Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-05 / 19. szám
2. oldal. Komáromi Lapok“ 1921. március 5. mert Te is éhezel. Nem kell a világi hatalom, tekintély, dicsőség Nélküled. Nem kívánom, hogy csodát tégy érettem, hogy megzavard a természet rendjét. Én békével böjtötök tovább. Nagyravágyástól menten várok. Hiszem az igazság diadalát, az álarcok lehullását, a hazugság megszégyenülését, mert hiszek Te benned Uram! B. K. ■ A Magyar Tanító, /I Magyar tanügyi munkások szervezkedése. — Hozzászólás. — „Vidéki“ kartársam is beleszól a Magyar Tanító körül folyó vitába, bár a lényeghez, félhivatalos legyen-e, vagy szaklap legyen-e, nem nyilatkozik. A Hirek vasárnapi számában a megértés gondolatát hirdeti. Helyes. Értsük meg egymást. Mi sem akarunk a szlovák pályatársakkal semmiféle háborút. Mit állított a Komáromi Lapok ? Semmivel sem többet, vagy kevesebbet, mint azt, hogy legyen magyar nyelvű hivatalos tanügyi lap, ám szerkessze ezt a komáromi állami tanfelügyelő, de legyen a magyar tanítóságnak és tanároknak független tanügyi szaklapja is, amely kari érdekeit minden irányban megvédi, kizárólag a magyar iskola ügyét szolgálja, meiy ma ezer sebből vérzik. Ezt a lapot természetesen nem szerkeszthetné az állami tanfelügyelő bármily kiváló szakember legyen is az, mert akkor a lap nem tárgyalhatná szabadon a .tanügy kérdéseit és már eleve lemond a kritika jogáról a kormánnyal szemben, amire pedig szükség van és szükség lehet. Az állami tanfelügyelőtől igazán nem kívánhatja a tanítóság, hogy szembe forduljon a kormánnyal még olyan esetben sem, ha arra imrainens szükség van is. Ezt minden világos fejű ember megérti, mert a tanítóság függetlenségét és véleményszabadságát hangsúlyozza, amire mindenkor törekekedtek. A tanítóság szervezkedésére vonatkozólag szintén világosa „Komáromi Lapok“ álláspontja. A magyar tanítóság szervezkedésére szükség van, ezt minden körülmények közt meg kel! teremteni. De hát ez megtörtént 1920 jullus I-én itt Komáromban, hiszen „Vidéki“ kolléga is ott tömörült a kultúrpalota nagytermében a tanilók százai közt. A komárom-vidéki tanítóság rftagalkoíía szervezetét és megválasztotta vezetőségéi is azzal a kifejezett célzattal, hogy abban a szervezetben egyesíti az összes itt élő, már dolgozó magyar pályatársakat. Miért riem hagyta ezekefa jó és alapos szabályokat jóvá a tanügyi kormány ? Talán államellenes dolog van benne? Nem hinnők, hiszen az állami tanfelügyelő is jelen volt azon a gyűlésen és nem tiltakozott az alapszabályok ellen. Kérdezzék meg a tanügyi munkások erre vonatkozólag az állami tanfelügyelőt, aki bizonyára tudna erre vonatkozólag felvilágosításokkal szolgálni, hiszen a Komáromban folyó tanügyi szervezkedésre vonatkozólag az ő véleményét bizonyára meghallgatták ! Vagy semmi magyar kulturális szervezkedés nem talákozik a kormány helyeslésével már? Mindezek éllenére azt látjuk, hogy a tanfelügyelő ur, akiről elismerjük, hogy szervező tehetség, uj országos egyesület tervét dolgozta ki, mely a szlovák egyesülettel párhuzamosan kíván dolgozni. De hát miért ne dolgozhatott volna a múlt évben megalakult tanitó egyesület is éppen ezen a módon ? A tanfelügyelőnek az uj egyesület alakítására mindeneseire meg lehetnek a maga különös okai, melyeket nem szán a nyilvánosság elé, de amelyeken nem ártana, ha a több ráérő idővel rendelkező „Vidéki“ kartársam is gondolkozzék egy keveset. Nem bizalmatlanság az a kormány részéről a magyar tanítósággal szemben ? Pedig arra okot semmiképpen nem szolgáltatott. A magyar tanítóság mindenkor hivatása magaslatán áüott, már akkor is, mikor évi ezer koronáért végezte kulturális munkáját és ma is, midőn munkájának ellenértékét mégkapja. De hát ennek külön ára is volna? Lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson diákkorunkból a regi közmondás: Timeo Danaos et dona fereníes. Mi, akik a gyámság alól kinőttünk és az egész tanítóságot így szere'nők látni, a szabad elhatározások hívei vagyunk, tisztén elvi szempontokból hangsúlyozzuk a tanító függetlenségét lefelé és fölfelé egyaránt. Ez felel meg a mi demokratikus felfogásunknak is. Nem szeretjük a fizetésért hajbókoló tanító típusát. A tanitó fizetését munkája ellenértékéül kapja nem pedig félhivatalos lapok támogatásáért és a tanfelügyelők tömjénezéséért. Figyelő. * A Komáromi Lapok is érintve lévén ebben a bizonyos „Vidéki“ irásmüben, erre kénytelenek vagyunk néhány megjegyzést tenni. Mikor mi a hazafiasság borongó hangjain „symfoniázunk“, erre mindenesetre megvannak "az okaink, amelyet csak azok nem értenek meg, akiknek most olyan igen jó dolguk van s akiket a világ mai folyása teljesen kielégít és a saját jóllakott gyomrukon kívül más semmi nem érdekel Ezeknek a lelki süketeknek csakugyan hasztalan szimfóniáinak, aminthogy a vakoknak is hasztalan beszélnénk színfoltokról A mi munkánk a Vidéki cikkíró által gúnyosan aposztrofált „honmentő“ szetep, szorosan kapcsolódik bele abba a titán; küzdelembe, amely kisebbségi jogaink elismeréséért és a magyarság nagy ügyeiért folyik városban és vidéken egyaránt s amelyet az emésztés lázas munkája Közepette a cikkíró úgy látszik, nem vesz észre. Ebben a küzdelemben természetesen nem számítunk a megalkuvókra, mert ölvén percentes hazafiakra nincs szükségünk. A szélkakas mindig arra fordul, amerre a szét fúj. Mi azokkal szóba se állunk. Ennek a „Vidéki“-nek csakugyan igen jól mehet a dolga, mert soraiból a botdog megelégedés jóllakottsága és emésztése érzik iá. Mi ebben a munkájában nem fogjuk zavarni. Érezze magát tovább is ilyen jói a vidéken. Ámde ő a Komáromi Lapoknak „a tanítóság szervezkedését gáncsoló“ munkájában „a reakció akadékoskodásait“ is véli felfedezni. Hogyan- kis destruktiv Vidéki? Ebből a bárgyuságból azt a súlyos következtetést kel! reá nézve levonni, hogy ez a Vidéki elfelejtette megnézni a reakció értelmét. Nem volt kéznél a Mindentudó Kis Lexikon. Sajnos, mi nem tarthatunk neki erről bővebb magyarázatot. Egyszerűen a hülyék és dadogók tanfolyamára kell őt utasítanunk ezzel a zagyva beszéddel, mert ekkora korlátoltság és bornirtság még egy nyugodtan emésztő Vidékitől is sok egy adagban. A Komáromi Lapok a magyar tanügyért és a magyar tanítóságért annyit dolgozott, hogy ilyen sunyi vádak ellen igazán nem keli védekeznie. Mikor ez a Vidéki még írni sem tanult meg és nem is álmodta, hogy valaha írni is fog tanítani, a Komáromi Lapok már akkor is tudatosan végezte a kultúra munkásaival szemben fennálló kötelességeit. Ámde Jezsó tanfelügyelő ur e bizonyára fogadatlan prókátorának meg kel! magyaráznunk, hogy mi nem Jezsó Mártonnal, a komáromi állami tanfelügyelővel szemben harcolunk, vagy általában tanfelügyelővel — hisz őt nincs is egyáltalán szerencsénk ismerni, de a róla Írottakból következtéivé a magyar tanítók őszinte barátjának kel! őt tartanunk, — hanem iskoláink magyarságáért, a magyar tanítók függetlenségéért. Ezek szintén vannak olyan fontos szempontok, mint a tanítóság anyagi ügyei, ami mégis csak zsebkérdés és csak a Vidéki szemében látszik döntő szempontnak. Ez is álláspont, de még nem a magyar álláspont. Misi tóp mag nü amisét? Előadta az önkéntes védőnők oktatása alkalmával: WEISZ SAMU dr. munkás pénztári főorvos. igen tisztelt Hölgyeim! A mindenkori orvosok egyik legkiválóbbja, Hippokrates, arra oktatta tanítványait, hogy többet ér az egészséges embert egészségében megtartani, mint a beleget meggyógyítani. Ez legyen vezérelvünk, mert jobb, háiásabb, biztosabb Önök legnemesebb feladata lesz, hogy mint a szegény családjának, tanácsadója a gondozásuk tárgyát képező anyáktól és csecsemőktől megelőző intézkedéseikkel elhárítsák a megbetegedés és a hálái veszélyeit. Ezt azonban tegyék mindig a legjobb barátuk, az < orvos utasításai alapján. Azt Önök már tudják, hogy az újszülött fejletlen szervekkel lép a világba s áii ez különösen a gyomor-bélrendszerre, a csont- és idegrendszerre. Ezenfelül nagy hajlama van a gyermeknek egyes fertőzőbetegségre. A betegségek megelőzésének, a prophyiaxisnak, legelemibb követelménye a iegmeszszebbmenő tisztaság, különösen ami a csecsemő ápolását és táplálását illeti; a tisztaság annál kifogástaíanabb legyen, minél fiatalabb a gyermek. Jelentékeny szerepe jut a megelőzésben a tiszta levegőnek, a napfény hatásának. Védjük a gyermeket a íú magas s tűlaíacsoay hővel szemben s a hirtelen hőváltozás káros hatásától óvjuk, mely utóbbi gyakori oka a hűié - ses megbetegedésnek. Ezen általános egészségi szabályok közt fontos szerep jut a gyermek táplálásának, melynek alapját képezzék a tapasztalat, a fejlődés és az anyagcsere megfigyeléséből leszűrt élettani szabályok. Gondos figyelemmel kisérjük a csecsemő'-szelleintehetségeinek és érzékszerveinek fejlődését. Sajnos, ezen általános egészségi intézkzdéseink függnek védencünk küiső viszonyaitól. Minél jobbmódu a szülő, annál kedvezőbben alakulnak a gyermek életfeltételei. Lakása és táplálása kérdéseiben a szegénység és a jómódé a döntőszerep. Kétséget nem szenved, hogy a j szegény rosszul szellőzhető, zsúfolt lakásában, j ahol a vízzel és élelemmel való ellátás is hiányos, j nagy a csecsemőhalandóság, a fertőzőbetegségek terjeszkedése s a gyermek betegségek arányszárm is sokkalta kedvezőtlenebb, mintajoböj módú népréteg körében. Épugy függ a szü ők anyagi viszonyaitól a gyermek ápolásának mikéntje és testi, vahmint lelki fejlesztését célzó eszközök felhasználásának lehetősége. A lakás a legfontosabb egészségi köveíel- i menyek egyike s ezért keli arra törekednünk, j hogy a nép szegényei is részesülhessenek a : fakáshygiéne fejlődése állal kivivőit előnyökben, 1 még pedig általuk elérhető anyagi áldozatok | árán. Követeljük, hogy a szegények lakása is • legyen száraz, jól szellőztethető s vízvezetékkel j-lássák el. A szegények lakása rendszerint zsu- i folt, egy szobában lakik az egész család, még ; a nedves konyha is, ahol a ruhát szárítani j szokták, lakóhelyül szolgál. Ne csodálkozzunk I akkor, ha ily lakásban, amelyben a rossz leveí gőn kívül a szenny és a betegcsirák nagy j mermyiséében szaporodnak fel, még egyéb ! tényezőkkel együtt, okozzák a vérszegénységet az angolkórt es a tuberkulózist. Az állami és községi hatóságoknak valamint a jóléti intézményeknek tág iifuködési tér nyílik, hogy a munkáscsaládoknak olcsó s emeled egészséges lakást szerezzenek. Ha a gyermek lakóhelyét tovább részletezem, tudom, hogy sajnos, nem a szegény gyermek lakásáról lehet szó. De amikor Önök Hölgyeim az egészséges gyermekszoba kellékeit megismerik, adandó alkalommal képesek lesznek szűkös viszonyok közt is egyet-mást a proletárgyermek javára elrendelni. Az egészség és a jóizlés szempontjából ajánlatos, hogy a kisgyermeknek legyen külön hálószobája s később külön dolgozószobája. Mindkét helyiség tegyen tágas, jó! szellőztethető s hacsak'lehet déli fekvéssel bírjanak. Levegőjük mérsékelten szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg ,. msas-gTsr? üteii&er Kornél és kirakatait, hol mindenkor a napi árak mellett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER (Chrudim) Goodyear-cipökét. .•«■■-rs-Cggséges árak: 59 koronáitól 29§ koronáig.
