Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-06-23 / 44. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok“ 1920. janius 29 igazgatásban is és befolyhat sorsának intézésére. Az egész világ a háború rombolását érzi gazdaságilag, ennek következménye, hogy a termelő munka még sehol sem indulhatott meg, még a nagy Oroszországban is (Felkiáltások: Éljen a III, Internacionálé ! Éljen Muna !) éheznek az emberek. Gondoljanak a tó'oldali inlő példára (Felkiáltások : Le velük !) ahol a munkásság mindent elért egy napon, és kevés idő múlva mindent elveszített egy napon. Ne tegye fel egy kockára minden érdekét a munkásság, ez szolgáljon okulásul a munkásságnak jövő küzdelmeiben. (Lelkes éljenzés) Majd Bertrand ezredes, városparancsnok látogatása után a vármegyei alkalmazottak szervezetének küldöttségét fogadta, melynek dr. Alapi Gyula vezető megbízott tolmácsolta kéréseit. Ez alkalommal dr. Folkman zsupán is szót emelt a vármegyei szolgaszemélyzet helyzetének javítása érdekében, akiket a minisztérium el akart távolítani állásaikból. Később a főgimnáziumi tanári kar jelent meg Mórocz Emílián vezetése alatt a miniszter előtt és helyzetük rendezése ügyében kértek felvilágosítást. Birtokaikat lefoglalták, de fizetéseiket nem folyósítják, kérik az érettségi reform felfüggesztését, súlyos sérelmük, hogy útlevelet nem kaphatnak. Dr. Derer miniszter kijelentette, hogy sérelmeiket megvizsgálja és azokban sürgősen intézkedik. Komárom város tanácsát dr. Szijj Ferenc vezette a miniszter elé és kérte a hidforgalom szabadabbá tételét úgy a személy, mint az áruforgalomra nézve, mert a hidlezárás a helyi kereskedelmet tönkreteszi. Kérte a város kiutalt államsegélyei sürgős folyósítását és a megígért 300000 K rendkívüli államsegély folyóvátételét, a felszabaduló kincstár i területeknek első sorban a város részére leendő átengedését, a közéleimezés javítását, szóvá (ebe a küldöttség az Ipartestületet ért támadást is és ilyenek megismétlése ellen jogvédelmet kért. A miniszter a kérelmek írásba foglalását kérte és ezekre sürgős intézkedést ígért. Végül a szülők küldöttségét fogadta, akik az érettségi vizsga módosítását kérték tőle és este 7 órakor hagyta el autón Komáromot. magyar népszöueíség. A Magyar Népszövetség hire, mely városunkban bontotta ki zászlaját,’ visszhangra talált egész Szlovenszkóban, ahol csak magyarok laknak. A tagok nagy számmal jelentkeznek és a megalakulás napjáig, mely jnlius 4-én megy végbe a kultúrpalotában, már sok ezer tagot számlál ez a szervezet, amely az itt élő magyarságot felekezeti és politikai pártállásukra való tekintet nélkül kívánja egyesíteni. Az ideiglenes vezetőség kidolgozta az alapszabálytervezelet, amelyből kiderül, hogy ezen szövetség milyen hatalmas kullurmunkára vállalkozik magyar nyelvünknek és magyar fajunknak védelme körül. Felöleli tevékenysége gazdag progranimjába a magyar testedzést, de nem feledkezik meg a magyarság gazdasági erősítéséről sem. A szövetség politikával nem foglalkozik, de gondosan és éberül őrködik a felett, hogy a magyarságot, mint nemzetiségi kisebbséget, sérelem ne érje s ha ilyen érné, szavának súlyával fog fellépni. A Magyar Népszövetség népirodákat fog fentartani a magyarok lakta városokban, hol tagjainak, de általában a magyarságnak jogi, orvosi, szociális téren tanácsokkal és utbaigatásokkal szolgál, mindent attól a magasztos eszmétől vezéreltetve, hogy- találjuk meg és értsük meg egymást mi, egymásra utalt magyarok és a részünkre nemeetközileg biztosilott jogokat használjuk ki teljesen. Minden magyar embernek erkölcsi kötelessége támogatni ezt a szövetséget, azt belépésével, esetleg anyagi támogatásával is erősíteni, hogy eredményes munkát tudjon kifejteni. Felvilágosításokkal és belépési nyilatkozatokkal a Szövetség irodája (Nádor-utca 31) szolgál. Tagok jelentkeztek már Szepes, Abauj, Gömör, Zólyom, Bars, Nyitra, Nógrád, Esztergommegyékből, Komárom városából is igen sok tag lépett be már nemre való külömbség nélkül eddig is és rr.ég igen sok tag jelentkezésre várható. MMíffii iáimnak mMm. Megalakult a pénzintézeti alkalmazottak szakszervezete. — Beléptek a szociáldemokrata pártba. — Megválasztották az intézeti bizalmiakat. — A vasárnapi alakuló gyűlés. A pénzintézeti alkalmazottak is a szervezkedés terére iíptek. A vármegyei és városi alkalmazottak már korábban létesítettek szakszervezeteket anyagi és kari érdekeik védelme céljából, a pénzintézeti alkalmazottak is szervezkedve voltak, de nem kapcsolódtak be eddig az országos szervezetbe. Ez most megtörtént. A gyűlésen a Komáromi Első-, Vidéki-, Korona-, Népbank és a dunaszerdahelyi Takarékpénztár alkalmazottai vettek részt, a biztosítási és áruosztály alkalmazottaival együtt összesen 29-en. A tanácskozást Diósy Ede takirckpénztári helyettes igazgató, cégjegyzö nyitotta meg vázolva a* gyű lé i célját, majd üdvözölő a pozsonyi közpjnt kiküldötteit, Kutlik Félix szövetségi alelnököt és Déry Istvánt, átadta a szót a központ képviselőjének. Kutlik Felix szervezeti alelnök hosszabb beszédben ismertette a szervezkedés célját, amely nem politikai célokat szolgál. Fejtegeti a szakszervezet léijogát, hogy önérzetes tisztviselők legyenek, akik munkájukért ne kcgyelemkenyerct kapjanak. Kitért a háború okaira, melynek magvait a kapitalizmus hinlette el és az is harcolta végig. A koldusgőggel szakítani kell és be kell ismernünk, hogy mi is proletárok vagyunk, szellemi proletárok, batálaink a szociáldemokrata prolétárok tömegei és az osztályharc alapjára kell lépniük a pénzintézetek munkásainak is, amelyben a kenyéradót ellenségnek kfl tekinteni, hangoztatta a szónok. A tisttviselőkkel szemben akik szakemberek, hiába hivatkoznak az igazgatók az intézetek teherbírására Majd a szakszervezet fogalmát fejtegette. A bérharcnak nem szabad szem elől tévesztenie azt, hogy az csak a lehetőség halárain belül mozogjon. z Az alkalmazottak ne gyújtsák magukra a házat amelyben laknak és ne fűrészeljék le maguk alatt a fát, amelyen állanak. A szövetség célja az alapfizetések, nyugdijak és a lakbérek rendezése, a szolgálati pragmatika i megoldása, amely megvédje őket az intézetek | túlkapásai ellenében Követelniük kell a 6 órai munkaidőt és a jogvédelmet, A szervezkedés ereje az engedelmesség és bizalomban rejlik vezetőik iránt, ezért “kell minden intézetnél érdekeik védelmére bizalmiakat válasszon, akik az igazgatósággal tárgyalnak. Majd a szövetség szervezetét ismerd, ennek központja Prágában van, szlovenszkói vezetősége Pozsonyban székel, ennek nevében üdvöz’i őket a szövetség tagjai sorában. Dénes Emil a szociáldemokrata párt titkára szólai fel ezután és azt fejtegeti, hogy a szellemi munkásság hátramaradt a testi munkásság mögött és két malomkő közé került. A szellemi munkásság ma is a tőkét támogatja. Helytelen kenyérártól emlegetni, mert a mun- i kásság tartja el őket. Szervezkedni csak az osztályharc. alapján szabad, más szervezkedés ! csak félinunka, a társadalmi küiömségeknek el ' kell enycszniök, mert olyan időket élünk, ami- ' kor ez a pillanatok alatt végbemegy. Minden társadalom olyan sorsot érdemel, amilyent ki tud vívni magának. Majd a kapitalizmus kizsákmányolását fejtegeti és ebben a bankok i szerepét, amelyek szerinte a drágaság okai. Bizonyítékul a szén árát említi fel. Ezért kell a tőke uralmát megtörni. A kapitalista termelés tnár a porban fekszik és a szociális terme- i lés ideje elérkezett. j Majd a szervezkedés mikéntjét, a bizalmi rendszert ismerteti, a szakszervezeti fegyelmet és öntudatot, ami mellett a szakszervezet tagjainak feltétlen bírálati joguk is van. Kutlik ismételt felszólalásában előadja, hogy a pénzintézeti alkalmazottaknak két milliós ellenállási alapjuk van. A pozsonyi sztrájk egy nap alatt kivívta a kívánt eredményt. A tagdíj évi 80 K, a szolgák külön szervezetben vannak, de azokkal együtt.működnek. Ismerteti a szövetség helyi szervezete alapszabályait, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogad és a szövetségbe belép. • % Déry Istvárt '(Pozsony) üdvözli ‘ a helyi szakszervezelet a pozsonyi központ és a prágait központ (Szdruzíem) nevében. A tisztujifás után elnök lett Diósy• Ede, alelnökök: Nagy János, Ápríli Miklós, titkár: Gruber Lőrinc, jegyző: Kacz Jenő, ellenőrök: Gesztes Zoltán és Prodovszki Erzsébet Főbizalmiak: Puhr János, N így János, Áprili Miklós, bizalmiak: Páli Rezső, Zsombor Kornél, Vörös Lajos, Makky Lajos, Bruck Mór és Abelesz Ernő. A májusi cukor hosszas bolyongás u’án megérkezett, a közönség erős próbára tett, jogos türelmetlensége pór napra csillapítva lett. Roppant érdekes téma ezekbe a cukor üzletekbe, helyesebben üzelmekbe belepillantani, hogy lásson tiszti*! a közönség. A cukor ügyét a cukor bizottság a (cukorkö’pont) intézi. Mihelyt központ van a dologban, mindjárt akaratlanul is rosszra gondolunk. Ez a központi cukorbizottság sem, áll feladata magaslatán, az természetes. A cukornak április utolján kellett volna itt lennie, a város az esedékes cukor árát befizette, hogy azt a gyár kellő időben szállítsa. A cukor késik és egyre késik. Utánajárnak azt. a felvilágosítást kapják, hogy a cukor ügye el van intézve, a cukor jön. Ez persze nem iga^, hanem félrevezetés, inert a cukor ügyében nem intézkedett a cukorbizoítság és a cukor a gyárból ki sem mozdult. Mikor már hetek múlnak el, jobban kezdenek az ügy iránt érdeklődni az arra hívatottak, akkor kiderülnek az alábbi épületes történetek: a cukor hónapokkal előbb befizetett ára nincsen a gyárnál befizetve, a gyár pedig csak előzetes fizetésre szállít. Hova lett a pénz? Ki és milyen szerv panamázik vele? Ezt nem tehet tudni, a hatóságok közömbösen viseíke’dnek, végre is a cukor ára a gyárhoz kerül és azt szállítják. Hajlandók-e a hatóságok, a minisztérium, a zsupáni hivatal ez ügyben a legszigorúbb vizsgálatot megindiítafni, alig hisszük. Ez a cukor eljárás ikertestvére a sópar.amának es láncszeme egy intézményesen ^tenyésztett korrupt közigazgatásnak, ahol a felelős egyének szabadon garázdálkodnak a bőrünk rovására, éhezletnek, koplalóinak bennünket. Most mi ennek a csattanója, kérdi a nyájas olvasó. Ezt is megjövendöljük. Ma junius 21 van, amikor a júliusi cukornak itt keltene lennie, de csak a májusi ért ide nagy nehezen, siirü küldöncjárások után. A júniusi cukor nem fog megérkezni, mert az már elmúlt. Talán a júliusi sem. Majd eladják drágábban a külföldre, vagy a cukorka gyáraknak. Mi pedig megkapjuk a leszállított fejadagot, mikor ezer vaggont visznek ki a külföldre. Mit szó! mindehhez a hatóság? HilÉÉ ü iSlilSiiSl Él. A munkásság tüntetése az esti órákban. — Behatottak az Ipartesiiilet helyiségeibe. — Mindent összezúztak. — Az ott levő iparosokat inzultátták. jun. 22. Az Ipartestület, melynek ez ügyben hozott határozatát közöltük, az ipart munkások kollektiv szerződései ellen foglalt állást. Ezért a Munkáslap-ban súlyos támadások jelentek meg Boldoghy Gyula, ipartestületi elnök ellen, aki azonban a törvényekhez ragaszkodva a munkásság által felszínre vetett hatalmi kérdésben nem tért ki.- A Munkásiap legutolsó száma a miniszter-elvtársat szólítja fel Boldoghynak eltávolítására az Iparíestület éléről. Ezek az előzményei a hétfői munkás tüntetésnek, mely este 8 óra tájban indult ki a Munkásotthonból, ahonnan a tüntetők zárt sorokban vonullak az Ipartestület elé. Az ipartestületben azután nagy rombolást vittek véghez, a könyveket összeszaggatták, az iratokat szétszórták és összetépték, a törhető tárgyakat összetörték. A tüntetők egy része azután a Munkásotthonba tért vissza. Sem a rendőrség, sem a katonaság a tüntetést és rombolást meg nem akadályozta. A kár ekképpen megesvén, természetesen a „felelőtlen ellemek“ kerülnek homloktérbe, „ismeretlen egyének“ stb. Ezt azonban okadatolásul elfogadni nem lehet, mert az összefüggés
