Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-04-28 / 28. szám

Negyvenegyedik évfolyam: 28. szám. Szerda} 1920. áprili« 28, KOMÁROMMEGYEi KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 40 K ' Félévre 20 K Negyedévre 10 Egyes s-áin ára: 60 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombatén. Hegyei afilitil, lit mm es nssijüi erüerü mm i§p. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. valaha „úri“ sorban éllek. Nincs ezeknél , szánandóbb proletár a világkerekségén. Üdvözöljük a közigazgatás csatarend­orvosok sorozata fejlődött fel egészen az ! utkaparókig, a közigazgatás egész csata- j rendje sorakozott egy táborba kedden a ' vármegyeházán és naggyülést tartott anyagi ügyeik védelme céljából. Keserű panaszok, jogos sérelmek hangzottak fel ottan vissz­hangja gyanánt a kassai, trencséni, liptói j szőzaloknak. Egy sereg szociális ügyben fordul a 1 naggyülés felterjesztéssel a kormányhoz j hogy a megyei alkalmazottak részére ; is, akik a közrend, közegészségügy, : közellátás, adózás, katonaügy, választás j nagy munkálatait, tehát az államigazgatás ! működésének legfontosabb részét végzik, I adjon legalább annyi fizetést, mint ameny- j nyit egy szervezett fizikai munkás kap. i Orvosok, műszaki alkalmazottak, jegy- j xők tömörülnek szakjaik szerint e hatal- j más szervezetbe, amely ma megmozdult, j Mint egy ember fog mozogni ezentúl min- : dig és akaratának, kívánságának súlyt és j érvényt fog szerezni. Ha az állam munkát követel, adja meg annak a munkának megillető ellen­értékét is. Ezt a szociális elvet vallotta a nagy ülés és bátor hirdetését helyeslésével kísérte. Ne előlegeket adogasson az állam a hivatalnoknak és jegyzőnek, amelyet rossz kedvében visszakövetel tőlük, de munkadijat, fizetést, amiből emberi módon lehet élni: jóllakni, lakni ruházkodni és orvost, gyógyszert fizetni. Régen lázadás lett volna ez az állam­rend ellen: ma természetes és világos dolog. Mindenki átlátja, hogy ez nem is mehet másképpen, mint igy. Követeli a naggyülés, hogy az alkal­mazottak ne lebegjenek ideiglenesen a nyugdíjazás és elbocsátás végletei között, mert igy dolgozni, nyugodt munkát vé­gezni nem lehet, ez erkölcsi érzésüket, öntudatukat aláássa és kötelességtudásukat meglazítja. Ez csakugyan nem lehet az állam érdeke. A naggyülés előadói az illetményren­dezések kapcsán a napidijasok és szolgák védelmére kelnek és azok részére ugyan­azon elbánást követelik, ugyanazokat az illetményeket, mint a tisztviselők kapnak, mert — hangoztatják — a megélhetés gondjai mindenkit egyformán sújtanak. Mintha uj világban járnánk, ezen emberi, becsületes és őszinte hangokat eddig nem hallottuk. Megható önzetlenséggel kél a nagy­gyűlés a szegény nyugdíjasok védelmére, akik ezer korona évi nyugdijacskából él­nek. Élnek ? Tengetik életüket, nyomorul­tul, öreg napjaikra, éheznek és fáznak, szegény özvegy asszonyok és árvák, akik jét: öntudatos vezetőikkel, az elszánt harcos tábort, mely bizonyosan kiverek­­szi a maga jussát és a maga igazát. Az egész társadalom fordul feléjük, tisztviselők és alkalmazottak felé, akik kopottak és szegények maradtak, de til­tott utakon járni nem tudlak. Emelt homlokukról a megközeiilhetlenség fényes­sége ragyog felénk és rokonszenvet sugároz. Nem kételkedünk, hogy kormány és exponensei egyaránt megértő lélekkel ka­rolják fel kívánságaikat, melyeket veze­tőjük egy mondatba foglalt össze: a tisz­tességes, tanúit emberhez méltó megél­hetés biztosítása. Ezt a megélhetést bár­hogyan is, de biztosítani kell a részükre, mert ehhez munkájuk révén joguk van és ha igazságnak fogadhatjuk el azt, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék, mennyivel nagyobb és erősebb igazság az ellentéte, hogy aki dolgozik, az egyék is. Ez az a szociális elv, amelyet meg­cáfolni senki sem tud és ezért vehetjük és vesszük biztosra a megyei szakszer­vezet végső győzelmét. 0 szenátor uálasztás. !