Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-04 / 65. szám
®«*®yv®»«’!fc¥©é»tfc évfolyam 6®. arám. Ssombatt 1920. Meptemkier 4. «asil--"- ■.- 1 -T»iiiTi-!T..^i, - .Ml" ................. ■ H um -I r KOMÁ ROMMEGYEI KÖZLÖNY Efifizetéíi ér helyben es vicékre: Ct«li-«íiovák értékűben : Fgesz érre 56 K, felérre 28 K, negjeáévre 14 K. Egye# szám ára: 60 fillér. Benes ur külpolitikája annyiban érdekelhet bennünket, magyarokat, amennyiben a létrehozni szándékolt szövetség a magyar nemzeti kisebbség iráni rokonszenvvel, vagy ellenszenvvel fog-e viseltetni, mert Benek úrral ezen a téren teljesen tisztában vagyunk és o tőié a magyarság semmit sem várhat. Benes a legeífoguitabb nacionalisták közé tartozik, aki nélkülözi a politikai éleslátást és rövidlátásában azt hiszi, hogy a magyalokkal szemben az elnyomás politikája érvényesülhet ma, amikor a népek és fajok önrendelkezési joga vitássá többénem tehető. Benes kis »an!ant«-ja idő előtt születik meg, ha ugyan vele született gyengeség folytán naiva nem jön a világra. Ennek az oka az, hogy sérti a nagy antant érdekeit, melynek létét Csehszlovákia köszönheti. Röglön Benes ur nyomában haladt a francia diplomácia küldötte, Joííre tábornok és úgy a román mint a jugoszláv külügyi hivatalok bizonyosan tájékozva vannak a franciák terveiről is, akik a kontinensen ma a vezető ütemet diktálják az európai koncertben. A kis ántánt a franciáknak nem kell, ezt láíjuk a román-magyar gazdasági közeledésből, amely kalonai konvencióvá is kinőheti magát. Hogy ez védelmi vagy támadó természetű Jesz-e, azt nem tudhatjuk. A belgrádi diplomáciai siker nem jelent sokat, mert a jugoszlávokat saját súlyos kérdéseik, az Adria, az olasz hegemónia nyomása sokkal jobban foglalkoztatja, hogysem reájuk a magyar szomszédság veszedelmes lehetne, mely támadó háborúra ezidőszerint erőtlensége miatt nem gondolhat. Maradna Ausztria, mint szomszéd a a kis antant kombattáns tagja, de Ausztria beiügyei oly ziláltak, hogy támogatása inkább elméleti értékkel bir. Úgy Ausztria, mint Csehszlovákia élelmezése biztosítva nincsen. Magyarország e téren óriási fölényben van felettük, mert ellátása teljesen biztosilott, sőt tartalékok felett is rendelkezik. A konszolidáció alapja lehá adva van. Itt látjuk az óriási hibát a Benesféle külpolitikában, mely kezdete óta Magyarország ellen hadakozik és óriási sereget tart fegyverben a kicsiny és csonka Magyarországgal szemben, ahelyett, hogy magyar szimpátiákat keresett volna és a kölcsönös közeledést kereste volna Magyarországgal, mely már természeti alakulásánál, de évezredes múltjánál fogva is a kárpáti lakosság éléskamrája, volt. A Duna- Tisza medence gazdagsága és kiapadhatlan természeti kincsei táplálták a hegyvidék ösztövér föjdü lakosságát, mely már ma Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náúor-u. 2S., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő k. Kéziratokat nem adunk vissza. Mit jelenik minden szerdán és szombaton. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. is éhezik és soraikban az éhtifusz szedi áldozatait, nyár utóján. Ezt a kapcsolatot a békekötés megszüntette; de az előrelátó és a jövőbenéző diplomáciának kellett volna újból megteremtenie azt. Mi sem természetesebb, mint az, h gy ennek előfeltétele nem lehet más, mint a magyar elnyomás megszüntetése, belpolitikai engedmények és kulturális szabadság a magyarság részére. Erről mond ugyan valamint dr. Benes, de szavai a tájékozatlan idegen hangja gyanánt hatnak reánk. Nézzen szét Szlovákiában és kérdezze meg a szlovákokat, mint vélekedőnek a cseh-szlovák politikáról! Hogy minket nem kérdez meg, arra el vagyunk készülve. Mi ezúton nyugtázzuk a dupla statáriumot és a katonai diktatúrát, mely demokratikus szabadságunknak nagyszerű keretét alkotja. És a többit is, ami a magyarokat a Benes-féle külpolitika csodálatára bírja. Benes csakugyan igen rossz matematikus. A hatmillió csehtől nem veszi észre a négymillió németet és a másfél millió magyart. A külpolitikának igazi sikere és súlya csak akkor lehet, ha homogén nemzet akarata támogatja. Ettől azonban igen messze vagyunk. Kuíturszabadságunktól cseveg Benes dr.! Régen járhatott Szlovákiában és igy nem látta az elbocsátott magyar tanítók és tanárok százait, az elszlovákositoít magyar iskolákat, a megszüntetett szakiskolákat, a kiüldözött magyar tisztviselőket. így fest a mi kulturális szabadságunk. Magyar színészet nem kap játszási engedélyt, magyar iskolákat nem enge délyeznek, magyar egyesületek alapszabályait különféle ürügyek alatt nem hagyják jóvá, magyar programú hangversenyeket betiltanak, ugyebár ez a kulturális szabadság Benes ur fogalmai szerint? A feszült viszonyt Magyarországgal szemben ez az elhibázott külpolitika élezi ki, ennek következményeit nyögjük mi is, a másfél milliót tevő magyar kisebbség, amely azonban korántsem olyan kicsiny, mint Benesék hiszik. Ql ÉÉ1ä IK Mii. ('Valaki megint rúgott a magyarságon a minisz.ier háta mögött. — 60 magyar színész, egy tízéves színtársulat koldusboton, — Több milliós magyar kulturális intézmény tönkrejuttatása. — Megmozdult a magyar közvélemény.) A sokat emlegetett békeszerződésnek a kisebbségek kulturális jogait biztositó pontjait egyszerűen itt semmibe se veszik akkor, amikor rólunk magyarokról van szó, amikor a magyar kultúra létkérdése forog kockán. A régi magyar városok mindegyikében, dacára a. íeijtenalitett biztosítékoknak a magyar kultúrát a leglehetetlenebb módon üldözik, fia ez az üldözés nem a zsupánoktól és a magyarfaló főszolgabíróktól indul ki, akkor a miniszter háta mögött — mint legutóbb az elcsapott 41 komárommegyei tisztviselők ügyénél is, — a miniszter tudta nélkül, egyéb magyarfaló és magyargyülölő kormányközegek gondoskodnak arról, hogy a már unaímasságig, hazugmódra hangoztatott megértés politikája dacára a magyar nyelv fejlődésé és a magyar kultúra ébrentartása ne legyen a szlovenszkói belbéke tartósságának az alapja. Szlovenszkó városaiban, még ott is, ahol a városok sziávelemtől vannak körülvéve, a lakosság túlnyomó része magyar, különösen áll ez az intelligenciára, amelynek éppen a kulturigénye nagyobb. Ezek a magyarok, mint jó adófizető alanyok nagyon is hozzájárulnak az állam szekerének tovább gördítésében, de aztán semmi mások az áliam szemében, mint adófizetők, ha a jogokat meri emlegetni a magyarság, akkor az ajtók bezárulnak előtte, hiszen borzalmas nagy a bűnük, mert magyarok. A liberalizmus keresztvizében megfürösztött kormányok trónralépésükkor görögtüzfényben csillogó jelszavak hangzottak el a kisebb-» ségek jogainak tiszteletbe tartásáról. De hát a minisztériumok referensei között van jó egynéhány, akinek ez mind Hekuba, lábbal tapossák a magyar kultúra védelmére tett kormány és miniszteri ígéreteket. Valóságos meliékminisz! terek, akik a miniszter háta mögött mint egy másodminiszter rendelkeznek. S ha valami panaszos hang zúdul fel, ha küldöttségek jönnek jogos panaszaikkal, akkor a iegkörmönfontabb intrikákat szőnek, hogy a jogos panasz ne jusson a miniszter fülébe. A miniszter tudtán kívül a várószobában intézkedők mindenféle dajkamesékkel akadályozzák meg a miniszterhez való bejutást, s ahhoz a referenshez utasítják, aki az egész aknamunkát csinálta. No hát akkor persze éppen jó helyre kerül a küldöttség. S ha mégis megtudja a miniszter a panaszokat, akkor kisül, hogy a miniszter háta mögött csinálták, a miniszter tudta nélkül. De persze : Prága az tud mindezekről az aknamunkákról, I hiszen ezeket a magyarellenes intézkedéseket; titkos utasításokkal Prágából dirigálják. A szlovenszkói imgyar városok Pozsony I és Kassa kivételével meg vannak fosztva a ma- 1 gyár színészeitől, holott a békeszerződés jogot ! ad az utolsó magyar falunak is a magyar szi! nészethez. Nem tudjuk, Hogy honnét indult ki | a magyar színészet egyenes megfojtása, de a j magyarságon olyan sérelem esett ezen a téren j is, Hogy a kormány nem dacolhat sokáig a j felnidül! közvéleménnyel. A magyar kultúrán esett nagy sérelmen kívül itt egy több milliós értékű magyar kultúrintézmény, egy tízéves, nagy magyar kulturmissziót teljesilő, elsőrangú, fővárosi színvonalon áiló magyar színtársulatot akar tönkre tenni* a magyarellenes irányzat és ezzel 60 képzett, hivatása magaslatán álló magyar színészt az éhenhaiásba kergetni. A magyarellenes irányzat fogvicsorgatva, ökölbe szorított kézzel nagynehezen megengedte, hogy rövid, párhónapos szezont tarthasson a magyar színészei Pozsonyban és Kassáit;1 Ellenben Komáromot, Nyitrát, Lévát, Iglót, Lő- ’ csét, Eperjest, Érsekújvárt megfosztotta a ma«f gyár színészettől. Ezzel a barbár intézkedéssel^ csak egy magyar színtársulatnak nyújtottak megélhetést ezen a területen. Szlovenskö legrégibb társulatát, a Polgár társulatot, amely az' évek hosszú során át a pozsonyi szitíházat bírta, elütötték a pályázattól és másik direktor
