozsay Jötóef, Etter Gyula, AI kér Antal. A közgyűlés végével Boros Kálmán meleg Szavakkal köszönte meg Kiirthy István elnöknek a gazdatársadalom "érdekében eddig kifejtett buzgó működését és a közgyűlés lelkes helyeslése mellett kérte, hogy továbbra is legyen vezetője a magyar gazdatársadalomnak. II miai tol iiiifüi Az uj államalakulatba szorított magyarságnak máig sincsen egységes, minden ittlakó piagyart összefoglaló szervezete. Hogy politikailag különböző csoportok képződtek ki, azt még valahogy megértjük, bár helyeselni és miatta lelkesedni nem igen tudunk. De hogy kuliurális egyesülést sem lehetett eddig létrehozni, az kell, hogy mélyen a veséjébe markoljon minden a faját és az ezeréves magyar kultúrát szerető magyar embernek. Igaz, hogy a felelőség az áldatlan állapotok miatt nem az itteni* magyarság vezető embereit terheli. Ők már megpróbálták szigorúan kulturális téren összehozni a magyarságot s a magyarság szépen gyülekezett is a magyar kultúráért jelszós zászló alá. A hatalom itteni' birtokosai azonban, akik nagyon gyakran még a falevél zörgésébe is gépfegyverropogásí és ágyudörgést vélnek kihallani, itt is politikát — vagy mit — szimatoltak és máig sem (egy év alatt!!) erősítették meg a tervezeit kulíurszövetség alapszabályait. Pedig már épen ideje volna a szétzüllesztett magyar iskoláért és egyéb magyar kulturérdekekért valamit tenni. Ehhez különben jogunk is van a békeszerződésnek a kisebbségekről szóió paragrafusai szerint is. De szent kötelessége is mindenkinek, aki itt is magyarnak érzi és valija magát. És elsősorban kölelesége azoknak, akiket mindenkor és mindenütt a műveltség letéteményeseinek, őrizőinek tekintettek és akik ezt a kultúrát tovább adják nemzedékről-nemzedékre: a tanítóságnak. És a magyar tanárok és tanítók meg is | akarnak felelni annak a nagy és nehéz, de nemes feladatnak, melyet hivatásuk reájuk ró. Nem félnek, de nem is szabad félniük a magyar kulíura őrállói szerepétől. Hogy azonban hivatásukat annál sikeresebben teljesíthessék, szükségesnek látszott az itt élő összes nevelőmunkásokat tömöríteni a magyar kultúra és a saját erdekeik megvédésére. Az előmunkálatok egy általános magyar tanítói egyesület létrehozására már régen megkezdődtek. A mozgatom kezdeményezői minden oldalról meghányták-veteiték a kérdést. Legutóbb pegig egyelő zetes értekezletre hívták meg Komáromba az összes magyar nyelvű iskolák képviselőit. Az ápr. 3-án megtartott értekezleten részt is vettek messze vidékek kiküldöttjei, úgy hogy ez valóban országos jellegű volt. És nemcsak az elemi iskolák kiküldöttjei jelentek meg rajta, hanem a polgári és középiskoláké is (a távolság miatt több intézet tanári kara csak levélben jelentette be csatlakozását), sőt a pozsonyi magyar egyetem tanárai is tudatták, hogy rokonszenveznek a mozgalommal és részt is akarnak venni benne. Ezzel a mozgalom általános lett és egyúttal a leghelyesebb mederbe is terelődött. Az értekezletnek, amelyen a tömörülés gondolata eruptiv erővel tört ki, egyedüli célja a megalakítandó egyesület alapszabály tervezetének letárgyalása volt. Hosszas eszmecsere és különböző irányú hozzászólások után az előterjesztett tervezetet csekély módosításokkal el is fogadta az értekezlet, mint olyant, amelyet az alakuló naggyülés elé lehet terjeszteni. Az alakuló gyűlés idejéül pedig meghatározta május 12-ét (csütörtök), amely napra a magyar sajtó utján az összes magyar tanerőket meghívja Komáromba. Egyúttal egy öttagú előkészitő bizottságot is küldött ki az értekezlet, melynek feladata az alakuló nagygyűlést minden irányban előkészíteni. Mivel a megalakuló tanítói egyesületnek egyik főcélja lesz a magyar iskolaügy és általában ősi magyar művelődésünk védelme cs továbbfejlesztése, azért általánosnak, vagyis az összes fokozati iskolákat felölelőnek kell lennie. Hiszen a magyar kultúra védelme tanárnak és tanítónak egyaránt kötelessége. De éppen, mivel az egyik főcél ez, azért alakult ki az a vélemény, hogy az egyesületnek önállónajjc kell íéfmi és ném szabad beolvadnia semmiféle más, még kasonló foglalkozásokból alakított egyletbe sem. Mert ezt a célját csak akkor tudja sikeresen megvalósítani, ha adandó esetekben önállóan és saját érdekeinek megfelelően járhat el, minden gúzs, minden megkötöttség és ballaszt nélkül. De az is igaz, hogy sok kérdésben, Így pld. a tanítói személyzet anyagi ügyében lesznek közös érdekeink a szlovák nyelvit kartársakkal is. Ezeknek a közös ügyeknek az elintézése az eiedmény miatt is kelt, hogy közösen történjék. Mert föltétlenül nagyobb súlya lesz annak a föllépésnek, amelyet a két egyesület együttesen és közös akarattal tesz. Érre vonatkozóan az alapszab ilytervezet akkép akar intézkedni, hogy a magyar tanítói egyesület szlovák tanítók gyűlésein delegáltakkal képviselteti magát és viszont. Ezeknek a delegáltaknak a feladata lesz az egyesületüktől kapott utasítás szellemében a közös ügyeket letárgyalni és az egységes eljárás módozataira nézve megállapodásra jutni. Máskülönben a két kii ön nyelvű egyesület megőrzi teljes függetlenségét és marao mindegyik saját népe kultúrájának őre és munkása. Minden magyar tanárnak és tanítónak ! meg kell értenie azokat az intenciókat, melyek j a tervezett egyesület szervezőit vezetik. Be keli látnia azt is, hogy kötelességei vannak a ma- j gyár kultúrával szemben, mely kötelességek • elól kitérnie senkinek sem szabad, iegkövésbb j annak, aki hivatva van ezt a kultúrát a fiatal j nemzedékekbe átplántálni. A.zért ne gördítsünk j nehézségeket az egyesület megalakítása elé. A 1 szervezőbizottságot sent személyi, sem más ér- í dekek nem vezérük, egyedüli szempontja közös j kultúránk védelme és az oktató személyzet hely- ; zetének javítása. Ebben pedig segédkezet kell, ' hogy nyújtson minden magyar tanár és tanító, 1 mert hisz iskoláinkkal élünk vagy bukunk Be kel! tehát lépni az egyesüleibr minden itt élő magyar tanerőnek, hogy számbeli súlya is meglegyen, erkölcsi súlyát pedig lelkes közreműködésükkel adják meg. É> jöjjön el Komáromba a május 12-i alakuló nagygyűlésre mindenki, aki csak teheti. Aki pedig nem jöhet, jelfcmse belépését írásban a szervező, bizottságnál. Különösen a iávo'abbi iskolák tanerőit kérjük erre. — Legyen végre az itt mű<ödő magyar tanároknak és fa- ^ nitoknak egy erős, életképes érdekképviselete, amely a magyar iskola őre gyanánt szilárdan halad az alapszabályokoan kitűzőit cél felé. Gosztonyi Nándor, bencés tanár. Kis riport Nagybecskerekről. A mi fiaink, a (izenkettősök valamikor, a nagy háború aiatt olt katonáskodtak a tejjeitnézzel folyó Kanaán közepén Nagybecskereken. Egyik Jugoszláviából Szlovenszkóba érkezett kartársuusat megkértük, írjon valamit a „Komáromi Lapok" részére Nagybecskerekről. íme a cikk: Még mindig a fejjel-mézzel folyó Kanaán Nagybecskerek, amelynek hivatalos neve most Veliki Becskerek. 1918 november i7-ike, a ‘szerb hadsereg bevonulása óta a Szerb-Horvátj Szlovén (SHS) királysághoz tartozik. Rendezett I tanácsú város jellegét megtartotta, lakosainak száma alaposan meggyarapodotr. Mintegy harmincezer ember él ina a mindjobban fejlődő bánáti fővárosban. A Bánát székhelye lett mojt Veliki Becskererek és amióta a szerbek kivonultak Temesvárról — mintegy két éve — azóta rohamosan fejlődő, élénk város lett. Idegenforgalma jóval nagyobb, mint a háború alatt volt. Direkt vasúti vonal köti össze a nagy Jugoszláv várossal: Soboticával (Szabadkával). Egyébként Nagybecskerek nem sokat változott a háború óta. Főutcáján ma is végigdöcög a zsombolyai keskenyvágányti vasút, amelyre a főtéren (most Kralja Petrotig) is fe! lehet szállni. Hiányzik a főtérről a Kiss Ernő szobor, amelyet a bevonulás után nem sokkal ledöntöttek és elszállítottak Belgrádba. A magyar lakosság egyébként Nagybecskereken békés viszonyban él a szerb lakossággal, amelynek ottani vezetőférfiai kormányozzák most a város életét. A főispánja a megyének dr. Bógdanov Jóca volt pancsövai városi tanácsos, aki demokrata-párti ember. A rendőrfőkapitánya Deák Vidor dr. a forradalomba» elmenekült és most Temesváron cipászműheíyt nyitott. Utóda Sztaits Péter. A polgármestere az elmozdított Perisics Zoltán helyett Berberszki Gyurica, aki’a háború idején a várdsl katonaügyosztálynál volt alkalmazva. Színháza nincs Becskereknek, mert a színházat tűzveszélyesnek találták és becsukták. Mii kedvelő előadásokat ugyan engedélyeznek benne, de a felső páholyokat nem szabad kiadni. A városi hatóság liberális felfogására vall, hogy a magyar műkedvelőknek gyakran ad játszási engedélyt. Most folyik egyébként akció a színház kitataroztatása érdekében. Az akcióban a város szerbajku polgárai is részt vesznek, mert a cél, hogy a színházat előadások tartására alkalmassá tegyék. A szükséges egy millió koronát társadalmi utón gyűjtik össze. Amint a színház rendben lesz, magvar színtársulat is játszhat benne. Erre különben az engedély Bruckner társulata meg is kapta Belgádban. Becskerek éjjeli életéről is valamit. A Rózsa kávéhoz, a hires Galbavy-zenekar sikereinek színhelye gazdát cserélt;, egy pancsövai vendéglős az uj tulajdonos. Még mindig nagyon divat Becskereken korzózni és kávéházba járni hölgyeknek is, nemcsak íei fiáknak. A „Pest“ szállodát nagyon szépen renováltalta a „ZacH ruzsna Banka“, Robek György, a légi tulajdonos nyugdíjba vonult, a szálloda is más, divatosabb nevet vett fel: „Hotel Paris“. Jelenleg egy női lambura zenekar működik a Páris kávéházban a becskerekiek osztatlan tetszése mellett. Nagyszerű uj kávéház és étterem lett a Korona Szállóból* A Oub kávéház a 12-esek intim találkozóhelye szintén fennáll» csakhogy mozi nélkül. Uj tulajdonosa Wahl Ignác. A régi tulajdonos, az öreg Só’yotn bácsi a főtéren vásárolt vendéglőt és emeletes házat. A Kaszinó vendéglő öreg bérlője, az agg franciás nevű Margóin tála is nyugalomba vonult. Utóda Kovács János lett, a volt vasúti restis. Ezzel befejezhetem a Becskerek kávéházi és vendéglői áttekintését. A mi 12-eseink talán szívesen gondolnak vissza arra a pár évre, amit Becs kerek falai között eltöltőitek. A bacskerekiek legalább még ma is kellemesen gondolnak vissza a tizenkettes fiukra, akik bizony sok becskereki kislány fejét csavarták el. Nehányan bizony meg is járták : fölvették ott a Hymen rózsaiáncait és most boldogan, élnek a Veliki Becskerekké leit Nagybccskereken. (r- i> : I Bilis iiiiiiii a lagjfifiil. „Magyar szemtelenség“. A magyat mint „barbár csorda", „eltaposott vipera“ és tetű“. A Turócszentmártonban megjelenő Národnie Noviny f. évi március 2l-én megjelent (1921. évi 64) számában „Magyar szemtelenség“ címen egy cikket közölt, amelyet oly célból, hogy megismerjük ezen lapnak és azoknak felfogását, politikai műveltségét, magyarok iránt való érzelmeit, akiknek felfogását ez a lap kép- i viseli, szószerint hü fordításban itt közöljük: j „Magyar szemtelenség“. „A magyar iredenták folyó hó 9 én Uz; horodon tartott gyűlésén Cicero elmondotta , volna: Quousquee tandem .. . még a szlovák ! nemzet átérzi a régi népies példabeszédet: j amilyenek az urak, olyanok az alattvalók. A magyarok ezen gyűlésen 11 „követelést“ • állítottak föl, egyik szemtelenebb, mint a másik, j Valami Korláth Endre szövegezte a memtt• randumot, amelyben le van fektetve a magyarok j követelése. Követelések, magyar értelemben értve a j követelést, amelynek értelmét és tartalmát csak i az érti, aki jól tud magyarul. A szlovák 1 „poziadavka vagy poziadavok“ annak még csak nem is fia. Durva, arrogáns, követelő, parancsok? „követeljük“ úgy hangzik, mint a republikára és vezetőjére csapott 11 pofon. Podkárpátsky Russ maréknyi gyér magyarsága úgy beszél a kormány körökkel és a republika uraival, mint a malac a zsákkal. Menjünk sorba, lássuk főköveteléseiket;