/• — 1920 április 27. — Vasárnap zajlottak le a szenátor válasz­tások minden különösebb emóció nélkül, pél­dás rendben. A vasárnap ünnepi külsején meg se igen látszott az az élénkség, mely 6470 embert mozgósított az urnák elé a városban. Mindenki végezte rendes napi teendőjét, felke­reste atemplomot, vagy sétára indult. A választás mint az előrelátható volt, a szociáldemokrata pártoknak hozott többséget, amelyek erre az alkalomra egyesültek és a magyar-német (helyi) szociáldemokrata párt a cseh-szlovák (4. sz.) szociáldemokratákkal kö­zösen állított jelölteket. A beavatottak hamar tisztába jöttek ezzel a taktikai kérdéssel, mely a szociáldemokrata pártnak biztosított előnyöket Viszont igy a helyi szociáldemokratapárt jelölteket nem állitván, a választás aktusába be nem folyhatott, de megbizottait időközben mégis kinevezte a hatóság. Ilyen csekély alaki kifogás mitsem vál­toztatott a szavazatok eredményén, amely Komá­romban a következő eredménnyel járt: 1. Szlovák Nemzéti és Föidmives párt 132 (2.05°/o) 2. Egyesült zsidó pártok 536 (8 36%) 3. Cseh-szlovák néppárt 22 (0.3%) 4. Cseh-szlovák és magyar-német szociáldemokrata pártok 3139 (48.97°/°) 5. Cseh-szlovák Nemzeti Szoc. párt 101 (1.58°/°) 6. Keresztény Szociálista Párt 2069 (31.35*/°) 7. Orsz. Magyar Kisgazda és Föidmives Párt 471 (7.35°/°) Összesen 6470 A leadott szavazatokból férfi volt 3348, nő 3122, katonaszavazó volt 781. A vármegyében is teljes rendben folyt le a szavazás és a következő eredménnyel vég­ződött: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. köldendtk. Kéziratokat nem adunk vissza. Csallóközi Udvard Párkányi Összesen k e rüle t e k 1 54 79 111 0 57°/» 2 281 296 334 205«/° 3 21 21 20 0.02% 4 9273 8786 7603 5736% 5 68 42 146 0.58% 6 3934 2627 3568 22.64% 7 2706 2595 2213 16 798% 16337 14446 13995 44778 Váméi általi nagygyűlése. Az összes megyei funkcionáriusok szervezkedése. Beléptek az összes jegyzők, orvosok és a mű­szaki személyzet. — Több mint 200 taggal indul meg a szervezet működése, tiszta szociális alapon. — Saját tudósítónktól. — —április 27. A megyeháza szép nagyterme megtelt a közigazgatás alkalmazottaival, akik kedden d. e. 11 órakor érdekeik és anyagi ügyeik megbe­szélése céljából nagygyűlésre jöttek össze. Ott volt csaknem teljes számmal a köz­ponti igazgatás, a járási közalkalmazottak, a jegyzői kar, az orvosi személyzet és az útügyi alkalmazottak is felvonultak. A jelenvoltak közt látfuk dr. Tafferner zsupáni tanácsost, dr. Bathó Lajos főjegyzőt, Dávidházy és Csányi főszolgabirákat, dr. Ma­­darassy árvaszéki elnököt, dr. Witausek fő­ügyészt. Komárom városa részéről dr. Szijj Ferenc polgármester vezetése alatt tizenkét tagú küldöttség jelent meg, köztük Alapi főjegyző, Badik tanácsnok, dr. Donra aljegyző és többen a számvevőség és a többi hivatal részéről. Az előadói tisztet dr. Alapi Gyula főle­­véltárnok, a szervezési munka irányítója, Mészá­ros Károly árvaszéki ülnök, dr. Mezey János főorvos és Sulacsik Béla segédhivatali igazgató töltötték be. Jegyzők pedig Markovics István, Mészáros Lajos és Komjáthy István voltak. Dr. Alapi Gyula nyitja meg a tanácsko­zást és felhívja a jelenvoltakat az elnök meg­választására. Az általános óhaj folytán elfog­lalja az elnöki széket és üdvözli a megjelent kartársakat különösen a jegyzői kar tagjait, •akik régóta munkatársai a közigazgatási tiszt­viselői karnak kijelentvén, hogy utaik találkoz­tak és ezentúl szétválni nem fognak. \ Üdvözli a megjelent város tisztviselői kart, akik felé teljes rokonszenvevel fordult a megyei szervezet mostani mozgalmuk alkalmá­val, melynek sikere felett örömét fejezi ki. A megjelent testvér törvényhatóságot felállással üdvözli a nagygyűlés. Az elnöklő szervezeti megbizott kifejti a szervezkedés célját: a szellemi munkások is a megélhetés jogaiért küzdenek, mint a testi munkások. Ezek szervezettségükkel elérték kí­vánságaik teljesítését. Ezért kell szervezkedniök a megyei alkalmazottaknak is, akiknek példák­kal vázolja sanyarú helyzetét. A munka elis­merését követeli és azt, hogy az alkalmazottak munkáltatója ne tegyen különbséget munkás és munkás között (akik egyformán fontos munkát végeznek) ez nem illik bele a mai szociális társadalmi légkörbe, melyben élünk s amely gondolatvilágunkat átalakította. Napirend előtt dr. Tafferner zsupáni ta­nácsos szólalt fel és ismertette a jegyzők álla­mosításáról szóló törvényt, melyet figyelemmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom