Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-07-14 / 50. szám
2. oldal ..Kciniár •*! 1 1920. f0i'rá*-d4 — 1920 Julius If. — Lélekemelő ünnep folyt ,fe Komáromban vasárnap, mely napon a Katolikus Egyívűi Énekkar tartotta 30 éves fennállása jubileumát Az tin népét sokáig fele]thetlénné tette a társegyesületek. de Komárom egész társadalmának impozáns részvétele, mely egész ünnepnek bensőséges és meleg jelleget kölcsönzött.. Délelőtt 9 órakor kezdtek a Majíáih iskolában gyülekezni a társegyesületek: a. Komáromi Dal egyesület,, a Református Első Énekkar, a Gazdák Énekkara, a Kát. Legényegylet stb megannyi zászlók alatt, hogy az ünnepi istenitiszteletié felvonuljanak. Ez meg is történt, de a rendőrség a zászlók alatt való felvonulást nem engedélyezte. Az ünnepi hálaadó isteni tisztelet ÍO órakor kezdődött a szent András főtemplomban és ezt Karle Sándor főgimn. tanár celebrálta. Az énekkar Molecz Tivadar D. dur miséjét adta elő és két XV. századbeli magyar Mária éneket nagyszerű együttesben és Schmidthauer Lajos orgonaművész brüliáns orgonsjátéka kíséretében, mely mindenkit elragadott. Délelőtt 11 órakor díszközgyűlésre gyii'nek össze az egyesületek a Majláíh iskola dísztermében, mely zsúfolásig megtelt. A közgyűlésen Ivanics Gyula elnökölt, aki röviden ismertette az Énekkar 30 éves változatos és szép múltját, kegyeleíes szavakkal emlékezett meg néhai Molnár János apátj I bánosról, az énekkar alapítójáról. Majd az énekkar jeligéja pompás akkordjainak (szerzettek Alapi —Molecz) előadása után a testvóregyesüietek zászlóit szalagozta fel a jubiláns énekkar egy-egy bájos női tagja talpra esett mondás kíséretében. A megjelent társegyesületek részéről dr. Kamrás József (Komáromi Dalegyesület), dr. hangos István (Érsekujvári Katholikus Kör énekkara), dr. Gaál Gyula (Ref Ifj Egylet, Gazda énekkar, Ref. Eiső Énekkar), Printz Nándor (Kaíh Legényegylet), dr. Alapi Gyuia (Jókai Egyesület), Jánossy Lajos (ág. h. ev. énekkar) üdvözölték lelkes szavakkal a jubiláló egyesületet zajos tapsokra fogadta beszédeikkel a hallgatóságot. Utána Giich József mondott alkalmi verset éltetve az énekkart. Sikerült ponija volt az ünnepnek Molecz karnagy arcképének leleplezése, mely alkalomból a népszerű karnagyot zajos ünneplésben részesítették, ki ezért megiudu'tan mondott az énekkar tagjainak, kikhez 30 év öröme és bánata kapcsolja, hálás köszönetét. A közgyűlés kiemelkedő pontja volt dr. Szunyogh Ferenc ünnepi beszéde, mely magával ragadta a lelkeket, és a közönség percekig annak hatása alatt állott s zajosan ünnepelte a szónokot. A szép ünnepet az elnök zárószavai rekesztették be. Délután a Kath. Legényegylet otthonában nagyon jól sikerült tekeverseny és kerti mulatság volt, este peoig táncmulatság, melyen a vegyeskar és az érsekujvári Katii. Kör. énekkara, továbbá Katona Rudolf aratott zajos sikert. Nem lesz tej, A mezőgazdaság válságos napjai. Az ezerholúasok nem képesek termelni az óriási üzemi kiadások miatt. Veszélyben a város ellátása. Óriási csalódással teszi le ezt a cikkel az az olvasó, aki azt gondoija, hogy a tejkérdést felhasználva és kiragadva a mezőgazdaság válságából vonjuk le következtetéseinket erre vonatkozólag hogy igy az ezerholdaknak a javára keltsünk hangulatot. Nem ez a célunk, de ez felesleges és tárgytalan is a földbirtokreform végrehajtása küszöbén. Feltűnést keltett-az utóbbi időben az érdekeltek körében, hogy a tejszállítás éppen most, nyáron csökkenik. Illetékes helyeken utána jártunk a dolog magyarázatának és érdekes felvilágosításokat nyertünk, bepillantást a gazdaságok mai meneiébe és abba a leheletlen helyzetbe, amelyet ezen a téren a kormány papiros gazdái teremtettek, akik a gyakorlati élet teréről visszavonulva, rendeleíekkel csinálnak mezőgazdasági reformot. Minden gazdaságban, ahol tejgazdaság és áüáttenyészíés yap, áz volt eddig!; a szokás, hogy az. állatokat hajnalt 2 — 3 őrá körül kezdték el etetni, hogy az reggeli 4—5 órára készen legyen, hajnalban fejték ki a tehenek tejét, hogy azt kora reggel 4—5 órakor már elindítsák a város felé kocsin vagy vasúton, hogy az jókor főleg pedig hűvös időben érkezzék ide és meg ne savanyodjék. Az uj rend szerint a gazdasági cséíéd és munkás reggel 6 órától este Ő-ig köteles dolgozni. A munkások nagyrészé ettől semmiképpen se hajlandó eltérni és igy az állatokat reggel 6 órakor megetetve végzik el a fejést is. A teheneket nem reggel 5 órakor, hanem Dórakor hajtják ki a legelőre, mikor már óriási a hőség. A hőségben az állat már nem legel, hanem fárad'an keresi az árnyékot. Délután 3 órakor hajtják haza a marhát, este 7—3 óra helyet!, amikor szintén harapna egy kis füvet, és este 6-ra kifejik. És az eredmény ? Az eredmény : az állat nem legelt, tej nincs, délután pedig éppen nem is adnak tejet a tehenet, amelyek az uj gazdasági rendbe beilleszkedni a tehén-konzervativizmusnál fogva nem tudnak. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a tejtermelés csökkeni fog és igy megdrágul. A város arra fog felébredni, hogy nem lesz elég teje, az ipari munkásság is épp úgy szenvedni fog, mint a lakosság többi része. így van, ha reformokat léptetnek életbe az érdekeltség meghallgatása néikiil. Az órát nem lehet szabályozni ! az órás nélkül, a gazdaság munkarendjét a gazda nélkül. Éhhez, mint a mellékelt ábra mutatja, elméleti szocialisták, akik a zöld asztal mellett üldögélnek és rágják a tollat, nem ér- i tenek. Az ezerholdakra óriási teherként neheze; dik a termelés üzemköltsége, a megnőtt nap! számbérek, a cseléd járandóságok, az iparcikkek : ára, a szén és az anyagárak. Ezzel szemben a l termelt gabonát, burgonyát, tejet, bust inaxi; málják és a gazdálkodást legalább a nagybir: tokon szinte tervszerűen teszik lehetetlenné. A : nagybirtok igy termelni nem tud és igy a vá- i ros nagy bajba kerül. Ezt sejteti velünk a tej ! példája, mely a szociális izű termelésből nyújt j Ízelítőt, mit nem éreztünk mindaddig, inig a ! gazdálkodás konzervatív, de kipróbált meder! ben folyhatott. H Ili ÉÉiliSl ílii1ÉIl@l!§3. A megyei alkalmazottak megbízásából, mint jeleztük Mészáros Kárdly árvaszéki ülnök > vezetése alatt küldöttség járt a miniszternél és i feltárván előtte az alkalmazottak tűrhetetlen helyzetét annak legsürgősebb^ orvoslását kérte, i A kérelmet a jelenlevő dr Folkman zsupán!• kormánybiztos is melegen támogatta kiemelve j a tisztikar munkásságát és megbízhatóságát. Dr. Derer teljhatalma miniszter ez ügyben I Prágába utazott és ott minisztertanács elé tér - j jeszteüe a kérelmet.. Ez ügyben csütörtökön j délben érkezett meg a miniszter válasza, mely szerint a megyei alkalmazottak augusztus 1-től j kezdve a magasabb állami illetményeket fogj ják kapni. É választ tárgyalta a megyei alkalmazótí tak szervezete pénteken délben, amelynek ülésen S résztvett később dr. Folkman zsupán kormány| biztos is, aki a minisztérium ismertetett válaszát adta elő. Az alkalmazottak ezt tudomásul vették és köszönetét mondtak a zsupán kormánybiztosnak támogatásáért és augusztus 1-ig várakozó álláspontra helyezkedtek. Addig is j kérik a kormányt; hogy a másfél év óta tartó | nyomasztó anyagi helyzetük szanálása érdeké- i ben az állami fizetésre, mint azt a tanítóknak ■ is tette, nyújtson nagyobb előleget, hogy ezzel * viszonyaikat rendezhessék. A zsupán-kormánybiztos készséggel ígérte meg ez ügyben is közbenjárását. Uduard község a miniszterhez. Udvard, a vármegye legnagyobb községeink egyike a következő kérelemben foglalta össze sérelmeit és tárta fel a miniszter előtt: Miniszter Ur! Mi Udvard község őstermeléssel foglalkozó lakossága, midőn politikai pártállásra való tekintet nélkül egy szivvel-egy lélekkel csatlakozunk azon mozgalomhoz, melyet Szlovenszkó magyar lakosságának kisgazdái a mezőgazdasági’termelés mesterséges elnyomásának leküzdésére indítottak; sérelmeinket a következőkben terjesztjük a Miniszter Ur elé. kérvén annak: sürgős orvoslását. 