Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-23 / 33. szám
1921. április 23. ..Komaromi Lapok ö. oldal. L Le a diktatúrával, statárium ma!, katonai írósággal, cenzúrával. Elő az általános amnesztiával. 2. Felújítani két I—Vili. osztályú magyar gimnáziumot. Hadd járjanak ezekbe aslovákok és oroszok is. És P^ska előadó urat nyomban ki kel! dobni és hivatalától felfüggeszteni. A népszámlálást a magyar „Őslakosság“ ellenőrzése mellett megismételni. 5. A renitens elbocsátott, kihajtott, hazaáruló magyaroknak szerzett jogaikat tiszteletbe tartani és őket újból szolgálatba vissza fogadni. 6. És most hangozzék a magyar arcátlanság superlativusa szvszerint forditásbnn: követeljük ami (azaz magyar) nemzeti színeinkre és nemzeti dalainkra vonatkozó tilalom visszavonását, hogy a magyar szív szabadon fejezhesse ki magát ősi földjén Tehát a Potkárpátsky Russt még mindég saját „Madarország“nak mondják. 7. A siovákok és cseheknek letelepedése ott nyomban megtiltandó. 8. A magyarságot megerősíteni a Szlovenszkó magyar és magyarhon területeinek a ÍPodkárpátskához való csatolásával. 9. Csak az ottani zsidóktól és magyaroktól vásároljanak, őket gyarapítsák és a cseh vagy szlovák iparosoknak a forgalmat betiltani. 10 A szlovák szövetkezetek és egyesületeket, ép úgy a cseh vagy szlovák bankokat lehetetlenné tenni. 11. Törvényt a magyarságnak a közigazgatásnál, igazságszolgáltatásnál, katonaságnál és a hivatalos tábláknál való védelméről (uradné íabuli) és Krepinsky referens urat kidobni. A befejezés az a fenyegetés, ha nem igy történik, úgy 140 magyar Prágába megy tüntetni. Magyar lapok dicsérik ezen minden tiszteletre és követelésre méltó példát. Barbárok ázsiai csordája, amelyik ezer éven át leigázta a szlovákokat, nem volt róluk más kifejezése, mint buta szlovák (hlupy slovák) -és slovák nem ember, (slovák nieje clovek) és Slovenskóra krumfiország, kinek egész kultúráját kis kivételeken kívül, megteremtették a kikölcsönzött és elcsalt genik a slovák Petőfi Petrovicsok, a zsidó Martkácsyk, a német Lisztek stb. fennhéjázó, nyüzsgés amely mig hatalmon volt, még 7 évvel ezelőtt nem engedte, igen egyenesen megtiltotta, hogy még saját garasain is felállítson gimnáziumot, vagy legalább valami községi iskolát, amely nem lürte a slovák nyelvet sem a hivatalban, sem az utcán, sem a feliratokon és általában sehol, nos ez merészkedik előterjeszteni követeléseit ezen erős epytetonna! „jogos.“ Amit a siovákok ezer éven át tűrtek, azt ‘felejtsék el két év alatt, amit ők a slovákoknak soha el nem ismertek, maguk részére jogosnak hirdetnek és azért Prágába mennek, hogy tüntetéssel kirevolverozzák. Eltaposolt vipera, még vonaglásban is a slováknak és a csehnek sarkába mar. Hol és milyen elő — és főjogokat a krompachi rendezőknek, a béke fölborítóinak, a kommunizmus hamis apostolainak és a republika árulóinak? Vájjon nem maguk bizonyitják-e határtalan szabadságukat, amelyben élnek, ha meg van engedve nekik nyilvánosan és büntetlenül kiorditani magukat durva követeléseikkel. Prága a köztársaság és Bratislava urai tetvet engedtek a bundába és az most szaporodik, harap. Csakhogy sem a szlovák, sem a cseh nemzet nem fogja a hátát tartani. Tartsátok a hátatokat ti, ha olyan szívesen csináljátok ennek a kumanitásnak poliíikáját a nemzet hajdani gyilkosainak és a drágán fölszabadított hon mostani árulóinak kedvéért és prédájára. Déli slovák. Ez a cikk nem igényel kommentárt, kommentálja önmagát. Csak azt a megjegyzést füzzük hozzá, hogy az Uzhorodon hivatalosan összehit Magyar iredenta gyűlésen előterjesztett követeléseket a kiválóan müveit „Déli slovák“ saját különleges ízlése, becsületes igazságszeretete és sajátságos szótára szerint szabadon átalakította,, hogy méltó keretben helyezhesse el finom történeti és politikai fejtegetéseit a szemtelen, arcátlan barbárok ázsiai csordájáról, az eltaposott viperákról, a tetvekről, gyilkosokról stb. Meg kell addni bájos terniékzetességgel és világosan mutatott rá a Národnie Nővíny igazi politikai programmjára. HÍREK. A Prófétának az Ő megfordulása. írva vagyon az írás könyvében Dienes prófétának népétöl való el fordulása ekképen: Dienes próféta, ki emütletik vala korábban más néven is, elszomorodék vala az ő népén, mely már nem hinne az ő tanításaiban ée gyakran megcsufolná az ő vezérét, ki Ígéri vala nekik minden szerdán és szombaton, hogy csakhamar eljutnak amaz aranyból álló hegyhez, melynek útját isméri és igér vala nékik dús napszámokat is, ha őt követik és hallgatják. Az ut azonban hosszú és tövises vala és a népet emiatt türelme elhagyá, az adót sem akarja Dienesnek megfizetni, mit rájuk kivete; kemény szavakkal feddék is öt emiatt és zajongának a nagy viz pariján levő szállásukon és mondván néki: Bizony mondjuk néked Dienes próféta, elárulod a te néped, ki éjnek idején, mig mi pihenünk, dús lakomákat tartasz és hallgatod a cimbalom pengését. Mi tudjuk, hogy reátaláltál az aranyból való hegyre és ott magraktad iszákodat arany és ezüst marhával bővesen. És másokat is mondugatának neki, kemény és csúnya zokszavakat. Féléié nekik Dienes próféta : Ha ki közületek kételkednék bennem, nézze meg köntösöm redőit, vajh rejtegetnék-e abban kincseket? És igen megharaguvék rájuk, átkot •is mondott fejeikre, majd elkiméne ágyasházából reggel a helytartó szine elé, akihez bebocsáttatást nyervén szó! vala ekképen: Az«en népem nem ért meg engem és adóját keresi rajtam, ám te uram ismered a te hü szolgádat és kegyelemmel lész irányomban. És a helytartó elküldé őt a filiszteusok közé, mondván néki, vásárold össze és gytijtsed csűrömbe a pogányoktói a gabonát és tiéd lészen annak tizede és ez megér néked' legalább hatvanezer csehszlovák sékelt. És Dienes próféta, aki koránban igen szegény ember vala és a zsidók hosszú szakáiéinak megnyirásából tengette életét, miglen prófétának valasztá meg az ö népe, elméne a gyiilöit filiszteusok közé, akiket korábban megköpdöse és megcsufola s az igaz hiten levők nem fiiiszteusoknak, de burzsujoknak mondanak. És sok gabonát gyíijie <jz ő urának és sok sekeleket önmagának, miért is az ő népe burzsujiiak vagyis fiüszteusnak kezdi őt tartani. Dienes próféta azonban nem vetett erre már ügyet, mivel ösméri vala az ő népét, kik o!y gyakran változtatják prófétáikat, miként köntöseiket. Mert ö elméjében bölcs vala, érté az írás mesterségét is, különösen pedig a számvetést és tudós lévén, jobban kedveli vala a filiszteusok sékeleit, mint az ő népének folytonos morgását. ____ — Szent-leány József károsunkban. Aki csak futólag is foglalkozik a magyarság politikai életévei, aki csak néha olvas lapokat, még az is ismeri Szent lványi József, nemzetgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos Párt népszerű elnökének nevét. Ö tulajdonképen nem is párt ember, hanem az itt élő magyarság egyik vezére, akinek neve valósággal fogalommá vált és a magyarság összetartásának a kifejezője, Működésében, közéleti tevékenységében csak egy cél vezeti, a magyarság érdeke és az összetartás. Innét van aztán, hogy tisztelői nagy számmal vannak azok között is, akik nem tartoznak az pártjához. A magyarság közéletének e szimpatikus kimagasló alakja Szent-Iványi Józsefcsüiörtök este városunkba érkezeit. Az illusztris vendég fogadtatására a párt tagjai nagy számmal mentek ki a vasútállomásra, ahol a csallóközi vonattal érkező vendéget Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő és Lukovics Ferenc főtitkár üdvözölték meleg szavakkal. Szentlvány megköszönvén a szíves fogadtatást, kocsira ültek és a Horváth-féle vendéglőhöz hajlottak, ahol az étteremben már terítve volt a vendégek számára. A barátságos vacsorán résztvettek pártkülömbség nélkül a köz- és a társadalmi élet számottevői közűi igen sokan. Az első felköszöntőt dr. Mohácsy János ügyvezető elnök mondotta, hangsúlyozván, hogy itt a fehér asztalnál nem fognak politizálni, ezt Érsekújvárra hagyják, ide mindenki, még a más politikái meggyőződésű is, mini a ^raa gyarság barátságos összejövetelére jött.