Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-12-18 / 94. szám
2 oldal. „Komáromi Lapok“ IÜ?20. december ÍR. 3. 'Miért nincs- a város nagyobb része csatornázva ? 4 Hogyan gondolja a polgármester a város kedvezőtlen pénzügyei rendezését? Nem találná célszerűnek a közkórházat vagy az iskolákat az államnak eladásra felajánlani? 5. Mi igaz a gyámpénztár 300000 korona összegének Budapestre történt elszállításáról ? Ki fizeti a valutakülörnbséget ? 6 A királyságra vonatkozó emlékeket eltávolitotta-e és hova ? 7. Miért nem ad feleletet az október 19-én tárgyait cukotügyről? 8 Mi módon szándékozik a vasútra vezető utat rendbehozatni vagy egy rövidebb utat építeni ? 9. Valamennyi tisztviselője és alkalmazottja csehszlovák állampolgár-e a városnak? Vájjon nincsenek-e köztük a köztársaságnak ellenségei ? A városi szegényház szegényei és az árvaház árvái csehszlovák illetőségüek-e ? 10. Minden idegen a városi közgyűléstől kapta illetőségét, mint Fuchs Károly ur 10000 K-crt ? A távinterpellációkra a polgármester röviden és világosan válaszolt: Az építészeti bizottságnak szabályrendelet szerint kell működnie. Üléseit a városháza nagytermében is tarthatja. A városi gázgyárat bérbeadni vagy eladni, amely köz- tehát szocializált üzem és a városnak hasznot hajt. a világért sem volna tanácsos. Ezzel csak a tőkét gazdagítaná a város, ami e szocialista elvekkel nincs összhangban. A város nagy része majd akkor lesz csatornázva, ha arra költsége lesz a városnak. A közkórházat vagy az iskolákat eladni az állam részére nincsen a városnak szándékában, azok mai becsértékét senki sem tudná megfizetni. Igaz, hogy a gyámpéhz- 1ár egymilliónál több nem készpénzét, de értékpapírját a magyar kormány rendelete alapján a megszállás előtt elszállitatta a város, ennek visszaszerzésére lépéseket is tett. A királyságra vonatkozó emlékek az uralkodók képei a komáromi múzeumba ke:ültek. A cukorügyre vonatkozó feleletet ezen közgyűlésen hallja meg az interpelláló. A vasútra vivő ut rendbehozása és fentartása a vasút kötelessége a Kisér hidján tut, innen a városé és ez elég jó karban van. A városi alkalmazottak csehszlovák állampolgároknak tekintendők, államellenes magatartásukról nem tud semmit, ez külömben az államügyészség, tehát törvényes szerv ellenőrzése alá tartozik. A városi illetőséget (községi kötelékbe való felvétel) a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Tosner ur kíváncsisága ekképpen egy órát szakított el a tárgyalás idejéből és ennek eredménye a nullával volt egyenlő, mert a közgyűlés minden választ egyhangúlag vett tudomásul. Dénes interpellál. A szocialista párt látható feje vette át a szót és három interpellációt terjesztett elő. Az elsőben Pathó főgépész ellen hozott fel vádakat, aki a munkásoknak kedvez és nekik önkényesen több órabért állapit meg. Követeli állásától való felfüggesztését e miatt. A polgármester nyomban válaszolt és jelentette, hogy az ügy bírói eljárás tárgyát képezi, ennek nem kíván prejudikálni. A második interpelláció a kényszerkölcsön ügyében hangzott el, melyet az interpelláló szerint igen lanyhán kezel a tanács. A kivetett kényszerkölcsönnek csak harminc százalékát kéri a tanács“. Kifogásolja ezt az elintézési formát. A polgármester válaszában előadta, hogy a költségvetés 628000 K hiánya fedezésére határozta el a közgyűlés a kényszerkölcsön kivetését, A kivető bizottság ezen összeg helyett ennek háromszorosát rótta ki a polgárságra, amely amúgy is túl van terhelve adókkal. A kivetés ellen számos felszólamlás érkezett be és a határozat meg van fetebbezve. Ennek elintézését be kellene várni, mert igy a végrehajtás