Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-05 / 19. szám
letfvcoketledík évfolyam« 10. szám. Szombati 1921. március 5* KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Eloflietétl ár Cseii-ralovák értékben : Helybao és vidékre postai czétkStdésset: Érést évre «0 E, félén-« 89 E, »rgyedéTre 15 E. Egyes szám árai 70 fillér« Az adóprés, mióta ezt az intézményi feltalálták, nem dolgozott olyan erősen, mint napjainkban. Nemcsak ebben a repubiikában, ahol elmés adókigondolók tenyésznek, hanem talán egész öreg Európában. Európa bajait is érezzük, da maradjunk egyelőre a mi különleges adóbajainknál. Az adókivető bizottság előtt a napokban egyik adóalany azt a kérdést tette fel szerényen, hogy el van-e az ő adóügye a folytonos kivetéssel végleg intézve ? Szerencsétlen ember, még csak most kezded meg az jidözást igazán. A java hátra van még. Az adóprés csak egyet szorított még rajtad, de hamarosan érezni fogod további szorításait is. És itt meg kell állnunk egy szóra. Anélkül, bogy a kormány adópolitikáját bírálat tárgyává tennök, fel kell vetnünk azt a kérdést, hogy helyes adópolitikáé az, ha egyszerre veszünk ki mindent az adózóból, aki még fel sem ocsúdik a meglepetésből, máris az újabb adónem pallosa csap le rá. Azt vetik ellen az állam pénziigyészei, hogy az eiső állami berendezéshez szükséges az óriási bevétel, valójában azonban azt látjuk, hogy teljesen improduktív célok emésztik azt fel. Az ígért katonai leszerelés helyett újabb korosztályokat hívnak be és a fegyverkezés lendületesen folyik. A kormánynak a békére kellene törekednie és e helyett ennek a homloké- i gyenest ellenkezőjét látjuk. Iskolákat, kórházakat, népsegitést, állami munkákat ; szeretnénk látni az állambudget számosz.- j lopai közt, de ezek ott szerényen elrej- i tűznek és csak a katonai követeléseket j halljuk. Ezek a hangok visszaringatnak ; bennünket a régi monarkia delegációinak hadügyi vitáiba. Hát ezt folytatja az utódállam is, mely Középeurópa békefenntartójának Ígérkezett? . j Kereskedelem, ipar, egyaránt panga- j nak, a munkanélküliség megszűnésére ; nincsen kilátás A földbirtok felosztása a termelés rendjét fenyegeti felborulással és az élelmezési bajokat növeli. A háztulajdonosok kénytelenek megválni ingatlanuktól, mert azt nem bírják fenntartani és közterheit viselni, de vevő sincsen: mert pénz nincsen. A létminimum értéke magas határok közt mozog, mert megdrágítja az állam a fogyasztási és a forgalmi adókkal. Az Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. élőállat ára örvendetesen száll alá, de ezzel szemben a forgalmi adó szédületesen emelkedik és megdrágítja a húst és a zsírt. A liszt ára, tehát a kenyéré soha nem sejtett magasságra emelkedett. Tehát a munkabérek leszállásáról szó sem lehet. Ez az adópolitika megboszulja magát, mert az adóalanyokat kihasználja, de produktivitásukat megöli és igy maga alatt vágja a fát. Ha koldusok leszünk, nem lesz miből adóznunk es az állam tarisznyája üres marad. Ez oly egyszerű tudomány, miül a kétszerkettő. A iilraszMi mi ninft lem. A szlovenszkói közigazgatás uj rendszerének kiépítése az u. n. nagy megyék keretei között fog megtörténni s ezen kiépítésnél a természetes szempontok teljes figyelmenkivülhagyásával tisztára politikai célzatok érvénye■ sülnek és sehol sem találhatjuk legkisebb nyomát is annak, hogy a nemzeti elkülönzésnek közigazgatási megvalósitása és ennek folyományaként az autonómia elve keresztülvitelnél:. A nagy megyék hat körzetben vonják össze Szlovenszkó eddigi 16 vármegyéjét s oly közigazgatási kolosszusokat, hogyne mondjuk: monstrumokat létesítenek, melyek sem gazdaságilag nem alkotnak összefüggő egységeket, sem közlekedcsileg nem célszerűek s amelyeknek csak igen erősen fejlett és szervesen kiépített alsófoku szervezet mellett van értelműi és létjogosultságuk. De ezen adminisztratív hibákon kívül a nagy megyék nemzetiségi elhelyezkedése sem felel meg a fent leszögezett eszmei igazságok kívánalmainak. Mert nézzünk bele a nagy megyék nemzetiségi arányaiba. Bratislavarnegye: 687.607 lakos, még pedig 356.985 szlovák, 260.523 magyar, 63 319 német, 131 rutén, 36.695 zsidó. Nyilramegye: 413 530 lakos, mégpedig 229. 224 szlovák, 166 095 magyar, 25 306 német, 90 rutén, 17.791 zsidó. Turócmegye: 426 452 lakos, még pedig 358 940 szlovák, 21.272 magyar, 27.554 német, 9 rutén, 14 266 zsidó. Zvolenmegve: 493.099 lakos, még pedig 284 435 szlovák, 192.640 magyar, 10.172 német, 154 rutén, 13 450 zsidó. Liptómegye: 34i.099 lakos, még pedig 211.941 szlovák, 74 725 magyar, 34.745 német, 11.342 rutén, 13 012 zsidó. Kosice megye: 615.938 lakos, még pedig 273,066 szlovák, 186.785 magyar, 38 195 német, 99 902 rutén, 48 321 zsidó. Ezek a számoszlopok a választási geometria ravaszkodásainak mintájára a közigazgatási geometriát teremtették meg és megerősítik azt a feltevést, hogy a nagy megyék terve nem a j közigazgatási rencjszer egészséges alapú kiépi- ! tése érdekében született meg, de tisztán politikai célokat szolgálnak s a természetes alakúlásu sok vármegyék határait összetörik azért az i egy célért, hogy Szlovenszkóban oly megyék ' létesitessenek, melyek mindegyikében domináló Nzerkesztöség és kiadétalTatal: Naflor-ti. 2»., borá úgy a lap szellemi részét illető közlemények, a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kfiidsr>46&. Kéziratokat nőm adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szembatan. ra.rtiiMMMfrrr-------------irrsnartgi.nnittí üttt többség a szlovák s amelyek mindegyikébe beleskatulyáztak egy-egy adag magyarságot úgy, hogy annak szabad érvényesülte semmiképpen sem legyen lehetséges. Böjt van. De hát azok a világtól elmaradott kalendárium csinálók még most se hagy-, ták el ezt a felesleges időszakot? Hiszen mát évek óta egyhuzamban bőjtölünk! Sokunknak már csak ifjúkori kedves emlékünkben maradt meg a szép sárga, igazgyöngyös marhahuslezes tekintélyes ágyucső formájú velőscsonijávaí. Mi már nem kalendárium, hanem dobszó után hozatunk húst, t. i. mikor kényszervágás akad. Hát még azok a kánoniia# előirt böjti eledelek, hová lettek? Folyóvíz mellett lakó ember vagyok, de a .halat csak a közmondásokból ismerem. Ha városba vetődöm és a kirakatokban látom azokat a lezárt kis bádog szelencéket, melyeknek lakói tengeralatljárókkal enyelegtek, önkéntelenül kalapomhoz nyúlok. Óh hiszen iánckereskedőkön és szakszervezeti óramunkásokon kivül ma már a püspökök se böjtölhetnek: ilyenekkel 1 De én mégis böjtölni akarok! Most mióta a csc-hszlovák állam kormányához közelálló lapok nap-nap után emlegetik, felszínen tartják az egyház és állam elválasztását, többet foglalkozom a Bibliával. Nehéz kérdésekben csak előveszem, lapozgatok benne. Ha magam tanácstalanul állok, felkeresem, hogy ekkor vagy akkor mit csinált, ebben vagy abban a kérdésben mit tett az én Tanítómesterem. fgy tettem a böjttel is. Felnyitottam Lukács evangéliumának IV-ik részét és olvasám az 1—13 versekben: — Jézus pedig szentlélekkel telve, visszatérve a Jordántól és viteték a Lólektől a pusztába, negyven napig kísértetvén az ördögtől És nem evék semmit azokban a napokban, de azoknak elmúltával végre megéhezék. És mondá néki az ördög: Ha Istennek fia vagy, mondjad e kőnek, hogy változzék kenyérré! És felele néki Jézus, mondván: Megvan irva: az ember nemcsak kenyérrel él, hanem az Istennek minden igéjével. Majd felvitte őt az ördög egy magas hegyre s megmutatá néki e földnek minden országait egy szempillantásban. És mondá neki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét, mert nékem adatott és annak adom, akinek akarom. Azért ha te imádandasz engem, mindezek tiéid lesznek. Felelvén pedig Jézus, mondá néki: Távozzál el tőlem sátán, mert meg van irva: A te Uradat Isíenedet imádd és egyedül ő néki szolgálj. Azután vivé őt Jeruzsálembe és helyezé a templom ormára és mondá néki: Ha Istennek fia vagy bocsátkozzál alá innen. Mert meg van . irva: Az ő angyalainak parancsol te felőled, hogy őrizzenek tégedet és kezükben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe. Felelvén pedig Jézus mondá néki: Megmondatott: Ne kisértsd a te Uradat Istenedet. És elvégezvén minden kisértést az ördög, eltávozék tőle egy időre. Becsuktam a Szentkönyvet, ezt mondván Jól van Uram, értelek. Nem panaszkodom többé: Milus János jjlh±,síft és vegytisztító Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.