Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-05-19 / 34. szám
4. oldal. „Komáromi Lapok 1920. május 19. Ml! 3 maijai iÉmtiilii. Irta: lass Antal. (Folyt és vége.) A csilagvizsgáló megtervezésével és műszereinek beszerzésével a bíboros érsek az ógyallai csillagvizsgáló tulajdonosát, Konkoly Thege Miklóst bizla meg. Az intézet főmüszere ' egy hét hüvely átmérős lencsével biró refraktor a megfelelő segédeszközökkel. A Nap fizikájának tanulmányozásával főleg ezen az obszervatóriumon Fényi páternek 32 éves megfigyelési sorozata párját ritkító és alapvető jelentőséggel bírnak. Igen természetes, hogy az idők folyamán a munkaprogramm fokozatosan bővült, mint ezt a tudomány haladása megkívánta és a mennyiben ezt a rendelkezésre álló eszközök megengedték. A kalocsai csillagvizsgáló keletkezése ide- : jében az egyedül működő magyar csillagvizsgáló az ógyallai volt. Ez a múlt század hetvenes éveinek elején keletkezett s néhány év alatt tulajdonosának áldozatkészsége folytán szerény keretekből tekintélyes intézetté nőtte ki magát. Keletkezése első éveiben az asztrofizika is gyermekkorát élte, a nyolcvanas évek elején azért az ógyallai asztrofizikai obszervatórium a tudomány akkori állásához képest elsőrendű intézet volt. Tiz hüvely átmérős lencsével biró refrakíora akkoriban a legnagyobb ilynemű távcsövek közé tartozott. Az optika fejlődése és a csillagászatnak kísérleti alapra való helyezkedése a csillagvizsgálók felszerelésének előre nem látott kibővítéséhez vezetett. A nívón való maradás igen nagy összegű beruházást követelt, a megnagyobbodott intézetek fentartási költségei is lényegesen megnövekedtek. Mig a bő anyagi támogatásban részesülő külföldi csillagvizsgálók a dolog természete szerint fokozatosan fejlődhettek, addig nálunk a múlt század utolsó negyedében keletkezett intézetek alapítók áldozatkészségére és áldozókipességére voltak utalva. Ez a körülmény ez intézetek alapitóinak annál nagyobb érdemül tudandó be, mivel olyan időben létesítették obszervatóriumaikat, mikor nálunk egy fényes múlt után abszolút sötétség uralkodott. Konkoly, Haynald ás Gotthard Jenő elhatározását különösen külföldön értékelték nagyra, mert a nyugati államok kötelességüknek tekintették már évtizedek óta és tekintik ma is a tudományt tisztán önmagáért támogatni, ha ebből közvetlenül sem az államra, sem egyesekre nem is" háramlik haszon. E felfogás jellemzésére csak egy markáns példára utalok. Mikor a milánói csillagvizsgáló részére a múlt század hetvenes éveinek végén egy a strassburgi csillagvizsgáló főmöszerével azonos távcsövet, egy 18 hüvelyk átmérős lencsével biró refraktor költségeire 100000 lírát irányoztak elő, valaki a költségvetés tárgyalásánál cinikusan azt jegyezte meg, hogy nem akarja tudni, vájjon a marsbeli emberek is fizetnek-e malomadót mint az olaszok. Az olasz közoktatásügyi miniszter csak annyit válaszolt erre, hogy vannak kiadások, melyekkel valamely ország igényt szerez magának arra, hogy a művelt országok sorába számíttassák. A felhozottak világítják meg legjobban Konkoly Thege Miklós létesítette ógyallai csillagvizsgáló nemzetközi jelentőségét. Ez intézetnek a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben kifejtett és az intézet kiadványaiban kifejezésre jutott munkássága, valamint Konkolynak főleg a csillagászati műszerismét tárgyaló és akkoriban sok tekintetben hézagpótlónak tartott (s német nyelven megjelent) könyvei nevét a külföldi szakkörök előtt ismertté és becsültté tették. Csillagvizsgálójának jövőjéért — gyermektelen lévén — mindig aggódott s attól tartott, hogy előbb-utóbb az egri vagy bicskei sorsára jut. Aggodalmai csak akkor oszlottak el, mikor az intézet történetében 1899-ben történt államosításával fordulat állott be. Ez évben közte és a magyar államkincstár között létrejött ajándékozási szerződés értelmében a magyar államnak csillagvizsgálóját azzal a kikötéssel engedte át, hogy ez mint a magyar állam örök és elidegeníthetetlen tulajdona kizárólag csak a magyar tudományosság fejlesztésére és művelésére használható. Így az intézetnek az állam által történt átvételével egy félszázadig terjedő megszakítás után a magyar csillagászatról való gondoskodás újból a magyar államháztartás kötelességévé vált. Hogy mennyiben teljesedtek az intézet államosításához fűzött remények, megítélhető abból, hogy az időközben el lelt két évtized alatt fokozatosan fejlesztctett a csillagvizsgáló programmja és felszerelése a modern követelményeknek megfelelően és pedig annyira, hogy a világháború kitörése előtt már minden körülmény arra a reményre jogosított, hogy az ógyallai csillagvizsgáló rövidesen a szó