Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-07-10 / 49. szám
®*>gy*enegyedik évfolyam. 49. szám. Szombat, 1920. juiititt IO. KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: foefe-szJoták értékben: Egész évre 40 K, félévre 20 K, negyedévre 10 K. Egyes szám ára: 60 fillér. Msgytx értekben: Egész é' re 120 K, félévre 60 K, negyedévre HO K. Egyes szám ára 1 K 50 fillér. Od zupana rábsko-komárnansko-ostrihemského a mesta Komáma. Císlo 8818/1920. Tárgy: A Komáromi Lapok Komáromban megjelenő városi és társadalmi érdekű heti-lap meg nem engedett politikai iránya, illetve nevezett orgánumnak ennek folytán kaució letételére való felhívása. HATÁROZAT. Fenti tárgyban a beérkezett hivatalos jelentések és általában a megejtett hivatalos megállapítások során kétséget kizáróan bebizonyítást nyert, hogy a fenlnevezett hetilap, dacára annak, hogy a sajtótörvényben előirt és megszabott lapovadékot (kauciót) le nem tette, dacára annak továbbá, hogy Hatóságom részéről 2477/1920 szám alatt folyó évi február hó 27-én már felhivatott a szóbanforgó orgánum meg nem engedett politizálásának beszüntetésére, mégis állandóan és tervszerűen politikai ha, sőt határozottan politikai tartalmú és tendenciájú cikkeket közöl, illetve ilyeneket mutat be cenzúrázás végett, s tekintettel végül arra, hogy mindezeken felül egész irányát, irásmodorát a Csehszlovák Állam elleni ellenszenv és' türelmetlenség, valamint nem egy esetben rejtett izgatás szelleme hatja át, amely irány és irásmodor semmikép sem alkalmas az annyira kívánatos megértéses politikának előmozdítására, de sőt ellenkezőleg azt hátráltatja, a lap olvasó közönségét újból és újból államellenes gondolkodásra és hangulat keltésre készteti, elrendelem, hogy nevezett sajtóorgánum az 1914. évi XIV. t.-c. vonatkozó paragrafusai és illetve a megfelelő s ezirányban érvényben levő 8227/1919 Adni. számú miniszteri rendelet értelmében jelen határozatom kézhezvételtől számított 24 órán belül a törvényesen meg áliapitott és előirt lapóvadákot a komáméi esi. állami adóhivatalnál készpénzben letétbe helyezze, illetve e letét megtörténtéről tanúskodó hivatalos nyugtáját Hatóságomnál bemutassa. Jelen határozatom sanctiójaként úgy kellett határoznom, hógy amennyiben nevezett lap ezen óvadékot a megszabott határidőn belül s a fentebb jelzett módon letétbe nem helyezi, az esetben a már hivatkozód törvény megfelelő paragrafusa értelmében illetékes Hatóságom utján haladéktalanul a lap további megjelenésének beszüntetése iránt leszek kénytelen intézkedni. Határozatomról egyidejű értesítést nyernek: a Komáromi Lapok szerkesztősége, ugyanezen lap kiadója és a megfelelő hivatalos ellenőrzés gyakorlása végett Komárno Ihjf. város Rendőrkapitánya. Komárno, 1920. julius 6. Dr. Folkman, zsupán-kormánybiztos. Nyilt-levél i iipUmijftts tóim A fentebb szóról szóra közölt rendeletre engedje meg zsupán-kormánybiztos ur, hogy válaszunkat a nyilvánosság előtt adhassuk meg, az ügy közérdekére való tekintettel, mivel minden munkánk és működésünk az előtt folyik, hisz az itt élő magyarság egyik sajtóorgánumáról Városi is megyei Mi társadalmi lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr.’ van szó, mely a megértés politikáját hirdeti, ezt szolgálja is, a maga meggyőződése szerint. A Komáromi Lapok szerkesztősége, mely idevaló és itt eléggé ismert, olyan férfiakból áll, akik elég társadalmi sufylyal bírnak ahhoz, hogy tetteiket felelősséggel viseljék, teljes lelki nyugalommal bocsátja ez ügyét a nyilvánosság itélőszéke elé és ügyük igazságában gyökerező rendületlen hittel és meggyőződéssel kérnek ebben verdiktet. Ez más, mint felmentő, nem lehet. A megértés politikáján mi egész mást értünk, mint . a közölt rendelet szelleme, mely azt a megalkuvás és megbunyászkodás politikájával téveszti össze. Ezek egyikére sem kapható lapunk iránya, amely íélreérthetleniil képviseli azt a törhetlen ragaszkodást jogainkhoz, amelyet faji és* nemzeti kisebbségünk részére a nemzetközi szerződések biztosítanak Ehhez igenis rendületlenül és megtántorithatlanul ragaszkodunk és ragaszkodni fogunk. Végig lapoztuk a Komáromi Lapok utóbbi időben írott cikkeit: a Magyar Népszövetség, — a városi törvényhatóság kinevezése, — a tanítók szervezkedése, — a közigazgatási alkalmazottak forrongó hangulata, — magyargyalázó plakátok, — a magyar nyelv sérelmei, — a kenyér ára, —- gazdák és* az aratás, — szociális problémáik társadalmi vonatkozásai, — a halálraítélt vármegye, — a város és az állami adók ügye,.— a vidéki tanítóság panaszai, — a magyar béke aláírása, — a megértésről, — magyar tisztviselők elbocsátása, — a falu jegyzőinek kenyérkérdései, —' a cégtáblák ügye, — a hajón elutazók panaszai, — az iskolai év meghosszabbítása, — a hivatalnok nyomor megszüntetéséért, — a drágaság, — uj adónemek, — május 1., — közellátási panaszok (só, cukor, liszt), — a katonai beszállásolás, — a Magyar Nemzeti Párt mozgalmairól irt krónikaszerü közlemények és gyűlések referádái, — az emberi szabadságjogok, — városi alkalmazottak bérmozgalma — a földbirlokreform: ime ezeket a tárgyakat találjuk a Komáromi Lapokban feldolgozva. Kerestük e cikkekben a politikát, a pártpolitikát, a napi politikát, melynek üzésére-füzésére csakugyan nem volt jogunk. Ilyesmit azonban nem találunk a felsorolt cikkekben, melyek mind társadalmi jellegű és irányú közlemények. Belemagyarázni talán mindenbe lehet a politikát: hiszen a drágaságnak is politikai okai vannak végeredményében, a törvényhatósági bizottság kinevezéseit is lehet összefüggésbe hozni a politikával, ha akarjuk, de mi csakis a város érdekeivel hoztuk kapcsolatba, a közigazgatási áíkal-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor >u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. mázolták, a tanítók, a munkásmozgalmak mind-mind társadalmi kérdések és a politikával csak annyiban függnek össze, hogy ezeket a kérdéseket a kormánynak kell vagy kellene megoldania. A magyarságunkat gyalázó plakátok felett térjünk napirendre ? türelmesen nyeljük le talán jött-ment ismeretleneknek az éj sötétjében bujkáló gyáva provokálását ? Az iskolák nagy és magyarságunkra nézve létkérdésül szolgáló ügyét és az itt ért sérelmeket hallgassuk agyon? A cégtáblák ügyében megnyilatkozott és az egész város közvéleményével fedett felzúdulásról ne' vegyünk tudomást? A Magyar Nemzeti Párt szétvert ülését tegyük el kellemes emlékeink közé? A magyar hivatalnokok nyomora, az ebben az ügyben hozzánk érkező jajszavak elől dugjuk be füleinket és fejünket homokba dugva siketeknek lehessük magunkat? Az igy ért megaláztatásokkal szemben talán hallgassunk és altassuk el lelkiismeretünket ? ° És igy végigmehetnénk minden Írásunkon, minden leirt sorunkon, amellyel hitünk szerint magyar fajunkat és a megértés jól és helyesen felfogott politikáját szolgáltuk. A hivatalos jelentések ezekben izgatást keresnek, a megállapítások rejtett izgatás csiráit vélik ezek között a sorok között megtalálni. Mi nem láttunk mást, mint a mi a betűkben tényleg van, az igazság keresését. Mi nyilt sisakkal küzdünk, feltárjak a sebeket a nyilvánosság előtt, állításainkat, levont következtetéseinket kérleihetlen önkritikánk tüzében kovácsoljuk össze, lássák meg bajainkat és sérelmeinket az arra illetékesek is, hogy orvosolni tudják, hogy igyekezzenek azokon segíteni, amint ennek — és ezt objektiv elfogulatlansággal állapíthatjuk meg — láttuk is egy két esetben eredményeit. Nem a bátor és őszinte, szókimondó hang a veszedelmes zsupán-kormánybiztos ur. A sajtó kritikája, ha e fegyverek« megbízható kezekben vannak, egyedül és kizárólag a javítás eszközeit és módjait tárja fel, az orvoslás munkáját célozza, mely a megértés politikájának az egyedüli és kizárólagos alapja. Igaz, a sajtó is tévedhet, meg is téveszthetik: de ki biztosit arról, hogy a kormány .vagy ennek exponensei nem tévedhetnek, akik itt a helyi viszonyokat, a tömeghangulatot, a nép lelkét és kívánságait nem ismerik, mert attól borzasztó, szinte elérhetlenül távol állanak. A sajtó ezeknek a hangulatoknak,, ezeknek az elemi erővel feltörő és megnyilatkozó érzéseknek a szócsöve, mely mésszehatlhatóan Yuiltja ki azokat. Mi a megértés politikáját akként vél-
