Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-06-23 / 44. szám

Negyvenegyedik évfolyam. 44. szám. Szerdai 1920. jitnius 23. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Eíafizetéfcl ár helyben és vidékre: íg&z évre 40 K félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Ptgjelsriík minden szerdán és szombaton. A kenyér ára foglalkoztatja a közvéleményt,, ez a nagy­hatalom sodorta bele a pár napos kormányt 'is válságba. A kenyér v árához igazodik tudvalevőleg minden, ez- az ár' term ősze­iben isméi magasabbra szökik, mert a termelés drágább lett, a mezőgazdasági .munkabérek emelkedése, a mezőgazdaság vá'ságá foílylán, de még kellett drágulnia a szuHitási dijak kétszeresére emelése folytán is. A kormány eddig ezt úgy ellensúlyozta, hogy a külföldi gabonát, amelyet főleg Amerikából kapott, olcsó árban bocsátotta a fogyasztó közönség rendelkezésére a cseh iparvidékeken. Mikor minálunk három korona volt a fehér liszt, ugyanakkor Prágában és. a lobbi iparvárosban alig másfél korona, tehát a felénél is kevesebb. Ez természetesen tetemes milliókat, vagy milliárdot jelentett az állam háztartásra Ezt á kiadást többé nein akarja vállalni a pénzügyminiszter, a szocialisták pedig kér.S Mi sem- természetesebb annál, hogy az egész közvélemény a szocialisták patt­ján -áll, akik az olcsóbb kenyeret köve­telik. Mert a kenyér a megélhetés alapja. Az állam a gazdag társadalmi osztályokat mindenféle adókkal sújtja, használják fel .az adókat úgy, hogy abból mindenki hasz­not lásson. Ennek az egy módja: a ke­nyér árának leszállítása. Minket is érdekei a kenyér ára, de főképpen maga a Kenyér kérdésének meg­oldása. Bőven termő \idék középpontja vagyunk, mégis bajok voltak és vannak a kenyérrel. Ennek előfordulnia nem volna szabad. Ám vigyék el a fölösleget, de azt, amire nekünk szükségünk van. bocsássák rendelkezésünkre. Engedjék meg, hogy itt mindenki elláthassa magút és azok részére, akik erre nem képesek, a város szeres­­hesse be a kenyérnek válót. Ne hordjon el minden termé.-t az állam, hogy később morzsákat küldjön belőle hosszas után­járások után vissza ide, ahol az termett. így lehet csak elejét venni a közélel­mezés nehézségeinek, megszüntetni az ácsorgóid, kiküszöbölni a telkekből az eié­­gületlenség gyújtó anyagát. Ha a város kellő időben el tudja kenyérrel látni a lakosságot, az megnyugvást idéz elő, ha ez nem sikerül, akkor a várost szidják méltatlanul a tudatlan és izgatott elemek nem gondolva meg, hogy a város volna legboldogabb, ha lisztjét megkapná és azt akkor kapná meg, amikor arra a lakos­ságnak szüksége van. Követetjük, hogy a kenyér árát ne drágítsák meg, mert akkor minden drá­gább lesz, ezt pedig elviselni már nem tudjuk és követeljük azt, hogy a kenyér fiFÖSÍ ÉS ftpi ÉÉÍ MÉH Főszerkesztő: 6AÁL GYULA dr. rőmunkétárs: BARANYáY JÓZSEF dr. a mai termés viszonyokhoz mérten ele­gendő mennyiségben álljon, rendelkezé­sünkre és ne legyünk kénytelenek éhezni a magyar Kánaán kellős közepén. Derer miniszter Komáromban. A volt tölténygyárat tekintette meg. — A mun­kanélküliek részére munkaalkalmakat akar biz­tosítani. — A munkásság felvonulása. — A miniszter előtt előadják panaszaikat és kíván­ságaikat: — Az aratási sztrájk és a miniszter. — Küldöttségek fogadása. — Saját tudósítónktól. — Komárom, juir. 23. A töltér,ygyái ban. Dr. Dérer Iván teljhatalmú miniszter titkárai kíséretében kedden délelőtt 11 órakor Komá­romba érkezett. Autója a vármegyeházán állott meg ts kevés időzés után, rögtön ideérkezé­­sének cé'jára téri át a miniszter: a lövőszergyár épületeinek megtekintésére. A minisztert ez utján közvetlen kíséretén kívül dr. Folkman zsupán, dr. Szijj Ferenc polgármester és Nagy je: ő főkapitány is elkí­sérték és a volt tölt nvgyárban, továbbá a v .rteu- -köze! -á:áig- -tátid- beható szemle után képet alkotottak maguknak arról, hogy itt adva van bármil\en gyárnak a kedvező berendezésére a keret, a legdiágább dolog, az építkezés elkerülésével. Sok ezer munkás­kéz tudna ez- épületben foglalkozni, hol nem egy, de több gyárat i; üzembe lehetne helyezni. A miniszter két óra után sógoránál, Nagy Jenő főkapitánynál ebédelt a legszűkebb családi körben, mig a kíséretében levő tiszt­viselők, dr. Folkman zsupánnal a Nemzeti Szállóban költőitek e! ebédjüket. A munkásság felvonulása. Délután 2 órakor terjedt el a.hir, hogy a munkásság testületileg vonult a miniszter elé és küldöttei utján előadja kívánságait és pana­szait. A hajógyár munkásai és a könnyebben mozgósítható munkásság, továbbá sok munka­nélküli három óra után vonult fei a Dunapart, Baross, Nádor ts Megye-utcán át a vármegyeháza elé vörös zászlókkal a munkás Marseillaise hangjai mellett min'egy 700—800-an. Az ipari munkásság, valamint a földmun­kások minteg 40 tagú küldöttsége jelent meg a miniszter előtt, aki a főispáni lakás nagy szalonjában fogadia a küldöttséget, melynek nevében Hegedűs József párltitkár adta elő a munkásság panaszait a miniszter-elvtársnak. Hegedűs kifejtette, hogy a munkásság nagyrésze — mintegy másfélezer — munka nélkül van és csaiádaik nyomorognak kereset híján. íit a tölténygyár leszerelve áll, az építő­ipar szünetel, állami közmunkákra volna szük­ség, hogy a munkásság keresetet találjon. A közalkalmazottak nyomorognak csekély fizeté­sükből, a rendőrséget, mely a kapitalizmust védi, serh tudják becsületesen fizetni. Panaszt tesz a közélelmezési hivatal ellen, mely a mun­kásságot a szónok véleménye szerint megrövi­díti, végül felhívja a miniszter figyelmét arra az aknamunkára, amely itt állítólag folyik az állambelien. A miniszter válaszában kifejtette, hogy nemcsak nálunk, hanem egész Közép Európá­ban nagy gazdasági krízis van, Németország­ban, Ausztriában, Oroszországban is hallatlan drágaság, sőt éhínség pusztít, amely a háború következménye. A munkásság itt politikailag Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 2§., hová úgy a lap-szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldetni k. Kéziratokat nem adunk vissza. felszabadult, képviselőit a parlamentbe küldte és a legközelebb kiírandó községi választáso­kon a községi képviselőtestületekbe, a városi és megyei törvényhatóságokba is bejut és- ott sorsát intézheti. Ne áltassa magát a munkásság vérmes reményekkel: hogy máról holnapra hely­zete rózsássá váitazik. Ez csak hosszú, céltu­datos munka eredménye lesz, addig is az eddigi vívmányokat szorosan tartsa a mdnkásság a markában. Azért jött ide, hogy munkaalkalma­kat teremtsen, amely ügyben tárgyalások foly­nak. Reméli, hogy a tölténygyár helyén sike­rülni fog egy más gyárat létesíteni, ahol a munkásság nagy része kenyerét biztosíthatja. A földmunkások szövetsége nevében Hübsch szakszervezeti titkár borzasztó sötét színekkel festette a gazdasági munkások hely­zetét, kikelt a hatóságok ellen, akik nem hajt­ják végre a rendeleteket és a munkásság ellén dolgoznak, azokat gyülésezni sem engedik, kö­veteli a zsupán és az összes főszolgabirák el­távolítását. Végül felolvassa a szövetség köve­teléseit, amelyek nem teljesítése esetén a mun­kásság kénytelen az aratási sztrájk fegyveréhez nyuln:. A miniszter a földmunkások kívánságaira azt jegyezte meg, hogy a kormány a földmun­­kázok érdekében rendeletét bocsátott ki, amely­­n&k betartását a földbirtokosokkal szemben minden eszközzel érvényesíteni fogja.' Ennél többet a kormány nem tehet a munkásokért, mert az illetményeket és munkabéreket minden héten szabályozni nem lehet. Ezt a rendeletet a* munkásság éidekképviseletér.ek bevonásával bocsátotía ki a minisztérium. A közigazgatási hatóság elleni panaszokat meg fogja .vizsgálni. Ami az aratási sztrájkkal való fenyegetést illeti, azt a miniszter nem veheti komolyan, mert ez a munkásság érdekei ellen van és a munkás­ság maga alatt vágná ezzel a fát, mert éhínsé­get idézne, elő. A szenvedésből elég volt, azt ne fokozza senki. A sztrájk a legvégső fegyver és pillanatnyi előnyök elnyerése végett ahhoz nyúlni nem szabad. Majd a küldöttség egyes tagjai konkrét panaszokat és kívánságokat terjesztettek elő. Keveselíék a liszt fejadagot, a cukor elmaradá­sát panaszolták, a munkabérek ellen emeltek panaszt, a földmunkások 1600 holdat és több más birtok azonnali parcellázását kérték, melyre a miniszter megjegyezte, hogy ezt ötletszerűen nem lehet megoldani, ez az ősszel meginduló földreform munkálatokkal kapcsolatosan hajt­ható csak végre. Véoül a sok kívánság és panasz előadása után Winkler János, párttitkar emelt szót, ki­jelentve, hogy a miniszter válasza a munkás­ságot nem elégíti ki, azok végrehajtására rövid záros határidőt kíván kitűzni. Itt, mondta a szónok, borzasztó állapotok uralkodnak, egész Szlovenszkóban nincs olyan hely, hol a mun­kásság olyan nyomás és megféíemlités alatt állana, mint Komáromban, ahol ezenkívül ret­tenetes fehér terror is uralkodik. Ennek igazo­lásául azt hozta fel, hogy őt mikor egyszer késő éjjel ment haza, sötét alakok megtámad­ták. A küldöttség tagjai is meglepetten hallgat­ták a tárgyilagos igazságtól messze eltérő ki­lengéseket, amelyekre a miniszter sem tartotta szükségesnek a bővebb további kitérést, aki bizonyára az itteni közállapotokról hivebb in­formációk birtokában volt. A küldöttség távozása után dr. Dérer miniszter a vármegyeháza nagyterméből beszé­det intézett a munkássághoz, amelyben hang­súlyozta, hogy a politikai jogokhoz jutott mun­kásság nemsokára helyet foglalhat a községi

Next

/
Oldalképek
Tartalom