Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-11 / 67. szám
X X 3&20. i-zcptembfr 3). »Ecmáronú LapoE“ B oldd. Az elnöklő kormánybizíósheíyetles nincs abbaü a helyzetben, hogy válaszolhasson, mert az esetről tudomása nincs, mivei akkor szabadságon volt. Az interpellációt közli a zsu-. pánhal. .4 választások. A törvényhatósági bizottság albizottságainak megalakítása került ezután napirendre. Igen érdekes dolog volt, hogy úgy a csehszlovák nemzetiségi pártok, mint a szocialista párt részéről Dénes Emil tett javaslatot, tehát a szocialista párt egyesült a cseh nemzetiségű szocialista pát tokkal, ami igen érdekes és, világot vet arra a megegyezésre, amely pakíum a-szocialista párt és a cseh nacionalista szocialisták közi létesült. A bizottságok Így alakultak meg: Közigazgatási bizottság. Hacker Richárd, dr. Raáb Mihály, Dénes Emil, Ébel József, Áryay András. Neuwirth József, Szabó Gytlla, Líkó Antal, Sfehlik Éliás és Tvwbicsek Mihály. . Számonkéiószék. Mayer Hermann, Gaborek Károly. — Pénztárvizsgáló _ bizottság. Mayer Hermann, Neuwirth József, Ébel József, Baumgartner Lajos, Stván János, Kauisky Vladimir. — Egészségügyi bizottság. Hacker Richárd, Dénes Emil, Komlósy Zsigmond, Likó Antal. — Kórházi bizottság. Szeder József, Dénes Emii, Hacker Richárd. Prcdcvszky Lajos, Mikos Ferenc, Szedíacsek Ferenc. — Gáz- és vizmübizottság Lovász Béla, Szappanos Mihály, Gaborek Károly, Pelrjanos József. — Csatornabícslö bizottság. Farnbauer Károly, Langsádl János. — Árvaházi bizottság. Farnbauer Károly, Kuchia Károly, Novoszád László, Mikos Ferenc, Mariinek Vendel. — Közélelmezési bizottság. Dénes Emil, Szabó Gyula, Rappensberger József, Mayer Hermann, Komlósy Zsigmond, Árvay András, Szeder József, Neuwirth József, Kácliía Károly, Novoszád László, Fenízí Vaelav, Maíyovics Lukács, Szecüacsek Ferenc és Mikos ; Ferenc. — Városfejlesztő bizottság. Szabó Gyula, Farnbauer Károly, Szappanos Mihály, Kabicsek Mihály, Kaucky Vladimir. — Pénzügyi bizottság. Dr. Raáb Mihály, Hacker Richárd, Ébel József, Dénes Emii, Szeder József, Mayer Hermann, Neuwirlh József, Árvay András, Novoszád László, Stván János, Krucky Vladimir, Tosner József, Kubicsek* Miháy. — Jogügyi bizottság. Dr. Raáb Mihály, Hacker Richárd, Dénes Emil, Toschner József. — Gazdasági bizottság. Dénes Emil, Szeder József, Prodovszky Lajos, Gaborek Károly, Hacker Richárd, Moravec Vaelav, Likó Antal, Novoszád László, Árvay András, Komlósy Zsigmond, Langsádl János, Kuchta Károly. — Mezőgazdasági bizottság. Szeder József, Gaborek Károly, Baumgartner Lajos, Árvay András, Langsádl János, Kuchta Károly, Lovász Béla, Matyovics Lukács, Martinék Vendel és Szedlacsek Ferenc. — Építészet- szépészeti bizottság. Gaborek Károly, Lovász Béla, Szappanos Mihály, Langsádl János, Fambauer Károly, Szabó Gyula, Arvay András, dr. Londa Ferenc, Turek Tamás, Brasztbovszky N. — Köztisztasági és szegényügyi bizottság. Ébel József, Szabó Gyula, Arvay András, Gaborek Károly, Mayer Hermann, Baumgartner Lajos, Vaucky Vladimir, Feurl Vaclav, Síehlik Éliás. Vita csak az iskolaszék és az iparcsinasiskolai bizottság megalakiíása körül volt. A törvényből világosan kiderül, hogy ez nem albizottsága a közgyűlésnek, mert tagjai a város polgárai sorából választandók. Ezen az állásponton volt dr. Szijj polgármester, Gasparik tanfelügyelő és az elnöklő zsupáni tanácsos is. Dr. Raab biz. tag a megalakítás mellett szóllalt fel. Dénes is követeli ezt a párt nevében, amely e fontos bizottságokban föltétlenül el akar helyezkedni és a város képét átformálni szocialista szempontból. Szóval a polgárságot ezekből is kizárni. Ezt azzal okolja meg, hogy a mostani alkalom „vis major“. Megokolásnak elég volna ez, sőt sok is. Argumentumnak azonban igazán nem fogadható el csak abban az esetben, ha a törvényeket egyszerűen félretesszük és csak akkor vesszük elő, ha azok nekünk kedveznek. így ért véget a közgyűlés az elnök zárószavaival. Rövidesen, folytatni fogja munkáját, mert a pénzügyi bizottság már foglalkozik a város költségvetésével, amely nagy meglepetéseket tartogat a város szerencsétlen polgársága részére. Az uj törvényhatóságnak módja lesz minden bölcseséget kifejtenie a fenyegető uj közterhek könnyítése terén. 