Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-12-18 / 94. szám
dtcv-mVer 18. »KotiiáftfUK Lótpos t 3. oldal csomót keresésben és a gáncsoskodásban, nem pedig az alkotó Ilonkában nyilvánul meg. Ezrei a közgyűlés hét éra körül véjet ért, azonban az elnöklő zsupán-kormánybiztos konstatálta az elnöki szikből, bogy a tüntetőleg kivonult eseh szlovák bizoirsági tagok erre jogcímei nem Mutathatnak fél, mert a nyelvi kérdésben itt az magyar is maradhat, mivel a lakosság 80*/»-ka magyar. : Egy pi VduNr Ma MM i Weisz Kornélia felolvasása 1921. január havában a kultúrpalotában. — Komárom irodalmi és kulturélele ICO évvel ezelőtt. — Ki volt Weinmiiller Franciska ? Egy tetette érdekesnek és értékesnek ígérkező ii odaírni előadásban lesz részünk 1921. január havában a kultúrpalotában, amikor Weisz Kornélia, a helyi iréi gáida e népszerű munkása visszavarázsolja elibénk Komárom irodalmi és Kulturális életét nagyanyáink levendutás idejéből a tőle megszokott könnyű és megkapó stílusával. Ki ne volna kiváncsi ezekre az édes, bús időkre, amikor Komáromban is volt igazi irodalmi élet, kultúra iránti szeretet, rajongás, ragaszkodás. A taientumos szerző ezt úgy oldja meg, hogy Szinesin, íregkapóan és eleven élénkséggé! leír egy napot egy bajos komáromi leány életéből, aki irányitója, világító fáklyája volt-az akkori komáromi kultuiétetnek. Ez volt Weinmtilíer Franciska. Csoda szép volt és, milliomos volt, így természetesen rajongója több volt a kelleténél. De hát ki is volt ez a szép Franciska ? Dr. Earanyay József szerkesztőnk A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története című kényvében tőven megfelel erie. Ez alkalommal csak rövidért idézünk belőle pár adatot: Weinmiiller Franciska olyan maradandó nyomokat hagyott a kétszázéves Komáromi Kalendárium s a komáromi szellemi élet történetében, hogy neve mellett nem lehet egyszerűen elsiklanunk. A nemrég elhunyt id. Szinnyei József. Komárom nagynevű szülöttje is megeniékezik Weinmüller Franciskáról és a Komáromi Kalendáriumról. így ir róla többek között: „Weinmüller Franciska, a könyvnyomda tulajdonosnője is hires asszony volt akkor (a múlt század harmincas éveiben) Komáromban, szüleitől, akik szintén nyomdászok voltak itten, örökölte vagyonát: a nyomdát, s a Komáromi Kalendáriumot. Ekkor a Komáromi Kalendáriom legelterjedtebb könyv volt az országban, 120000 példányban nyomatták. Időjóslásaival, adomáival és kék borítékain á szűz komáromi vár rajzával ékes rigmusos magyarázat kíséretében, nélkülözhetetlen volt még a távol Erdélyben is. A könyvkötő, (aki akkor a könyvárust helyettesítette), ha csomagot küldött pld. Brassóba, azt csak úgy fogadták el ott, ha egy csomó Komáromi Kalendárium volt ahhoz mellékelve. Ezen kelendőséget még emelték a 30-as években, Czuczor Gergelynek „Paprikás versei.“4 „Ugyanis Czuczor Gergely 1829—1835-ig Komáromban volt tanár, akkor bajuszt és szakáit viselt és attilában járt, mikor, amint tudom, az Akadémiához segédtitkárnak kinevezték és elhagyta Komáromot, még azután is gyakran ellátogatott Komáromba., sőt verseivel a Komáromi Kalendáriumot is ellátta. Ezen jeles bencés költőnk elvállalta a naptár szer- i kesztését-^s. Weinmüller Franciska házánál fényes lakomák,,estélyek voltak. Az úrnő az i áita! is- kitűnt a város többi női közt, hogy . Parisból- hozatta ruháit, még keztyüit is. Ter- j mészétesen.A'plt kérője, de ő nem akart férjhez j menni, mig nem egy Bárány nevű szélhámos 1 érsekujvári kereskedő hálójába került, aki feleségül vette, azután vagyonát elpazarolta, s a nő koldusbotra jutott. Még láttam az 50-es években, Budapesten az Erzsébet-téren fakó ruhájában, kis táskával a kezében ülve egy pádon, várta az arra sétálló Czuczort, aki aztán rendesen alamizsnát adott neki.44 A szép Franciskáról, a Komáromi Kalendáriumról és a nyomdáról s az akkori itteni irodalmi életről Mikszáth is megemlékezik. „A, komáromi szellemi és irodalmt központöt, írja Mikszáth, egy bájos leány Teremtette ftieg maga körül: Weinmüller Franciska, ki apjától, Weinmüller Bálinttól nyomdát örökölt és a „Komáromi Kalendáriumot.“ Ezen igénytelen naptár, amely már akkor is több volt száz évesnél, s amelyet örgarasért árullak a ponyvákon és a könyvkötőknél, szinte het-cegi jövedelmet jelenteit, inat ezt a népsztiü naptárt több szaztzei példányban nyomták Az akkori kezdetleges nyomdagéppel egész éven át kellett nyomni s mégsem tudták az egész országot ellátni vele. Ez az egys/eiü naptár annyira eltalálta adomáivá!, rigmusaival, jővenclőmondásaival a nép szaja izét, hogy a főid egyszerű népe vakon hitt neki. e=alh íratlannak tartotta és alig várta éviől-évre a hires Komáromi Kalendárium megjelenését.“ „A Komáromi Kalendar.itnr legkapósabb könyv tévén Káipátoktel az Adriáig, a szép és a fényűzést szerető Weinmüller Fiattciska pazar háztartási vihetett. Úgy élt, mint egykor a híres Röser Borbála Selnrecen a világ örömeinek. Házánál leginkább férfiakat gyűjtött össze s akik között különösen a csinos és formás Czuczor Gergely bencés tanár és neves költőt tüntetett ki kegyeivel. A pletykát, mendemondát mindig szerető Komáromban ezúttal is szívesen suttogtak minderről. Ha Czuczort pesti barátai meglátogatták Komáromban, azokat mindig a szép Franciskához vitte, ahol, miután a Komáromi Kalendárium szerkesztését elvállalta és Paprikás verseivel annak amúgy is ritka nagy népszeiüségét még jobban fokozta, mintegy a házigazda szerepét játszotta. Ez volt Komáromban az olimpusi berek.“ „Nemcsak Czuczort látogató irók, hanem a Komáromban megfordult nevezetesebb színészek (Megyeri, Lendvai, Déryné) is állandó vendégei voltak a bájos Franciskának. A selyemmel, bársonnyal borított, pazarul kivilágított termekben egészen uj élet kezdődött. Itt, ezen a kis helyen, ki-kigyulladt a szent tűz, a kor nagy kérdései kerülnek szőnyegre. Azokat mozgatják, hánytorgatják, mert a lelkűkben viselik. Sejtelmek, látományok, remények, politika és irodalom. Az esznék el vannak vetve. Már suhog is a vetés. Egy nagy, uj, szabad Magyarország tárul ki előttünk, édesen zengő anyai nyelv és literaíura, amelynek olyan nagyjai vannak, akiket az idegen népek is megcsodálnak.“ „Cseng a pohár, isznak is erre a bohóságra! — fejezi be Mikszáth. Weisz Kornélia előadását melegen ajánljuk minden irodalom barátnak. Nyílt levél a kamocsai hős halottak emlékoszlopa ügyében. Kamocsa község birájához és elöljáróságához. Tisztelt Biró ur! Érdemes Községi Elöljáróság! Advent van. A távol országokban jeltelen közös árokban nyugvó negyven kamocsai hőshalott követelőleg k'áit felénk: „Már elfeledtétek? Már nem gondoltok reánk? Már nem akaijátok nevünket megörökíteni? Mi lesz emlékoszlopainkkal, melynek feiállitási költségére koplaló-síró édesanyánknak, feleségünknek, vagy éppen árvaságban maradt gyermekünknek hadisegélyét éveken keresztül megengedtétek dézsmálni.“ A békeszerződés alá van írva. A legtávolabbi országokban sínylődött hadifogoly testvéreink egyenként mind visszatérnek kedveseinek ölelő karjai közé! Csak mi vagyunk, csak mi maradunk örök feledésre kárhoztatva! Eddig van távolban nyugvó hős halottainknak szemrehányó, követelő szava. Nékem, mint a református gyülekezet lelkészének, kötelességem meghallani és átvenni a hős halottaknak panaszos kiáltását és minden emberi tekinteteket félretéve a távolban nyugvó hősök és azoknak köztünk élő.fájdalmas szivü hozzátartozói érdekében kötelességem kimondani kiáltó szavam, hogy Kamocsa község elöljárósága sürgősen okmányok szerint a legszigorúbb lelkiismeretességgel számoltassa el azokat, akik ezen szobor alapra az özvegyek és árvák segélyösszegéből önhatalmúlag levonásokat eszközöltek. Az emlékszobor felállításának ideje itt van. Ha a politikai hatóság akadályokat gördítene, — amit nem gondolunk — áz emlékoszlop felállítása elé, az elszámoltatásnak akkor is meg kell történnie, mert hiszen legaiább is 7—8 ezer korona közvagyonró! van szó és akkor ezen összeget vagy a ref. egyház őrizetébe kell átutalni, vagy a községi t-^tényalaphoz kell csatolni, hogy többe ne forduljon eló olyan szégyenletes eset, mim aminö dec. 3 ált tőitént, hogy a haza védelmére három katona fiút felnevelt cs szolgáltatott, földhöz ragadt szegény édesanyának, néhai Pintér Istvánénak „pénzhiány“ miatt a koldusokat megillető koporsó nein került a községi szegényalapból. De kérem a községi Elöljáróságot, hogy pénz helyett értéktelen badikölcsönkötvényt ne fogadjon el, mert közvagyont az érdekelt tulajdonosok, ilielve adományózók megkérdezése nélkül senkiitek se volt joga hadikölcsör.be fektetni. Az érdemes községi Elöljáróság sürgős intézkedését és eljárása eredményéről való értesítését midőn kérem, tisztelettel vagyok: Komárom, 1920. december 6. Boross Kálmán ref. lelkész. fl jöuőeuben magyar elnökelesz a nemzetközi Duna-bizoítságnak — Troubridge admirális nagyfontosságu nyilatkozata. — (Zágráb) Sir Ernest Troubridge, a nemzetközi Dunabizottság elnöke a Tlievi távirati ügynökség tudósítója előtt kijelentette, hogy a Duna-bizottság munkálkodásánál első kedvező eredményéül kell tekinteni azt, hogy sikerült a Vaskapu kezelésének kérdését megoldani. Az ő mandátuma, mint a Duna-bizottság elnökéé, ez év végén lejár és január 1-én e tisztséget automatice Magyarország képviselője veszi át, aki után a következő évben Olaszország képviselője fog következni. Nyilatkozata további során az admirális kijelentette, hogy nem lehet csodálkozni azon, hogy a Duna nemzetközivé tétele óta az angol vállalkozási kedv és az angol magántőke foglalkozik a viziutak kereskedelmi kihasználásával. Itt azonban tisztán csak a dunai hajózásról van szó, nem pedig politikai célokról. A Duua-bizottságnak magától értetődően semmi köze sincs az üzletekhez, vagy pedig a politikához. Feladata tisztán a Duna nemzetközivé tétele, mely a békeszerződés után nemcsak nemzetközi, hanem exterritoriális jellegű is lett. A nyolc dunai államot, beleértve Bajorországot és Württernberget is, saját tagjaik képviselik a bizottságban. A békeszerződés kiköti a Lajos-csatorna kiépítését, amely össze fogja kölni a Rajnát a Dunával és Regensbuig felett fog a Dunába torkollani. Mig mostanában a hajózás Braillától és Gáláétól Regensburgig szabad, addig a Lajos csatorna kibővítése és kimélyitése után lehetséges lesz a Rajnától egészen a Duna torkolatáig árukat küldeni és onnan tengeri hajókon mindenfelé a világpiacokra továbbszállitani. . Érthető, hogy a Duna nemzetközivé tételére nézve az érdekelt államok nem tanusitának egységes érdeklődést. A cseh-szlovák állam mellette van, Románia azonban bizonyos értelemben óvni akarja szuverenitását. Az admirális azonban nem kételkedik benne, hogy Románia a békeszerződés által reárótt kötelezettségeknek eleget fog tenni. Me engedje félrevezettetni - magát. Csak a valódi 011 í luesz hozza meg a várt eredményt, ha első . segítség kel! a házban. Mindenütt kapható! Kis üveg' ára 18.— korona Közép „ ft 48,— n Nagy » n 96„ Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapovt, V., Nádor-utca 30. 389 II.