utján való beszedés egy esetleges bírói eljárás során a város részére súlyos anyagi kötelezettséget állapíthat meg, melyet a tanács viselni nem hajlandó. Ezért választotta a tanács a kérelem formáját a kényszerkölcsön harminc százalékáig, mely az említett 628000 K hiányt éppen fedezné. A behajtás kimondása esetén névszerint való szavazást kér. Hacker Richárd, mint a kivető bizottság tagja a város pénzügyeinek ziláltságáért az előző közgyűléseket okolja, melyek a pótadó emeléstől ittóztak — Dr. Raab Mihály a kivető bizottság másik tagja a kivetés nagyságát azzal igyekszik megokolni, hogy abból úgyis sokat kell leírni. Dénes Emil a kíméletlen behajtás hive. A burzsoát nem kell sajnálni, ha jajgat és kiabál, idézi a Munkáslapból és szívesen vállalkozik a kényszerkölcsön behajtására is. (A polgármester ugyanis annyit szólt közbe, hogy könnyebb dolog kivetni, mert a papiros türelmes, de sokkal nehezebb behajtani a kényszerkölcsön!, különösen most. mikor a takarékpénztárak egyáltalán nem fizetnek). A szavazás. A kényszerkölcsönnek 8 nap alatt való j behajtását névszerint való szavazással elhatá- f rozta a közgyűlés. Mint igen érdekes és figyelemreméltó je- j fenséget emeljük ki, hogy dr. Raab Mihály, a ' kivető bizottság tagja e munkájáért anyagi fe- j ielősséget viselni nem óhajtván, a szavazásban í nem vett részt. A szocialista párt Arvay András j kivételével a kényszerkölcsön kényszerbeliajtása j melleit szavazott, a tanács tagjai közül Nagy ! Jenő főkapitány szavazott a behajlás mellett I valószínűleg tévedésből,mert szavazati joga nincs. ; Ezek szerint tehát a kényszerkölcsön be- j hajtása várható a karácsony előtti napokra: ez a szocialista párt kriszfkindiije a burzsoá részére, j Ez azonban jogalappal nem bírván, a kényszerkölcsön behajtása némi halasztást fog j mégis szenvedni. j Csak ezután került a sor Tósner és társai indítványára a cseh tárgyalási nyelv behozatala iránt, akik a szervezeti szabályzat 14. § ának s megváltoztatását kérték. Ez a szakasz a tár- j gyalási nyelvet a magyarban állapítja nteg. ! Tósner, aki korábban is — tekintet nélkül "a 14. § ra — csehül beszélt és szólalt fel, i melyet egyetlen magyar bizottsági tag sem ■ értett, hosszabb beszédet mondott és igen iz- j gatottan tárgyalta a kérdést. Az elnöklő zsupán j többször félbe is szakította és a mellette levő ! Mikász bizottsági tagot, aki szintén hevesen i ágált, rendre is utasította. j „Beszéljenek akár szanszkrit nyelven11, j Deres bizottsági tag csodálkozásának ad , kifejezést a felett, hogy a cseh „testvérek“ ezt j a kérdést, megállapodás ellenére ide hozzák, i 0 hive az államnyelv megtanulásának, szerinte I jogos kívánság az, hogy cseh vagy szlovák j nyelven szólalhasson fel itt bárki/ de akár szanszkrifu! is előadhassa mondanivalóját. Abba azonban nem mehet bele, hogy a hatóság képviselői is kötelezve legyenek cseh nyelven válaszolni; mert ez tolmács alkalmazását teszi szükségessé és ez a tárgyalásokat igen megnehezítené. Kéri a „cseh-szlovák testvéreket“, hogy eltol tekintsenek' el és erre nézve tesz elleninditványt. Mikász biz. tag. aki tört magyarsággal szólal fel, elismeri, hogy ez tiszta magyar város és ezt az a kevés szlovák és cseh, aki itt él, nem tudja megváltoztatni. De szükségesnek tartja Tósner indítványát és a felszólalások és a válaszok cseh nyelven való lehetőségét. Az elrendelt szavazás folytán Dénes elleninditványát egy szavazat többséggel emelte határozattá a közgyűlés. Ez után a határozat után a cseh bizoltsági tagok Tósner vezetése alatt tüntetőleg eltávoztak a közgyűlési teremből. íme, lehatják a magyar ajkú szocialisták és ebből példát is vehetnek. A tárgysorozat többi pontja. Régi interpellációt:. Az iskolaszéket a közgyűlés szocialista tagokkal egészítette ki Minden ellenmondás nélkül és főbb más bizottságot alakítottak meg. Dr. Szijj Ferenc polgármester a tűzifa szállítás tárgyában elhangzott októberi interpelláció tárgyában maga ellen a vizsgálat megindítását kéri. Díues Emil ezt arra való tekintettel, hogy maga az interpelláló (Hackzr Rihárd) nem tartja érdemesnek a válasznál jelen lenni, a napirendről levenni kéri. A polgármester azonban feltétlen ragaszkodik a vizsgalat megindításához és lefolytatásához. A vizsgálattal Dénes Emil bizottsági tagot bízta meg a közgyűlés. A városi cukorkuüiigens illetéktelen felhasználása tárgyában Mikász Ferenc interpellált, ezt a választ nem vette a műit közgyűlés tudomásul. A tanács jelentését most sem vette a közgyűlés tudomásul és ebben az ügyben vizsgálat lesz, melyet Árvay András, dr. Raaü Mihály és Dénes Emil tagokból álló bizottság fog végemi — Dénes Emil indítványára. Előadók jelentései. Dr. G.iái tiszti főorvos alapos közegészségügyi jelentése utánMijdák pénzügyigazgató jelentette be, hogy november folyamán az állami adókat a városi pénztár ismét nem szállította be az állampénztárba, ezt egyhangúlag tudomásul vette a közgyűlés. Majd a tanfelügyelők jelentései következtek. Gaspaiik segéd tan felügy elő harcias nyilatkozatban polemizált a helyi napilappal cs a Komáromi Lapokkal a tanítók illetményéi ügyében, amelyet a tanügyi referálni bizonyos hibás számítás folytán előállott többlet megtérítése miatt visszatartatott. A számítási hibát Gasparik követte el beismerése szerint. Hogy ezek után miért vagdaikozik a lapok eilen, ezt nem értjük, de nyilatkozatára lapunk inás helyén válaszolunk, mert a segédtanfelügyelő ur a lapok cikkeiből különös megállapításokra jutott. , Az uj tanfelügyelő Jezsó Márton, a polgári faiskola szlovák tanerője alkalmazása ügyében tett előterjesztést. Ez kötelező lévén, a város, mint iskoiafentartó ezt elhatározta és a tanerő részére a lakbért folyósítja. Ínségmunka. A minisztérium nem hagyta jóvá az inségmunkára kiadott összegek megtérítését, ebben az ügyben újból felír a közgyűlés. Kisebb tárgyak. Ezek után kisebb tárgyak kerültek előadásra illetmény folyósítások, bizottságok jegyzőkönyvei, kérvények és felebbezések, végül községi kötelékbe való felvételek. Népjóléti ügyosztály. A népjóléti ügyosztály felállítása ügyében tett indítványánál Dénes Emil intézett oldaltámadást a polgármester ellen, aki ezt könnyen elhárította, mert ezért nem akart erre javaslatot tenni, mivel amúgy is állandóan a személyzet nagysága ellen van panasz. Dénes Domány Jánost ajánlja a népjóléti osztály élére, aki erre mostani hivatala mellett igen alkalmas,-mert most is szociális ügykörben dolgozik. A népjóléti ügyosztály ekképpen fel lesz állítva a városnál és hogy ez a dolog mégis vitára adott alkalmat, ez kizárólag Dénes aggressziv felépese az oka, aki a Pozsonyból ide érkezett szociális előadó jelenlétében megtartott tanácskozáson a helyi jótékony egyesületek működését teljesen jogtalanul és igazságtalanui támadta meg. Mikor pedig arra került a sor, hogy lépjen be a bizottságba és azzal dolgozzék, ahol kritikájának is helyet adnak, akkor meg egyszerűen nem vállalta el a megbízatást. Ebből látszik Dénesnek ebben az ügyben elfoglalt tárgyilagossága, amely csak a kákán-Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése és .(orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (Íz SttilOfl luteal 5Z8É8R.) Ijg ajánlja elsőrendű tehénbőrböl és boxbőrbőt saját műhelyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.
