Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-06-09 / 40. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 40. szám. Szerda} 1920. Junius 9. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombaton. városi es mm «a mim lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. magyar nyelvünk nekünk a legdrágább kincsünk, a felett kell gondosan és éberül őrködnünk, hogy . ezt hálrány, sérelem, csorba ne érje. Eh- j hez való jogainkat törvény és az azzal ; egyértékü nemzetközi szerződés védi. A 1 nyelvünkhöz való ragaszkodásnak tehát 1 törvényes alapja is van, mely a nemzeti kisebbségek részére biztosított jogokban gyökerezik. Minden több nyelvű és nemzetiségű j államban a nyelv kérdés volt mindenkor j a legmérgesebb politikai kérdés. Emlékez- j zünk csak vissza a wieni parlamenti élet i meddőségére, végnélküli obstrukcióira, me- j lyet mindenkor a cseh nemzetiségi képvi- , selök rendeztek főleg nyelvük jogaiért. Az j államnak és kormányainak ezt a kérdést kell közmegnyugvánw megoldania, mert . e nélkül eredményes parlamenli munka | és eredményes kormányzat, eredményes \ közélet nem biztosítható. A kultúra szabadsága szorosan kap- j csolódik a nemzeti kisebbségek nyelvi kér- I déséhez, ezt is biztosítják a nemzetközi j egyezmények a kisebbségek részére. A I Magyar Népszövetség lesz e felett hivatott 1 őrködni és e jogainkat megvédeni. A Magyar Népszövetségre tehát nagy és nehéz feladatok hárulnak és vezetői felelősséget vesznek magukra. De ezt a felelősséget vállalnia és meg kell osztania az egész magyarságnak, melynek nem közömbös anyanyelve és kultúrája. A munkás és a birtokos, a munkáltató érdekei itt találkoznak, midőn íaji életük és különállóságuk tudata összekapcsolja őket egy szoros egységbe. Aggodalommal látjuk az első nyelvi sérelmet, a cégtáblák átfestéséről szólót, mert ez kisebbségi jogainkba ütközik. Ez a terület soha szlovák vagy cseh lakta nem volt, elvétve költözött ide egy-egy. Tehát a legutóbbi időkig szinmagyar. Mint ilyen soha az idegen helyőrségek kedvéért sem alkalmazott más feliratokat az üzleteken a magyarnál. Ahogyan a magyar kereskedő eligazodik Prágában a cseh feliratok között, ugyanígy megtalálja a neki megfelelő üzletet az ide érkező vagy itt letelepülő idegen is. Erre való útbaigazítással szolgálnak a kirakatok, melyek jelképesen mindenkihez szólanak mindenki nyelvén. Aggodalommal látjuk a hivatali éleiden is a magyar nyelv mellőzését. A másfél millió magyar sem törvényt, sem kormányrendeletet magyarul nem lát. Néha egy-egy falragasz jelenik meg magyarul is kormányrendelettel, de hivatalos lap, melyből minden rendeletet megtudnánk, még ma sincsen. Mikor szabadságharcunk le-1 iiTTTi iüiriTiühíi■l—.iir .... . y-fmmmAmämmmmämmmmwarn verése után az osztrák centralizáció megkezdte munkáját, rögtön megindította a kormánylapot, mely a rendeleteket magyarul is közölte. Aggodalmunkat fokozza, hogy egyre több és több idegen nyelvű, magyarul nem értő tisztviselőt helyeznek ide, kik nem értenek meg bennünket. Olyan fontos hivatalnál, mint a vámhivatal, mely magyar határátlépő állomáson, szinmagyar területen működik, nincs magyarul tudó alkalmazott. így van ez a pénzügyőrségnél is, rrely kizárólag magyar közönséggel érintkezik. Műszaki hivatalaink teljesen elcsehesednek, mert a magyar mérnökök legnagyobb része el van bocsátva. Utoljára hagytuk legsúlyosabb aggodalmunk felsorolását': iskoláink ügyét. A magyarságnak három középiskolája van ellemi iskoláin kívül. Másfélmillió magyar részére elegendőnek találják a komáromi, érsekujvári és pozsonyi főgimnáziumokat. Ezeken kívül egyetlen szakiskola és felsőbb iskola nincsen, mely magyar volna. A tanügyi közigazgatás is lehetetlen, mert csehül és szlovákul folyik, melyet a magyar iskolaszékek nem értenek. Magyar tanügyi tap nincsen. Magyar tannyelvű iskolákat a lakosság megkérdezése nélkül, az iskolaszékek mellőzésével akarnak elszlovákositani, holott vegyes nyelvű területen csak külön iskolákat szabad felállítani, ha a lakosság azt úgy kívánja. Iskoláink, tanítóink, tanáraink, közoktatásunk ügye az egész magyarság ügye, ez a magyarság védőbástyája, mely felett őrt kell államink éjjel-nappal, egymást felváltva és virrasztva. Mert ezen alapszik fajunk és nemzetiségünk egész jövő fejlődése, mely ezeréves múltja nagy hagyományaiból szívja táplálékát és erejét. Ezeréves, dicsőséges kultúránk védelme legyen minden magyar legelső és legszentebb kötelessége Gazdák nagygyűlése. A Komáromvármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 7-én nagy közgyűlést tartott a gazdák nagy számának részvétele melleit a városháza nagytermében. Behatóan foglalkozott a vármegye területén észlelhető munkás mozgalmakkal, a munkások által támasztolt bérkövetelésekkel és a volt teljhatalmú miniszter által a földmunkások bérviszonyának rendezése tárgyában kiadott kormányrendelettel. Megállapította a közgyűlés, hogy a jelentkező elégedetlenség és munkamegtagadásban, túlságos bérkövetelésekben nyilvánuló zavarokat, nem a munkások sanyarú helyzete idézte elő, hanem a kommunista irány felé hajló elemek féktelen izgatása. Dr. Srobár miniszter bérviszonyok rendezése tárgyában kiadott rendeletének bérfizetést érintő részét általánosságban elfogadhatónak mondotta ki a gazdagyülés, de a munkaidő megállapítást nem tartotta a gyakorlati élet és Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendík. Kéziratokat nem adunk vissza. a gazdasági termelés érdekeivel összeegyeztethetőnek. Ezen rendelet alapos megbirálására és a hiányok orvoslása ügyében teendő javaslat elkészítésére kiküldte a közgyűlés Kürthy István elnöklete alatt Fejérváry Géza, Hickisch Károly, Nagy Nándor, Vöiös Ede, Balázs Ferenc, Jaros Vilmos, Luczenbacher Pál, Lukovics Ferenc, Kálmán Ferenc, Szabó Dávid, Schlesinger Fülöp, Csepy Dani és Ágoston Miklós tagokból álló bizottságot. A kiküldött bizottság még az nap délutánján beható tárgyalás alá vette a kormány munkabér megállapító rendeletét és elhatározta, hogy ennek a gazdákra sérelmes intézkedéseit megváltoztatás végett memorandum alakjában küldöttség utján a pozsonyi teljhatalmú miniszterhez terjeszti. A memorandum — amelyet jövő számunkban egész terjedelmében közlünk — elkészítésével megbízta a bizottság Csepy Dani egyesületi ügyészt. I fÜi iiii mi (A tanítóság életveszélyben. — A kinyújtott tanév veszedelmei. — A szomorú anyagi helyzet. — Mikor lesz pénz?) Nem kell ahhoz valami európai hírű pedagógusnak lenni, hogy meg lehessen állapítani hogy egészen mások a tanítási viszonyok a városokban, mint a falvakban. Városi iskolákban áprilisban meg májusban vígan folyik még a tanítás, de egészen más a helyzet falun. Amint melegebbek lesznek a napok, amint kelni kezdenek a libák s amint megkezdődik a tavaszi munka, abban az arányban nő a falusi iskolákban az elmaradott gyerekek száma. Május végén egy-egy osztályban sokszor 2—3 gyerek lézeng. A többi kint a legelőn libát őriz, vagy a határban gyomlál, kapál, vagy répát irt, vagy otthon vigyáz a majorságra, amig a szülei kint dolgoznak. Az egy-egy osztályban lézengő 2—3 gyerekkel a foglalkozás aztán kinszenvedés. Oda színién nem kell valami nagy pedagógiai vagy gyermeklélektani tudomány, hogy nem szabad a gyermek lelkét kifárasztani azzal, hogy napról-napra 8—12-ig, 2—4-ig ugyanazzal a tanulóval foglalkozzék a tanító heleken át. Már pedig mit csináljtm az a tanító, akinek az egész osztálya egy vagy két tanulóra zsugorodott össze ? Egy nap akár kétszer is átismételheti a 'napi tananyagot azzal a pár apró emberkével. Ha ezt hetekig űzi, akkor az csapni való pedagógus, mert halálra fárasztja a zsenge gyermekleiket és megutáltatja vele az iskolát, a könyvet, a tudományokat és börtönnek tekinti az a gyerek az iskolát és irigység tölti el a lelkét a Kasza Pista meg a Balogh Böske iránt, akiknek libájuk van s akik vígan ugrándoznak a réten. Ha pedig a tanító belátja a gyermekkinzást és szélnek ereszti ezt a pár foglyot is, sőt ha még meri siettetni az évzáró vizsgát, akkor a felsőbb fórum elölt rossz tanító. Hát bocsánatot kérünk, tisztelt felsőbb fórum ebben nincs igaza. Nincs igaza, ha a városi iskoláztatási viszonyokat egyszerűen ráhúzza a falusi iskolákra. Városon ki lehet huzni a 10 hónapos tanévet, de falun nincs az a hatalom, amelyik ezt végre hajtaná. Talán a téli hónapokra kell összezsugoritani a tanévet, E megrövidített tanév alatt is el lehet érni a kellő eredményt, ha a napi tanórák számát egy-kettővel megtoldják. Sűrűén jönnek az elkeseredett panaszok
