Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-05-08 / 31. szám
2. oldaJ. 1920. május 8 a világ. A plutokrácia tanításain keresztüllátók föl fogják fedezni, vagy talán már fel is fedezték annak a helyzetnek fonálszálát, mely az ingó tőke értékében elnyomja, elhanyagolja a nemzeti erők legdűsabb forrását, a mezei gazdálkodást. Az a sok koplalás és éhezés, melyet ma Európa átél, abból a forrásból fakad, mely a pénzt, az ingó tőkét istenítve, lenézett minden mást. Azok az ezrek és százezrek, kik e réven áldozatul estek és esnek, ennek a felfogásnak és az ebből eredt háborúnak áldozatai. Különösen sokat szenvedtek és szenvednek még ma is táplálkozás szempontjából azok a nemzetek, amelyek e tekintetben külföldre vannak utalva. A közgazdasági politika helyes sorrendje tehát azt követeli, hogy a mezőgazdasági politikából induljon ki minden, jnert a mezőgazdaság okszerű felkarolásával tehet csak előkészíteni úgy az ipar, mint a kereskedelem szilárd alapját és felvirágzását. fl uiz- és gázdijak fölemelése, (Újabb súlyos közteher.) Városszerte nagy meglepetést okozott a viz- és gázdijak tetemes felemelése. A városi gáz- és vizmübizottság f. évi április 29-én és 30-án tartott ülésében a gáz- és vizmü tetemesen emelkedett költségeire való hivatkozással a gázfogyasztasi dijat f. év május 1-től inaként 2 kor. 50 fillérben a vízdijat pedig f. év január 1-től kezdődőieg lakószoba és konyha után évi 25 kor., iroda, bolt, műhely utárt évi 40 korona, fürdőszobák után évi 5j korona, a közkutak körzetébe tartozó helyiségek után évi 4 korona és a nagyfogyasztóknál vízóra alkalmazása esetén a vízfogyasztási dijat m’-ként 1 koronában áilapitotta meg. A város lakosságát e tetemes fö emelés érzékenyen sujija és nagy visszatetszést szült, hogy ilyen nagy adóterhet egyszerűen az arra hivatott faktor, a városi közgyűlés mellőzésével, meghallgatása nélkül a szakbizottságok egyszerűen csak kirónak a város lakosaira. E jogilag meg nem áilható határozat feltétlen ül a közgyűlés elé viendő, ahol alapos vita után csak a közgyűlés szankcionálhatja. A közgyűlésen okvetlen szóvá leendő, hogy a vizdij fölemelt kivetése január elsejétől visszamenőleg a legigazságtalanabb. Hát ezt is a háztulajdonos fizesse, akinek a tetemesen emeÍKedett tatarozási, jókarban tartási költségek és egyéb emelkedett adói dacára, nincs joga a házbért emelni. Igaz, a vizdij a lakóra áthárítható, de ha május elsején az már kiköltözködött, hát fizesse a háztulajdonos. Elhisszük, hogy az üzemköltségek ijesztő, módon emelkedtek és a dijak emelése elől nem lehet kitérni, de ha olyan sokba kerül a városnak a vízvezetéki viz, ne ezzel a drága vizzel öntöztesse az utcákat, hanem a Duna vagy a Vágduna vizével. Komáromban a vízvezeték behozatala előtt minden udvarban volt húzós vagy gémes kút. Ezeknek a száma természetesen azóta napról napra csökkent. Beomlottak vagy szándékosan betömettek. A még meglevőket azonban meg kell menteni s azokat a kutakat, amelyek kevés költséggel még jó kaiba helyezhetők, maga a város mentse meg az elpusztulástól és a tulajdonosokat kényszerítse, hogy udvar, járda és főképpen kert öntözésre kűtvizet használjanak és ne a drága vízvezetékit. Az üzem és a személyzeti költségek soha sem fognak csökkenni, sőt még rohamosabb emelkedésre számíthatunk, tehát a város háztartásában az legyen a jelszó, hogy minél jobban tehermentesitsük a vízvezetéket és ennek igen sok módja van, különösen nálunk, Komáromban, ahol köröskörül viz van bőségesen. Csak ötletszerűen papírra vetett megjegyzések ezek, de ezek is azt mutatják, hogy mennyi megszívlelni való eszme vetődnék fel e tárgy körül megindult vitában a városi közgyűlésen. A vízvezeték elsősorban közegészségügyi intézmény, enné! tehát nem lehet oly mereven a díjemelés álláspontjára helyezkedni, itt feltétlenül áll az a tétel, hogy több szem többet lát. A városi közgyűlés tehát sürgősen összehívandó. Nem is értjük, hogy a sok sürgősen elintézendő tárgy dacára miért nem hívják össze sűrűbben a közgyűlést. A fölemelt viz és gázdij kérdésében meginterjúvoltunk egy városi szaktekintélyt, aki arra „Komáromi JUipok* a kérdésünkre, hagy mi tette szükségessé a nagy emelést, igy válaszolt: — Készséggel ragadom meg az alkalmat, hogy a gáz és a vizdijak emelésekor egy kis tájékoztatással szolgáljunk a nagyközönségnek, amidőn a háborút megelőző 1913. évi mérleg adatai aiapján összehasonlítást teszünk a gáz és vízszolgáltatás előállítási költségeinek fontosabb tételeiről. Az 1913. évben a gázgyártásra szükséges szén ára q-kéut 3 kor. 20 fillér volt, a mai árak mellett pedig niétennázsánként 42 korona. Tisztifizetések, fűtők, szerelők, látnpagyujtók, fütőházi napszámosok évi illetménye 30.000 koronáról 240000 koronára emelkedett. Üzemköltségek. melyben az utcai világítás és középületek világítása is bennfoglaltatik, 87.000 koronáról, 530.000 koronára emelkedtek. Ezen nagymérvű 6—14-szeres áremelkedések legjobban bizonyítják, hogy a hatóság kényszerítve volt a béke állapot szerinti 32 filléres gáz egységárát fokozatosan a mai napig már mintegy 8-szorosra emelni. A gázfogyasztasi díjnak mikénti 2 kor. 50 filléres tételének realitását legjobban mutatja, hogy egy köbméter gáz mintegy tíz óra alatt használódik fel, ezzel szemben a petróleum világítás melleit 10 óra alatt áiligosan egy liter peiróleurnot fogyasztunk el cs ennek ára jelenleg 8 korona, eltekintve attól, hogy beszerzése milyen nehézségbe ülközik és legtöbb esetben egyáltalában be sem szerezhető. A vízműnél ugyanolyan mértékben emelkedtek az üzemi költségek, tisztifizetések és napszámbérek, mint a gázműnél, külön kell azonban kiemelni, a vizszolgáliatási előállítási költség egyik legfőbb tételét, a nyersolaj árának emelkedését, ami közvetlen a háborút megelőző években vaggononként 3000 korona volt, ma 30.000 koronába kerül. A bizottság figyelemmel volt arra, hogy ezen tekintélyes vizdij emelés a szegényebb néposztályt annyira ne sújtsa és elhatátozta, hogy az egy szobás és egy konyhás lakásoknál ezen két vizdij adó alá eső helyiség csak egy helyiségnek számittassék és évi^ő korona vízdijjal rovassák meg. Megemlítendő még, hogy a többi városok a kényszerhelyzet folytán az áremeléseket már korábban megtették, így Pozsony városa f. év április 1-től felemelte a gázdij árát nr-kéní 3 koronára, a vizdijat pedig m8 ként egy koronára. Eddig szól a díjemelést indokló felvilágosítást. Mi elismerjük, hogy a díjemelés elkerülhetetlen, de a közgyűlés mellőzését nem tudjuk megérteni, ahol bizonyára meghoznák azt az üdvös határozatot, hogy a vizdijat is egyenesen a fogyasztótól szedesse be a város és a lakásügyi, a lakbérügyi bizottságnak ne növeljék amúgy is megnövekedett dolgát azzal, hogy a vizdijat a háztulajdonos szedvén be a lakótól, állandóan bizottsághoz szaladgálással molesztálják a hivatalos köröket. Szedesse be a lakóktól maga a város és ne élesítse ki jobban az ellentétet a háztulajdonos és a lakók között. A bíróság helyzete különben még tarthatatlanabb lesz.____________ HÍREK. — Személyi "hírek. Dr. Szijj Ferenc polgármester több hivatalos ügyben hétfőn és kedden Pozsonyban tartózkodott. Szalai József főszámvevő a városi pénzügyek rendezése ügyében csütörtökön Prágába utazott. • — Csküuő. Csütörtökön délben esküdtek örök hűséget Zoltán István ógyallai bérlő és Boldoghy Mariska, Boldoghy Gyula építési vállalkozó és ipartestületi ' elnök leánya a szent András templomban. A fiatal párhoz dr Madurkay Miklós plébános intézett szép és megindító beszédet. — Kalh begényegyesulet f. hó 9-én vasárnapra hirdetett tánchosszuórája — gutái vendégszereplése miatt — elmarad. Legközelebbi tánchosszuóráját f. hó 13-án (áldozócsütörtök) tartja meg. — Közgyűlés. A gutái hitelszövetkezet május hó 13-án évi rendes közgyűlést tart. — Zongorát, oagg pianinót használtat veszek. Cimem a kiadóhivatalban. — fi Dalárda közgyűlése. A Komáromi Daiegyesület, városunk e legrégibb társas egyesülete vasárnap délelőit tartotta újonnan helyreállított helyiségében rendes közgyűlését át. Kamrás József elnöklete alatt a lagok igen élénk érdeklődése mellett. Az elnök beszámolt arról a tevékenységről, melyet az egyesület az elmúlt évben, illetve félévben folytatott s amely szép reményekkel biztat a Daiegyesület jövőjét illetőleg A működő kar alaposan kivette a részét a munkából: fellépett a Jókai Egyesület 1919 október 12 tartott megnyitó hangversenyén, adott egy önálló, minden tekintetben sikerült hangversenyt és közreműködőit a Jókat Egyesület március 14 iki magyar tárgyú hangversenyén a katolikus énekkarral egyesülve. Hogy az egyesület hivatásának megfelelhessen a háború pusztításait e! ke leti távolítani a helyiségből;az itt elhelyezett hadi kórház úgyszólván teljesen elpusztitoita az egyesület berendezését és azt újjá keltett alkotni. Ebben a munkában, a kertnek régi szépsége helyreállítása körül Patkó Flóris és ifj. Nagy János szereztek nagy érdemeket, mig a terem Helyreállít tását Klug Lajos fiatal és tehetséges építész tervei szerint végeztette ei az egyesület, a festési és mázolási munkát pedig Fürst Mihály éi Gold Benő tagok végeztették el önzetlenül és áldozatkészséggel. Majd kcgyeletes szavakkal emlékezik meg dr, Csukás István elhunytéról, aki az egyesület régi buzgó pártoló tagja volt. A zárószámadást Argay pénztáros ismertette, ez 8000 K kereteiben mozog, a tagdíjat a választmány javaslatára évi 12 K ban állapította meg a közgyűlés, a költségvetést pedig 44000 K kereteiben, amelyben az .átalakítás 21000 K költsége is benne van. A részleges tisztujitás során háznaggyá Kovács Tihamér gyógyszerészt és titkárrá Vaskő Imre tanárt, a választmányba Fürst Mihály, Rtszdorfer Károly, dr. Szitnyogh Ferenc és Szuriyoghy Sámuel tagokat választotta meg a közgyűlés, mely az ' eínök lelkes szavaival és éltetésével ért véget. — fi komáromi rokkantak vasárnap és hétfőn rokkant napot rendeznek, amikor a Leányegyesület fürge tagjai fognak gyűjteni a li’áboru szerencsétlen haió:öröltjei javára; Van-e olyan kegyetlen szív, aki ne sajnálná e béna embertársainkat, akik az itthon maradottak helyett amputálíáiták kezüiteí, lábukat, vagy tönkre tették testi épségüket. S van-e olyan zsugori kéz, aki ezen a két napon nem ád szívesen a rokkantaknak, s aki elbujik a gyűjtők urnája elő! ? Nem hisszük, hogy legyen és bízva-bízunk, hogy a rokkant napon süriieti hullanak majd a perselyekbe a szegények fillérei és a gazdagok koronái. Adjon mindenki és örüljön, hogy ő adiiat és nem neki adnak. — Halálozás. Súlyos csapás látogatta meg Tibolt Kálmánnét szül. Hegyi Terezí, férje Tibolt Kálmán ügyvéd, a komáromi Soós Károlyféte ügyvédi iroda vezetője 63 éves korában elhunyt. Temetése ma d, u. lesz a r. kath. temetőben. — fi oármegyei hioalaíos órák ügyében a kérelemmé! fordult az alkalmazottak szervezete nagygyűlése a zsupán-kormánybiztoshoz kérve azok egy huzamban való megállapítását. A kérelmet dr. Alapi Gyula, a szervezet vezető megbízottja terjesztette elő és azt kellően megokolta. A zsupán-kormánybiztos a kérelmet teljesítette. — »fl Ikuhauser ügy és a rosszakaraüa Komáromi Lapok“. Ez alatt a hangzatos cinre alatt közismert jóakarónk, „A Hirek“ Neuhauser fenő. komáromi könyvnyomdatulajdonos és könyvkereskodő nyHatkozatdí közli öccse letartóztatása ügyében, amely esemény a hid lezárás előzménye volt. Ezt a nyilatkozatot hozzánk is; beküldőbe; mi ezután felmentve érezzük magunkat minden helyreigazítás közlése alól. A Hirek-nek is, Neuhauser Jenőnek is csak annyi megjegyzéssel tartozunk, hogy mi egy eseményt nem abból a szempontból Írunk meg, hogy az kellemes-e vagy kellemetlen e valakinek, hanem tisztán a közérdek szempontjából, amely mellett a magánérdek eltörpül. Neuhauser letartóztatása ügyéről információkat kártünk és kaptunk megbízható forrásból. Mihelyst a hid megnyílik, módot fogunk keresni, hogy az egész ügyről tárgyilagos őszinteséggel tájékoztassuk a közönséget, amelyet felette érdekel az a körülmény,, ki okozta- a hidelzárást és a vele kapcsolatos nagy károkat.
