Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-05-19 / 34. szám

1920. május 19. „Komáromi Lapo« 8. oldal I Daltpil Miimiti ölt#. , Társadalmi és kulturális egyesületeink » egymásután kezdenek éledezni abból a kény- 1 szerű tétlenségből, melybe a háború taszította őket ezelőtt öt évvel. A Jókai Egyesület, Kath. Legényegylet, Reform. Ifj. Egyesület és más intézmények egymásután vették föl az elejtett fonalat és fiatalosan megújult erővel álltak a kultúra munkásainak mai napság szomorúan gyér soraiba. A Dalegyesület is adott már éiet­­jelt magáról, ntég a téli szezonban, de vendég­ként idegen helyen kellett neki ezt tennie, mert saját otthona barbár pusztítás nyomait nyögte és sivár, tönkretett állapotában nem volt alkalmas vendégeket fogadni. Szinte ugylátszott, hogy a mostani vi­szonyok közt nem is lehet rendbehozni a va­lamikor oly szép és a komáromi intelligens publikum által annyira kedvelt dalos otthont De agilis és semmiféle fáradságtól, áldozattól vissza nem riadó férfiak vették kezükbe a helyteállitás ügyét és vasárnap már láttuk is, minő sikerrel. A Dalárda újra a régi, a ked­ves, intim, családias szórakozóhellyé lett, ahová ezután is oly örömmel és nyugodtsággal megy majd a komáromi közöaség csüggetegen fáradt lelkét felfrissíteni, elcsigázott testét pihentetni, mint valamikor régen, a Dalegyesület fény­korában. Ennek a nagy eseménynek a megünnep­lésére, az újjá alkotott szinitereni és kert­helyiség felavatására hívta össze a Dalegyesület elnöksége vasárnap délutánra és estére a kö­zönséget. Nemes szórakozást Ígért és nyújtott is. A kertmegnyitó ünnepély öt óra után kez­dődött. Úgy látszik, az idő gyanússága so­kakat visszatartott a megjelenéstől, mert csak lassan folyt a gyülekezés. De akik összejöttek, jól érezték magukat a virág illatoktól terhes, madárdaltól, cigányzenétől hangos, szépen rendbehozott kertben. Közben tárgysorsjáték és a férfikar dalsorozafa tette változatossá a ke­délyes elbeszélgetést. Végre elérkezett az este, a Szeget-szeggel cimü (irta Follinus Aurél) népszínmű előadá­sának ideje. Erre már tömegesen vonult fel a publikum és a szorongásig megtelt nagy elő­adó teremben ott láttuk városunk társadalmá­nak szine javát. És nyugodtan el merem mon­dani, hogy senkinek sem volt rá oka csak egy pillanatra is megbánni, hogy az előadáson megjelent. Mert amit ezen az estén a Dal­egyesület fiatal műkedvelő gárdája R. Moly Mar­gittal az élükön és Stenger Gusztáv rendezése mellett produkált, az becsületére vált .volna akármilyen erős és a játékban rutinirozott színtársulatnak is. A gárda minden egyes tagja brillírozott szerepében és szinte klasszikus alakifást nyújtott. De hol is kezdjem a szereplők felvonul* tatását ? Igen, a legnagyobbnál, az Isten adta tehetséggel megáldott művésznőnél, aki a lel­ket adta a többi szereplők játékához is, Ez Riszdorferné Moly Margit, akit már mind­nyájan ismerünk. Tudjuk róla, hogy minden fellépésekor nemcsak úgy lopakodik be szép csendesen a szivekbe, hanem huszáros bravúr­ral egy rohamra foglalja el őket. Mozdulatai íüzrehevitők, kacagása gerlebúgás, kedveske­désére a szikla is megolvad. Mint Virág Örzse ezen az estén is maga volt a megtestesült kacagó napsugár, eleven élet, maga volt a dölyfös gőg,, majd meg az olvadó engedékenység, amint a szerep diktálta. Kibékülési jelenetét pedig sohasem fogjuk el­feledni, úgy megragadta vele szivünket. A kis Turny Sarolta Csergő Iius szere­pében szintén egy csapásra meghódította a ’ legnehezebben meghódítható, ismert száz meg százfejü közönséget. Nem tudtuk, mit csodál­junk inkább játékában: a bájos kedvességette, vagy egyszerű természetességet-e, mellyel a naiv, szerelmes kis csitriíeány szerepét meg­játszotta. Ennivalóan kedves, bájosan édes volt minden mozdulata, minden mondása. A hangja pedig valóságosan Istentől kapott kincs, melynek mély zengésű, tisztán csengő és köny­­nyen folyó koloritjá.ban nem győzött a publi­kum eleget gyönyörködni. Volt is taps, virág­­rengeteg, minden énekszámot megkellett ismé­telnie. Bátran állíthatjuk, hogy megfelelő irá­nyítás és képzés mellett