modern értelmében vett középnagyságú obszervatóriumok közzé sorakozhatik. E reményt az a tény táplálta, hogy 1912-ben a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium egy 24 hüvelyk (60 cm.) áfniérős teleszkóp beszerzéséhez járult, mely egy 12 hüvelyk átmérős lencsével biró refraktorral, mint vezető távcsővel lett volna felszerelve. A műszer méretéről fogalmat adhat ennek 9000 kgnak előre számított súlya. E súlyból 5000 kg esik a műszer mozdulatlan, 4000 kg mozgó részeire. Elhelyezésére egy 8 méternyi átmérővel biró, 12 méter magas kupola építtetése volt tervbe véve. Az égész berendezésre 100.000 korona volt előirányozva s a műszer a szertehullott monarchiában egyedüli lett volna a maga nemében. E műszer birtokában feltehető volt, hogy az ógyallai intézet, mint az egyedüli magyar állami csillagvizsgáló egyrészt méret- dolgában is a magyarságot tán joggal megillető helyre emelni fogja, másrészt, hogy részese lesz annak a nemes versenynek, melyet kuliurnemzetek kifejtenek, hogy kimagasló vagy pláne vezetői szerepre emelkedett csiiiagvizsgáióik nívón maradhassanak. Hogy mi lesz az ógyallai csillagvizsgáló intézet további sorsa, az egyelőre beláthatatlan. Midőn Pasquich az első magyar áilami csillagvizsgálót a Gellérthegy kőszikláin emeltette, joggal feltehette, hogy az intézet szilárd alapon nyugszik. Mi is a2t hittük, hogy a második magyar állami csillagvizsgálónak a nagy világégés kitörése előtt tervbe vett fejlesztését csendesebb idők bekövetkezésével folytathaijuk. Pasquich, mint láttuk, feltevésében csalódott. Vájjon csalódtunk-e mi is avagy nem, vagy pedig, hogy a biztonságba helyezett műszerek még valaha Ógyallán avagy másutt fogják- e szolgálni az alapitó intencióinak megfelelően a magyar kultúrát, avagy az intézet berendezésének itt maradt része magyar kultúrát egyáltalán fog-e még szolgálhatni, mind. oly kérdések, melyekre csak a jövő adhatja meg a feleletet. De ne felejtsük el, mintha fátum üldözné a magyar csillagvizsgálókat, mintha mindig rossz csillagzatok uralma alatt születtek és állottak volna a magyar csillagvizsgálók! A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. gyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom NYILTTER. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztőség. nyilatkozat. „A Hírek" 1920. május 33-iki számában az „Apró riport“ rovatban megjelent, személyem ellen irányult támadásra kijelentem, hogy az abban beállított tényállás a valóságnak nem felel meg. Ezt a kezeim között levő írásbeli bizonyítékokkal tudom igazolni. Ezen iratokat bármely érdeklődőnek rendelkezésére bocsátom, megtekintésre. Komárom, 1920. május 15. 129 Soós Károly flgyuéd. HIRDETÉSEK. Ujságárusitásra rokkantak felvétetnek. Nyári mulatságokra Lampion, Konfetti, é& Szerpentin kedvezményes árban kapható Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében, Komárom. A KOMÁROMI KASZINÓ 1920, junius hó 5-én d, u. 7a6 órakor a téli rendes helyiségében mi mm tart, melyre a tag urakat tisztelettel meghívja. Komárom, 1920. május 15-én AZ ELNÖKSÉGc. TÁRGYSOROZAT: 1. Az előző évi számadások jóváhagyása, 2. A választmánynak évi jelentése. 3. Az 1920. évi május 1-től 1921. április 30-ig terjedő költségvetés megállapítása. 4. Tisztikar és választmány választása. 5. Esetleges indítványok. 126 Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy a sétatér! kioszkot megnyitottam s fagylalt, jegeskávé, tejc kávé, limonádé, felvágottak s egyéb hideg ételek a legjutányosabban és legelő«* zékenyebben fognak a közönségnek kiszolgál«*tatni. Szives támogatást kérve, vagyok teljes tisztelettel <«-«■ Vallovits Ferencné. Kemárom viliinél Mezőgazdák Szövetkezete fimán. Hirtii-ulta 1. Moharmag, heremagvak, baltacimmag, bükköny mag, cirokmag, konyhakertimagvak, kötéláruk, rézgálic, raffiaháncs, háztartási cikkek. Tagok állandóan fölvétetnek. Egy kocsis kerestetik lakás, természetbeni járulékok és fizetéssel. frirdeímény. Leszerelt 3 drb. használt gázmotor és ócskavas, melyek Komárom város gáz- és vizmütelepén a városmajorban és a gőzfürdőnél vannak felhalmozva, árlejtés utján eladatnak. Ajánlatok a körülbelül 90—100 mm, súlyú régi gázmotorokra és tartozékaira, valamint a körülbelül 116 mm. súlyú vegyes ócskavasra és a mintegy 15 mm. súlyú transmissió consolvasra együttesen. Komárom thjf. város polgármesteri hivatalában legkésőbb 1920 május 25-ig Írásban beadandók. Komárom, 1920 május 11. Dr. Szijj s. kt 127 polgármester. Uj zsákok. Vízmentes ponyvák kazalra, gépekre, kocsira minden nagyságban a legjobb tiszta vá: szón minőségben kapható : Strasser Adolf Bratislava Dobrovits Mihály-utea 14. Telefon 899. »1®