- Élteti aztán Szent-Iványit, mint a magyarság törhetetlen vezérét. Szent-Iványi József felkösz&ntojében megindító szavakkal festi, hogy a magyarság mindig akkor volt erős, amikor a sots csapásai sújtották. Nem készült a politikai pályára, a kényszerítő körülményei: sodorták oda. Elhárítja magáról a vezér jelzőt, ő csak minta magyarság jogos küzdelme közkatonájának érzi magát, de rendíthetetlen becsületességgel, kitartással tart ki elvei mellett. A zajos éljenzéssel fogadott felköszöntő után Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő melegen üdvözölte a vidékről megjelent párttagokat. Boldoghy Gyula az ipartestület népszerű elnöke, szép beszédben mutatott rá, hogy a változott viszonyok a régi politikai ellenfeléket egy táborba, a magyarság táborába juttatta. Üríti poharát egy legnagyobb volt politikai ellenfelére Mohácsy Jánosra. Tuba Lajos szintén Mohácsy Jánost, majd a másik felköszöntőjében dr. Szijj Ferenc polgármestert éltette. Majd dr. Szijj Ferenc polgármester a város .törzslakosaira: a gazdákra és iparosokra (intette poharát. Egyházy Zsigmond kisiparos igen talpraesett beszédben Boldoghy Gyula ipartestületi elnököt éltette. A politika teljes kizárásával a cigány bús és vig nótái mellett lelkes hangulatban folyt le a barátságos társas, vacsora. — [lágy hanguerseny uárosunkban. Említettük már, hogy Daán Ilona (Helene de Daart) hangverseny"énekesnő e hónap végén, április hó 30-án, szombaton este 8 órakor a kultúrpalota emeleti dísztermében nagyszabású hangversenyt rendez az aiább leközölt műsorral. Az európaszerte ismert bájos énekesnő legutóbb a bécsieket hódította meg gyönyörű hangjával. A művésznő a komáromiak jó ismerőse. Győri származású, Obellender építészhez nieit férjtlQS. és iit Komáromban és Monostoron lakott. Majd férjétől elvált és régi vágyát: a világot jelentő deszkákra lépni, megvalósította. Az énekművészed pályára ment, Antes mester szorgalmas tanítványa lett és hamarosan a román királyné előtt hangversenyez a bukareszti parlament nagytermében óriási sikerrel, amelynek hatása alatt a királyné katnaraénekessé araija fel és azóta Daán Ilona művészi neve aratja babérait. A gyönyörű művésznő 3 kis gyermeke Komáromban él nevelőnőjükkel és a művésznő a szombati hangversenyének jövedelmével is kis gyermekeit akarja segíteni. A hozzánk intézett levelében művészi pályafutását dióhéjban igy írja meg: Első hangversenyem Debrecenben volt, utána Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó, Nagyszeben, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Eogaras, azután Bukarestben a Parlament nagytermében a királyné előtt, akt kamaraénekesnővé avatott és végig egész Romániában az összes nagyobb városokban és füidőhelyeken, — azután Bícsbeu két hangversenyem a Konzenhausban. Most májusban Belgrádba vagyok lekötelezve 3 hangversenyre, onnan visszamegyek Romániába és azután Németországba és Svédországba utazom. A hangverseny világhírű számai között két magyar szám is szerepel és köztük egyik városunk neves szülöttjének, Kurucz János népszerű népdalköltőnek egyik bájos szerzeménye. A hangverseny műsora: Rubenstein. R. Strauss. Brahms. Bizet. Fosti. Bergérette.“ Puccini. Farkas. Kuruc. Reger. Loewe. Haydn, bécsi I. a) Es blinkt der Tau. b) Ständchen. c) Der Schmied. II. a) Habanera. b) Chanzon de i’adien. c) Maman elites enor. III. Pregluera di Tosca. IV. a) Románc, b) Reggelig. V. a) Mariä Wiegenlied. b) Niemand hat’s gesehn. c) Klosterständchen. A zongora kíséretet Krips József, Népopera karnagya látja el. Emelni fogja különben a műsort az is, hogy a zongorakiséretet Bécs egyik iegluresebh zongoraművésze látja el. A helyárak: oldalszék 25 K, I. hely 2D K, II. hely 15 K, III. hely 10 K. Jegyek előre válthatók a Spitzer-féle könyvesboltban. (Nádor-utca 29.)