nagy művésznővé fej­lődhetik a mi kis Zsázsánk, akinek Misivel való páros jelenete fénypontja volt az egész darabnak. Rieszdorfer Maca, mint mindig, most is elsőrangú alakítást nyújtott Kanalasné, a tűzről pattant falusi menyecske szerepében. A férfiak közül Vánkay Lázsló (Hajnal István harangozó), Kovács Károly (Virág János biró), Boross Géza (Hiripi Dini borbély) és Rózsa Pál (Kanalas) kitűnők voltak. Különösen Vánkay az intrikus és eszes öreg parasztot mindvégig oly jellemhűen adta, hogy valóság­gal kabinetalakitást nyújtott. Ugyanezt mond­hatjuk Kovács gőgös bírójáról és Boross nyegle, széltoló borbélylegényéről is. Berza (Fehér Balázs) szintén jól adta a szerelmes parasztle­gény t,csak néha kizökkent a természetes játékmód­ból. A félszeg, ügyetlen fiatal legényke szere­pében Széles László nyújtott elsőrendűt. De a többi szereplők (Vidák, Széles István, Stenger, Argay, Fritz Otti, Danis Dudó) is mind jól megáltták helyüket és méltóan illeszkedtek bele a nagyszerűen gördülő együttesbe. Az est mindvégig forró, tapstól, tetszésnyilvánítástól, jókedvű kacagástól terhes volt és az újrázások­nak nem-akart vége lenni. A sétahangverseny alatt és a darab előtt a Dalegyesület férfikara magyar dalt adott elő a megszokott precíz betanulással és tökéletes előadás móddal. Az előadás után tánc követ­kezett, melyen szintén izzott a jókedv. Csak az volt a kár, hogy a sorsolás hosszabb ideig megakasztotta a táncolni vágyók jókedvét. Ál­talában elmondhatjuk, hogy a Dalegyesület bemutatkozása minden tekintetben gyönyörűen sikerült. Gin. HÍREK. — táuozó államügyész. Dr. Fiivess Károly, az államügyészség vezeiője állásáról lemondott és Komáromból elköitözütt. Az államügyészség vezetését dr. Soós Imré áliamiigyész vette át. — Csküuő. Szombaton vezette oltárhoz Jungbluth Ferenc pénzügyi számvizsgáló Hirány Margit városi tanítónőt, Hirány György volt városi biz. tag leányát. — főapáluálasztás. A pannonhalmi ma­gyar Szent Benedek Rend mai napon tartja meg főapáíváiasztó káptalanát. A választásban a komáromi rendház tagjai nem vesznek részt, mert nem kaptak útlevelet a nemzetközi politikai helyzet miatt. Mint értesülünk, két jelölt van a főapáti méltóságra: Gácsér József megyei bi­zottsági tag, helybeli főgimnáziumi tanár, a deákii és füssi birtokok volt jószágkormányzója és dr. Bárdos Rémig kőszegi főgimn. igazgató. Köztük dől el a küzdelem és a közel két éve üres főapáti szék- ismét gazdát kap. A rend ügyeit ez idő alatt Jándy Bernardin főperjel vezette. — Cyy amerikai magyar lelkész előadása Komáromban. Huszonkét évvel ezelőtt hagyta élj Komáromot Hankó Gyula ref. lelkész és elha­józott messze Amerikába, hogy az odaszakadt' véreinknek a mi édes anyanyelvűnkön hirdesse az Isten igéjét. Lelkipásztori és emberi kiváló­sága, ludasa, szorgalma, jószive az amerikai magyar híveinek szereteíét, megbecsülését ha­mar meghódította. Ez a szeretet, megbecsülés tette kellemessé életét a messze idegenben, amely életörömét és bánatát hűségesen meg­osztotta vele szerető hitvese, akivel Amerikába költözése élőit itt Komáromban esküdött örök hűséget. A nagytudásu, kellemes modorú lel­késznek ma már több felnőtt gyermeke van, akik csak emelik az ottani magyarok jóhime­­vét. Hankó Gyula lelkész- Philadelphiában, New-Yorkban és Joungstownban lelkészkedett hosszabb-rövidebb ideig. Jelenleg Detrootban (Michigán állam) lelkész, ahonnét a napokban érkezett Komáromba rokonai látogatására. Vá­rosunkban 1—2 hetet fog tölteni. A széles körben megnyilvánult közóhajnak szívesen en­gedve csütörtökön f. hó 20 án, este 8 órai kez­dettel a kollégium nagytermében Az amerikai magyarok élete címmel szabadelőadást tart jó­tékony célra. Helyárak I. 5, 11. 3, állóhely 1 K. Jegyek előre válthatók a Kollégium kistermében csütörtök d. u. 3—5-ig és este a pénztárnál. A felette érdekes előadásra mindenkit szívesen látnak. Amerikába szakadt véreinkről, azok életmódjáról fogunk hallani olyannak a szájá­ból, aki közel egynegyedszázada él közöttük éleslátással és éber megfigyelőképességgel. Senkise mulassza el az előadást meghallgatni. — fiz „Iglói diákok“ előadása. Többször említettük már, hogy a komáromi Kát. Legény­­egyesület derék műkedvelő gárdája előadja az lg lói diákok, közkedvelt darabot. Az előadás május 22-én szombaton, május 23-án és 24-én pünkösd vasárnapján és hétfőjén lesz a legény­egyesület dísztermében és erre az érdeklődőket meghívja az elnökség. Helyárak: I. hely 10 K, 11. hely 6 K, állóhely felnőtteknek 3. K, gyer­mekeknek 2 K. A zenét a főgimnázium zene­kara játsza. Az előadás kezdete minden este 8 órakor. Jegyek előre válthatók 21-én pénteken d. e. 10—12 óra között s azután az előadás napján d. e. 11—12 és este 7 órától a Kát. Legényegyesület helyiségében. A kedves diák­történetet Szunyogh X. Ferenc, az agilis elnök tanította be a következő szereposztással: Tircsák Tódor, tanár Takács Antal, Éviké, leánya Win­­disch Mancika, Igazgató Cselt László, Kern, a latin nyelv tanára Bóna János, Kosztrapszky, a filozófia tanára Kolmann Béla, Stiaszny, a ma­gyar nyelv tanára Cilling József, Petki János, csongrádi polgármester Laky András, Pali fia, Holéczi Pista, Kudelka Tóni, Szidor Ákos diá­kok Hegyi Zsigmond, Áprily József, Kreska JŐzsef, Baráth Ernő, Simák Gergely, pedellus Prágai István, Odrobina János, kocstnáros Hegyi Lajos, Csapos legény Blahó Lajos, tanárok: Lukovics Béla, Bajkay János, diákok Jovano­­vits Gyula, Reiter Ottó, Berza János, Schotter József, Lipthay József, Balogh Kálmán, Berza József. — fl tjyermejigüiulűió. lí0öi^4a részére ér­kezeit újabb adományok: Komárom Vidéki Ta­karékpénztár 100 K, Filó Jánosné 10 K, Víítkő Rezső dr. 20 K, Ógyallai Fogyasztási szövet­kezet 100 K, Baranyay Géza kurtakeszi 2 zsák burgonya, Haasz Bertalanné egy kocsi fa (részlet a felajánlott 20 métermázsábói). A jó­szívű adakozóknak szives adományait köszö­nettel nyugtázzuk. Komárom, 1920 május 17. Ivánfy, a Gyermekgondozó titkára. —Még mindig gyéren jön a pénz, sem a városiaktól setn a vidékiektől nem tapasztaljuk azt az érdeklődést a Gyermekkonyha humánus célja iránt, amelyet a szűkölködő társadalom ma megkívánhat. Várjuk az újabb adományokat! — fi Komáromi Giső Polgári Bdegseglö Ggyleí rendkívüli közgyűlése vasárnap d. ~u. folyt le Tóth Imre alelnök vezetése alatt, mely a hetijárulékok felemelésével foglalkozott. Ezt a gyógyszerárak hallatlan megdrágulása tette szükségessé, amelyek a kiadásokat négyszeresre emelték. E kérdés körül beható vita fejlődött ki, végül elhatározta a közgyűlés, hogy heti 1 K összegben áilapitja meg a járulékot. — Uj köroruos. A zsupán-kormánybiztos dr. Goldberger Jakab orvost a perbeíei kör­orvosi állásra helyettesi minőségben kinevezte. — Ballag már a uén diák ismert nótája hangzik minden este a Katii. Legényegyesület színházterméből, ahol az Iglói diákok utolsó próbái folynak. Az utcán járókelők megállnak hallgatni ezeket az édes, bus majd vidáman pattogó magyar nótákat. Szombaton estére már színre is kerül és bizonyára vidám perceket fog szerezni minden jelenlevőnek, mert a Legény­egyesület műkedvelő gárdájának legjobbjai mind fellépnek, Odrobina bácsi szerepét Hegyi Lajos játssza, aki mint Liliomfi Samuka és a Tavasz pincérje sok derűs percet szerzett a nézőknek. Ugyancsak a Tavaszban Krampetics szerepét játszó Prágay Pista játssza Simák Gergely pe­dellust. A diákok között Aprily József és Hegyi Zsigmond játssza a főszerepet s mellettük van­nak még Kreska József és Baráth Ernő, akik­nek mindegyike kapott már sok tapsot a kö­zönségtől. Éviké szerepét Windisch Mancika kedves, megnyerő modorával játssza. Ez a régi diáktörténet kedves emlék sok komáromi előtt, akik bizonyára eljönnek, hogy emlékeiket fel­frissítsék. Akik pedig nem látták eddig, azok­nak meg ezután lesz egyik felejthetetlen emlé­kük az Iglói diákok szombat esti és pünkösd vasárnapi és hétfői előadásai. év óta gyógyítanak csúzt, kösz­­vényt, neuralgiát stb. TRENCANSKE TEPLICE (Trencsén-Tepíicz) (Slouensko) rádiumtartalmu kénes hőviz- és iszapfürdői. Felséges kiima. Elsőrendű ellátás. Olcsó elő­­idényárak. Prospektussal szivesga szolsál a íflfdöigazgatiiság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom