Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-02 / 73. szám
2. oldal. „Ifomáfomi Lapok“ 1920 október 2. mint 1.500 millió koronát vettek el. Ennek nagy részét pótolni kellett és a nép ezt mind a bankokból akarta kivenni. Igen ám, de a lebélyegzéskor a bankok pénzét is elvették, úgy hogy azoknak kasszájában alig maradt 150 millió. Ebből természetesen nem fizették ki a betevőket és kellett, hogy minden megakadjon, mert 150 millióból nem lehet 1.500 milliót kifizetni. A bankok már a lebélyegzés előtt tudták, hogy baj lesz a pénzzel és ezért kérték a kormányt, engedje meg a pénz hazahozatalát Budapestről. De minden kérés süket fülekre talált. E helyett becsukták az Osztrák-Magyar Bankot, néni engedték meg, hogy a bankok betétjeit visszafizesse, nem engedték meg, hogy a pénz helyett kiadott pénztárjegyeket beváltsa, nem engedték meg, hogy a megszavazott kölcsönöket kifizessék. A tízezer koronás bankjegyeket ott hagyták a bankok nyakán és ezzel értéktelenné tették a pénz nagy részét. Lefoglalták és még ma sem fizették vissza a postára feladott pénzeket. Így csakis oly módon menekülhettek volna a bankok a bajtól, ha hamarosan annyi kölcsönt felmondanak és visszakövetelnek, amennyi a betevőknek szükséges volt. Ezt az egyedüli módot a bankok becsületből nem akarták igénybe venni. Ugyanis a lebélyegzéskor az adósoktól is elvették a pénzt és igy legnagyobb részük tönkre ment volna, ha a bankok perbe fogják. Bíztak azokban is, kik a bankok segítségével miliomosokká lettek, hogy nem hagyják cserben és a segítséget avval fogják meghálálni, hogy nagyobb őszszegeket betétbe helyeznek. A becsülettel azonban felsültek, mert a milliomos urak hamarosan megfeledkeztek a régi bankokról és mind az uj cseh bankokhoz futottak pénzükkel.. Ezért maradt 220 régi bank pénz nélkül. Azt mondják, hogy csak a magyar bankok voltak gondatlanok és maradlak pénz nélkül. Ez bizony nem igaz, mert az a néhány tót bank, mi Szlovenszkóban van, az is mind igy járt. A különbség csak az, hogy ezek kevesebben vannak, azért róluk kevesebbet is beszéltek. A másik különbség pedig az, hogy a tót bankokat az állami hivatalok és zsupánok stb. mind segítették pénzzel és jó üzletekkel! miért is a bajt hamarább kiheverték. Mindent összefoglalva, kétségtelenül látható, hogy a baj onnan keletkezett, hogy egyszerre elvették ? pénzt a néptől is és a bankoktól is. De az is kétségtelen, hogy. a betevők pénzéből egy fillér sem hiányzik sehol és amint az adósok visszafizetik a kölcsönöket, minden betevő visszakapja a pénzét a magyar bankoktól is. Ezek jobban vigyáznak a betevők pénzére, mint a szemük fényére, mert ha a vezetőkben meg is van a magyarok sok hibája, de megvan bennük a magyar fajnak egy jó tulajdonsága is, a becsületesség. Ezért nem kell félteni a magyar bankoknál levő pénzt, mert egy-két év alatt azt mindenki visszakapja és uj pénzét mindenki nyugodtan bizhatja a magyar bankokra, hol az most már bármikor rendelkezésükre áll, mert az uj betéteket úgy kezelik mindenütt, hogy annak visszafizetése akadályba ne ütközzön. Ezt biztosítja az is, hogy a 200 magyar bank szövetkezett arra, hogy egymást támogatja. A komáromi lakáshivatal közhírré teszi, hogy akik lakást vagy más helyiséget bérelni akarnak, kötelesek azt a lakáshivatalnak bejelenteni, — a név, foglalkozás, eddigi lakás, bérbeadó (albérlő,) a lakbér és azon nap megnevezésével, amikor a kibérlendő helyisékek a bérlőnek átadandók. Ugyanez kötelessége annak is, akik a bérelt helyiséget vagy lakást a kitűzött időben el nem foglalta. A háztulajdonos, ezen hirdetmény kifüggesztésétől számított 8 nap alatt, szóval vagy írásban a lakáshivatalnak (kultúrpalota I. emelet) köteles bejelenteni: 1. Azon lakásokat és lakrészeket, melyekben három hónapon át nem lakott senki, vagy csak időközként lakott; 2. Raktárnak használt lakásokat; 3. Gyári, ipari, üzleti, gazdasági helyiségeket, műtermeket és inás helyiségeket, ha legalább három hónapon át üresek voltak, vagy pedig csak tárgyak elhelyezésére szolgálnak, — kivéve a gyári, ipari és mezőgazdasági vállalatok helyiségeit, — amelyek rendszeresen tárgyak elhelyezésére használtatnak. 4 Lakási céloktól elvont helyiségeket; 5, Két vagy több lakás egyesítéséből származó helyiségeket. Akiknek két vagy több lakása, vagy üzlethelyisége van, köteles a lakáshivatalnak, valamennyiről jelentést tenni. Ugyanez kötelességük a közös háztartás azon tagjainak, akiknek a közös lakáson kívül a háztartás többi tagjaival még külön lakásuk van. A bejelentésben megjelölendő az a lakás, melyet a fél a maga számára igényel. A háztartás feje a lakáshivatalnak szóval vagy írásban 8 nap alatt köteles bejelenteni, hogy a lakás összes helyiségeit minő célra használja. Köteles továbbá bejelenteni *a lakáshivatalnak: 1. Ha egyedül van és kettőnél több lakóhelyiségben lakik: 2. Ha két fejlettkoru van a háztartásban (beszámítva a háztartás fejét is) és ha háromnál több lakóhelyiséget laknak; 3. Ha a háztartásnak kettőnél több fejlettkoru tagja van és az épületnek a tagok számánál több lakóhelyisége van; 4. Ha az épület ötnél több lakóhelyiséggel bir. A háztartásban a 14 évet betöltötték fejlettkoruaknak tekintetnek. A háztartás fiatalabb tagjaiból keltő egy fejlettkorunak vétetik és páratlan szám esetében a fenmaradt tag is. Háztartási tagoknak nem vétetnek a cselédség, valamint az albérlők. Lakóhelyiségekül nem tekintetnek: konyhák, éléskamrák, előszobák, fürdőszobák, verandák, cselédszobák, valamint a többi melléktartozékok. A jetentésben feltüntetendő az, hogy a lakásban hány 40 m2-nél nagyobb helyiség van és vájjon a lakóhelyiségek mérete 80 m!-nél nagyobb-e? Valamint a lakásnak hány külső (íépcsőházból) és elő - szobás bemenete van? A lakáshivatal jogosult a háztulajdonosok, bérlők, albérlők és más személyektől szóbeli vagy írásbeli felvilágosítást követelni minden lakás- és helyiségről és azokat meghatalmazott személyek állal átvizsgáltathatja, akik a büntető törvény 68. §-ának, vagy pedig az 1914. évi XI. magyar t.-c. védelmét élvezik. Miután a bejelentésre kötelezett lakások és lakásrészek, raktárnak használt lakások, gyári, ipari, üzleti, gazdasági helyiségek, műtermek és egyéb helyiségek a törvény rendelkezéseinek korlátain belül, a lakáshivatal által lefoglalhatók. A lefoglalással a tulajdonos és bérlő elveszítik szabad rendelkezési jogukat a lefoglalt lakások és helyiségek felett. A bérleti szerződések is hatálytalanokká válnak a kiürítés határnapjain és a lefoglalás akkor is hatályos, ha változik a tulajdonos vagy a bérlő, ennélfogva a bejelentésre kötelezett lakások csakis a •lakáshivatal által lesznek bérbe adhatók, illetve a jelentkezés sorrendjében a jogosultak részére a lakáshivatal által kiutalhatok. Ha a lakáshivatal albérletben levő lakást foglal le, egyúttal lefoglalhatja a szokásos berendezést is, amit meg kell tennie, ha a bérbevevő kívánja. A ház, illetve lakás tulajdonosa köteles a lefoglalt helyiségek bérbe vevőjének megengedni az elkerülhetetlen szükséges tartozékok használatát. Ha valakinek nincs lakása és kéri a lakáshivatalt bérbeadás kiutalása iránt igazolnia kell, hogy: közérdekből kénytelen állandóan a községben lakni; a községben illetőséggel bir és hivatása ottlakáshoz köli. Hamis bizonyítvány, vagy valótlan adatok alapján kiutalt lakás, minden felmondás nélkül kiköltöztethető. A lakáshivatalnak valamennyi közhivatal köteles jogi támogatást nyújtani. A lakástörvény fenti rendelkezései elleni cselekvések vagy mulasztások kihágásoknak tekintetnek és a rendőrhivatal által 5000 koronáig terjedhető pénzbírsággal, vagy hat hétig terjedhető elzárással bűntetteinek. Ezen büntetések egyszerre is kimérhetők. A beiskolázás vagyis magyar nyelven az iskolákba való beiratkozás szigorú ellenőrzés tárgya a szlovák iskolai hatóságok működésének. Felhívásokat, intelmeket bocsátanak ki plakátokon és a sajtó utján is ebben a tárgyban. Büntetéseket helyeznek kilátásba, ha 6—12 év közti gyermekeket nem „iskoláznak be“. * Kötelességünket csak teljesítjük és mi világért sem akarunk elmaradni a művelődéstől. * De engedjen meg a tisztelt csehszlovák tan, felügyelőség és zsupáni hivatal egy alázatos kérdést: Miért nincsen még ma sem tankönyve az én kis leányomnak, aki az elemi iskola negyedik osztályába jár, akit szabályszerűen * beiskoláztam még szeptember elsején ? Ma szeptember harmincadika van, de sem tanterv, sem iskolakönyv nincsen még. Ki ennek az oka? Bizonyára mi soviniszta magyarok! Legyenek olyan szívesek engedélyt adni magyar tankönyvek behozatalára és huszonnégy óra alatt Komáromot és kétszeranuyi idő alatt Komárom és Esztergommegyéket elfogjuk látni tankönyvekkel. Mert hisz az immoralitás éppen abban áll — s ezt nem konstatálhatjuk eléggé gyakran — hogy rendszabályokat bővesen kapunk, az ostort pattogtatják fejünk felett derűre-borúra, csak éppen azt nem engedik meg, hogy magunk segítsünk a magunk baján. A magyar iskola sohasem ment kölcsön semmiért a szomszédba, most is csak elő kellene venni a betiltott, ámbár kitűnő tankönyveket és a gyermekek kezébe adni. Bízvást kiálüthatnók ezekkel vizsga versenyre akármelyik cseh iskolával a mi gyermekeinket. Nem vallanánk velük szégyent eredmények tekintetében. Nincsen magyar tankönyv és nincsen magyar tanító. Száz és száz magyar iskola sínylődik magyar tanító néiküi. Hol van a magyar tanítóképző ezek pótlására ? Vagy mindez taktika a magyar iskolával és kultúrával szemben? Ez a taktika, nagyon sántít és nagyon kilóg belőle a lóláb. Most nap-nap után azt olvassuk, hogy a kisebbségeket nem szabad elnyomni. Helyes, Ámde kisebb és nagyobb lokális és országos basáknak megizenjük, mi magyarok, hogy az elnyomástól sem ijedünk meg, Láttunk mi már erősebb szeleket is fujdogálni és tudjuk, hogy egyszer minden szél kifújja magát. Komám város a joki vari éíééséí. Az alábbi felirat intéztetett a csehszlovák államvasutakhoz: Komárom törvényhatósági joggal felruházott város közönségét azzal, hogy a csehszlovák államvasutak kezelése alatt álló Ujkomárom —gutái h. é. vasút menetrendje a f. é. junius hó 10 étől kezdve megváltoztattatott, igen nagy anyagi kár érte. Nevezetesen már azelőtt is fennállott a primitiv állapot, hogy az űjkoinároini állomásról reggel fél 8 kor induló vonat rövid kinttartózkodás után Gutáról visszaindult Komáromba, s igy a Komárom városból, mely városnak közönsége ezen vasút létesítésekor, erejéhez mérten túlzott anyagi áldozatot hozott, Gútára, Megyercsre, Keszegfalura azután a szomszédos Kamocsa és Szimő községekbe, valamint a közeli pusztákra részint hivatalos teendőiket végző, részint élelmiszereket bevásárolni szándékozó lakosok, alig néhány órát tölthettek ezen helyeken. Az uj menetrend azonban még ezt is tönkretette, amennyiben a fentemliíett reggeli vonat csak 10 órakor indul ki az ujkomáromi állomásról s Gutára megérkezve néhány percnyi ott tartózkodás után vissza indul, vagyis a ko máromiak jelenleg az ezen vonal mentén levő s Komáromtól csak néhány kilométerre fekvő helységeket egy nap alatt meg sem járhatják, hanem vagy előtte való nap ki kell utazníok, hogy másnap délelőttig ott maradhassanak, vagy ha délelőtt utaznak ki, úgy csak másnap reggel jöhetnek vissza. Hasonlóképen kedvezőtlen ezen menetrend a Komárom vármegyei csallóközi és udvardi járásbeli községekre is, melyek az ujkomárom-gútai vonalon levő községeket a fenti okokból egy nap alatt szintén nem járhatják meg. Sőt nézetem szerint ezen menetrend a nevezett vasút mentén fekvő községekre sem kedvező, mert a jelenlegi menetrend mellett, ha a Gutáról hajnalban induló vonattal Ujkomáromon és Dunaszerdahelyen át Pozsonyba utaznak, innét Dunaszerdahelyen át este 6‘59 perckor Ujkomáromba visszaérkezve, csak másnap délelőtt 10 órakor tudnak Gúta felé tovább utazni. Ezen bajon, úgy vélem, gyökeresen csak akként lehetne segiteni, ha az Ujkomárom--. gutái vonalon a harmadik vonatpár, mely csak a szénhiány miatt szüntettetett be, ismét forga' lomba helyeztetnék, még pedig olyan menetrenddel, hogy a jelenleg Gútára 4 óra tájban érkező vonat után, mely vonat esetleg már
