Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-03-24 / 18. szám
Wci|négyaásk évfolyam» IS, srácai Szerda, Í920. a»érc’uB 24« KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY "g«g»«BEl-lBgg £iSfl*«tí*i ér iiuíyijeft és vidékre: %gésw ívre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 50 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombatén. festi is npi lilái Mi lap. Főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Főmunkatárs: BiBAHYAY JÓZSLF dr. úgy a fizikai, mint a szellemi munkásságnak teljes igazat adunk, midőn kenyerét követeli, mert kenyér nélkül dolgozni nem lehet és a munka előfeltétele a kenyér. Az egész háború alatt szűkösen éltünk, de mindig volt annyi, hogy éhezésre nem .került a sor. Tudjuk, hogy most nehezebb idők következnek reánk. Ez az uj áilamalakuiás nem gabonatermő hely, nagy része iparűző területekből áll és az államnak még nincsenek szerződései, nincsenek külföldi összeköttetései a gabona biztosítására, mert. ebben a cikkben erős behozatalra szorul. De mindenek, felett a kenyér az első, az fontosabb mindennél. Azt, hogy a malmok szénhiány miatt állnak, nem tudjuk megérteni. Azt, hogy a gázvilágitás szünetel esetleges szénhiány miatt, íeí tudjuk fogni A legeslegciső gazdasági feladat volna a malmok teljes üzembe helyezése, hogy azok kenyérhez .juttassák a népet. Mit látunk a vármegyében ? A malmok hónapokig állanak, mikor egy-egy vaggQn szénhez hozzájutnak és két napig, három napig üzemben vannak. A város is ilyen, ha még rosszabb helyzetben nincs, itt azzal a különbséggel, hogy a városban nem mehetünk kölcsönkérni a szomszéd termelőhöz egyszerűen azért, mert a városban nincs termelő, itt munkás és polgár, egyaránt szükséget szenved és éhezik. Komáromra egyébbként nem volna akadály a lisztellátás szempontjából a szén hiánya. Itt vannak dunai malmaink, amelyek képesek volnának a város és környéke lisztszükségletét előállítani. Ha tehát az állami gabonahivatal rendelkezik gabona felett, Komárom liszttel ellátható volna a dunai malmok utján. A hatóságok kötelessége, hogy ez mielőbb megtörténjék. Szégyenletes állapot az, hogy minden terv és számítás nélkül intéződik az ellátás rendje. Az őszön bőséges fejadag, a tavaszon, amikor minden munka megindul, ennek a felére száll le, sőt ez a csekély fejadag is kimarad. Sokkal több szociális felfogást és érzéket várunk egy szociális szerkezetű állam kormányától. A legfőbb szociális elv az, hogy a dolgozóknak enniök kell, tehát a kenyérhez joguk van. Ezt a jogot sem elvitatni sem elalkudni nem lehet, de a dolgozók ezt nem is engedik. Perzsa és egyéb fajta szőnyegek megvételre kerestetnek. Pártközi értekezlet. J — Saját tudósítónktól. — — márc. 22. A Magyar Nemzeti Párt elnöke által a jövő hó 18. napjára kiirt választások alkalmából, a jelölések megejtése céljából, március 22-én d. e, 10 és fél órára a Vigadó nagytermébe összehívott pártközi értekezlet a magyar nemzeti párt, a keresztény szociális párt, a kisgazda pártnak az érsekujvári választókerület minden részéből nagy számmal megjelent kiküldöttjei részvétele mellett Kilrtliy István nyug. főispán, a Magyar Nemzeti párt elnökének elnöklete alatt a legpáldásabb rendbei, az értekezlet megtartásához fűzött várakozásnak megfelelően, a páriok közti megegyezés jegyében folyt le s azt az eredményt biztosította, hogy a magyarság a választási küzdelmet egységes választói jegyzék körül tömörülve vívja meg. A pártok megjeleni küldötteit üdvözlő elnöki megnyitó után Tabu János a magyarság régi átkát képezett visszavonás és széthúzás helyett az ’összetartás szükségét fejtegette s a Magyar Nemzeti Párt nevében határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a Magyar Nemzeti Párt, mint különb pórt ezidőszerint a választási küzdelem porondjára nem kíván lépni, a kényszerhelyzet hatása alatt azonban, minthogy a ránk diktált választói törvény súlyos büntetés terhe alatt irja elő a választásban való kötelező részvételt, miheztartás végett közli tagjaival, hogy a Keresztény Szocialista Párt szavazó lapjaival szavazzanak. — Kiss Albert dr. pozsonyi egyetemi tanár a keresztény szocialista párt nevében szintén a pártok közti egyetértés és megegyezés szószólója, annyival inkább, mert a kisgazdapárt még nincs és nem is lesz elismerve. Egy teljhatalmú pártközi bizottság kiküldetését javasolta* minden párt érdekét kielégítő jelölés létesítése céljából. Kukán Béla dr. érsekujvári ügyvéd a kisgazda párt nevében 24 órai haladékot kér a párt elismertetésének tisztázására. Sörös Béla ref. lelkész losonci, megbízott egyesülésre hivja fel a magyarságot. Beható hévvel előadott kérelméhez csatlakozik Bartal Aurél pozsonyi kiküldött, aki nem a pártprogrammban, de a kipróbált múltú, fajunk képviselsetésére méltó, nagytudásu magyar jelöltek közös megegyezéssel történt elfogadásában látja érdekeink biztosítását. Lukovics Ferenc a kisgazdapárt titkárának felszólalását a falu, a föld népének szeretete hatja át. Ha pártja el nem ismertetnék, a iegteljesebb együttműködést ajánlja fel a- kér. szocialista pártnak. Ha azonban a párt elismertetnék, 24 órán belül kieszközlik, arra kéri a kér. szocialistákat, hogy az érsekujvári kerületben szavazzanak rájuk s a többi «kerületben a kisgazdapárt teljes erejével támogatja a kér. szocialista párt jelöltjeit. Többek felszólalása után Holló Géza ujbarsi lelkész mondott hosszabb beszédet, bejelentve a Garamvölgy egész lakosságának a Magyar Nemzeti Párthoz szívvel és lélekkel való csatlakozását. A pártközi értekezlet végül egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, amelyhez képest kimondta a választási kényszer hatása alatt a képviselő és szenátor választásokban való részvételét, amelyre jelölteket is állít, de egybec íiiíakozását és óvását fejezi ki a választások elrendelése és a szavazási kényszer ellen a jelenlegi béketárgyalások folyamán, tiltakozik a választási előkészületek rövidre szabott időtartama és a fennálló katonai diktatúra kivet-Szerkesztőség 4» kiadóhivatal: Nádor-u. 38-, hová úgy a lap szellemi részét illető kö*lemény*k, miu a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőik Kéziratokat nem adunk vissza. keztében a mozgási és gyülekezési jog korlátozása miatt, és végül tiltakozik minden olyan felfogás ellen, amelyből a lakosságnak a választásban kierőszakolt részvételéből a területi hovatartozás tekintetében bármilyen következtetés vqnassék le. A három párt közti együttműködés létesítése és egy közős választási lista megállapítása céljából yedig egy 14 tagból álló bizottságot küldött ki az értekezlet Pozsonyba, mely bizottság a kér. szocialista pártnak Pozsonyban, e hó 23-án tartott kongresszusával teljhatalommal és véglegesen dönt megbízatása érdemében. A hatóságot az értekezleten Igó Aladár fogalmazó képviselte. ma már a tisztviselői kar helyzete. Minden elmúló nap elviselheieílenebb helyzetet teremt. S e köztudomású úri nyomorúságon ugylátszik senki sem akar segíteni. Már oly sokat írtak és Írnak mindenfelé korunk ez általános bajáról, a tisztviselői kar szánalmas anyagi helyzetéről, hogy talán az olvasó már egész közönyösen fogadja az ,ily feljajdulásokat, de erről a bajról teljesen elhallgatni lehetetlenség, .sőt ez a kérdés a n3gy nyilvánosság előtt napirenden tartandó. A régi tisztviselői kar, tartozzék az bárhova, azt a fizetést élvezi, emit i918. év november havában élvezett, közben elvesztvén a volt magyar népkormány állal utalványozott összes pótlékokat, melyek élvezete sokat javított a tisztviselői kar helyzetén. E nagy veszteséggel szemben utaltattak ki csekélyebb ellenértékű rögtöni segélyek, mely rögtöni segélyek kifizetése 1919., október hó elsejétől pl. a községi jegyzői kar részére rpegtagsdtattak s igy ez is elmaradt. ^ Hát hogy élhet meg most már egy családos, vagyontalan tisztviselő a mai őrült drágaság mellett az évi csekély, pár ezer korona fizetésből? Ki tudna erre feleletet adni? S nem csodáikozik-e senki azon, hogy a tisztviselői kar még mindig szép türelemmel, szorgalmasan végzi reá rótt kötelességeit; becsületesen dolgozik s nem áll a kenyérért ordítozok elégedetlen táborába ? Hisz ruliázkodni már rég nem tud, de ha igy nőttön-nő a drágaság s ezzel szemben javadalma fogy; innen-onnan nem lesz betevő falatja sem. A jelen'állapot már tűrhetetlen s felette napirendre térni nem lehet. Tudnak-e az illetékesek arról, hogy a tiszlviselői kar, az elégtelen, rossz fizetés miatt miiy rettenetes anyagi gondok között, él, ha tudnak, mért nem segítenek a bajon, avagy miért nem igyekeznek azon javítani? Arról tudnak, s ez ismeretes, hogy a tisztviselői kar lelkiismeretesen és híven teljesíti feladatát, sőt ismeretes az is, hogy nincs az a munka-halmaz, amit a már kimerült tisztviselői karra rá ne lehetne rakni. Hát az ilyen tisztviselői kar nem érdemel támogatást, nem kivánhatja-e megélhetésének kellő biztosítását? De hát hiábavaló ugylátszik még minden utánjárás, érdeklődés is, semmi segítség sehonan. Hát kiben bízzunk most már ily elhagyat. ítságban, annyi Ígéret és annyi biztatás után? Minden állam elsőrendű érdeke, hogy megbízható, megelégedett tisztviselői karral rendelkezzék, amely tisztviselői karnak, mint szellemi munkásnak nem a nyomorral és nélkülözésekkel való elszánt küzdelem a fő felfi ÉÉSIÓ idÉíili