Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-05 / 19. szám

4921 lüárciöé 5. Komáromi Lapos* 3 oidat­legyen meleg, télen a lakószoba levegője legyen 18 —19® C., a hálószobáé elég, ha 14—l5a-u, cssk 3 éves korig 18—19°-u. Minthogy a féli ■fűtéssel a szoba levegőjét igen kiszárítjuk, a szükséges nedvesség helyreállítása kedvéért gyakran szellőztessük a szobát, igen ajánlatos emellett egy a kályhára állított vizzei telt edény­ből vizet párologtatni. A szoba levegője poimenles legyen, amit legjobban úgy érünk el, ha a padlót nedvesen feliöröljük Legjobb tz olajjal bekent vagy li­nóleummal bevont padló. A szobái csak legegyszerűbben bútoroz­zuk be. A falakat olajfestékkel vonjuk be fehér avagy szürke színben, akkor lemos ha juk és szükség esetén deziníiciáihatjuk. Az ablakokra csakis világos, könnyű, mosható függöny való;, a szőnyeget mint veszélyes porfogót kerüljük. Egyszerű fábói készült széket és asztalt hasz­náltassunk. A jálékszereket, melyek az évek során jelentékenyen szaporodnak, mint porfo­­gókat zárjuk e! A tío!g02Gszoba világos legyen, mint fény­forrást használjuk ahol lehet, a villanyt, mely­nek fényét zöld ernyővel leíompiíjuk, villany hiányában a légi olaj, avagy petróleumlámpát vegyünk használatba, ezek fénye jobb a gáz­­fénynél. Mosdót se felejtsünk el, hogy a gyer­meket tisztaságra szoktassuk. Egyszerű torna­eszköz rgen ajsnla'os. A hálószoba berendezése is a legegysze­rűbb legyen. Egy ágy, egy mosdó, egy almá­rium és egy szék képezik a szoba legajánla­­rosabb berendezéséi. A gyermeket ne kényez­tessük el. Egy iószőrágybetéf (mairóc), egy iószőrvánkos és egy paplan többet ér a puha betétnél és a dunyhánál. Télen a csecsemő eleie első három havában a paplan fölé tolivánkost >s kap. A fémből készült ágyai lehet legjobban tisztogatni s ebben legkevésbé veszi magát a rovar. A csecsemő hálohely rendszerint a gyer­­niekkocsi vagy a kosár, utóbbit 2 székre tesszük. A bölcső mar eltűnt a hálószobából s pedig joggal, mert a gyermek ringaiása az agyra s az ídegszervezetre általában ártalmas. A csecse­mőt ne tegyük az anyja rneilé, mert akkor romlott levegőt lélegzik s. az agyonnyomás veszélyének is volna kitéve. A csecsemő egészséges fejlődését nagyban segíti elő a bőrápolás. Nálunk a gyermeket rendszerint az első év legvégéig fűi oszlik, később hetenként egy vagy kétszer. Kifogás alá nem esik, sőt igen ajánlatos, hogy az ember egyáltalában naponta fürööjék, ami különösen all a gyermekre. Az esti lemosások, lefekvés élőn, 20—22 C. vizzel nagyon ajánlatosak, ellenben kevésbé ajánlatos a hideg vizzei való ieömés és a hideg zuhany. A csecsemőnek azelőtt divatos szájmosá­sét elhagytak, mert a száj nyákhártyája rend­kívül sebzékeny s tisztításánál felületes sérülé­sek támadnak. Ezekből a csecsemőnél könnyen keletkezik általános fertőzés. A gyermek cse­csemőkorán nil gondosan ápoljuk száját, ez már a fogak épségbentariása miatt is szüksé­ges. Reggel és főétkezések után mosassuk ki száját, fugáit ugyanekkor keféitessíik középke­­ménységü fogkefével. Szájvíznek használtassunk thymoios avagy mentholos oldatot. Tejfogat csak is akkor huzassunk, ha ezt gyöké’gyulla­­dás követeli, különben vizsgáltassuk meg a fogazatot s a Leieg fogat plombáliassuk. Ke iüljünk mindent, ánii rontja a fogat, édességet, luihideg vagy forró ételt és italt. A gyermeket ruhája mozgásban ne aka­dályozza, mert csak Így fejlődik csont- és izomrendszere. Fehérneműje puha legyen és mindig száraz, a testet ne nyomja. Egészségi j szempontból a világos, mosható ruhának adunk i előnyt. Természetes, hogy e tekintetben is al- j kalmazkodunk az időjáráshoz. Nyáron a ruha könnyű, világos kelméből készül s a test mi- > nél nag-yobb részét hagyjuk szabadon, hogy a levegő és a nap hasson a nyakra, vállra, ka­rokra. Télen sem- választunk tútvastag szőve- 1 tét, amely a gyermeket a szabadban való mozgásban akadályozza s könnyen izzadásba hozza, mely utóbbi hűtést okoz. Egészséges gyermeknek nincs szüksége sókra vagy effé­lékre. Az erős napsütés ellen védjük azonban széieskarimáju szalmakalappal. Figyelemmel legyünk, hogy a cipő a láb alakját pontosan utánozza, tuibő r.e legyen, de mégis annyira, hogy mindegyik lábujjnak elég jusson, hogy benne mozoghasson; a sarok le­gyen széles, alacsony. A divatot ne kövessük azon esztelen elfajulásában, hogy a gyermek lábujjait a kihegyezett orrú cipőben összeszo­­ritsuk s ezáltal idővel teljesen eitorziísuk. Ha­sonlókép káros hatású a célszerűtlenül készí­tett harisnya. Minél fiatalabb a gyermek, annál könnyebben torzul el a iáb ily lábbelitől. Hogy a nagy ujj eltorzítását megakadályozzuk, ennek a harisnyán külön harisnyaujjat kötethetünk. Magas gallért s különösen szoros nyak­kendőt ne viseljen a gyermek, mert ezek a nyakereket Összeszoritják s a vérnek a fejből való visszafoíyását akadályozzák. Szédülés, fő­fájás, véríóduiás képezik a következményét. Épugy akadályozza az alsó végtag vér­keringését a harisnyakötő, értágulat és lábfe­kély lehet a következménye. A legveszélyesebb ruhadarab a fűtő, amelyet sajnos, már gyermekekre is szoktak rakni A divat ördöge szépnek találja, ha a női mellkast páncélba szőritják s ennek súlyos kö­vetkezményei annál is inkább jelentkeznek, ha már a gyermek testét kínozzák e haszontaian­­sággal. A fűző nyomja a hasizsigereket, külö­nösen a májon szorir mély és maradó barázdát, a nyomás következtében a has sí érvéi helyük­ből elszorulnak. Az emésztés zavarain felül súlyos sápkórt tulajdoníthatunk ezen a testet eltorziíó eljárásnak. Hasonlókép érezteti káros hatását, ha a gyermek ruháját szorosan kötjük a testhez. Nagyon kell ajánlanom, hogy a leányká­kat jól tápláljuk, lehetőleg sokat a levegőn tar­tózkodjanak, torna, tenniszjáték, evezés, labda­játék stb. ily fajta gimnasztika erősítse inaikat, hogy mellkasuk a fűzőhöz hasonló támasztó készülékre ne szoruljon. E helyett gombba! és vállszalaggal erősítsek ruháikat, amiáltal a ruha súlya eiosziik a vállra és csipőre. Folyt, köv I mesik iiiiíii adó i? Áruforgalmi adó nem fizetendő a követ­kező áruk után: Állami monopólium tárgyát képező cikkek után, mint só, dohány, bélyeg, gyújtó, szállító­levél, gyujíóanyagok, műtrágya, amennyiben állami kezelésben vannak (kivételt képez a termelőtől az eiosztószervezetre történő átruhá­zás.) Cukor és szesz (átaiányozva 1920. jan. 1 óta) szesz és koksz 1920. febr. 1 óta), ás­ványolajok (1920 április 1 óta) benzin, petró­leum, gázolaj, paraíin, nyers vazelin, aszfalt, amennyiben ásványi anyagokból áilittatik elő, a továhbbi termékek csupán a termelőtől az első vásárlóra történő átruházásnál mentesül­nek: kocsikenőcs, technikai zsírok, gépzsírok, speciális olajok, a későbbi átruházások adó­kötelesek: 1920. október 1-től a cukorka és mézeskalács áruk (bonbonok stb.) áruforgalom és luxus adója, amennyiben, az előállítás a célra kiutalt cukorból történik, áltaíányozva van, ha azonban kávéházak és éttermek cukor­árut és finom süieményt állítanak elő, áz luxus adó alá tartozik. Á cukorárak 1920 okt. 12 óta csupán a burkolat után fizetnek forgalmi adót és pedig annak vételárától, 30 százalék­nak a brutíonyereségéből való levonásával. A tea, cukor és rum adóköteles. Füge, mandula, diók, narancsok, déligyümölcsök (citrom kivé­telével) a behozatalnál 12 százalékos luxusadó alá esnek. Idegenből behozott cukoráruk 1921. januártól kezdve általányszerüleg a számlázott ár 15 százalékával vannak megróva. Aszfalt, kopal, gyanta és emaillak, viaszparták és fé­nyesilők, terpentin és firnisz pótszerek, emai festékek és padlólakkok előállítói kötelesek az első átruházás alkalmával a bevétel 40 száza­lékát, mint adót különválasztani. Rum, likőr és snapsz, ha mezőgazdasági, vagy ipari szeszfőz­dében szeszből készül és ott esik adó alá, forgalmi adótó! mentesül. Szilvóriuin és fino­mabb minőségű pálinkák más fajta szeszből készül és ott esik adó alá, forgalmi adótól mentesül. Szüvórium és finomabb minőségű pálinkák más fajta szeszből készítve, adóköte­lesek. A husvágatások 1921 január 1-től kezdve átaiányozva vannak. Építészek és fuvarosok az általuk teljesitett munka, illetőleg a szállított áruk bevétele után fizetik az adót akár maguk teljesítették, akár embereikkel végeztették azt, amennyiben minden külön-küíön számittatik. Ha azonban általányt számítanak, az adót is álta­lányszerüleg kötelesek fizetni. M (SÉS3IP HÓIMÉI (Svärdström Valborg hangvesenye a kultúr­palotában ) Város és megyeszerte nem beszélnek i másról, mint a vasárnapi kulturpalotai hang- i versenyfői. Elismerés illeti a Jókai Egyesület vezető­­; ségét, hogy egy világhírű erőt sikerült meg­nyernie. A világhírű énekesnő Svärdström Valborg, aki csodás hangjával lázbaejtette az egész vi­lágot, egy újabb európai művészkör útra indult. Bennünket, komáromiakat éri az a szerencse, hogy ez újabb káprázatos sikereket jelentő körútját itt kezdi meg vasárnap este a kultúr­palotában megtartandó hangversenyével. Senki se mulassza ei ezt a kedvező és soha vissza­­nem térő alkalmat és hallgassa meg e tüne­ményes hangú világhírű művésznőt. Komáromban* még nem volt ilyen művész esemény és talán évtizedek múlnak el, mire hasonló esemény előfordul újra. A művésznő műsorán a dalirodalom világhírű termékei szerepelnek, amelyeknek meg nem hallgatása pótolhatatlan veszteség lesz minden művész­barátra nézve. A művészeteket szerelő közönség előtt nem kell bővebben ismertetnünk, hogy ki­csoda Svärdström ? Ismeri őt az egész művelt világ, mind az öt világrész. Talán nem lesz azért érdektelen pár kritikát a művésznőről leközölni: Rotterdam: Nieuve Rotterdamsche Courant 1920. okt. 12. Már sok éneket hallottunk, de ily élvezetben még nem volt. részünk. Ámít Svardströmné nekünk Pauer Miksa tanárral és Akimoff Gergely hangverseny mesterrel nyúj­tott, az nem csak a legérettebb, minden részében teljesen kidolgozott művészet volt. az kinyilatkoztatás volt, legyen bár szó. Mozartról, Lőweről, Wolfról, vagy Alfinről, Kjutfról vagy Griegről. Nem tudtuk mit csodáljunk jobban, a kristálytiszta hangot, vagy a mesteri techni­kát, amelyekkel minden fekvést ural, csodáljunk minden egyés dali, melyekbe csodálatos lelket, érzést öntött és. amelyek a művésznő, alakítá­sával szinte élő formákat vettek fel. És hogy kezeli Pauer mester zongoráját; szinte érezhető volt, hogy élvezet neki egy oly művésznőt ki­sérnie. Az estély ez okból mintegy ünnepi köntöst öitött és mintha az érintetlen tavaszi szellő suhogott volna felettünk. Hogy a tetszés­nyilvánítás egész orkánszeriivé fejlődött, és a hallgatók a hangverseny végeztével mind ülve maradtak, hogy még egy ráadásban részesül­jenek, azt természetesnek találjuk. Stuttgart: a „Schwäbischer Kronik 1920. okt. 25. estilapja írja“ Valborg Svärdström asszonyba1, kit a konzervatórium termében hallottunk egy első rangú énekesnőt hallgattunk, illetve bámultunk megismerni. Az énekesnő, kiadós vonzó sopránt ural, melyet minden fek­vésben és hangfokon könnyedén alkalmaz, a gyengéd, olvadozó Pianótól a legzajosabb Forte A z lida-sóslborszeszne az t LID A név kezeskedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom