Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-11 / 67. szám
2. o iái. . Komaromi Lapok' 1820. szeptember mert a közélelmezés javítása állandó program; tartunk azonban tőle, hogy azt a szocialista párt sem fogja rajta kívül eső körülmények miatt betartani. A premier szinte álmos színezetet öltött. A közgyűlés uj tagjai még idegenül érezték magukat. A pártnyilatkozat szintelensége lehangoló hatással volt rájuk. A vezérszónok nem volt elemében, talán nem volt ideje készülni és rögtönzés jellegű volt a beszéde, melyből nem érezhette ki senki azt, hogy a város közönsége egy nevezetes határvonalon lépett át, a közönség kezéből kisiklott a sorsát eddig önállóan intéző hatalom és átcsúszott egy szélsőséges politikai párt kezébe. Ez a párt az utóbbi hetekben a gyeplőt eldobva vágtat és száguld mindenen keresztül. Ez az iram az, melyet a terhek és a 'hatalom nyomása alatt roskadozó város bírni nem fog és aimak szerencsétlen lakossága fog megsinyieni. Aggodalmainkat megértik azok, akik a város közügyeviel foglalkoztak és annak helyzetét ismerik. Ezt a megértést a zöld asztal újoncaitól természetesen nem várhatjuk, de majd az is megjön Ök hatalmi utón kerültek oda, és igy nekünk, akik a törvényeket tiszteljük, ez nem lehet rokonszenves. A lakosságnak jogaiból kiszorított legfontosabb dolgozó osztályai és a zsupán által politikailag büntetett része a legnagyobb aggodalommal néz az uj rezsim elé, amely hangsúlyozza ugyan pártatlanságát, de ebben bizni nem tudunk, aminthogy a szocialista párt sem bízott soha a vele ellenkező világnézet embereiben bár tehenek iégyen azok a legjobb intenciókkal is eltelve. Mi nem fogjuk a kritikát, az objektiv kritikát egy esetben sem elhallgatni. Erre kötelez egész múltúnk és meggyőződésünk' a város polgárságának és egész lakosságának érdeke, amelyet mindenkor híven igyekeztünk szolgálni. /I megnyitás. Három órakor alig szállingózott egy-egy bizottsági tag a városháza nagytermében. Az asztalok nem is teltek meg egészen. A zsupáni helyettes a közgyűlésre meghívta a közigazgatási bizottság tagjait is, a kinevezett állami tisztviselőket. Ez a közgyűlés .olyan se ms, se hal: se nem törvényhatóság, se nem közgyűlés, se nem közigazgatási bizottság. Az elnöklő zsupáni tanácsos következetesen képviselőtestületnek titulálta. Tónényhrtóságu városokban ugyanis nincs képviselőtestület, csak községekben és a rendezett tanácsú városokban. A szocialista párt szónoka is képviselőtestületnek és pláne községi képviseletnek nevezte a közgyűlést, mintha a nagyközséggé való visszafejlesztés már is befejezett tény volna. A közgyűlést dr Tafferner zsupáni tanácsos féi négykor nyitotta meg és a tagokat higgadt tanácskozásra hívta fel. A tanácskozás előtt dr. Szijj Ferenc polgármester emelkedett szólásra és az alábbi nyilatkozatot tette : Mindenek előtt hangsúlyoznunk kell, hogy a városi tanács pártpolitikával nem foglalkozik, a törvények és rendeletek alapján áll és a városi lakosság minden osztályát egyformán képviseli és keli, hogy képviselje Ezen nézőpontból kiindulva a városi tanács a zsupán-kormánybiztos ur s0554/1920 számú azon intézkedésre vonatkozólag, amelylyel a város törv. hat. bizottságát jelenlegi összeállításában kinevezte, a törvényesség szempontjából nyomban előterjesztéssel élt azért, mert a kormánybiztos ur intézkedését a miniszteri rendelet több rendelkezésével ellentétben állónak találta s ezen előterjesztésben tárgyilagos és a miniszteri rendeletre alapított észrevételeit felserolva, a pártokkal újabb tárgyalás megindítását, ellenkező esetben a miniszter ur döntését kérte. A kinevezés ellen egyébként a város adófizetői törvényes határidőben 500 aláírással ellátott felebbezést adlak be, szintén kérve a miniszter ur döntését. Tekintettel arra, hogy a miniszter ur • döntése és Írásbeli rendelkezése a tanácstól távol álló okok iniaft ezideig néni érkezett meg, a városi tanács a mai közgyűlés összehívását időelottinek tartja és a miniszter ur döntését a jogbizonytalanság elkerülése céljából bevárandónak tartotta volna. Minthogy .azonban a közgyűlés egybeliivatott, a városi. tanács a tényleges helyzet figyelembevételével és felelőssége szem előtt tartásával fent jelzett álláspontját a közgyűlésnek bejelenti. Dénes Emil Utánna a szocialista párt nevében Dénes Emil párttitkár vette át a szót és mondott beszédet leszögezve, hogy nem politizálni jö.tek ide, hanem dolgozni. A törvényhatóságnál rengeteg az elintézetlen teendő. A kinevezést és a zsupán eljárását törvényesnek tartja (bár ő sem lakik Komárom területén egy egész év óta.) A szocialista párt a legridegebb osztályharc alapján áll ugyan, de itt nem fognak politizálni, hanem a város összlakosságának érdekeit kívánják szolgálni. A felebbezésre, meiyet ötszáz adózó irt alá, azt a megjegyzést tette, hogy ők ötezret is tudnának aláíratni. Azt hiszi, hogy a községi választás ugyanezeket az embereket küldi be a községi képviseletbe. Vagyunk mi is olyan hazafiak, illetve polgárok . . . A szónok azután azt hangsúlyozza, hogy azok, akik eddig intézték a város ügyeit, a munkásságot kiszorították és a' hatalmat kisajátították. Most azt a jelszavat dobták ki, iiogy „Komárom a komáromiaké“. Mi is komáromiak vagyunk (kivéve, akik csak pír hete élvezik a város vendégszeretetét. Szerk) éppen úgy, mint azok az urak és mi is vagyunk olyan hazafiak, illetve polgárok, mint ők. Előterjeszti a bizonyára idegen kéz irta programot, mely a következő: 1. A lakáskérdés rendezését, annak egészséges alapokra való fektetésével, a lakáshivalal megold fsával, ahol a munkásság teljes egészében igénybe vélessék. 2. Élelmezési kérdés megoldását olymódon, hogy már eleve megakad.ilyoztassék az, h >gy élvezhetetlen liszt osztassék ki a lakosságnak, akt azt drága pénzen kell, hogy megfizesse, de kenyere folyó állapotban kerül keze közé, vagy viszont kellő időben liszthez nem jut, amikor meg kenyér nélkül áll családjával. A cukor adagjához a lakosság hónapokkal később jut, ahelyett, hogy az illetékes tényezők már a szükségletet kellő időben biztosították volna. Krumplit egyáltalában nem kap a lakosság, vagy ha kap, fagyos állapotban kapja. Mindezen közélelmezési Kérdések megoldásánál, elsőrendű követelményképen állítjuk fel a munkásságnak a bevonását, úgy az ellenőrzésre, mint az egyéb teendőknek a gyorsabban való ellátása miatt. 3. Tüzelőanyagnak, fa, szén, koksznak megfelelő mennyiségben a lehető legméitányosabb árban való beszerzését és biztosilását. 4. A közüzemeknek mint a gázgyár, mérnöki hivatal, szivattyútelepek, vízmüvek, vágóhíd, közkórliáz, gőzfürdő, sertésüzem, tejcsarnok, gyümölcskertek, földek, egészséges kihasználását és rendszeres ellenőrzését, gazdaságos értékesítését, a munkásság ellenőrzése meilett, annak bevonásával. 5. A munkanélküliség megszüntetését oly módon, hogy szükségmunkák, közmunkák, állami munkák és magan munkák megteremtésével a munkanélküliség kérdése átmenetileg is megoldást nyerjen. 6. olyan szociális alapokra fektetett munkaügyi hivatal felállítását, ahova az összes munkáskérdések és ügyek összefolynak és azok bürokrácia mentesen intézteinek el. 7. A város terheinek könnyebb rendeződése céljából az egészséges és igazságos fokozatos adózási rendszernek megteremtését követeljük. 8. Közegészségügyi téren a fertőző és járványkórház, az elmebajosok, veneriás betegek, tüdőbetegek, megfelelő elkülönítését s azoknak gazdaságos ellátását. _______________ 9. A legszigorúbb vizsgálat megejtés éve! az adminisztráció csak a legszükségesebb mértékben fentartani. a létszámút csökkenteni illetve a felesleges állásokat beszün etni, abürokráciát az adminisztrációból kikapcsolni, ugyanezen alkalommal gmdoskodii kivánuuc a dolgozó, kisebb állásokban levő alacsonyaoban javadalmazott tisztviselők, valamint a rendőrség állományában szolgálatot teljesítők fizeté sének a megfelelő rendezéséről. 10. Az iskolaügy oly módon való rendezését követeljük, hogy a tanerők megfelelő módon legyenek elhelyezve, beosztva, a tanítás ellenőrizve s ezért az őket megillető tisztességes javadalmazás legyen részükre biztosítva. 11. Időben, hivatalból kellő gondoskodás történjék arra nézve, hogy a háborúban elesettek özvegyei és árvái, valamint a rokkanttá váltak minden utánjárás nélkül kapják meg a részükre jogszerűen megillető járandóságot. Ezzel egyidejűleg gondoskod is történjék a város vezetősége részéről, hogy a városi üzemekben és munkahelyeken az özvegyekés rokkantak minden munkakeresetnél és munkaaiuuknál előnyben részesittessenek. 12. Követeli a törvényhatóság, hogy a város által eddig kö'ött, érvényben levő összes szerződések, melyek bármely vonatkozásban haszonbért biztosítanak a városnak, kimutatásban foglaltassanak s azonnal revízió alá vétessenek, hogy ez alapon a mai viszonyoknak megfelelő árak szerint értékesíthetők legyének !3. A munkásság bevonásával a poc rendészetet megteremteni oly módon, hogy a piacra kerülő élelmi cikkek ne csak a kiváltságosok által I gyenek elérhetők, hanem az odakerülő cikkek a nagyközönség között lehetőleg arányosan osztassanak és adassanak el, ugyanekkor az esetenkénti piacbiztosok az árak betartását is figyelemmel kisérjek. 14. Az itt felsoroltak mind olyan sürgős és égető kérdések, melyek halasztást nem tűrnek, megvalósításuk miatt a ‘lépéseket haladéktalanul meg kell tenni.. A város politikát célzó munkaprogrammal a legközelebbi közgyűlésen fogjuk előterjeszteni. Nem engedjük elcsakliznk A közgyűlés elvárja a tanácstól, h így határozatait végre fogja hajtani. Nem engedjük elcsakizni a határozatokat, melyeket hozni fogunk, mondja népgyülési terminológia szerint a szónok. Dr. Szijj Ferenc polgármester megnyugtatta a szónokot, hogy a tanács mindenkor végrehajtotta a közgyűlés határozatát, hiszen ez hivatalából folyó kötelessége Mi pedig megnyugtathatjuk Dénes elviársat, hagy a városházán nem szoktak sem elcsaklizui, sem eipakiizni semmit. Ez pártokban szokás tehet,házi szokás, de hát ahány ház, annyi szokás. A városházán nem szokás A polgármester kijelenti a tanács nevében, hogy mindenkor a legbátrabban vár minden nyilvános ellenőrzést és nyugodtan tűr minden kritikát. Ez volt az egész csattanója a közgyűlésnek és ez sem volt csattanó. A szónok elárulta magát és taktikáját: a városi tanácsról elcsaklizást tételez fel, még pedig nem is volt erről alkalma meggyőződni Az ilyen hangulatkeltés nem illik a zöld asztal mellé és komoly emberek társaságába. Ha valamit tudunk, azt el is mondjuk, de hogy majd arra is rákerül a sor, és lesz alkalmunk adatainkat elmondani, ezek mind üres és nem komoly dolgok, nem a zöld asztal mellé valók. Ébel interpellációja. Ébel József, a szocialista párt elnöke terjeszti elő rövid és markáns interpellációját az augusztus 94 letartóztatások tárgyában. Öt tiz társával lecsukták a férgekkel telitett katonai fogházba és anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene, kihallgatás nélkül elbocsátották. A katonaságnak ehhez nincs joga és jogállamban ennek nem szabad megtörténni. így a város bármely polgárát is lefoghatják minden komoly ok nélkül. Kérdi, mit szándékozik tenni a zsupán ez ügyben és az ilyen esetek megakadályozására ?_____ -___________________ SZALAY fest, tisztit, pliseeroz és guivléroz Komárom, Nádor-utca. ifiül