1. Tiltakozunk a gabonatermés lefoglalása és annak elszállítása ellen, addig inig azok évi szükséglete kielégítve és fedezve nincsen, akika mezőgazdasággal foglalkoznak és reggeltől es'ig művelik a földet. Egyenlő mértéket kívánunk alkalmazni a mezőgazdasági és ipari termények között. Mig az ipari cikkek maximálva nincsenek, ne legyenek maximálva a mézőgazd tsági termények sem. fia az ipí.oS- kereskedő szabadon rendelkezik áruival, a kisgazdákat se fosszák meg azon jogától..hogy terményeivel szabadon rendelkezhessek. És ha maximálják a gabonaneműeket, legyen megállapítva a csizma, ruha, vas, általában, minden, kereskeeeími és iparicikk ára is olyan árban, hogy arányban legyenek a mezőgazdasági termékek árával; ne részesítsék az iparosokat és kereskedőket előnyben a mezőgazdák hátrányára. 2 Követe'jü v, hogy az ellátatlanok ne lisztben, hanem gabonában kapják ki évi kenyérszükségletüket ;.a gabonát pedig közvetlenül a termelőnél szerezhessék be, mert a közvetett rendszer drágítja a megélhetést a lisztet pedig a legtöbb esetben — amint a múltban, tapasztaltuk — meg sem kapják. 3 Tiltakozunk a mai magas őrlési vámok ellen, követeljük a 10 százalékos vám visszaállítását. 4. Tiltakozunk a mai alacsony fejkvóta ellen és követe"jiik annak kétszeresére való felemelését, mert a jelenleg érvényben Iérő rendszer mellett a fejkvótának csak a felét kapjuk meg őrleményben, abbé! pedig megélni nem lehet. 5. Tiltakozunk azon rendszer, ellen, hogy petróleumot csak gabona beszolgáltatása ellenében bocsátanak a falusi lakosság rendelkezésére. Petróleum és cukor s egyébb hatósági, cikkek igazságos szétosztását kérjük. 6. Követeljük, hogy a falut olcsó és a közszükségletnek megfelelő trafikkal lássák el, a drága cigarettát, szivart hagyják meg a városnak. 7. Tiltakozunk a magas szén és benzin árak el'en. A cséplőgépek részére olcsó szén, benzin és kenőanyag azonnali kiuía'ását kérjük; máskülönben meg fog akadni a cséplés. Olcsó gabonaárak mellett a horribilis árú tüzelő és olajanyagot megfizetnünk lehetetlen. 8. Tiltakozunk a folytonos birtokmegadózás és dézsma ellen, igazságos adórendszert követelünk, mely egyenlően terheli az összes termelési ágakat. 9. Követeljük, hogy a primási birtokból az udvardi szegénylakosság által birt bérletek továbbra is fönnmaradjanak; azoknak elvonását minden rendelkezésünkre álló eszközzel készek vagyunk meggátolni. 10. Követeljük, hogy az Udvard községgel határos 1000 holdon feiüii bérletek Udvard község lakossága között legyenek igazságosan berle.be kiadva. . Udvard, 1920 Julias hó 7-én. (Aláírva az egész község valamennyi férfilakom.) | Szálkái Vilmos | 1 mmrnnwmm msnatsm* A világháború első éveiben, mikor a Komáromi Lapok kiadóhivatalának tükörablakai mögött a legfrissebb táviratok hozták a harctér eseményeit, a mi ke térképeken követhette a közönség a liadmozduiatoka:. amikor először hallottuk furcsa galíciai falvak neveit, akkor az elsők között is a legelső volt, a kora reggeli órákban ott a táviratok előtt, Szálkái Vilmos, a községi iskolának nyugalmazott tanítója. Negyvenötévi szolgálat után vonult nyugdíjba 1911-ben, de azért fiatalos hévvel érdeklődött az események iránt, ragyogó szemmel betűzte a táviratokat, ha azok kedvezőek voltak, de nem csüggedt akkor sem, ha a rossz hírről adtak számot. Izgatott érdeklődéssel dörzsölgette a kezét s szinte örömrepesve mosolygó orcával mondta: — Boldog vagyok, hogy ilyen történelmi korszakot megérhettem. Benn élünk a történelemben; És múltak az évek. És később, igén később is bent élt a történelemben, de már korántsem volt boldog e miatt 1 Küm iiiiü.
