Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-06-09 / 40. szám

Negyvenegyedik évfolyam. 40. szám. Szerda} 1920. Junius 9. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombaton. városi es mm «a mim lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. magyar nyelvünk nekünk a legdrágább kincsünk, a felett kell gondosan és éberül őrködnünk, hogy . ezt hálrány, sérelem, csorba ne érje. Eh- j hez való jogainkat törvény és az azzal ; egyértékü nemzetközi szerződés védi. A 1 nyelvünkhöz való ragaszkodásnak tehát 1 törvényes alapja is van, mely a nemzeti kisebbségek részére biztosított jogokban gyökerezik. Minden több nyelvű és nemzetiségű j államban a nyelv kérdés volt mindenkor j a legmérgesebb politikai kérdés. Emlékez- j zünk csak vissza a wieni parlamenti élet i meddőségére, végnélküli obstrukcióira, me- j lyet mindenkor a cseh nemzetiségi képvi- , selök rendeztek főleg nyelvük jogaiért. Az j államnak és kormányainak ezt a kérdést kell közmegnyugvánw megoldania, mert . e nélkül eredményes parlamenli munka | és eredményes kormányzat, eredményes \ közélet nem biztosítható. A kultúra szabadsága szorosan kap- j csolódik a nemzeti kisebbségek nyelvi kér- I déséhez, ezt is biztosítják a nemzetközi j egyezmények a kisebbségek részére. A I Magyar Népszövetség lesz e felett hivatott 1 őrködni és e jogainkat megvédeni. A Magyar Népszövetségre tehát nagy és nehéz feladatok hárulnak és vezetői felelősséget vesznek magukra. De ezt a felelősséget vállalnia és meg kell osztania az egész magyarságnak, melynek nem közömbös anyanyelve és kultúrája. A munkás és a birtokos, a munkáltató ér­dekei itt találkoznak, midőn íaji életük és különállóságuk tudata összekapcsolja őket egy szoros egységbe. Aggodalommal látjuk az első nyelvi sérelmet, a cégtáblák átfestéséről szólót, mert ez kisebbségi jogainkba ütközik. Ez a terület soha szlovák vagy cseh lakta nem volt, elvétve költözött ide egy-egy. Tehát a legutóbbi időkig szinmagyar. Mint ilyen soha az idegen helyőrségek kedvéért sem alkalmazott más feliratokat az üzle­teken a magyarnál. Ahogyan a magyar kereskedő eligazodik Prágában a cseh fel­iratok között, ugyanígy megtalálja a neki megfelelő üzletet az ide érkező vagy itt letelepülő idegen is. Erre való útbaigazí­tással szolgálnak a kirakatok, melyek jel­képesen mindenkihez szólanak mindenki nyelvén. Aggodalommal látjuk a hivatali élei­den is a magyar nyelv mellőzését. A más­fél millió magyar sem törvényt, sem kor­mányrendeletet magyarul nem lát. Néha egy-egy falragasz jelenik meg magyarul is kormányrendelettel, de hivatalos lap, mely­ből minden rendeletet megtudnánk, még ma sincsen. Mikor szabadságharcunk le-1 iiTTTi iüiriTiühíi■l—.iir .... . y-fmmmAmämmmmämmmmwarn verése után az osztrák centralizáció meg­kezdte munkáját, rögtön megindította a kormánylapot, mely a rendeleteket magya­rul is közölte. Aggodalmunkat fokozza, hogy egyre több és több idegen nyelvű, magyarul nem értő tisztviselőt helyeznek ide, kik nem értenek meg bennünket. Olyan fon­tos hivatalnál, mint a vámhivatal, mely magyar határátlépő állomáson, szinmagyar területen működik, nincs magyarul tudó alkalmazott. így van ez a pénzügyőrségnél is, rrely kizárólag magyar közönséggel érintkezik. Műszaki hivatalaink teljesen elcsehesednek, mert a magyar mérnökök legnagyobb része el van bocsátva. Utoljára hagytuk legsúlyosabb aggo­dalmunk felsorolását': iskoláink ügyét. A magyarságnak három középiskolája van ellemi iskoláin kívül. Másfélmillió magyar részére elegendőnek találják a komáromi, érsekujvári és pozsonyi főgimnáziumokat. Ezeken kívül egyetlen szakiskola és fel­sőbb iskola nincsen, mely magyar volna. A tanügyi közigazgatás is lehetetlen, mert csehül és szlovákul folyik, melyet a ma­gyar iskolaszékek nem értenek. Magyar tanügyi tap nincsen. Magyar tannyelvű iskolákat a lakosság megkérdezése nélkül, az iskolaszékek mellőzésével akarnak el­­szlovákositani, holott vegyes nyelvű terü­leten csak külön iskolákat szabad felállí­tani, ha a lakosság azt úgy kívánja. Is­koláink, tanítóink, tanáraink, közoktatásunk ügye az egész magyarság ügye, ez a ma­gyarság védőbástyája, mely felett őrt kell államink éjjel-nappal, egymást felváltva és virrasztva. Mert ezen alapszik fajunk és nemzetiségünk egész jövő fejlődése, mely ezeréves múltja nagy hagyományaiból szívja táplálékát és erejét. Ezeréves, dicső­séges kultúránk védelme legyen minden magyar legelső és legszentebb kötelessége Gazdák nagygyűlése. A Komáromvármegyei Gazdasági Egye­sület f. hó 7-én nagy közgyűlést tartott a gaz­dák nagy számának részvétele melleit a város­háza nagytermében. Behatóan foglalkozott a vármegye terüle­tén észlelhető munkás mozgalmakkal, a mun­kások által támasztolt bérkövetelésekkel és a volt teljhatalmú miniszter által a földmunká­sok bérviszonyának rendezése tárgyában ki­adott kormányrendelettel. Megállapította a közgyűlés, hogy a jelent­kező elégedetlenség és munkamegtagadásban, túlságos bérkövetelésekben nyilvánuló zavarokat, nem a munkások sanyarú helyzete idézte elő, hanem a kommunista irány felé hajló elemek féktelen izgatása. Dr. Srobár miniszter bérviszonyok rende­zése tárgyában kiadott rendeletének bérfizetést érintő részét általánosságban elfogadhatónak mondotta ki a gazdagyülés, de a munkaidő megállapítást nem tartotta a gyakorlati élet és Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendík. Kéziratokat nem adunk vissza. a gazdasági termelés érdekeivel összeegyeztet­­hetőnek. Ezen rendelet alapos megbirálására és a hiányok orvoslása ügyében teendő javaslat elkészítésére kiküldte a közgyűlés Kürthy István elnöklete alatt Fejérváry Géza, Hickisch Károly, Nagy Nándor, Vöiös Ede, Balázs Ferenc, Ja­­ros Vilmos, Luczenbacher Pál, Lukovics Ferenc, Kálmán Ferenc, Szabó Dávid, Schlesinger Fü­­löp, Csepy Dani és Ágoston Miklós tagokból álló bizottságot. A kiküldött bizottság még az nap dél­utánján beható tárgyalás alá vette a kormány munkabér megállapító rendeletét és elhatározta, hogy ennek a gazdákra sérelmes intézkedéseit megváltoztatás végett memorandum alakjában küldöttség utján a pozsonyi teljhatalmú mi­niszterhez terjeszti. A memorandum — amelyet jövő számunkban egész terjedelmében közlünk — elkészítésével megbízta a bizottság Csepy Dani egyesületi ügyészt. I fÜi iiii mi (A tanítóság életveszélyben. — A kinyújtott tanév veszedelmei. — A szomorú anyagi hely­zet. — Mikor lesz pénz?) Nem kell ahhoz valami európai hírű pe­dagógusnak lenni, hogy meg lehessen állapítani hogy egészen mások a tanítási viszonyok a városokban, mint a falvakban. Városi iskolákban áprilisban meg május­ban vígan folyik még a tanítás, de egészen más a helyzet falun. Amint melegebbek lesz­nek a napok, amint kelni kezdenek a libák s amint megkezdődik a tavaszi munka, abban az arányban nő a falusi iskolákban az elma­radott gyerekek száma. Május végén egy-egy osztályban sokszor 2—3 gyerek lézeng. A többi kint a legelőn libát őriz, vagy a határban gyomlál, kapál, vagy répát irt, vagy otthon vigyáz a majorságra, amig a szülei kint dol­goznak. Az egy-egy osztályban lézengő 2—3 gye­rekkel a foglalkozás aztán kinszenvedés. Oda színién nem kell valami nagy pedagógiai vagy gyermeklélektani tudomány, hogy nem szabad a gyermek lelkét kifárasztani azzal, hogy nap­­ról-napra 8—12-ig, 2—4-ig ugyanazzal a ta­nulóval foglalkozzék a tanító heleken át. Már pedig mit csináljtm az a tanító, akinek az egész osztálya egy vagy két tanulóra zsugo­rodott össze ? Egy nap akár kétszer is átismé­telheti a 'napi tananyagot azzal a pár apró emberkével. Ha ezt hetekig űzi, akkor az csapni való pedagógus, mert halálra fárasztja a zsenge gyermekleiket és megutáltatja vele az iskolát, a könyvet, a tudományokat és börtönnek te­kinti az a gyerek az iskolát és irigység tölti el a lelkét a Kasza Pista meg a Balogh Böske iránt, akiknek libájuk van s akik vígan ugrán­doznak a réten. Ha pedig a tanító belátja a gyermekkinzást és szélnek ereszti ezt a pár foglyot is, sőt ha még meri siettetni az évzáró vizsgát, akkor a felsőbb fórum elölt rossz tanító. Hát bocsánatot kérünk, tisztelt felsőbb fórum ebben nincs igaza. Nincs igaza, ha a városi iskoláztatási viszonyokat egyszerűen ráhúzza a falusi iskolákra. Városon ki lehet huzni a 10 hónapos tanévet, de falun nincs az a hatalom, amelyik ezt végre hajtaná. Talán a téli hónapokra kell összezsugoritani a tanévet, E megrövidített tanév alatt is el lehet érni a kellő eredményt, ha a napi tanórák számát egy-kettővel megtoldják. Sűrűén jönnek az elkeseredett panaszok

Next

/
Oldalképek
Tartalom