Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-03-17 / 16. szám

»«Sík IC. sián. Szerda, 68SO. mároius B7. LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY 2SSfe*tésS úr helyben és vidékre: S|éw frn» 40 & Püivt* 20 K Kegyedén* 10 X Egyea sasání ára: 5® illik. Megjelenik mindéi aa. rdén és s/etabalan. A Komáromi Lapok olvasóihoz. A Komáromi Lapok is áldozata annak a versenynek, amely abban nyilatkozik meg, hogy minden nyerstermény és anyagárát meg­drágítja. így drágul állandóan a papir, a nyomda­­festék, ennek nyomában jár a munkabérek emelkedése is. Kénytelenek vagyunk a Komáromi Lapok előfizetési árát is ehhez képest március 15-től kezdve mérsékelten felemelni. Az uj előfizetési árak: egész erre 40 K félévre 20 K egy negyed évre 10 K egyes szám ára pedig 50 fillér. Az olvasó közönség szives támogatását kéri a Komáromi hapok kiadóhivatala. lími ü sssá mi mm üj. Fösserkesztá: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BÁRÁNY Y JÓZSEF dr. Jókai, a márciusi ifjak halhatatlan alakja, a magyarság nemzeti géniuszának az egész világ eió'lt leghíresebb reprezentánsa, Ko­márom iegdicscsegesebb fia emléke és szelleme jár közöltünk. Szerdán egyik gyönyörű regényének hősei vonultak fel a színpadra: a hatal­mas alispán, az átokmondó református pap, a tisztes komáromi polgárok és a szekeresgazdák ezüstgombos, menteláncos ruháikban. Megelevenedett előttünk a mult, a szerencsétlen múlt, amelyben összeforrtak e város polgárai egy testben és egy lélekben. Ma is olyan időket élünk, amidőn erre volna igazán szükség. Ne azt keres­sük, ami bennünket szétválaszt, hanem ami összekapcsol: ez a szülőföld szere­­tete, a komáromi rögé, sok balsorsára emlékeztető görbe utcáié, a régi tem­plomoké, melyekben ugyanazt az istent imádjuk csak más-más imádságokkal. Jókai ezt Írja meg abban a halha­tatlan regényében, amelyet most megele­venített előttünk városunk polgármes­tere ekképen is megbizonyitva e városhoz való szeretetét, a szülőföld iránt érzett ragaszkodását. Valami meghatóan szép és gyöngéd gondolat ez, melyet nem is tud­tunk talán a maga módja szerint érté­kelni: ezt meg kell érezni. Akik kiérezzük ebből a színdarabból a szeretet melegét a rajongást e város nagy múltja iránt, mely a költő lelkét is megihlette, azok megértik Jókait s az ő nagyszerű zsenijét. Erre a nagy tradíciók megértésére nevelik az ifjúságot a komáromi főgim­náziumban is. Csaknem a színdarab előadásával eg^.Jőben rendez a főgimná­zium ifjúsága hangversenyt Jókai szobra javára, éreztetve, hogy ezzel még mindig adósa Komárom halhatatlan szülöttének. Minden dicséret ilesse ezért a megértő és ielkes tanári kart és ifjúságot. De a Jókai szoborra másfelől is te­kintélyes adományt jeleznek: Az elátko­zott család szerzője Írói tiszteietdija felét ajánlja fel e nemes célra. Ez elhatározás előtt le a kalappal. Jókai halhatatlan emléke az idők távlatában egyre nő. Március idusa ismét felevenili nevét a nagy mesemondónak, az ország ifjúsága egykori hatalmas szavú vezérének. A márciusi eszmék itt élnek sziveink mélyén kiirthatianul. Ezeket fogja hirdetni időtlen időkig az az emlék, mely Komárom legszebb teréről még mindig hiányzik. De talán nem fog már soká hiányozni és Jókai városába megjön halhatatlan fiának ércmása, aki e földről oly szépeket irt és álmodott, amin az egész n\űvelt világ bámult és csodál­kozott. = fl fflaggar nemzeti Párt komáromme­­gyei szervezkedése. Ma, kedden délután 2 óra­kor alakult meg nagy -érdeklődés mellett n komárommegyei Magyar Nemzeti Párt több száz megyei érdeklődő jelenlétében. Fejérváry Géza indítványára. Ktlrthy István nyug. főispánt kérte fel az értekezlet a gyűlés vezetésére. Kürthy lendületes elnöki megnyitójában a ma­gyarság egységes szervezkedése szükségességét hangoztatta. Majd Palkovich Viktor gutái espe­res plébános ismertette az ideiglenes pártveze­tőség által szerkesztett programtervezetet, amely a városi pártéval csaknem teljesen azonos. A brogram után zajos helyeslésekkel sűrűén félbe­szakított beszédben ajánlotta a program elfo­gadását. A programhoz dr. Kamrás József a városi párt vezető tagja szolt hozzá és ajánlott biztosításokat, dr. Torna István muzsiai plébános pedig a Magyar Szövetség haladéktalan meg­alakítását javasolta, hogy az összes magyar pártok ennek a keretében egyesüljenek és ves­sék alá magukat a szövetség határozatainak. Az indítványokat a közgyűlés az elnök hozzá­járulása után elfogadta és a pártot megalaki­­tottnak jelentette ki. Majd a párt elnökévé Kürthy ísivánt választotta meg lelkes és egy­hangú határozattal megalakította a 25 tagú elnöki tanácsot és az 50 tagú végrehajtó bizott­ságot, amely községenként megszervezi a helyi bizottságokat. Az értekezlet ezzel véget ért. A hatóságot Nagy Jenő főkapitány és Igó Aladár fogalmazó képviselték. A rend példás volt. A vármegye közgyűlése, — 1920 március 16. — — Saját tudósítónktól. — Győr, Komárom és Esztergom vármegyék egyesitett törvényhatósága kedden délelőtt köz­gyűlést tartott, melynek napirendje előtt dr. Felkman István zsupán olyast# fel jelentését a politikai helyzetről és a közigazgatás állapotáról. Előadja, hogy hivatalát december 29-én foglalt* el azóta úgy az itteni politikai és az egyébb közállapotokról tájékozást szerzett. Ki­jelenti, hogy nem sovén, hanem a feltétlen békülékenység és a megérté* politikáját kívánja folytatni, ennek azonban elengedhetetlen felté­tele az állam iránti lojalitás, a higgadt maga­%zsrk*«it(i4{ éi kiadékiyatai: Nádsr-s. SS., k»vá ejy a lap »elleni réuét illeti köilenények, kői a kiriiléiik, «löílietéei él hirdettoi iij&k *th. k&ldéaááfc Kéiiratokit aim adunk vissza. tartás és tendenciózus kritika kerülése. Érinti a béketárgyalások kérdését, mely szerinte pár nap múlva véglegesen befejezést nyer. Megemlékezik a jelenté» a választások ki­írásáról, a földreformról, amely a kényszerbérlet elvén alapszik. Az állami közigazgatás általában jól mű­ködik, csak a nyelvtudás hiánya okoz itt-ott akadályokat. Aszolgabirói hivataloknál ezen tót alkalmazottak kinevezésével segítettek. A köz­pontban szlovák tanfolyamot nyitottak a magyar alkalmazottak részére. Sajnálattal közli, hogy a megyei alkalma­zottak véglegesitése még mindig nem érkezett le Prágából. A lisztviselék és egyébb alkalma­zottak helyzetén »egitendő egy alapból részükre 1000, illetve a nőtlenek részére 500 K rendkí­vüli beszerzési előleget utalványozott. Sajnálattal jelenti be Keleti József állat­egészségügyi főfelügyelő távozátál, aki 25 év óta működött e területen a közínség legnagyobb bizalma közben az ő kiváló szaktudásával, munkásságáért köszönetét érdemel a törvény­­hatóság részéről. A községi közigazgatás jól funkcionál, a segédjegyzői állások is be vannak töltve. A községi és körjegyzők államosítása és végleges fizetésrendezése is küszöbön van és végrehajtás-alatt áll. Majd az árviz okozta óriási károkról em­lékezik meg a jelentés, a mérnöki kar min­dent elkövetett annak leküzdésére. A zsupáni jelentés foglalkozik még a’zsir és cukorhiányokkal, amelyeknek megszüntetésére intézkedések történtek. A gabonarekvirálás is küszöbön van. Szükségesssé teszi ezt egyes városokban fellépett élelmiszerhiány, amely már katasztrófális jelleggel fenyeget. A zsupán-kor­mánybiztos el akarja kerülni a katonai rekvirá- Iással járó zaklatásokat, először az önkéntes fölajánlásokat kísérlik meg. Ha ez nem sike­rülne, áttérnek a katonai rekvirálásokra. A vár­megye egészségügye eléggé kielégítő. Fertőző betegségek csak szórványosan fordultak elő, járvány pedig sehol. Szórványosan a párkányi kerületben a himlő lépett fel. Intézkedés tör­tént, hogy ha valamelyik községben csak egy himlőeset is előfordulna, az egész község be­oltandó. A gyógyárukban nagy a hiány, mivel e téren iß felütötte fejét a lánckereskedelem. Az állatbetegségek közül a sertésvész és a száj- és körömfájás lépett fel nagyobb arányokban, az előbbi különösen Csallóközben. A zsupáni jelentés elhangzása utá« Kürthy István emelkedett szólásra és a tőle megszo­kott mígasszárnyalásu beszédben tiltakozott a komáromi bencésreiid füssi és deáki birtokai­nak lefoglalása ellen. Bármint alakul is a hely­zet — mondotta a szónok — nemzeteket el­nyomni, elnaciozálni nem lehet. Ha mégis tör­ténnek erre kísérletek, azok hamar megboszul­­ják magukat. Ezt érzik Prágában is, ahol sü­nien hangzanak el kijelentések, hogy senkit se akarnak elnacionálni. A bencés rend komáromi főgimnáziumának megmentése érdekében el­hangzott tiltakozásunknak el kell jutni a leg­magasabb fórumig. A bencés rend ellen el­követett sérelmek, az itt élő magyarság, a ma­gyar kultúra ellen intézett támadás. Ezeréves kultúrát, amelyek éppen a bencés székházaktól nyerték erős támaszukat, támadja meg a rend­házat fentartó birtokoknak elvétele. A tanári kar meg van fosztva a létfentartás eszközeitől. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben a füsti és a deáki bencés birtokok eredeti rendeltetési céljaira való visszaadását követeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom