Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-13 / 30. szám
Segyvenbettedik évfolyain. *—■—— -----~----------------------30. szám. Szerda) 1921. április 13. KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY r;iwj!j ■!»■»*.MJM' ■■ I- 1 "■! ■■■■■ ■ ■■■w.iiij ■» ml III njni ■■■■■i m. Előfizetési ér Caeb-szlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: JÉgés« erre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 ¥. Egyes szem arat 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: SARANYaY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 23., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. ktildendéi. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. IBS Mii ügy látszik, nem talál visszhangra Magyarországon, ahol azt a legnagyobb gyanúval fogadják. Valijuk be őszintén, hogy ez a gyanú a demokrácia-ajánlattal szemben teljesen jogosult is. Ez a demokrácia csak köpönyeg, amely alól kilógnak a reakció lólábai, amely mig egyrészt a nemzetiségek elnyomásával, nyelvi, faji, kulturális és gazdasági szabadságaik elkobzásával dolgozik, másfelől a legteljesebb politikai elnyomatástol sem riad vissza. Céljának elérésére szolgáé eszközök: a statárium, a katonai diktatúra, melyet liberális és demokratikus szellemtől áthatva törvényhozási utón állandósítani szeretne Bénes és t társasága, fegyverei a gyülekezési és politikai egyesülési jog teljes elkobzása, ami a gyarmati népek alkotmányainak felel meg, a leg.'eljesebb önkény, melyet internálások, egyoldalú besugásokon alapuló letartóztatások, az egész detektív rendszer és a cenzúra tesznek nyilvánvalóvá. Ha csakugyan nem kér ebből a mintából árut Magyarország, úgy ezt teljesen meg tudjuk érteni. Igaz, hogy ezek kizárólag a nemzeti kisebbségek kedvezményei, az úgynevezett „kisebbségi jogok14 gyakorlati végrehajtása. Amily erélyesen csörteti a casus belli kardját Benes ur a kis Magyarországgal szemben, amily mohósággal szervezett ellene kis antantot támadó szándékokkal minden népszövetségi elv nagyobb dicsőségére, oly kevéssé mutatja ezt az erélyt a mesterségesen kitenyészelt kommunizmussal szemben, mely állami protektorátus alatt nőtt meg és nyújtotta bele gyökereit eléggé szétágazóan az állam talajába, úgy, hogy elég erősnek érzi magát arra, hogy többé ne titkolja Moszkvával való kapcsolatát. Ámde Benes is tartogat egy-egy kibúvó ajtócskát, melyen át kievezhet a kommunizmus vizeire, ha az csakugyan elönlené a Kárpátok alját. Politikai gyűlést tartani a világért sem szabad magyar pártnak, mert ettől a katonai diktatúra hajaszálai talán az égnek merednének, de Léva télé felvonulhat tízezer ember egy kis proletárdiktatúrát csinálni Ízelítőül. Benes a kis- és nagy antant kardját csörteti a Habsburgok ellen és Magyarország ellen, ha az a Habsburgokat restaurálná. A kis csonka Magyarországgal szemben ez talán nem is olyan nagy dicsőség és eihissziik, hogy hat nagyobb állam csakugyan teljésen le tudná győzni ezt a kis átiamocskát, mely egyelőre el van foglalva talán nem is a királykérdéssel , ami végre sem olyan igeii sürgős, de a talpraáil.issal és a meggyógyulással, ami sokkal fontosabb és sürgősebb neki. Benes kardját minden megragadható alkalommal Magyarországnak szegezi, bizonyára a kitűnő szomszédi viszony ápolása céljából. Ez a kard azonban a hüvelyében van és nem tudjuk egész biztosan, hogy a nemzetgyűlés kétharmadrésze ki akarja-e onnan húzni, avagy azt találja kijelenteni, hogy a' szomszéd Magyarország belügyeibe nein kíván bele| avatkozni. Úgy hisszük, erre nem is ke- i rüihet a sor. Magyarország a kétségtelen ; konszolidáció utján van és bizonyára ; meg fog erősödni, valutája javul, terméj szeti é.-i nemzeti erői a kijegecedési foj Jyamatot gyorsan fogják benne megin! ditani és befejezni Hogy ezt a nagy ha; talmak is kezdik belátni, annak hü tükre j a világsajtó, amelyből a legellenségesebb | francia sajtó is, mely állandóan pereátot ; kiáltott a kis Magyarország felé, olyan : búrokat kezd pengetni, hogy a trianoni j béke a nagyhatalmak »tragikustévedése*. Benes Magyarország belső bajaival | szemben a köztársasági államformát kínálja fel orvosszerül, amit Magyarország úgy látszik, teljesen elutasít magától. Van is reá elég oka. Látjuk a nagy Németországon, a kis Ausztrián és láthatjuk ezen a republi-kán is, mely köztársaságok suiyos teherrel nyergükben lovagolnak a népek versenyében. Ez a súlyos teher a bolsevizmus, melyen Magyarország már átment és még egyszer nem kér belőle. Ezért ragaszkodik szinte teljes egyértelműséggel Magyarország a királyság államformájához, mert abban látja a tekintély, a rend és a konszolidáció biztos zálogát. Magyarországon a köztársaság hívei csak az elenyészően kis százalékot - tevő ipari munkásság egy kis részéből és a — bécsi magyarokból kerülhetnének ki, a falu, a föld népe, a magyarság gerince és izma, az ország anyagi jólétének emeltyűje, mint egy ember áll a királyság mellett. A demokráciát hitünk szerint is feltétlen bele kell vinni a közéletbe és azt ezzel a friss vér keringésével kell betölteni. Az angol is demokrata felfogásában és élete egész berendezésében, bár királyságban él, királyával, aki csak uralkodik, de nem kormányoz és főleg nem politizál, teljes összhangban él. Ez a példa elég jó Magyarország részére, melynek alkotmánya az angoléval egyidős, királysága pedig régebbi. A demokráciában mi is az egyenlő jogokat keressük, mely u dofgozók között külömbségéket nem tesz, azokat nemzetiségek szerint nem osztályozza, nem kiilömbüzteti meg foglalkozási ágak szerint az embereket és érvényesülésüknek nem szab gátat a nemzetiségi külömbséggel, hanem annak szabad teret enged minded vonalon, egyforma mértékkel mér, néni úgy, hogy egyik népfajnak autonómiát ad, a másiknak pedig statáriumot és katonai diktatúrát, Ij.yen demokráciát csakugyan el kell utasítani nemcsak Magyarországnak, de mindenkinek, akinek lelkében a jog, törvény és igazság gondolata él. Balegh Elemér. Az uj ref. püspök. , Reform. Egyházunk alkotmánya, önállósága és hitéletének zavartalansága talán soha, j még az osztrák abszolutizmus idejében sem' állott oly gyönge lábon, mint napjainkban. Erős beavatkozást jelent egyházi életünkbe és önkormányzatunk gyakorlásába már a teljhatalmú miniszter 5411,920. számú rendejete is, amely a magyar ref. egyháztól való teljes elszakadást, valamennyi egyházi és világi tisztviselőtől a hüségeskü letételét, a lelkészjelölteknek gimnáziumokban és theol. akadémián kiképzését követeli, de kilátásba helyezi összes iskoláink államosítását is. Mindezek olyan követelések, amelyeket okkal-móddal még meg lehetne oldani. azonban sokkal nagyobb veszedelem fenyegeti az egyházat abban a törvényjavaslatban, amely már a prahai törvényhozás előtt fekszik és nemcsak az állam és egyház teljes szétválasztását, de az egyházi vagyon teljes elvételét is célozza. Nem szükséges bővebben fejtegetni e veszély előrelátható következményeit; az anélkül is meggyöngült vallásos érzés és hithüség nagyon könnyen összercppanhaína e csapások alatt és az ősi egyház, az állam életére mindenkor jótékony behatással levő egyház összeomlására vezethetne. Ily szomorú jövendő előtt állva mondotta ki a dunántúli ref. egyházkerület szlovenszkói részeinek ez év jan. 27 iki közgyűlése a magyar egyháztól való elszakadást és a külön szervezkedést, a kér. tisztviselők megválasztását. Miután Németh István püspökünk másfél év óta állandóan Magyarországon tartózkodik és nincs is kilátás arra, hogy visszatérjen, szükségessé vált első sorban a püspöki szék betöltése. A gyülekezetek többsége, amint múlt számunkba^ már hírül adtuk, e díszes és nagy jelentőségű tisztségre a pozsonyi egyház nagytudományu és közbecsülésben álló lelkészét : Balogh Elemért választotta meg. Már békében is egész embert kívánt a püspöki szék, hát még mennyivel 4L Komárno, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
