Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-02 / 73. szám
1920. október 2. árukat!“ S az igy szerzett áruval „sok pénzt csinálhat“, mert a forgalom napról-napra nő.. És az amerikai, amikor drága dollárját az európai piacon értékesíteni akarja, nem azokat 32 országokat fogja felkeresni, amelyiknek dekája jó, hanem azokat az országokat, amelyek pénzét a nemzetközi forgalomban teljesen e,értéktelenitették. Ezek az országok a legyőzött n^Pek országai; ezek az országok a kicsiny "épek országai. A nagy, a hatalmas, a tőke §azdag, a győzelmes népek tehát itt is, a művészi kincsek birodalmában is mint kiuzsorázók, TMinf fosztogatók jelennek meg. Nem elég, hogy politikai akaratukat a népek akaratának megkérdezése nélkül, sőt egyenesen azok akarata ellenére a kis nemzetekre ráerőszakolják. Nem elég, hogy gazdasági tekintetben a kis népnek minden önállóságukat elveszítették. Nem képesek lélekzethez jutni, mert nincs nyersanyaguk. Ezért a nyersanyagért kénytelen Európa legtöbb népe szabadságáról lemondani és eltűrni, hogy néhány nagyobb államnak, közöttük első sorban Amerikának gyarmatává 'sülyedjen alá. Nem elég, hogy társadalmi berendezésünk is az ő beleegyezésüktől függ. Ennyi függés, szabadságunk teljes elkobzása mellett most még évezredes műveltségűnk legszebb alkotásaira is fáj a győztes Amerikának a foga. Hogy semmink se maradjon. Még az a vigasz sem, amit a művészet tiszta forrása minden embernek nyújt. S hozzá szemforgató képmutatással minden akciójukra találnak valami erkölcsi indokolást s magasabbrendü szempontot. Politikai erkölcsi jelszavaik: Önrendelkezési jog. Elnyomott népeknek felszabadítása, műkincseinket pedig megsegítés cimén szedik el tőlünk. „Kucsera István ur Budapesten tartózkodik és Magyarországon iparkodik üzleteket kötni, hogy ezzel is könnyitsünk Magyarország helyzetén“. S ez Kucsera urnák bizonyára sikerülni 'ss fog, mert Magyarországon sok a szegény tisztviselő, nagy a nyomorgó középosztály száma, intelligencia teljesen tönkre ment s hogy ezek valamiképpen is megéljenek, sírva kénytelenek eladni nagyanyáik drága holmiait, mert dédapáiktól örökölt műkincseket, amelyeket vaggonszámra szálüt boldog Amerika otthonába. Harminc millió dollárt szán erre a célra. Harminc millióért harminc milliárd értékű árut fog kapni. Így hát Amerika nem panaszkodhatik. Jó üzletet csinált most is. Puszta emberszeretetből, humanizmusból, altruizmusból... .Milyen jó is, hogy ezeket a szép szavakat kitalálták, legalább ezek mögé el lehet rejteni -a legcsunyább önzéseket, hasonleséseket és tökéletes kizsákmányolást!___________________ Komáromi levelek. Kedves kisasszony! ön azt irja, hogy nekünk mindig olyan vig kedvünk van és mindig olyan vidám témákról írunk ebben a rovatban. És ez nagyon tetszik önnek. De nehogy azt higgye, hogy talán mi komoly témáról nem is tudunk irni, ime most egy igen komoly dologról emlékezünk meg. Megirjuk önnek a szappan történetét. Bár a bibliában ismételten szó esik a szappanról, a mai értelemben vett szappant a régi népek nem ismerték. A mosóanyagok vagy eszközök alatt, melyet a biblia említ, hamuzsirt és bizonyos növények elégetése által nyert alkálit kell érteni. A görögök és rómaiak a test tisztántartására leginkább olajakat használtak. A szappan valószínűleg kelta találmány s hamunak és zsírnak keverékéből áll, hamuluggal csak később készítették. A szappan kelta neve: saipo, ami még a mai elnevezésekben is felismerhető. Irodalmilag legelőször Pliniusnál jelenik meg, aki mint északi találmányról emlékezik meg róla. A római császárság korában a