Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-10-02 / 73. szám

■ Koauafti.mi Liapoíi < 1920. október 2 4. oldal. Dezasse János távozása. A Komáromi Lapok műit számában ol­vassuk a hirt, mely -gróf Dezasse János volt főispán távozását adja hírül. Ezt az alkalmat nem szabad elmulasztanunk, hogy sajnálkozá­sunknak és fájdalmunknak ne adjunk kifeje­­áást a távozás felett, mely a legértékesebb és legdemokratikusabb gondolkodású polgártársa­ink egyikétől való megválást jelenti. Dezasse János, Komárommegye utolsó főispánja, 1917 nyarán került Komárommegye és Komárom szab. kir. város főispáni székébe. A komoly munka, a kötelességtudás, a feltét­fen rend és pontosság uralmát jelentette hiva­­talbalépése a közigazgatásban, melyet tövéről hegyére ismert, anhak minden hierarchikus fokozatát megfutotta közigazgatási gyakornok­­sággal kezdett hivatali pályáján. Akik vele együtt dolgozni voltak szeren­csések, azok tanúságot tehetnek elfogulatlan pártatlanságáról, nem mindennapi tudásáról a közigazgatás tág területén s főleg emberies jó szivéről, mely mindig a gyengébbnek nyúj­tott oltalmat az erőssel szemben. Dezasse Jánost az októberi álforradalom szele, mely a demokrácia jegyében és jelsza­vai alatt indult meg, elsöpörte helyerői, ahol külömben sem maradt volna, hiszen ő gróf volt, de demokrata, az uj irány pedig nem volt demokratikus, hanem csak destruktiv. És ekkor ismertük meg csak igazán az ő kiváló egyéniségét teljes valóságában. Nyug­dija mellett két keze munkájából tartotta fenn magát. Hogy a munka iránt mily kevés elő­ítélet volt benne, igazolja az, hogy Petőcz János komáromujvárosi asztalosmesternél az asztalos­mesterséget tanulta mindaddig, mig a hídon az átjárást be nem szüntették. Ez után pedig a kertészetre adta magát. Az Erzsébetszigeten egy háromtagú társasággal miveit egy kertet, melyben gazdag kultúrát leremtertek minden­nemű konyhakerti növényből és gyümölcsökből. Nap-nap után lehetett látni, amint a munka után az elmaradhatatlan hátizsákkal vonult haza a jól megérdemelt nyugalomra. Soha ajkát panasz, vagy zokszó uj hely­zete ellen el nem hagyta, mint férfi viselte és tűrte azt. A férfit, az igaz embert sajnáljuk távozásában és kívánunk neki sok szerencsét. A távozó nyug. főispán elnöke volt a Jókai Közművelődési, a Vöröskereszt, a Szana­tórium Egyesületnek, a Hadigondozónak és nagy tevékenységet fejtett ki a humanitás terén, 1 lakások leválásától szóló 592. számú törvény ismertetése. A lakás hivatal által kibocsájtolt hirdet­mény folytán különös fontossággal bir a laká­sok lefoglalásáról szóló törvény fontosabb és a főbb irányadó rendelkezéseinek ismertetése. Ezen rendelkezéseket a lakás hivatal által kibocsájtott hirdetmény részben már ismertette, ezeknek kiegészítését és magyarázatát kívánja szolgálni ezen közlemény. A törvény egyik leg­fontosabb rendelkezése, hogy bérbe adott la­kások vagy bármely helyiségekre vonatkozó szóbeli vagy Írásbeli szerződések jóváhagyás végett a lakás hivatalnak bejelentendők. A törvény 1919 október 30-án lépett életbe és ezen idő óta megkötött összes bérleti szer­ződések jóváhagyás végett beterjesztendők leltek volna a lakás hivatalhoz. Ha á lakás hivatal a bérszerződés jóváhagyását megtagadja a lakás vagy helyiség azon naptól kezdve, amikor az előbbi szerződés értelmében azokat ki kellett volna üríteni, vagy a jóvá nem hagyott szer­ződés értelmében a bérlőnek vagy albérlőnek átadni, lefoglaltalak veendők. A lakás hivatal lefoglalhat lakásokat vagy helyiségeket, amelyek a lakás hivatal jóváhagyása nélkül adattak bérbe, lakások vagy helyiségek, amelyeknek bérlete valótlan jelentés alapján nyert jóvá­hagyást. Eddig a törvény életbe lépte óta meg­kötött szerződések közül egyetlen egy sem ter­jesztetett a lakás hivatal elé, tehát egyetlen egy bérteli szerződés sem bir érvénnyel sem a bérösszeg tekintetében, amennyiben a bérbe­adód lakások a szerződés lejártakor lefoglal­tatnak és a lakást keresők részére, a jelent­kezés sorrendjében a lakás hivatal által kiutal­tatnak. A legújabb lakbérleti törvény 8. §-a ér­telmében a lakbér az összes mellékszolgálta­tásokkal az 1914 augusztus 1-én vagy a ké­sőbbi első bérbeadásnál kialkudott lakbér 20°/°-al meghaladó mértékben csak a hatóságnak vagyis a lakáshivatalnak engedélyével emelhető. A hatáság a 20Vo-ot meghaladó lakbér emeléshez csak úgy járulhat hozzá ha az in­dokolva van; 1. a ház után fizetett házadók felemelé­sével, vagy uj adóknak — kivéve a vagyon leadási vagy érték szaporulati adót — beveze­tésével ; 2. a ház karban tarlásával és kezelésével egybe kötött rendes üzemi költségek, 200/»-ot meghaladó emelkedésével, amennyiben ezen költségek a községnek vagy más közjogi tes­tületnek fizettetnek vagy hatóságilag megálla­pított dij tételek szerint fizettetnek; 3. a házon 1914 augusztus 1-én bekebe­lezett követelések utáni kamat láb és mellék szolgáltatások vagy az ezek utáni egyéb fizet­­mények meg engedett felemelésével, ha az 1—3 szám alatt felsorolt emelés 1914 augusztus 1 -én vagy a későbbi első bérbe adás után állott be; 4. az ezen törvény kihirdetése után a házon eszközölt időszakonkénti vagy szükséges rendkívüli javitás és renoválás folytán, eszközölt kiadással. 11. §. Valamely lakás bérbe adásánál a bérbe adó a bérlővel közölni tartozik, mily bér összeg volt kikötve a lakás után 1914 augusztus 1-én vagy a későbbi első bérbe adásnál. Ha 20°/o-nál magasabb bért kiván, úgy a kivánt emelés jogosságát igazoló ható­sági engedélyt felmutatni köteles. 14. §. A bérösszegnek vagy az albérleti összegnek s a mellék szolgáltatásoknak vagy egyéb ellenszolgáltatásnak az emelése érvény­telen a lakás hivatal beleegyezése nélkül, amenyi­­ben ez a beleegyezés e törvény szerint szükséges. Tilos minden jogügylet, amellyel az eddigi bérlő közvetlenül vagy közvetve a lakás áten­gedése fejében magának, vagy bárki másnak valamely előnyt nyújt vagy megigértet, vagy amelyet a bérbe adó a lakás bérbe adása fe­jében magának vagy másnak a bérösszegen felül előnyt nyujtat, vagy Ígértet, vagy amely­­lyel valaki a bérlet közvetítése fejében magának aránytalan dijat adat, vagy Ígértet. Az előző rendelkezések ellenére teljesített fizetések a törvényes kamatokkal visszakövetel­­hetők. Ezen visszakövetelési igényről előre le­mondani nem lehet. A visszakövetelési igény a bérleti szerződés megszűnése után 6 hóna­pon belül elévül. Ennyit tartottam szükségesnek a nagy közönség tájékoztatása végett az idézett törvényekből közzé tenni, hogy ennek alapján a város lakosságának módot nyújtsak arra, hogy esetleges sérelmeire az orvoslást mely esetekben és hol kell keresni. A lakás kérdés megoldása és a lakás szükség megszüntetése tárgyában magam ré­széről elkövetek minden lehetőt, hogy kellő eréllyel és tapintattal, pártatlanul és igazságo­san oidjam meg a lakás hivatalra rúhlzój) feladatokat a siket érdekében azonban minden esetre kérem á közönség bizalmát és jóakarafu támogatását. Domány János, a lakás hivatal elnöke fl gyönyörű Crzsébetszigeí, mely májusban hangos a fülemüle csattogás tó!,’ illatos az orgonától, most szürke, kietlen ár­területté változott, melyen az iszap rakodott le és a szúnyogok miiliárdjai tenyésznek. Hervad már ligetünk és díszei csakugyan lehullottak. A szeptemberi árviz elsodorta azokat sok min­dennel egyetemben Az árvíznek sok tanulsága van. Ezzel fog­lalkozik a vasárnapi közbirtokossági közgyűlés is, amely mozgalmasnak ígérkezik. Az árvíz nem enged magának parancsolni, ezt nagyon jól tudjuk. De az árviz pusztító hatását annyi baj tetétézi, hogy azok ellen igazán védekezni kell bármilyen utón-módon. Mert éppen elég annak a szegény kert­tulajdonosnak az a kár, amelyet a viz okoz, amely kerítéseket szaggat ki, homokot és ka­vicsot sodor a termőföldre és rétre, kerti véle­ményeit tönkreteszi. Az, hogy árvízi hajósok illetve árvízi kalózok rabolják meg termését, arra igazán nincsen szüksége. Ez a dolog, ez a szégyen megtörtént. Sajnos a szigeti mezőőrök nem tudták ezt megakadályozni. De az eseteket nem sza­bad egyszerűen ad akta tenni. A gonosz féikéz­­kalmárokat ki kel! nyomozni és ez a rendőrség feladta. A munkának védelmet kell nyújtani, hogy annak eredménye illuzóriussá ne váljék. Foglalkoznia kell az érdekeltségnek azzal is, hogy műszaki szempontból a sziget árvé­delme biztosilva legyen. Feltétlen szükséges a sziget utainak rendbehozása. Komáromnak az Erzsébet sziget a legszebb sétahelye. Kertvá­rossá kell fejleszteni és őrséggel ellátni, akik a rendre és a szigetre felügyeljenek. Nekünk komáromiaknak drága kincsünk ez a sziget és azt kell sajnosán tapasztalnunk, hogy az kezd Csáki szalmájává változni. Ezt kell mindenáron megakadályozni és ebben a szígetkerttulajdonosokat az egész város közön­ségének kell támogatnia. Jönnek az amerikai dollárok. (De ugyan miért? — Hazug jelszavak. —­­„Üzlet-üzlet“). Azt olvassuk az amerikai magyar Nép­szavában, hogy az Ohio Export et Trading Company külkereskedelmi részvénytársaság arra hívja fel a közönséget, hogy vegyen részvé­nyeket, mert nevezett társaságnak sok, nagyon sok pénzre van szüksége. Előnyös üzleteket akar kötni Európában. Európa piacán a dollár­nak varázsló ereje van. S Európa szorult hely­zetben van. Szorultságában kénytelen luxus cikkeit, művészi képeit, szobrait, muzeális tár­gyait, iparművészeti remekeit stb. eladni. Nem­csak egyesek, polgárok és előkelők jutnak erre a sorsra, hanem országok is. Például Ausztria. Kenyér kell nekik, nem pedig remekmunkák, Amerikának van pénze, van kenyere is, de műveltsége nem lévén oly mély, luxuriozus cikkei sem oly értékesek, mint Európáé. Ebben Európa utolérhetetlenül felülmúlta, s ha volt valami, amit Amerika Európától irigyelt, ez egye­dül előrehaladott művészete, pompás luxussá. Most elérkezettnek látja Amerika az időt arra, hogy Európát kifossza, Európát ettől a fényes előnyétől elüsse. Ezért kell neki sok-sok millió dollár. Ol­csón, potom áron akarja megszerezni a meg­szorult Európának dobra kerülő fényűzést cikkeit, mit drágán szeretne Amerikában eladni, „Nem egy két darab késárut, porcellánt vagy kézimunkát akarunk vásárolni — mondja a felhívás — hanem vagonszámra vesszük az Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (Az ßtttlOil kávéSl3ZZ3l SZßfflÖßil.) ^g| Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrből saját mühe. lyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom