Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-05-08 / 31. szám

1920 május 8. * Komáromi Lapu« 8. oldal — fiz. állítólag „fehér terror“ az angol alsóházban. Az alsóház műit hétfői vitájáról a „Times“ a következő részieteket közli : Murray alezredes azt a kérdési intézte a kormányhoz, volt-e elegendő gondja arra, hogy meggyőződjek, vájjon Magyarországon van-e terror és vájjon az angol kormány tudakozódott-e budapesti meghatalmazottjainál a fehér terrorra vonatkozó állítások valósága felől? Haxmsworth, a külügyek alállamtitkára kijelentette feleletében, hogy a kormány mindkét kérdésre igennel válaszolhat. Amint hírek érkeztek, melyek szerint a lakosság bizonyos elemeivel szemben kegyetlenségeket követtek el, felszólítottuk Mr. Hohlert. az angol kormány budapesti meghatalmazottját, hogy vizsgálja meg a helyzetet. Mr. Hohlernek saját kutatásain alapuló és kollégáival folytatott meg­beszélései után nekünk beküldött jelentéseiből az tűnik ki, hogy ámbár a bolzsevizmust követő hetekben megtorlásokat követtek el a bolzse­­vizmussal rokonszenvező elemekkel szemben, de a magyar kormány ezekben az üzeimekben semminemű részt nem veit, sőt inkább a rend­bontókat mind a rendelkezésére álló eszközzel elnyomta. Úgy látszik, hogy a magyar kormány ezen iparkodását siker koronázta, jóllehet az ország kétségbeesett helyze ben van. A magyar kormány késznek nyilatkozott arra is, hogy a legnagyobb előzékenységgel megkönnyíti ezek­nek az ügyeknek nemzetközi megvizsgálását. Mr. Hokler kérésére az angol Vörös Kereszt egy kiküldötte megvizsgálta a fogházak egy részét és jelentése szerint ezeknek állapotát teljes rendben találta. Azt* a kérdést, vájjon nem kellene-e szélesebb körű vizsgálatot xnegejíeni, az augoi kormány egyelőre nem JiSádékozik megfontolás tárgyává tenni. (Pressbur^*? Zeitung 25 évfolyam, 1920 április 27.) — fl kömjutár forgalma. A kultúrpalota kölcsönkönyvtára az elmük április hóban is élénk, sőt fokozott forgalmat ért el, ellenére annak, hogy a közbeeső húsvéti ünnepek mi­att két nyit isi nappal kevesebb volt a használati napok száma. Április hóban 11 nyitási napon használták az olvasók a kölcsönkönyvtárat, e napokon 1126 olvasó 1326 művet 1596 kötet­ben vett igénybe. A kölcsönkönyvíár heienkint háromszor: hétfőn d- e. 9—12-ig, szerdán és pénteken d. u. 2—5-ig van nyitva a kulíur­­palola eméletén. Beiratkozni ugyanakkor lehet. Olvasódij félévre 5 korona. A Jókai Egyesület tagjai egész évre fizetnek ugyanannyit. — fl komáromi hidzárlat. A katonai pa­rancsnokság közli: Mivel a zsupíni hivatal és a komáromujvárosi határrendőrség között a permanens prokázok ügyében megegyezés nem jött létre, a hid a további intézkedésig zárva marad. — fi dókái egyesület uj ragjai. Városunkban és a környékén magyar kulturmissziót teljesítő Jókai Egyesület tagjainak hatalmas tábora az elmúlt április hóban is szép számmal szaporo­dót!. Beléplek az egyesületbe a következők: Czirják Ignácné, ö?.v. Czirják Ignácné, Czirják László, Décsy Jenőné (Gsjcsó), Husziicska László, Juth Henrik és juíli Henrikné (Örsuj­­falu), Kasz.Edit, Mokos Kálmán, Nagy Gizi, Pvesinszky Gusztávné, Rafael Győző, Varjú Dezső. Az Egyesület annyi előnyt nyújt tagja­inak és a magyar kultúrát olyan nagy lépéssel viszi előbbre városunkban, hogy tagjai sorából netn szabadna egyetlenegy jó magyarnak se hiányoznia. Évi tagsági dij csekély 5 K és ennek ellenében a hangversenyeket, előadá­sokat, kiállításokat leszállítóit helyárak mel­lett látogathatják a tagok s kölcsönkönyv­tárat is évi Iü K helyett csak 5 K ellené­ben használhatják. A magyar kultúrának és önmagának tesz szolgálatot, aki belep az Egyesületbe. Beiratkozni lehet személyesen a kultúrpalotában a könyvtárosnál, vagy egy levelező lapon postai utón is. — Houa kerül az uszoda? A komáromi uszoda, amely már olyan sok vitára, problé­mára szolgáltatott okot, hosszú vándorlás után uj állomásra kerül. Az idén a Vágduna med­rébe helyezik el a közúti és vasúti hid közé. Annyi tény, hogy a Vágduna vize tisztább, enyhébb és egészségesebb, mint a nagy Duna vize, mert a pőstyéni gyógyforrások is bele­­ömlenek, tehát az elhelyezés nem mondható szerencsétlennek egészségügyi szempontból. Csak a belvárosiak zúgolódnak, hogy nagyon messze esnek az uszodától és úgy okoskodnak hogy aki már a Vághidig elsétál, az már ak­kor inkább a napsütéses strandfürdőn fürdik, ahol homok iszap fürdőt is kap a napfürdőn kívül s ahol az élet is eleven és nem megy a zárt, rideg uszodába. Így aztán azt jósolják, hogy a város elesik egy szép jövedelemtől, mert az uszodát kevesen fogják használni. Ta­valy pld. húszezer K-t jövedelmezett az uszoda tisztán a városnak. No majd meglátjuk, meny­nyire válik be a jóslat, mert nemcsak az úgy­nevezett belváros fürdik, hanem a Vágdunafelé eső részek is használják az uszodát. Az itt lakók pedig ellenkezőleg igen örülnek, hogy közel lesz az uszoda. — Kedélyes esle. A komáromi ref. ifjú­sági egyesület 1920. évi május hó 8-án és 9-én (szombat és vasárnap) este 8 órakor a Kollé­giumban kedélyes estélyt rendez, amelyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. Helyárak: I. hely 6 K, II. hely 4 K, állóhely 2 K. — Jegyek előre válthatók szombat és vasárnap déluíán 3—5-ig a Kollégium emeleti kistermében Vörös Béla urnái. Műsor: I. Vida J.: Bő szüret. Heltai: Söprík a pápai utcát. Szavalja: Fürjes Jolán. 2. Gelléri: Háborús katonai kiképzés. Előadja: jakab Sánttor. 3. Göre Gábor nótái. Énekli: Csukás József, zon­gorán kiséri: Kathona Irénke. 4. Nyáry: Az érlövés. Eibeszéii: Luka Iius. 5. Tolnay: A szegény vándorló legényről. Szabolcska: Salz­burgi csapszékben. A Grand Caféban. Sza­valja: Szendy Bözsi. 6 Zeneszám. Előadja: %* 7. Békefi: A tordai hasadék. Tréfa. Sze­replők : Az igazgató Töltésy Imre, A prima­donna Vargha Mariska, A titkár Hoffmann Já­nos, Csésze Ferdinánd Mórocz Péter, Szolga Kiss Sándor. 8 Magyar dalok, a) Asztalosék kapufája ... b) Kerülsz, mintha bántanálak . .. c) Jól tudok én a szemedből olvasni... Énekli: Salamon Juliska, zongorán kiséri: Kathona Irénke. 9 Gabányi: A takás kereső.' Magánje­lenet. Előadja: Boross Géza. 10. Hoffmann: Die entfesselte. Phantasie. Hunyadi induló. Előadja a fögimn. zenekar Kálnay Jenő veze­tésével. — fiz iíjlói diákok előadására szorgalma­san készülnek a Legényegylet derék műkedvelői dr. Szuuyogh Xav. Feienc elnök vezetésével. A kedves darabban nagy szerepe lesz a főgim­­názisták zenekarának is. Körülbelül 10—15 különböző darabot fognak játszani. Az első előadás pünkösdkor lesz. — fii hús árának szabályozása Komáromban. A rendőrkapitányság közhírré teszi, hogy a magán üzletekben eladásra kerülő hentes- és mészáros árukra a mat naptól a további intéz­kedésig a következő maximális árak állapít­tattak meg: Hentes áruk: sertéshús kgr. 25 K, szalonna kgr. 46 K, csemege szaionna kgr. 50 K, zsir kgr, 56 K, Tepertő kgr. 24 K, prés - hurka (húsos) kgr. 32 K, préshurka (bőrös) kgr. 24 K, szalámi I. rendű kgr. 30 K, szalámi 11 rendű kgr. 26 K. Mészáros áruk: marhahús 20% n)0matékkal kgr. 15 K, zsirfaggyu kgr. 18 K, szappanfaggyu kgr. 12 K, birkahús kgr. 12 K, kecskehus kgr. 12 K. Hatósági husszék­­ben a sertéshús árak: sertéshús 24 K, sza­lonna 40 K, zsir 46 K. — Erős csiriz. Két cipészsegéd elhatározta, hogy a manapság igen-igen kapós jófajta csi­rizhez kevés munkaerő kifejtésével fog hozzá­jutni és azután bőséges pénzösszegre szerttenni. Az elhatározásukat tett is követte. A csatornán át besurrantak a párkányi keményítőgyár telepére, ahol az éj leple alatt felfeszitették a csirizrak­­tárt. ahonnét nagy rakománnyal terhelten men­tek vissza ugyanazon az utón. Gonosz tervük szerencsés megválasztása azonban szerencsét­lenségükre vált. Lefülelték őket és most elmél­kedhetnek: melyik jobb, a csiriz, avagy a csiriztelen állapota rossz irányban kicsiszolt eszüknek. — Ausztria köztársaság. (Republik Öster­reich) térképe megjelent Freytag és Berndt bécsi térkép kiadó kiadásában. Wien, VII. Scholtenfeldgasse 62. Ezen térkép mely V. 600000 méretben és 70—100 nagyságban jelent meg. Magában foglalja az uj Ausztria határait, utait, vasulait, hegyi és vízrajzi adatait. Ezen szép szinezett térkép kapható minden könyv- és papirkereskedésben, valamint a fenti cégnél 24 osztrák korona árban. Helyben Spitzer Sándor könyvkereskedésében raktáron van. — Rablógyilkosság. Sok átok szállt már Cserepes János bogyaréti lakos fejére. Igen sok: haragosa volt, akik Cserepesnek tulajdonították, ha valami eltűnt a házuk tájáról. Volt is Cse­repesnek nem egy ügyes-bajos dolga a törvény előtt. Akik nem jó szemmel néztek rája, nagyon megörültek, amikor a háború kitöréskor elvitték katonának, de hát az örömük nem sokáig tar­tott, mert onnét hamarosan megjött egy-két napra és sonkával, libával, zsírral és hasonló jókkal megrakodva tért vissza szolgálati helyére és ott e holmikkal lekenyerezte azokat, akik ki« eszközölték számára az állandó gazdasági sza­badságot. E szabadságot újabb „szeretetadomá­­nyokkal“ hosszabbította meg Cserepes. Ez ado­mányok eredetéről is sokat beszélt a környék. Szóval Cserepes tovább is otthon élte napjait a szomszédok, sőt a messzebb lakóknak is nagy bubánatára. Addig jár azonban a „cserepes“ korsó a kútra, amig eltörik. Még ez év február havában több ezer koronával zsebében elindult Cserepes János bogyageliéri lakos Nemesócsa felé süldőket vásárolni. A vétel nem sikerült, alkonyat felé baktatott visszafelé, de házáig nem juthatott el. Azóta nyoma veszett. Semmi liir nem hallatszott hollétéről mindmostanig. A műit napokban Zsemiyékes és Rakottyás pusz­ták között a pásztorfiuk egy nagy szalmakazat tövében emberi ruhacafatokat vettek észre ki­lógni a szalmatörekes földből, amint azokon a kutyák marakodtak. Amint bolygatni kezdték, az irtózatos bűztől és látványtól eliszonyodva tudták meg, hogy alig ásónyomnyi mélységben el főidéit holttestre bukkantak. Cserepes hullája volt. A hulla már borzalmas állapotban volt, mert a környék kóbor kutyái jórészét már megélték. Belei, tüdeje, mája, s oldalbordái hiányoztak. A lába szárából csak annyi maradt meg, amennyit a csizmáktól netn tudtak megenni a kutyák. A csendörség nyomban jelentést tett a komáromi törvényszéknél az esetről. Megjelen­tek a helyszínén Tóthkárolyi Lajos vizsgáló­­bíró, dr. Weisz Samu törvényszéki orvos és dr. Rogrün Ede nemesócsai orvos. A megejtett boncolás megállapította, hogy gyilkosság esete forog fenn. Valami , ütő szerszámmal élűiről fejbeütötték. Az ütés az egész koponyáját szét­roncsolta. A gyilkos a , kazal mellé elbújva várta áldozatát, aki sötétedő este'' haladt arra és szemben támadott rá. Aztán elvette a több ezer K-t kitevő összeget. Az apró pénzét és kisebb értéktárgyait nála hagyta a gyilkos, aki azután sebtiben elföldeite áldozatát. Amilyen szomorú vége lett Cserepesnek, olyan volt a temetése is. Dacára annak, hogy 4 hold földje voit, se hozzátartozói, s a község sem sietett a rendes temetésével. Így aztán egyik tanyi szatócsnál vett ládába vasvillával hányták bele a borzalmasan szétdarabolt hullát, a tanyi temető halottas házába vitték, ahonnét másnap eltemették. A saját községében olyan népsze­­rülétlenségnek örvendett az áldozat, hogy nem akarták a temetőjükbe eltemetni. Így jutott a tanyi temetőbe. Á csendőrség erélyes nyomo­zást indított a gyilkos kiderítésére, ami az áldozatnak egész vidéken tapasztalt ellenszen­ves volta miatt nagyon nehezen fog menni. — Bankalapítások fflagyarorszagon. Buda­pesten nagy bankalapítások vannak folyamatban. /Megalakult a Magyar Olasz Bank 300 millió alaptőkével, amelyben résztvesznek a Magyar Országos Bank r.-t., a Fabank és a Magyar Agrár és Járadékbankok. Igazgatóságában báró Kiirthy Lajos b. t. t. földink is benne van az uj banknak, mely az olasz kereskedelmi kap­csolatot biztosítja. — Nemzeti Hitelintézet r.-t. dinen uj pénzintézet alakul 40 millió alaptő­j. kével. — Magyar Nemzeti Gazdasági Bank címen a keresztény magyarság bankja alakul 100 millió korona alaptőkével 105 koronás részvé­nyekből. — megszűnt a uonalkorlálozás. A túlol­dalon ápril 28-tói kezdve megszűnt a vonatok korlátozása és szerdán, pénteken is közleked­nek a vonatok. Így a keleti pályaudvar — Ko­márom közt közlekedő 12 d, 13 d, — Buda­pest keleti p. u. — Szombathely között a 14 a, 11 a és a keleti p. u. — Brukk-Királyhida kö­zött közlekedő 12 a, 13 a sz. vonatok ismét közlekednek. — Kigyulladt a uicinálls. Hétfőn d. u. a Pozsonyból 3 óra 35 perckor Komáromba induló vonat egyik tengelye áttíizesedvén, a kocsi az uszori állomás előtt kigyult. Szeren­csére a vonai azonnal megállt. Az utasok

Next

/
Oldalképek
Tartalom