Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-04-07 / 22. szám

Negyvenegyeik évfolyam. 22. szám. Szerdai IS2Q. éprili* 7. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Elödzeté«! ár helybtR ét vidékrs: Rgé» 4rr# 40 K Filévr. X) K Negy.dérr. 10 K Kgy.s »iára ára: 6# fillér. Hegjelenik winden szerdán ét tzombaten. Szegénység és gazdagség. Talán semmiről sem esik annyi szó manap­ság, mint a szegénységről és a gazdagságról. A szegény ember sóvárogva gondol a gazdag­ságra s elfeledi, hogy a gazdag sokszor szegé­nyebb mint ő. Nagy tévedés azt hinni, hogy csak a gaz­dagság tehet bennünket boldoggá és elégedetté. Pénzzel se egészséget, se tehetséget, se jóba­­rátot, se boldog otthont nem vehetünk magunk­nak. A szeretet, a türelem a legegyszerűbb ott­hont is kellemessé tehetik. Igaz, hogy mindez­zel szemben kellemetlen a szegénységben az éhség, a hideg, rongyos ruha, súlyos munka, a lenézés, meggyanu6itás, az igazságtalan bánás­mód. Százszorta kellemetlenebb még a szegény­­séggel járó adósság. Az adósság rabszolgaság, s mégis ott ta­láljuk mindenütt ahol szegénység van. Igaz, hogy a szegény ember kevésbbé ösmeri a ta­karékosságot, mint a gazdag. Valamint azt a közmondást sem, amit az öregebbektől hallani szoktunk: „Gazdagságod fiam nem attól függ, hogy mennyit keressz, hanem attól, hogy meny­nyit költesz." A szegény ember akármilyen ne­hezére esik is, ne költsön el többet a jövedel­ménél. Ha csak lehet, tegyen félre is minden évben valamicskét, ha még olyan keveset is. Adósságot soha semmi szín alatt sem szabadna csinálni. Jó példa erre amit Dickens Micanber ur szájába ad : „ Ha valakinek kétszáz forint jövedelme van évente és csak százkilencven­­kilencet költ el belőle, az eredmény boldogság. Ha ellenben a kétszáz forint jövedelemből két­száz és egy forintot költött el, az eredmény nyomorúság. Mindenek eiőtt takarékoskodni kell tehát, de nem azért, hogy pénzünk halomra gyűljön, hanem hogy ezáltal függetlenek lehessünk. He­lyes, hogyha számon tartjuk bevételeinket és kiadásainkat, még pedig gondosan. Nem mon­dom, hogy minden fillért külön jegyezgessünk, de úgy intézkedjünk, hogy mindig világosan lássuk, hová lesz a pénzünk. Még soha senki sem prédáita el a vagyonát, aki számon tar­totta bevételét és kiadását egyaránt. A préda­­ság ott kezdődik, amikor saját tetteinkre nézve szemet hunyunk s nyitott szemmel sietünk a romlás felé. Fölöslegesen tehát ne költekezzünk. Sze­gény embernél fölösleges az, ami sokba kerül. Ne aggságoskodjíink a pénz miatt. Minden szorgalmas és takarékos ember meg tud élni, ha nem is szerez nagy vagyont. A pénz sok gondot okoz. Majdnem több gondot és aggo­dalmat okoz a szegénységnél és nagyon sok gazdag ember inkább rabja, mintsem ura a vagyonának. Csak a kivételesen okos emberek képesek élni a gazdagságukkal. Sokkal többeket tett tönkre a pénz, mint a szegénység. A leg­­szánalomraméltóbb szegény ember az, aki mindég gazdaggá szeretne lenni, pedig nem az a szegény akinek kévésé van, hanem az, aki sokat kíván. A gazdagság élvezéséhez kell hogy ne ragaszkodjunk túlságosan a pénzünkhöz. Az nagyon erősen csábit a fösvénységre és kapzsi­ságra. Seneca szerint „a szegényember sok mindenfélét, de a kapzsi mindent magának kí­ván.* Igaz, hogy okosan használva a pénz so­kat tehet. A pénz a fejedelmek fejedelme. Pénz adja meg a módot vágyaink kielégítésére. Jó levegőt, jó lakást, jó könyveket, jó zenét, pi­henést pénzünk biztosítja. Ha utazni szeretnénk, pénzzel azt is lehet: ha barátainkon, vagyis Hmi és mtp ÉnÉú társadalmi lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Fömunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. azokon, akik nyomorognak, segíteni óhajiunk és megtehetjük, akkor válik a pénz valóságos Isten áldásává. Csak attól óvakodjunk, hogy a pénzt a pénzért szeressük. Az ilyen ember valóságos pénzgyüjtőgéppé fajul. Életünk egyik nehéz feladata megtanulni, hogy kicsinyes és silány gondokkal ne vesződjünk, már pedig a pénz szerelsfe a legsilányabbak egyike. Hiszen — a Biblia szerint is — nem a pénz, hanem a pénz túlságos szeretete a gyökere minden tossznak. A szegénynek a gazdaggal szemben vi­gaszul szolgálhat az a tudat, hogy a földi kin­csei a moly megörli, a rozsda megmarja, a tolvaj elrabolja. Mig az ő kincse meg nem ron­gálható, mert ahol a kincse, ott a szive is. Sulyok Juliánná. II lai Egyesülőt tevékenysége. — Beszámoló az őszi-téli időszakról. — Irta: dr. Alapi Gyula főtitkár. A Jókai Egyesület október elején kezdett őszi-téli évszaki tudományos, irodalmi és mű­vészeti előadásainak sorozatát március végével lezárta. Érdekes lesz erre a lefolyt néhány hó­napra visszapillantani, hogy egyrészt áltekintsük a rendelkezésre állott erőket, amelyek a kultu­rális élet lehetőségét biztosították, másrészt a a közönség támogatására vonatkozólag szolgál­tatnak érdekes adatokat. Ezekből megalkothat­juk Komárom kultur-életének képét. A szabadoktatási előadások száma 14, amelyek közül négy zenei előadás: mind a négyet Berzsenyi-Janosits József, a művészeti osztály illusztris elnöke tartotta (két Schubert est, két előadás a magyar zene történetéről.) Két orvosi előadás volt a műsoron (dr. Mezey János: A tuberkulózis elleni védekezés, dr. Selye Hugó: Az ember küzdelme a baktériu­mokkal), két esztétikai tárgyú (dr. Szunyogh Ferenc: A szépről, Harmos Károly: Vonal és forma), két művelődéstörténeti (dr. Bódiss Jusztin: A regi római nők, Berta Orbán: A régi magyarok vallása) egy csillagászati-fizikai K. Kacz Endre: Égi kalauz) egy filozófiai (dr. Bognár Cecil: A lelki élet egészségtana), egy irodalomtörténeti (Gosztonyi Nándor: A mo­dern magyar lira), egy fizikai, kísérletekkel (Gidró Bonifác: A villamos világítás). Ezeket az előadásokat élénken látogatta a közönség, a tizennégy előadáson 3730 hall­gató jelent meg és átlagosan 270 látogató esik egy-egy előadásra. Hangversenyeink szintén október hóban kezdődtek, az elsőnek a Komáromi Dalegyesü­let működő karának fellépte adott ünnepi szí­nezetet, ezen K. Kacz Endre hegedűművész működött közre (okt. 12), a második hangver­senyt Farkas Márta hegedfimüvésznő tartotta (okt. 26) szintén nagyszerű sikerrel, a harma­dikon Neumann Adrienne, Weisz Emma és Pleban Lionel léptek fel (nov. 16), a negyediken Hermann László hegedűművész és Kreybig- Planner. Aranka hangversenyénekesnő arattak nagy sikert (dec. 7). A folyó évben Berzsenyi- Janosits József zongoraművész adott először önálló hangversenyt a közönség meleg és megható ünneplése keretében (jan. 6), a hato­dik klasszikus hangversenyen Farkas Márta, Berzsenyi-Janosils József és Komáromi-Kacz Endre léptek fel (jan 25) a közönség tünteti tetszésnyilvánítása közt, a hetedik hangver­Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, Ksia a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendfk Kéziratokat nem adunk vissza. senyen dr. Barta Lajosné hangversenyénekesnő és Simonffy Margó szavalómflvésznő álltak nagy és mt leg ünneplés középpontjában (febr. 2), végül az utolsó, nyolcadik hangversenyen Schmidthauer Lajos és K. Kacz Endre művész földjeink nyújtottak felejthetlen estét és a kö­zönség hangulatát a forrpontig hevitették. Ez utolsó hangversenynek (márc. 14) az egyesült énekkarok (Komáromi Dalegyesület és R. kát. énekkar) emelték fényét nagyszerű együttesük­kel. Nagyon érdekesen jellemző a hangverse­nyek látogatására, hogy azok jegyei többnyire elővételben keltek el, szóval Komáromban hangverseny közönség alakult ki, mely a ze­nét nemcsak kedveli, de azt kultiváija, meg­érti és zenei élvezetekre törekszik. Ezt a Jókai Egyesület hatásának kell tulajdonítanunk, mely évek óta céltudatos munkával törekedett a zene népszerűsítésén. A hangversenyeknek 4040 látogatója volt, átlag tehát 500-ra tehető egy-egy hangverseny közönségének átlagos száma. A Kulturházban tartotta hangversenyét a Komáromi Dalegyesület, a Komáromi Rokkant Egylet, a Zsidó Ifjúsági Egyesület és a Kath. főgimnázium ifjúságé, ez utóbbi a Jókai szo­bor alap javára. A Leányegyesület pedig két mesedélutánt rendezett jótékony célra. Ezeket körülbelül 2800-an látogatták. A szabadoktatási előadások, hangverse­nyek, ifjúsági mesedélutánok látogatóinak száma tehát meghaladja a 10000-ct. A Jókai Egyesület az előadó művészeteken kívül a képzőművészetek népszerűsítésére is törekszik; a tavaszi képkiáilitás Harmos Károly festőművésznek hozott nagy erkölcsi sikert, sajnos e kiállítást a júniusi ostromállapot foly­tán gyorsan be kellett zárni; téli képkiállitásán (dec. 14—31.) Feszty Edit festőmüvésznó mu­tatkozott be és aratott nagy sikert. A kiállítást közel 1000 látogató tekintette meg, amely szám­ban az iskolák ifjúsága nem szerepel. A kiállí­tás sikerére de a közönség műpártolására is élénk világot vet az az érdekes jelenség, hogy a kiállított képeknek több mint fele elkelt. E képkiállitással kapcsolatban a helyi ipar és iparművészet termékei kerültek bemu­tatásra a Karácsonyi vásár keretében, melyet Hermes Károly, a művészi osztály agilis tit­kára rendezett. A nyilvános könyvtár népkönyvlári anyaga, amely kikölcsönzésre a közönség rendelkezésére áll, szintén eléggé igénybe volt véve 1919. év­ben. A könyvtárnak 407 olvasó tagja volt, akik 141 nyitási napon 12311 Ízben vették igénybe a könyvtár szolgálatát, tehát a könyvtár a múlt évben annyi egyént szolgált ki. A beiratkozott 407 olvasó, akikhez természetesen a család­tagokat nem számítjuk, 14434 művet vett köl­csön a könyvtártól 16994 kötetben, egy olvasó tehát átlag 41 kötetet olvasott a könyvtárból, mely a hét három napján (hétfő, szerda, pén­tek) állott az olvasó közönség használatára. A múzeum és képtár rendezési munkák és egyéb okok miatt a múlt évben zárva ma­radtak. Most a téli évszak elmúltával, kapuzárás után azonban nyomban megnyílik a Jókai Egye­sület modern képtára uj átrendezésben és uj helyen: a kulturház előadó termében, melynek nagyszerű világításában bizonyára másképen hatnak a kiállítandó festmények. Később a régi galéria (Konkoly Miklós hagyatékából) kenu bemutatásra a muzeum anyagával kiegészitve. Nyomon követik ezt a tavaszi és nyárutói év-

Next

/
Oldalképek
Tartalom