szappant főképpen szépitőszerül használták. A gallok a szilárd és folyékony szappant készítették kecskefaggyuból és fahamuból s ennek segítségével hajuknak szép vöröses fényt tudtak adni. Német szappanról először Gale■nus tesz említést Kr. u. a fi. században. Ezt a szappant Hessenből vitték be és tisztítószerül •haszriálták. Az égetett mész alkalmazásával «Komáromi Upok* később jobb szappanokat tudlak előállítani. A I szappankészítés a 800. év körül házi munkából iparággá lett, de a középkorban még alig használták ki a szappanfőzés találmányát. A gazdagok és előkelők — mint Liehig mondja — jóillatu és drága fűszerekkel igyekeztek testük és ruhájuk rossz kigőzölgését elnyomni. Nagy Károly ideje óta már egészen bizonyosan voltak német szappanfőzők és a IX. században Massilia, a mai Marseille jelentékeny különösen oliva-olajból előállított szappankereskedéssel bírt. A XV. században a szappankereskedés leginkább Velence kezében volt, a XVII. században pedig Savona és Genua váltak nevezetessé ezen a téren. A szappangyártás különösen azóta tért a helyes útra és nyert nagy lendületet, mióta a francia kémikus, Chevreul a zsírok természetét és a zsirositás processzusát sikeresen tanulmányozta. Ezenkívül a szódaipar fejlődése is nagy befolyással volt a szappannyerésné! alkalmazott eljárás javítására. Hatalmas lökéssel vitte előre a szappanipart a pálmaolaj, a délamerikai és ausztráliai faggyú és az északamerikai fenyőgyanta felhasználása. A régi szappan nem volt az ártatian, bátran használható kellemes eszköz, ami a mai, hanem még 100 évvel ezelőtt is oly maró volt, hogy csak a legnagyobb elővigyázattal lehetett vele a bőrt tisztini. A szappan a magyar közmondásban is előfordul. A sokat csókolódzó szerelmesre mondják, hogy: „Nyalja, falja, mint oláh a szappant!“ A magyar népdalban is előfordul a szappan, mint teszem: »Szabad péntek, szabad szombat Szabad szappanozni U Bár nem mondja ki egyenesen, de a sorok között benne van a szappan fogalma ebben a népdalban is: Jaj be szennyes a maga keszkenője, Talán bizony nincsen is szeretője? Adja ide, hadd mesom ki fehérre ! Leszek én még a maga szeretője ! Ellenben egész világosan kivan mondva a szappan ebben a népdalban: Ha megmosdik a bécsi szappan habjával, Csilicsalogatja a legényt a szagávai. Ön nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a János vitéz Iluskájának ebben a bájos románcában, hogy A kis patakban, a kis leányka B’ehér ruháját mossa, moäsa, benne van a szappan fogalma ! Oh nem ! Uuska gonosz mostohája sokkal fösvényebb volt, semhogy szappant vett volna. Ellenben — — — De most egyenlőre elég a szappanról és a mosásról szóló nótákból. Majd máskor. isten vele kedves kisasszony F. Halló, a neuemet édes szerkesztő ur, kifelejtette, halló, halló, igen, itt én beszélek, nem úgy, kérem, nem Walaky ur, hanem nagyságos Walaky ur, igen én vagyok, kedves Szerkesztő ur, csakhogy rámismert, van szerencsém, igen, egy kis baj volt, mindenkinek a nevét közölni méltóztatíak, de az én nevem kimaradt, ó, bizonyára csak vaskos tévedésből, hát Istenem, megtörténhetik, de annak igazán nem volna szabad előfordulnia, hogy egy Walaky neve ne szerepeljen az újságban, mikor Senki ur, Nimand ur neve is benne volt, igaz, hogy nekem nem hivatalosan kellett ott lennem, de ahol én megjelenek, ott saját magamat reprezentálom és azt igazán nem várná az ember olyan ügyes és jól distingváló szerkesztőtől, hogy épen az én nevemet, nagyságos Walaky űrét felejtik a lapba kitenni, igen, igen, köszönöm, egy kis rektifikáció igen, jó lesz, csak úgy diplomatikusan, hehe, nagyon szellemes, hogy érti ön a dolgát, drága szerkesztőm, úgy, igen, mintha valami újat mondana és szépen, észrevétlenül köszörülje ki a csorbát, köszönöm, ó, kérem, sebaj, nem veszem én az ilyent olyan komolyan, majd máskor kérem, igen lekötelezve érzem magamat, a viszontlátásra, köszönöm, helyes, semmi baj, nem, nem, köszönöm, szolgája, pá, szolgája, a viszontlátásra halló, halló már letette? Megüt íiMik i mii száiiitit m. Miként "a borban levő gyöngytől senki .esi nem veheti azon jogát, hogy íelszálljon, akként ugylátszik a Vasutak díjszabásától sem hajlandó elvenni e jogát. Csak az imént emelték a díjszabást néhány száz százalékkal s ime itt Van legújabb értesülés. Megint emelnek! A prágai „Tribána“ irja: A vasúti jegyek árát 1921. évi január 1-től kezdve 150 százalékkal emelik fel. Az áremelési rendeletül egyúttal egységesítik a vasúti tarifákat, tehát ,a vicinális vonalakon ugyanolyan árak lesznek, mint a fővonalakon. A minisztérium ezen eljá-. rását azzal indokolja, hogy mig az iparcikkek ára a 15—20-szorosára emelkedett, addig a vasút árai még alig 5—6-szorosára a békebeli áraknak. Az árutarifát az árak minemüsége szerint osztályozzák : a téglánál például csak 40—50 százalékos áremelkedés lesz, mivel nem akarják az építést megdrágítani. Élőállatok szállítási díjtétele 25 százalékkal magasabb lesz az eddiginél. Cukornál 40 százalék lesz a díjtöbblet. Burgonya és terményszállításoknál egyáltalában nem emelik fel a tarifát. Értesülésünk szerint megtörténhetik, hogy a javaslaton kisebb-nagyobb változást tehet a forgalmi bizottság, annyi azonban bizonyos, hogy az árfelemelés az állam nyomasztó anyagi helyzetére való tekintettel, magas arányú lesz Meglátjuk majd! Az egyéb áremelések szintén menten megindulnak. Hej de lesz itt olcsóság ebben a republikában ! „5. oldal.. HÍREK. Magyar imádság 1920-bati. >Non móriul laudabun! Te Domine< Igen bt am, a könnyből már elég volt! Jó volt, mert kellett! Kellett bánatunkra: Bánatpalástot lágyabb színre mosni . . . Jó volt a könnyek rengő drága tükrén Szegény magunkba látni s újra sírnunk! Kelleti sok fájó kristályon keresztül A vélünk síró eddig — idegenben Atyánkfiára, jóbarátra lelnünk ! Jó volt szivünket könnyel permetezni, Hiszen tudod! (A mértjét is Te adtai!) De lidd Uram: most szépen megköszönjük És nedves orcánk bízón rád emelve, Kis gyenge árvák, olyan-igen várjuk Hogy már lecsókold lelkünk harmatát! — Igen, uram: a könnyből már elég! — Inkább karunkba ujjongó erőt És adj szemünkbe repdeső derűt! És lobbants bennünk hősö's lángokat, Szent, újra bátor, fénylő vágyakat! Vess vágyainkba sokszárnyu mérést, És gyáva lelkünk álmát meg merítsd Pünkösdi titkok izzó tengerén: S igy uj jövendők ujult reggelén A porba hamvadt Phönix újraéled!' Uram, Uram, A holtak úgysem dicsérhetnek Téged ! BORKA GÉZA. — Hymen. Weisz Árpád és Nemes Ellő. jegyesek. Minden külön értesítés helyett. — £gy primadonnáról. Két színi szezonban játszott nálunk Polgár társulatával Budai Ilonka a végtelenül kedves, temperamentumos szubrett primadonna, aki hamarosan a mi közönségünknek is a kedvence lett. Most arról értesülünk, hogy Budai Pécsett arat fényes sikereket. A közönség kedvence lett ott is az első fellépése után. — Polgár társulata október eleéig marad Érsekújváron, aztán Nyitrára megy. Érsekújváron igen meleg siker mellett játszottak. A társulat uj erőkkel szaporodott, továbbá Fenyő Irma é8 Faludi, a neves komikus visszaszerződött Polgárhoz. Faludi először a Mágnás Miska címszerepében lépett fel és az első öt percben meghódította az érsekujváriakat.
