Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-13 / 30. szám

2 ütda; Komáromi Lapok” 1921. április 19. föbt&t kíván meg a mostani helyzet? A reá szavazó egyházak vezetői nagyon jól tudták, hogy mit csinálnak. Aki egyházának szomorú jogi, erkölcsi és anyagi jövendője iránt csak egy kissé is aggódik, az kell, hogy segítségre gondoljon és pedig első sorban a külföldi nagy rokon- testvér angol és amerikai egyházak tá­mogatására. Az adott helyzetben soha jobb vá­lasztást nem tehettek volna a reformátusok, mint hogy Baloghot választották meg püspökük­nek, aki perfekt beszéli majdnem az összes modern nyelveket, akinek nagy tudását külföl­dön sokkal jobban ismerik és elismerik, mint itthon és akinek nevét, egyéniségét a külföldi egyházak vezetőférfiai nemcsak papírról, hanem személyesen is ismerik. Ha valakitől, úgy tőle lehet várnunk’nehéz jövendőnk bajainak eny­hítését és hisszük is, hogy istenadta nagy te­hetségével nieg is fog felelni a feléje irányuló várakozásoknak. Balogh Elemér Kálozon, 1866-ban született, ahol édesatyja szintén lelkész volt. Középisko­láit a leghíresebb budapesti gimnáziumban, Iheologiai tanulmányait pedig a budapesti és edinburgi (Skótország) Theot akadémiákon vé­gezte, azután a budapesti egyetemen a törté­nelmi szakot hallgatta 2 éven át és megszerezte a tanári alapvizsgát is. Edinburghban sajátította el az angol nyelvet és e mellett állandóan tanulva, a müveit államok nyelvein kívül a keleti nyelveket is. Hazatérve 3 évig a buda­pesti skót missiónál működött, majd 1895-ben Pap Gábor püspök a pozsonyi missió megal­kotására és vezetésére hívta meg. Pozsonyban akkor a híveken kivül semmi egyéb nem volt. — igazi apostoli munka várakozott reá. És ő meg is felelt a beléje helyezett bizalomnak. Lelkészi teendőit a legnagyobb buzgósággal végezte, egészséges és áldozatkész hitéletet teremtett Pozsony városában, végezte a hitok­tatást és amellett egyre dolgozott, agitált és gyűjtött az uj templom érdekében. Célja sikerült is, többszázezer K-t hozott össze és 1912 ben megvásárolták a Vásártéren levő nagy telket, arra templomot és nagyszerű bérp-tótát épí­tettek. Az uj templom fölavatása 1913 ban ment végbe, de ez nemcsak egyházi, egyben demons­­tációs ünnepség is volt. Megjelentek a magyar közélet vezetői melleit a külföldi egyházak képviselői is és sok szem lábadt könnybe, midőn az ünnepélyes urvacsoraosztásnál két magyar miniszter, Tisza István és Balogh Jenő járult először az Ur asztalához, ahol a helyi lelkész mellett az akkori nagy püspök, Antal Gábor osztotta ki a szent jegyeket. Működéséről az évenkénti hivatalos jegyző­könyvek és jelentések csak a legnagyobb dicsé­rettel emlékeznek meg; jellemző reá az egyik kér. közgy. jegyzőkönyv. „Lelkész tevékenysége: 119, keresztelt 33, esketett 5, temetett 54, úrvacsorát osztott 18 esetben, konfirmációra készített 22 növen­déket 40 órán, vallást tanított 182 tanköteles­nek heti 21 órán. Utazott 68 esetben, 2462 kilométeren át. Wieni munkásságát is folytatta, tartván ott 8 istenitiszteletet, 3 urvacsoraosztást". Micsoda intenzív működés! Az ember iga­zán csodálkozik, hogy volt ennyi mindenre ereje ideje? Pedig még ez nem volt minden! Az °tthoni működés mellett lelkiismeretesen gon­dozza a szétszórt falvakban és városokban lakó ref. híveket, elmegy Wienbe és ott fiókegyházat alapit, istenitiszteleteket tart, mindezek mellett tud időt szakítani arra, hogy több külföldi utazási tegyen: bejárva Francia, Német, Olasz­országot, Belgiumot, Hollandiát, Angliát, Ausz­triát, a Balkán államokat, Törökországot és Kisázsia északi részét. Mindenütt a saját nyel­vükön érintkezik az emberekkel, felkeresi a múzeumokat, könyvtárakat, kutat, búvárkodik a történelmi emiékek iránt, több mint 20000 uj történelmi adatot gyűjtött össze, felkutatta, össze­gyűjtötte a gályarab papjainkra vonatkozó svájci Eljegyzéseket és metszeteket és ezeket önálló miiben ki is adta, meglátogatja a híresebb tu­dósokat és mindenütt ismerősökre bukkan. Lehet-e csodálni, hogy ilyen férfiú arcképét, élet- és működési rajzát az angol sajtó egyik legkényesebb folyóirata, amelyiket az egykori szintén nagyon kényes „Budapesti Szemlédhez hasonlíthatunk, őrömmel Hozza hasábjain. Tör­ténelmi rajzokat, feljegyzéseket, ritka könyveket gyűjt (tele is van velük az irodája úgy, hogy alig lehet benne leülni), s még irodalmilag is működik, cikkei jelennek meg a hazai és kül­földi lapokban. Működése és tudása előtt tisztelettel, ve­gyes bámulattal áll meg mindenki, de a hideg tiszteletet nagyban befolyásolja és fölmelegiti egyéniségének jokonszenvessége és kedvessége, amely mindenkin! az első csapásra lekötelez és meghódít. Kiválóságát már akkor is elismerték tiszt­társai, midőn egyházmegyei és egyházkerületi tanácsbirói tisztségre választották meg. most azonban megnyílt előtte sz a tér, amelyen tu­dását. külföldi ismeretségét teljességgel érvé­nyesítheti és ahnl csak növelni fogja tisztes alakjának népszerűségét és becsültetését. Beik­tatása, hogy hol és mikor fog megtörténni, ma ' még nem tudjuk, de az bizonyos, hogy öröm­­ünnep lesz hívei és tisztelői számára! Vándor. Magyar tanárok és tanítók egyesüléséről szó! a hír, amelyet a magyar kultúra minden igaz barátjának örömmel keli fogadnia. A magyar tanügy fogalma szerves egészet jelent, amelyet megcsorbitani nem lehet és nem is szabad és ebbe beletartozik a ma­gyar közoktatás minden szerve az egyetemtől - lefelé az óvodáig, mert az egyetemnek is, az óvodának is a magyar kultúrával való kapcso­lat* vitán felül áll. Ebben a formában a leg­szerencsésebb megoldásnak látjuk a magyar tanügyi munkások szervezkedését. Természelesen ez csak nyelvi és kulturá­lis elhatárolást jelent, de az országos tanügyi szervezetbe, annak adminisztrációjába szervesen illeszkednék bele. Ennek az érdekképviseletnek azonban feltétlen meg kell találnia a kormány­ban való elhelyezkedését is magyar előadókkal, akik a magyar tanügyi munkásokkal való kap­csolatot megteremtik, azok ügyeivel behatóan és megértéssel tudnak és akarnak is foglalkozni, Á kormány a főfelügyeieti jogot gyako­rolhatja a magyar tanügyi szervezette! szemben úgy, ahogy neki tetszik, de a szervezkedés elé akadályt semmi irányban se gördítsen. Ezt különben azéit sem tételezzük fel a kormány­ról, mivel a szlovák tanügyi munkások szer­vezkedése teljesen simán ment végbe, a de­mokratikus egyenlőség elve pedig az paran­csolja, hogy külömbségek és megkülönbözteté­sek nyelvi eltérések és külömbségek miatt ne történjenek. Mi a legnagyobb súlyt arra helyezzük, hogy a tanitói karral a tanári karok teljesen együttműködjenek, ennek a közös együttműkö­désnek úgy személyi, mint tárgyi feltételei adva vannak. Úgy a tanárság, mim a tanítóság oly kiváló egyéniségeket produkál, hogy azok ve­zetése a legnagyobb garanciát nyújtja a szer­vezet tagjai számára. Ez a szervezkedés lesz hivatott megol­dásra juttatni a magyar tanügyi szaklap kér­dését is. Nem lehet vitás, hogy ez a szaklap, amint azt sok ízben kifejtettük e lapok hasáb­jain, csakis a kormánytól független, igazi szak­lap lehet, mely legelső sorban képviselje a ma­gyar tanárság és tanítóság érdekeit és annak összekötő kapcsa legyen. Megvagyunk arról győződve, hogy a Kis-Magyar Alföld és a Kárpátok aljának ma­gyar tanügyi munkásai e szervezet megterem­tésével szebb jövőjük alapjait rakják le és uj elhelyezkedésükben érvényesülésük utjai végre megnyílnak előttük. Programmjuk nyitott könyv, címe rövid: magyar kuitura. . HÍREK. Crdély magyarjaihoz*) — Végvári verse. — Hadd jöjjön hát, aminek jönni kell, Idők lavináját ernyedt karok Ha többé fel nem tartják! De mi simuljunk össze magyarok! Kiáltó szó ha nem lehettünk már: Egy titkos társaság legyünk! Kivándorolni, elbujdosni? Nem! Mi innen nein megyünk! Nagy szalmaíüzek lángjából marad Szivünkben egy marék izzó parázs, Égő világoknál ezerszer izzóbb És izzóbb nála nem lesz semmi más. Egymás szive-falán, végzetünk éjén Egy néma jelszót kikopogtatunk, Mint jeladást a Katakombák mélyén: „Magyarok maradunk!“ Idők mélyén vajúdhatások halál, Sok minden meglehet, De oly koporsót nem gyárt asztalos, Mely minket eltemet. > Magyar bárdok ajkán csak újra hajt Virágot, lombot ős magyar fánk: nyelvünk, S jomolhatatlan erőnk árja zeng: „Örök az élet bennünk!“ . Virrasztottunk mi tetszhalottat már! A lefojtott szó erősebb a jajnál, Nyilt szónál több az allegória S a vértezett szív a vértezett karnál, A lefeszített rugó izmai Nem engednek, de erőt gyüjtnek lassan, Nagyobb erőt szül nagyobb elnyomás, Mig döngve visszapattan. Virrasztottunk mi tetszhalottat már, Álltunk sok vihart, nekünk ez sem uj, Ha kiszaggattak: uj gyökeret vertünk. Mi tudjuk, mit jelent: balszél ha fuj. Nem tagadom: jöhet még zord idő. Sok mindent nem lehet majd merni, Talán szavunk se lesz, jajunk se lesz, Csak a szivünk fog verni, De magyarul fog verni! *) Az ungvári Határszéli Újság legújabb számából. — ttarnios, a hódító. Tudjuk, hogy Berzsenyi Janosits József a komáromiak kedvenc zongora­művésze rövid idő alatt botfüiii városunkkal a klasszikus zenét bámulatos módon megkedvel­tébe. Elég volt Berzsenyi janosits neve a mű­soron és a közönség tolongott a hangverseny­­terembe, amely ezeiőtt ásított az ürességtől, ha klasszikus darabokból állott a műsor. Amit a zene terén Janosits müveit a komáromiakkal, ugyanazt tette Harmos Károly hírneves festő­művészünk a festészetben. Marmos előtt csak az ismert, agyon taposott utakon haladó festé­szet tetszett a komáromiaknak, a kissé modem, az erősen egyéni, fantáziával, víziókkal dolgozó Harmost kezdetben nem igen értették meg a jó komáromiak. Az első tárlatán alig kelt el pár képe. De ime, csoda történt! A bctszemti (ha van botfül, inért ne lehetne botszsm), igen a botszemü komáromiak kezdtek megbbratkozni a Harmos-féle iránnyal és ma már ott vagyunk, hogy a komáromiak kedvenc, népszerű festője Harmos. A mostani tárlat iránt olyan élénk az érdeklődés, hogy a tárlatot egy héttel, 17-ig; meg kellett hosszabbítani. Ez még azonban mind semmi. A Harmos irány népszerűségét legjobban mutatja, hogy az első napon 30 képe elkelt. Eddig már a képek fele vevőre talált. Eddig a következők vásároltak: Kincs Alfréd, Czirják Ignác, Jókai Egyesület, Farkas Ferenc, dr. Folkman 4 drb. dr. Suchy 2—2 drb., szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg ===s===»====«=== Steiner- Kornél és Tsa kirakatait, hol mindenkor a napi árak mellett szerezheti be a világhírű V, L. POPPER (Chrudim) Goodyear-cipőket. ===■■■■•■................■■■... ■ ===== egységes árak: 59 koronától 299 koronáig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom