Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-06-23 / 44. szám

1920. június 23.

Komáromi Lapo*

3. oidai.

"ieljesen világos. Mi a törvényes rend alapján állunk és ezt a tüntetést, amely egy közintézmény ellen irányult, el kell ítélnünk, amennyiben senki a maga ügyének bírája nem lehet. A tüntetésért igenis felelősek azok, akik azt előkészítették.

Nagy Jenő'főkapitány tapintatosan szói! a tömeghez és felszólításának engedett is és eloszlott,

A tüntetésnek mára folytatását várták, azonban az utcán erős katonai őrjáratok cirkálnak, a vármegyeháza őrizetére pedig egy ' szakasz katona vonult fel teljes felkészültséggel és gépfegyverrel.

Az Ipartestület elöljárósága sérelmét küldöttség hozta a polgármester és a rendőrhatóság, mint első fokú iparhatóság tudomására. Az eset folytán a rendőrhatóság a zárórát 11 órában állapította meg a nyilvános helyiségek részére.

Pogány Béla szaualó estélye.

Nagy érdeklődéssel várta Komárom intelligens és müértő közönsége Pogány Béla, a kiváló drámai hős, a pozsonyi Polgár-féle színtársulat kitűnő drámai rendezője szombati szavaló estélyét. Komárom közönsége Polgáriknak tavalyi itteni szereplésükből ismeri Pogány Bélát. Tudjuk, hogy Polgár Károly pozsonyi színtársulata két ízben is működött tavaly Komáromban. Első Ízben az egész színtársulat, másodszor a társulat drámai személyzete. Ez utóbbi idő alatt, amikor csak drámát adott a társulat, volt alkalmunk Pogány Bélát megismerni és megszeretni. Az a nagy várakozás, érdeklődés, amely a szombati estét megelőzte, teljesen méltónak, bizonyult. Dacára a szakadó esőnek, amely éppen az előadás megkezdése előtt zuhogott az ég csatornáiból, a kultúrpalota emeleti nagyterme egészen megtelt érdeklődővel. A magyar költészet gyöngyeinek, halhatatlan, s külföldön is ismert magyar költők magasan szárnyaló alkotásai, a magyar csengő, bongó szónak sokkal nagyobb vonzóereje van ebben az ősrégi szinmagyar városban, semhogy még a valóságos pokoii időjárás is akadályul szolgálhat, hogy a kuliura felszentelt csarnokába ne siessenek.

Felette értékessé tette Pogány szavalóestélyét az az újítás, hogy a műsorán levő versek elszavalása előtt ismertette a mfi halhatatlan szerzőit. Uj világításban egészen uj dolgokat mondott lóluk, amelyeket szívesen hallgatott mindenki.

Vörösmarlhy Vén cigánya, Petőfi Ő; ültje és Temetésre szól az ének cimíí dala, Lisznyai Kupaktanácsa, részletek Az ember tragédiájából, Reviczky Imakönyvem, Endrődi Visszavárlak, Kis József Tüzek cimíí költeménye került előadásra.

Természetesen Petőfi Őrültjével és Vörösmarty Vén cigányával megrázó, megdöbbentő hatást ért el. Mélységes hatást ért cl külö ben a többi műsörszámáva! is. Egészen uj felfogás nyilvánult meg az eddigi megszokott, agyontaposott gablónok után felfogásában, átérzesében, s előadásában. Pl. Endrődi csodaszép Visszavárlak cimíí versét egészen uj, drámai megvilágításban hallottuk előadni. De mégis általános újság ingerével hatott Petőfi Őrültje, amelyet a hallgatóság legnagyobb része még eddig nem hallott szavaim. Pogány e hatalmas szárnyalásu dithirambot igazában nem mint szavalómüvész adta elő, hanem mint vérbeli drámai hős, aki művészi játékával az őrült éiethíí benyomását keltette a hallgatóságban.

Általában a nagy sikert, az uj hatásokat, az uj felfogást Pogány azzal érle el, hogy a drámai hős mindentudását, istenadta tehetségét, hatalmas orgánumát vitte a játékába. Impozáns alakja is elősegíti a nagy sikert.

Természetesen zugó tapsokban, kihívásokban nem volt hiány.

Végül a közönség soraiból felhangzott óhajtásokra saját költeményeiből is elszavalt néhányat, meleg sikert érvén el velük.

Nagyon kar azonban, hogy a nagy hőség miatt a műsorra felvett Arany János müvei el. maradtak. Elmaradt a részlet Toldiból és a Velszi bárdok. A többi halhatatlanok mellett Arany Jánosnak is helyet kellett volna foglalni a szavaló est keretében s azt a maradandó hatást, amely az est hagyott a lelkekben, Arany ismertetése csak mélyebbé tette volna.

Másnap, vasárnap délelőtt ugyarcsak a

kultúrpalota nagytermében a tanuló ifjúság előtt ismételte meg előadását Pogány. A szerzőket az előadott művek ismertetése nagyon lekötötte az ifjúság lelkét. Különösen sokat tanultak Pogánytól, aki bevezette őket a szavalómüvészet titkaiba. Ez alkalommal mfisora is bővült Arany Toldijának első énekével.

Sikere természetesen itt is fényes volt.

év óta gyógyítanak csúzt, köszvényt, neuralgiát stb.

TRENCANSKE TEPLICE

(T r encsén-T eplicz)

(Slouensko)

rádiumtartalmu kénes hőviz- és iszapfürdői. Felséges kiima. Elsőrendű ellátás. Olcsó előidényárak. Praspektussal szivestül szolgál a furdüigazgatáság.

Cggszerüség és takarékosság.

Az erények sokaságából ezúttal eme két erényről szólok, melyek leginkább szoktak egy gyékényen árulni, sőt karöltve járnak és testvérként együttesen hatnak a háború okozta nyomor enyhítésére. Az egyszerűség száműzött erény volt a közelmúltban, számíizöttje ennek a nagy boldogtalan világnak. Csak a háború utolsó éveiben merte isinél mutatni kedves arcát.

Egyszerűség! Mi'y kevesen vannak, akik megértik, hogy ebben nemcsak a testünket fedő iuházatról van szó, hanem legfőbbképen a lelkűnkben kell egyszerűnek lenni. A lélekben egyszerű ember, egyszerű az öltözködésében, a táplálkozásában, minden szükségletében, erkölcsében és gondolkodásában. A világ legnagyobb embere: Jézus tanításának lényege semmi más, mint egyszerűség. Minden nagy ember egyszerű embei volt, mert hiszen az egyszerűség hozzá tartozik a lélek nemességéhez és a szellem nagyságához. Ezeknek példájából megtanulhatná az emberiség, hogy a földön az örök békét, a testvériséget, egyenlőséget, az álta'áuos anyagi jólétet, az egyéni boldogságot és a léleknek minden erényét egyedül az egyszerűség biztosítja. Nem pedig a pénz, mely ledér és kiszámíthatatlan. A pénz nem pásztornak való, még akkor sem, ha -egyenlően lenne elosztva a teremtmények között. Az igazi pásztor senki és semmi más, mint te magad szent egyszerűség, ki magad vagy: az emberiség erkölcse I

Azt mondtam, hogy aki egyszerű lélekben, egyszerű ruházkodásban is. Ez igaz, de külsőnk egyszerűségéről szólva megjegyzem, hogy csak kevesen tudják, hogy az egyszerű ruházkodáshoz — bármilyen körülmények között — feltétlen szükséges a jóizlés és az általános ismeret. A jóízlés mindenben megtalálja a helyeset. A joizlés titka pedig az abszolút egyszerűségben rejlik. Ugyanis nem az a szép, ami sok pénzbe kerül, s egysze smind díszes is, hanem az, ami célszerű és illő.

Vegyük csak a gazdagok legtöbbjét, akár féifiit, akár nő, egyszerre magán akarja látni vagyona súlyát s ebből folyótag- legtöbbször öltözéke nincs harmóniában lényével. Legtöbben sablon után öltöznek, fő hogy divatos legyen. Pedig az emberen a ruha az, ami a képen a keret: a legszebb mestermű is csak akkor érvényesül kellő képen, ha megfelelő keretben van.

Az egyszerűség leginkább ajánlatos azoknak, akiknek nincs módjukban, hogy minden szezonban változtassák a toalettjüket, nem ajánlatos nagyon divatos formát választani. Legjobb itt is, mint mindenben, az arany középutat választani, s akkor kevés igazítássá] két-három évig is viselhetjük a ruhát. Végűi azok, akik szerény viszonyaiknál fogva nem öltözködhetnek drágán, vigasztalják meg magokat azzal, hogy hozzáértéssel és jóizléssel a silányabb anyagból is készíthetnek megfelelő ruhát, csak mindenkor tartsák szemelött, hogy mi illik és mi nem illik az archoz.

.Pl. a barna asszony a zöld és világosabb kékben úgy fest mintha sárgaságban szenvedne. Ha valakinek az arca rózsás használjon tompa színeket, inig a halvány nőnek élénkebb színek illenek. Az egyszerű öltözéknél a forma és a szia megválasztása a fő. Utcára ne használjunk feltűnő színeket, pld. az indigókék vagy tulipiros láttára a jóizlésü embert szinte esztétikai roszszullét fogja el.

Ezekután áttérek az egyszerűség testvérére a takarékosságra. Ez is csak keveseknek a tulajdonsága és sokan össze tévesztik a fösvénységgel. Okosan takarékoskoskodni nem könnyű, mert ehhez sokszor, nagyon soksor szükséges, hogy vágyainkat letudjuk győzni. . Hogy fényűzésben, pazarlásban ne versenyezj zünk azokkal, akiket a vagyoni jólét fölibénk I emelt. Ne legyen egyetlen cél egymást fölülmúlni a divat szertelenségében, ne tulajdonítsunk legnagyobb fontosságot annak, hogy mij lyen rongyot és cafatot rakunk magunkra. Minden esetben gondolkodjunk, mert a gondolkodás gondot űz s akkor nem fog előfordulni, hogy az apa képtelenné lesz arra, hogy a fiainak a tandiját megfizethesse.

Minden nő legyen kormányzója az ő kU világának, melyben ne kelljen senkinek nélkülözni, szenvedni, fázni, éhezni, nyomorogni, j Ne vegyék tőlem rossz néven, ha állítani me! rém, miszerint takarékos beosztás mellett minden családban otthon van a megelégedés. Ragaszkodjunk tehát az egyszerűséghez és takarékossághoz, mely ha nem élne a földön,

I még nagyobb lenne az elégedetlenség, több a gyilkosság és egyéb bűn.

E két erény jobb pásztora az embariség! nek, mint a vallás, tudomány, a háborúk,’ a forradalmak, a Dantonok, a Voltairek, melytől ne forduljon el senki s ne verje szét a koponyáját, mint gyermek az órát. i Sulyok Juliánná.

HÍREK.

— Gyaszrouat. Özv. Szarka Béláné szül. Könczöl .Amália, néhai Szarka Béla nemesócsai szoigabiró özvegye 77 éves korában június 20-án Nemesócsán elhunyt. A megboldogultat 22-én kisérték az örök pihenés helyére az egész környék részvéte mellett. A megboldogultban Eggenhoffer Gyula és Béla földbirtokosok szerető és gondos nagyanyjukat gyászolják, aki édesanyjuk helyett anyjuk volt.

— ff Segítő Cgyesülel közgyűlése. A komáromi főgimnázium Segítő Egyesülete f. hó 28-án hétfőn délután 4 órakor tartja közgyűlését a főgimnáziumi épület tanári szobájában, amely közgyűlésre a t. tagokat ezen utón hívja meg az Egyesület elnöksége.

— Hadifogságból. Kőrös Imre komáromszentpéteri főtanitó hosszú turkesztáni iudifogságábó! visszatért junius 18 án szerettei körébe. Az utat Orenburg, Moszkva, Narva, Stettin, Berlin irányban tette meg. Útjában találkozott Fiilöp Zsiga barátunkkal és kollégánkkal is a Volga mellett, aki szintén u‘on van hazafelé. Kőrös ígéretét bírjuk, hogy izgalmas és fárasztó útjáról, mely március 31-től junius 18-ig tartott, beszámol lapunk hasábjain, mely egyúttal hadifoglyaink szibériai és turkesztáni életének lüí megvilágítása leend.

— fi lílmikáslap uj szerkesztője. A Munkáslap uj szerkesztője Hegedűs József párttitkár a lap szerkesztésétől visszalépett, mert mint látjuk, a lap felelős szerkesztője gyanánt ismét Ébel József van megnevezve, aki a lapot megindulása óta egy ideig szerkesztette.

— öillamosuüágitds. A komáromi Kaszinó vezetősége komolyan foglalkozik annak az egészséges, életrevaló tervnek a megvalósításával, hogy a rossz, megbizlntlaii, legtöbbször pár gyertyafényt se sugá zó, de azért méregdrága gázvilágitást kiküszöbölje helyiségeiből es villanyvilágításra térjen át és ezzel a legtökéletesebb világítással lássa el helyiségeit. A mai gázárak mellett a villany bizonyára olcsóbb lesz, de ha nem is leene az, legalább tisztességesen fog égni.

— fl csempészet áldozatai. Dunamocsró! iija tudósitónk: Junius 15-én este 6 csempész, 5 perbetei, egy bácsi lakos a dunamocsi rnaiomrévből csónakon éjjel 200 kg. cukorral átakart menni a Dunán. A sötétben azonban az egyik dunai malom kereke alá kerültek és az egész társaság a csónakkal együtt elmerült. Hét ember megtudott menekülni, egynek azonban, ki perbetei, nyoma veszett, s valószínű, hogy a vízbe fulladt. A cukor szintén a Duna martaléka lett. Nem alszik a pénzvágy ördöge ma- sem, pedig itt egy süttői fiatal ember már az életével lakolt, egy dunamocsit pedig nyomorékká lőttek.