0 magyarság újabb sérelme. {Hol vannak a magyar nyelvű postai űrlapok? — .4 magyar postásokat cseh nyelvre kényszerítik.) Az itt élő és megkérdezése nélkül ide csatolt másfél millió magyarságnak bizonyára megvan a joga ahhoz, jiogy a postai űrlapok (utalványok, szállítólevelek stb.) magyar szöveggel is bírjanak. Ez elyitázhalatian jog dacára csak cseh nyelvű űrlapok vannak forgalomban mi nálunk és itfég az intelligens ember is zavarban van, hogy hogyan is kell kitölteni egy pénzes utalványt, 'Vagy száüiíólevelet. Annál inkább tehetetlen egy kevésbbé müveit ember, ha a postán valamit fel kell adnia. Az ijesztő módod felemelt postai díjszabások mellett a mát fél millió magyarság bizonyára elvárhatott volna annyi méltánylást, belátást és megértés politikáját, hogy a postai űrlapok párhuzamosán’ magyar szöveggel is ellátassának. Ezt azonban nem engedte a magyarságot elnyelni akarp 'cseh sovinizmus. Itt tehát a magyarság képviselőinek, a nemzetgj ülés magyar Tágjainak, a sajtónak, a Magyar Népszövetségijük kell síkra száliani a magyar nyelv elmeüőzőti’ jogaiért. Annál fontosabb ez az akcióba lépése a fenti tényezőknek, mért a magyar postai alkalmazottak ellen yndult meg megint egy veszedelmes orvtámadás a magyar nyelv jogainak sérelme kapcsán. ■ Pozsonjból kgpíulc az itt közölt rendelet másolatát, amelyet az összes postahivataloknak megküidöfíek, illetve meg fognak küldeni. Legtöbb hivatal már megkapta. Az utasítás így hangzik: j A f. év 26, VIII. .kelt 55588/1V. sz. igazgatósági rendelet alapján utasítjuk, hogy az összes feliratok, tájékoztató táblák és hirdetmények, melyek a közönség számára rendeltek, szlovák és magyar nyelven szerkesztessenek. Minden esetben először a szlovák nyelvű felirat s utánna a magyar ugyanolyan betűkkel következzék. Valamennyi belső hivatali bejegyzések és hivatali munkálatok, valamint az összes jegyzőkönyvek és kérvények, továbbá a bejegyzések a rovaíiapokon .átadó jegyzékeke és óraleveleken az egyes hivataloknál egyinásközti levelezéseknek kizárólag szlovák vagy cseh nyelven kell történnie. Az összes csak magyar nyelvű felírásokat, tájékoztató táblákat, hirdetményeket és a régi magyar njomfatványokat e! kell távolítani. Jelen rendelet betartásáért a hivatalvezető személyesen felelős. Ebből tehát világos, hogy még a szinmagyar területeken élő, tehát csak magyarul tudó postai alkalmazottakat is arra akarják kényszerűen!, hogy szlovákul vagy csehül levelezzenek. Az egész magyar és német sajtó, s a népszövetségek, a magyarság képviselői emeljék fel tiltakozó szavukat e készülő újabb magyarellenes aknamunka ellen, hogy hadd hallja meg az egész világ közvéleménye, hogy hogyan is fest itt minálunk a kisebbségek joga és a megértés politikája. Háztulajdonosok Szövetsége. Miért nem szervezkednek ? — Uj, súlyos közterhek fenyegetik őket. — Kétezer háztulajdonos érdekei nincsenek képviselve sehol. Régi panasz, hogy a komáromi polgárság indolens. Közügyekkel nem törődik, nem érdeklődik, nem mozdul, nem lelkesedik. Csak panaszkodik, csak kritizál, de nem cselekszik és nem keresi a módokat, amelyekkel magán, városán, a közérdeken segíthetne. Nem szervezkedik, sőt még ha egyesek kiadják is a jelszót egy vagy más irányban való szervezkedésre, az bizony elszáll, visszhang nélkül, mint a kiáltó szó a pusztában. Semmisem bizonyítja ezt jobban, mint az a körülmény, hogy bár városunkban van körülbelül kétezer háztulajdonos és habár aránylag a legtöbbféle és legsúlyosabb terhek a háztulajdonosokat sújtják, még sincs Komáromban a háztulajdonosoknak semmiféle csoportosulása, szervezete, tömörülése. Más városokban régóta működik a háztulajdonosok egyesülete, amely sokféle ügyben, adózási, beszállásolási, lakbérleti stb. ügyekben mint érdekképviselet működik és erélyesen hallatja ie szavát a hatósági intézkedésekkel kapcsolatban, sok esetben pedig egyenesen értékes segítséget nyújt a helyi hatóságoknak. Csak a legutóbbi napokban ismételten előfordult, hogy a hatóságnak sürgősen szüksége lett vohta arra, hogy a háztulajdonosok egyetemét érdeklő ügyben azokkal tárgyaljon, de hát alig tudott egy-két házfulajdonost találni, akivel megbeszélést folytasson. Pedig épen a háztulajdonosok azok, akiknek többé kevésbé közös érdekük van, bármilyen társadalmi osztályhoz, felekezethez, foglalkozáshoz tartoznak, épen a háztulajdonosok azok, akiket könnyedén el nem mozdítható vagyonuk leginkább ideköt ehhez a helyhez, ahol élnünk, halnunk kell s amelynek sorsa, haladása vagy visszaesése legéletbevágóbban őket érdekli. Lehet, hogy a régi viszonyok közt, a korábbi jogrendszer mellett nem volt indokolt ilyen érdekcsoportosuiás, a mostani viszonyok közölt azonban szükséges. Ezért vetem föl a gondolatot: komáromi háztulajdonosok, alakítsátok meg sürgősen a háztulajdonosok egyeletét! Egy volt háztulajdonos. isii! tűi Iisziliit Kiiiiomak. Komárom város vezetősége nem zárkózván el a jogos panaszok elől, amelyek a Komáromra" hátrányos vasúti menetrend ellen támadtak, kérdést intézett több tényezőhöz, hogy milyen menetrendet javasolnak. E kérdésre a komáromi ipartestület igy válaszolt: Tekintetes Polgármesteri Hivatalnak Helyben. — A vonatjárások tárgyában folyó évi Julius hó 20- án 7598/tan. szám alatt kelt nagybecsű felhívására van szerencsénk a vonatjárásoknak az iparosok érdekei szempontjából való módosítására vonatkozólag javaslatainkat alábbiakban tisztelettel közölni: 1. Komáromból Pozsonyba és viszont Pozsonyból Kontáromba induló vonatok menetrendje akként állapíttassák nteg, hogy a Pozsonyba utazó iparosoknak és kereskedőknek dolgaik elvégzésére ás az napi visszautazásra elegendő idő álljon rendelkezésükre. Tehát Komáromból reggel 4'30-kor induló vonat legalább is 830-kor Pozsonyba érkezzék be és onnét vissza Komáromba indulás délután 4 órakor történjék. 2. Komárom-Gúía és viszont Gúta és Komárom vasúti vonalon a menetrend úgy osztassák be, hogy naponta reggel és este oda és vissza lehessen utazni. 3. Komárom-Érsekújvár vasút vonalon akként rendeztessék a vonatjárás, hogy naponta háromszor lehessen oda és vissza utazni és hogy Érsekújvárból este feltétlenül induljon egy személyvonat Komáromba. 4. Kereskedelem-, ipar- és nemzetgazdasági szempontból elódázhatlanul szükséges a Dunajobbpartlal való vasúti összeköttetés újbóli felvétele ezt hangsúlyozva kérjük, hogy Komáromujvárossa! a vasúti forgalom okvetlenül meginditassék. — Végül kérjük a tek. Cimet, hogy a vasúti üzletvezetőséget illetőleg igazgatóságot arra nézve is felkérni szíveskedjék, hogy a menetrendek újbóli megállapítása illetve módosita tárgyában tartandó tárgyalásra javaslataink megindokolhatása céljából testületünk elnöksége is meghivassék. — Komárom, 1920. augusztus 20. A komáromi iparlestület nevében Boldoghy Gyula s. k. elnök. Czirja Kálmán s. k. jegyző. A piac. (A piac veröfénye. — Egy kis tragikomédia.) Komárom, 1920. szept. 9. ügy látszik az égiek is megelégelték már a földiek siratását (volt okuk rá!) s mára mosolygósán dugta ki a fejét a nap az égre nagy örömére a piacra járó háziasszonyoknak. Már hetek óta olyan volt a piaci nap is, mint a többi közönséges napja a hétnek, egy-egy, már tized-huszad kézből árusító kofa, egy-egy elmaradhatlan piac-látogató tarkította csak a dunaparti nagy teret, az asztalok, a bölcs Hygienia oltárai hajnali dértől csípetten gubbasztottak üresen, gazda-vevő nélkül. Csak a Rokkantak bódéjában volt élet akkor is, ott mindig akadt valami eladni, venni való, s bizony sok napokig
