Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-30 / 26. szám
2. oldal. , Komaromi Lapot I&21. mörenn 30 pozsonyi színház bocsátott előzékenyen a gárda rendelkezésere s a díszletek kreálásán szakemberek fáradoznak, mindjárt érthető lesz az a lázas érdeklődés, mellyel az egész készülődést városszerte — sőt vidéken is — kisérik. A legnagyobb izgalmat azonban az okozza, hogy Komárom kis táncosnői teljesen tájékozatlanok afelől, hogy az április 1-én, 2-án és 3-án este tartandó kabaré melyike után lesz tánc. Mert amint kiszivárgott az lesz, ha engedély lesz hozzá, kivilágos kivirradtig. Jegyek előre 18, 12 és 8 koronáért a Jókai könyvkereskedésben (Nádor-u'ca) válthatók. Harmos Károly kiállítása. — 1921 április 6-án nyílik meg. — Harmos Károly, a falentumos festő és iparművész, aki legutóbb Pozsonyban és Brünn-' ben állított ki és szerzett elismerést művészetének, most Wienben és később Karlsbadban rendez újabb müveiből kollektiv kiállítást. Ezt a kiállítási anyagot mutatja be a művész Komárom és környéke műértő közönségének jövő szetdán. A Jókai Egyesület szezonzáró hangversenyére ugyanis előreláthatólag sokan érkeznek a vidékről is és igy a kiállítás megnyitásán nagyobb közönség vehet részt. A kiállítás a kultúrpalota nagytermében lesz és a művész már dolgozik rajta. Újabb művészi alkotásaiból oly remek anyag gyűlt Össze, hogy azzal méltán feltűnést fog kelteni Wienben is, ahova kiállítását eredetileg szánta. Megemlékeztünk arról, hogy a műkritika a legnagyobb elismeréssel szólt Harmos képeiről, melyek közül Brünnben igen sok elkelt. Újabb alkotásai mindezt teljesen igazolják és a magyar művészetnek messze idegenben fog újabb megbecsülést és dicsőséget szerezni a kiváló művész. Legközelebb közöljük kiállítandó műveinek jegyzékét, mely közel 150 képet foglal magában. Városunk müértő közönsége érthető várakozással és kíváncsisággal tekint a kiállítás elé. Mlíö [iiliiÉ Ml Álarcos rablók követték el. 05g Károly gúlái gazdaember, aki feleségébe! kisszigeti (anyáján lakik, részi vett a fel támadási ünnepen és szép csendesen iefeküdt. Éjjel éjfél körül megzörgették az ablakát és egy férfihang felkiáltott: ’— Nyissák ki az ajtót, mert baj van a házban. Gőg Károly álmosan kisieíeit a kapu felé és azt kinyitotta. Vesztére cselekedett, mert két álarcos ember rohant rája, akik azonnal követelték, hogy adja át pénzét, mert lelövik. Gőg elővette az imádságos könyvét és átnyújtotta nekik az abban levő 83 koronát, de ezt a rablók nem fogadták el. Azt a pénzét követelték, amit a farsang utolján csikó eladásból kapott. Gőg Károly azt felelte a rablóknak, hogy ez a pénze már nincs meg. mert a házát csináltatta meg belőle. A rablók, akik közül az egyiknek a vállán huszár karabély volt, a másiknak pedig kapa, fenyegetően léptek fel. — Ha nem adja oda a kutya szép szerivel, lődd agyon. Neked nagyobb szükséged van a pénzre, mert neked nyolc gyermeked van, ennek a gazdag kutyának pedig nincs családja. Mig Gőg vonakodott pénzét átadni, a kapás ember kivette társa kezéből a fegyvert és közvetlen közelből rálőit Gőgre, aki erre eszméletlenül rogyott össze. A golyó felső lábszárába hatolt és combját zúzta szét és súlyos sebet ejtett rajta Ezután a szoba egyik sarkában kucorgó Gőgnét vették elő és követelték tőle a pénzt, amelynek helyét és összegét is megmondták, hogy 6500 koronájuk van egy tarisznyában elrejtve a szekrényükben. A lelövéssel fenyege.tett asszony átadta a pénzt a rablóknak, akik elmenekültek. A kirabolt házaspár ezután lármát csapott és erre elősiettek a szomszédok a csendőröket előhívták és a tetteseket azonnal elkezdték nyomozni. Ezt igen megnehezítette az, hogy a rablók álarcot viseltek és a sötét miatt ruhájukat sem láttak jól Gőghék. Egyikük régi katona sapkát viselt, katonai övvel oldalán, vállán lovassági karabélyt, a másik polgári öltözetet hordott. Hogy a helyi viszonyokkal teljesen ismerősek leheltek, bizonyítja az a körülmény,“ hogy teljes pontossággal megmondták a pénz őszszegét, amit a csikóból árult és hol tartják. Gőg Károlyt súlyos sebével beszállították a komáromi közkórházba, ahol Igó Aladár rendőrfogalmazó hallgatta ki Hétfőn délután a csend - őrség bekísérte Gál Sándor gutái lakost, akit a rablással gyanúsítanak, a másik tettest, aki elmenekült, keresik a csendőrök. II „Djiiij“ és a „Msei". A „Népakarat“ m. évi decemberi számában megemlékezés történt a nyugdíj elnyerése végett alacsony fizetéssel sínylődő tisztviselők helyzetéről. A kérdést bővebben fejtegetve, megállapítható, hogy ezidőszerint fenti jelzővel leginkább és kizárólag a magyar éra óta visszamaradt tisztviselőket lehet ellátni, mert hisz a csehszlovák állam által felvett tisztviselők tudomásunk szerint a legbusásabb fizetésben részesülnek. Hogy azonban nem egészen a nyugdij csábitó ereje az, ami eddigelé az ifjú generációt az állandó jellegű tisztviselői beosztásba csábította, megkísérlem, a következőkben bizonyítom. Állandó alkalmaztatás hiányában csaknem min ién nap vagy minden héten változhatik az ember munkaadója és sajnos, a legszorgalmasabb munkálkodás esetén sein marad semmi összekötő kapacs munkás és munkáliató között. Az állandó jellegű beosztásra tehát nem épen és kizárólag a nyugdíj csábító ereje vonz, hanem mintegy jóleső tudni azt, ha van egy főnök, ki mellett a tisztviselő kifejtheti szellemi és fizikai képességeit s egy életen át ki fejtendő buzgó munka után, nem is a nyugdij szabályzat humánus vagy rideg paragrafusai, de a szoros összetartozandóság, a tisztviselő testi és szellemi képességeinek teljes feláldozása és beosztásának teljességgel való neki éléte folytán rendíthetetlen bizalommal reméli, hogy nem lehet, miszerint kitartó, hűséges szolgálata után aggkori kenyerének biztosítása kétségei is szenvedhetne. Ez a körülmény az, mely erőt nyújt arra, hogy nősülése esetén az önérzetes, fiatal tisztviselő kerülje az anyagi házasságot s talán a jogos elkeseredéstől menti meg azt a nőt, ki az ő szerény, boldog családi tűzhelyét mega’apozta, ki pedig különben — falán vagyontalansága folytán — oly ember karjai köze hullott volna, ki számára a müveit nő jeles tulajdonságai nem bírtak volna értékkel. Ami a nyugdijat, illetve az aggkori ellátás biztosítását ilieti, ezen a téren van még sok kívánni való, így a nagy konkurencia, s a fiatal munkaképes korban az aggkorra való nemgondolás az, ami később, vagy belátható munkaképtelenség esetén egyes tisztviselőket a komoly életküzdelembe sodorja. Áz egyes állások elnyerése oly nehézségekbe ütközik ha csak valakinek nem szt. Péter a bátyja — mint mondani szokás, hogy a legtöbb kis tisztviselő kevésbbí van abban a helyzetben, hogy firtassa az amúgy is nehezen elérhető állással járó jogokat, — amit annyival is inkább feleslegesnek tart, mert irányadónak veszi azt, hogy az általa betöltött állásban levő elődje élvezte-e a nyugdíjjal járó jogokat vagy sein. A nyugdij kérdésnél érvelhetnének & munkaadók azzal is: nem terhelhető meg valamely intézet aránytalanul, vagy pedig azért halogassák a nyugdij igény elismerését, mert attól tartanak, hogy pl 15 évi szolgálat után kétes utón módon kieszközölné a tisztviselő, hogy magát munka képes korban nyugdíjaztassa s helye betöltésével a munkaadónak üj kiadásokat és oly kellemellenséget okozna, hogy a jó! begyakorolt munkaerő helyeit u$, járatlan erővel kell kínlódnia. Szerény nézetünk; ezzel szemben az, hogyha jellemes embernek milliókat adjanak is, nem fogja magát munkaképes korban here életre adni, mert az idő előtti, kényszerítő körülmények nélküli nyugdíjba vonulás egyértelmű a halálra való lassít előkészülettel. Nem leszik tehát helyesen a munkaidők, ha a jellemes tulajdonságokkal rendelkező tisztviselővel szemben a nyugdijkérdést a kegydij módjára, vagy míg énnél is rosszabbul kezelik s korosabb emberek nem bírhatván amiatt családi tűzhelyüket megalapítani, mert nem látják biztos alapra építeni jövendőjüket. Ha a munkaadók alkalmazottaik e titáni élet küzdelme t közömbösen néznék; nem volnának méltók intézményeikkel a létezésre, mert létet biztosítani nem képesek alkalmazottjaiknak. Ezeknek le kellene mondani, a szereplés színpadáról, mert mit várjunk a reánk — magyarokra — idegen államtól és intézményeitől, ha a magunk körében sem volnánk szerencsések a humanitást élvezni. Az aggkori ellátás kedvezően befolyásolná a tisztviselőknek munkaerejükhöz inért hivatalon kívüli munka nyújtása, miben a tanult nő is szívesen segítségre lenne, de a mig a munkátlanságot kárhoztatják, adiig vajmi kevés munkaalkalmat vagy épen semmit sem biztosítanak azoknak, kik pedig a mai 8 órás világban is szívesen dolgoznának 16 órát is önmagukért, családjukért és aggkoruk ilyetén biztosításáért. És ti magyar lányok 1 midőn éltetek jövendőjét megalapítani akarjátok: ne hátráljatok; meg a ma, — talán átmenetileg — oly nehéz helyzetben levő magyar hivatalnok vőlegény jelöittől, ki hivatott magyar kultúránkat továbbra is ápolni, de most. . . titáni küzdelmeket viv az élet nehéz hullámaival. Tisztviselő. Hf R£lL — Személyi hir. Asztalos Béla, Komárom vármegye alispánja a húsvéti ünnepekre ide érkezett és, ezeket édesanyjánál özv. Asztalos Abánénál Ógyallán töltötte. — Uj egyetemi magántanár. Dr. Bognár Cecil főgimnaztumi tanár, lapunk kiváló dolgozótársa a budapesti tudomány egyetemen a múlt napokban tartotta meg magántanári próbaelőadását a bölcsészeti karon, mely természetesen fényesen sikerült és a kar magántanárrá való kinevezésre ajánlja. Dr. Bognárt csak most választották meg a Szent István akadémia tagjai sorába, ez második tudományos kitüntetése rövid időn belül. — Sándor Erzsi és Farkas Márta hangversenyére előjegyzett jegyek a Spitzer-féle könyvkereskedésben már átvehetők és a rendezőség kéri is a közönséget, hogy minél előbb vegye át, hogy az esti pénztárnál a tolongást ellehesen kerülni. — Eljegyzés. Grünzweig Ilu és Hermann. Endre jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Iparoskőrből A komáromi iparoskor Nádor-utcai helyisegében, szerdán este 7 órakor So nogyi István polgáriiskolai tanár, A melegség mozgató ereje az ipar szolgálatában, címen szabadelőadást tart. — Aki szép festményeket szereti, forduljon : Nyulassy nővérekhez Komáromszemere, akik j igen jutányosán nagyítanak meg képeket olajban vagy apuereiben mesésen szép kivitelben. szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg — ■■■.... ;------Steiner Kornél és Vsa kirakatait, hol mindenkor a (Chrudim) Goodyear-cipőket. = napi árak meiíett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER . Cgységes árak: 59 koronától 299 koronáig.
