Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-04-28 / 28. szám
Negyvenegyedik évfolyam: 28. szám. Szerda} 1920. áprili« 28, KOMÁROMMEGYEi KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 40 K ' Félévre 20 K Negyedévre 10 Egyes s-áin ára: 60 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombatén. Hegyei afilitil, lit mm es nssijüi erüerü mm i§p. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. valaha „úri“ sorban éllek. Nincs ezeknél , szánandóbb proletár a világkerekségén. Üdvözöljük a közigazgatás csatarendorvosok sorozata fejlődött fel egészen az ! utkaparókig, a közigazgatás egész csata- j rendje sorakozott egy táborba kedden a ' vármegyeházán és naggyülést tartott anyagi ügyeik védelme céljából. Keserű panaszok, jogos sérelmek hangzottak fel ottan visszhangja gyanánt a kassai, trencséni, liptói j szőzaloknak. Egy sereg szociális ügyben fordul a 1 naggyülés felterjesztéssel a kormányhoz j hogy a megyei alkalmazottak részére ; is, akik a közrend, közegészségügy, : közellátás, adózás, katonaügy, választás j nagy munkálatait, tehát az államigazgatás ! működésének legfontosabb részét végzik, I adjon legalább annyi fizetést, mint ameny- j nyit egy szervezett fizikai munkás kap. i Orvosok, műszaki alkalmazottak, jegy- j xők tömörülnek szakjaik szerint e hatal- j más szervezetbe, amely ma megmozdult, j Mint egy ember fog mozogni ezentúl min- : dig és akaratának, kívánságának súlyt és j érvényt fog szerezni. Ha az állam munkát követel, adja meg annak a munkának megillető ellenértékét is. Ezt a szociális elvet vallotta a nagy ülés és bátor hirdetését helyeslésével kísérte. Ne előlegeket adogasson az állam a hivatalnoknak és jegyzőnek, amelyet rossz kedvében visszakövetel tőlük, de munkadijat, fizetést, amiből emberi módon lehet élni: jóllakni, lakni ruházkodni és orvost, gyógyszert fizetni. Régen lázadás lett volna ez az államrend ellen: ma természetes és világos dolog. Mindenki átlátja, hogy ez nem is mehet másképpen, mint igy. Követeli a naggyülés, hogy az alkalmazottak ne lebegjenek ideiglenesen a nyugdíjazás és elbocsátás végletei között, mert igy dolgozni, nyugodt munkát végezni nem lehet, ez erkölcsi érzésüket, öntudatukat aláássa és kötelességtudásukat meglazítja. Ez csakugyan nem lehet az állam érdeke. A naggyülés előadói az illetményrendezések kapcsán a napidijasok és szolgák védelmére kelnek és azok részére ugyanazon elbánást követelik, ugyanazokat az illetményeket, mint a tisztviselők kapnak, mert — hangoztatják — a megélhetés gondjai mindenkit egyformán sújtanak. Mintha uj világban járnánk, ezen emberi, becsületes és őszinte hangokat eddig nem hallottuk. Megható önzetlenséggel kél a nagygyűlés a szegény nyugdíjasok védelmére, akik ezer korona évi nyugdijacskából élnek. Élnek ? Tengetik életüket, nyomorultul, öreg napjaikra, éheznek és fáznak, szegény özvegy asszonyok és árvák, akik jét: öntudatos vezetőikkel, az elszánt harcos tábort, mely bizonyosan kiverekszi a maga jussát és a maga igazát. Az egész társadalom fordul feléjük, tisztviselők és alkalmazottak felé, akik kopottak és szegények maradtak, de tiltott utakon járni nem tudlak. Emelt homlokukról a megközeiilhetlenség fényessége ragyog felénk és rokonszenvet sugároz. Nem kételkedünk, hogy kormány és exponensei egyaránt megértő lélekkel karolják fel kívánságaikat, melyeket vezetőjük egy mondatba foglalt össze: a tisztességes, tanúit emberhez méltó megélhetés biztosítása. Ezt a megélhetést bárhogyan is, de biztosítani kell a részükre, mert ehhez munkájuk révén joguk van és ha igazságnak fogadhatjuk el azt, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék, mennyivel nagyobb és erősebb igazság az ellentéte, hogy aki dolgozik, az egyék is. Ez az a szociális elv, amelyet megcáfolni senki sem tud és ezért vehetjük és vesszük biztosra a megyei szakszervezet végső győzelmét. 0 szenátor uálasztás. !/• — 1920 április 27. — Vasárnap zajlottak le a szenátor választások minden különösebb emóció nélkül, példás rendben. A vasárnap ünnepi külsején meg se igen látszott az az élénkség, mely 6470 embert mozgósított az urnák elé a városban. Mindenki végezte rendes napi teendőjét, felkereste atemplomot, vagy sétára indult. A választás mint az előrelátható volt, a szociáldemokrata pártoknak hozott többséget, amelyek erre az alkalomra egyesültek és a magyar-német (helyi) szociáldemokrata párt a cseh-szlovák (4. sz.) szociáldemokratákkal közösen állított jelölteket. A beavatottak hamar tisztába jöttek ezzel a taktikai kérdéssel, mely a szociáldemokrata pártnak biztosított előnyöket Viszont igy a helyi szociáldemokratapárt jelölteket nem állitván, a választás aktusába be nem folyhatott, de megbizottait időközben mégis kinevezte a hatóság. Ilyen csekély alaki kifogás mitsem változtatott a szavazatok eredményén, amely Komáromban a következő eredménnyel járt: 1. Szlovák Nemzéti és Föidmives párt 132 (2.05°/o) 2. Egyesült zsidó pártok 536 (8 36%) 3. Cseh-szlovák néppárt 22 (0.3%) 4. Cseh-szlovák és magyar-német szociáldemokrata pártok 3139 (48.97°/°) 5. Cseh-szlovák Nemzeti Szoc. párt 101 (1.58°/°) 6. Keresztény Szociálista Párt 2069 (31.35*/°) 7. Orsz. Magyar Kisgazda és Föidmives Párt 471 (7.35°/°) Összesen 6470 A leadott szavazatokból férfi volt 3348, nő 3122, katonaszavazó volt 781. A vármegyében is teljes rendben folyt le a szavazás és a következő eredménnyel végződött: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. köldendtk. Kéziratokat nem adunk vissza. Csallóközi Udvard Párkányi Összesen k e rüle t e k 1 54 79 111 0 57°/» 2 281 296 334 205«/° 3 21 21 20 0.02% 4 9273 8786 7603 5736% 5 68 42 146 0.58% 6 3934 2627 3568 22.64% 7 2706 2595 2213 16 798% 16337 14446 13995 44778 Váméi általi nagygyűlése. Az összes megyei funkcionáriusok szervezkedése. Beléptek az összes jegyzők, orvosok és a műszaki személyzet. — Több mint 200 taggal indul meg a szervezet működése, tiszta szociális alapon. — Saját tudósítónktól. — —április 27. A megyeháza szép nagyterme megtelt a közigazgatás alkalmazottaival, akik kedden d. e. 11 órakor érdekeik és anyagi ügyeik megbeszélése céljából nagygyűlésre jöttek össze. Ott volt csaknem teljes számmal a központi igazgatás, a járási közalkalmazottak, a jegyzői kar, az orvosi személyzet és az útügyi alkalmazottak is felvonultak. A jelenvoltak közt látfuk dr. Tafferner zsupáni tanácsost, dr. Bathó Lajos főjegyzőt, Dávidházy és Csányi főszolgabirákat, dr. Madarassy árvaszéki elnököt, dr. Witausek főügyészt. Komárom városa részéről dr. Szijj Ferenc polgármester vezetése alatt tizenkét tagú küldöttség jelent meg, köztük Alapi főjegyző, Badik tanácsnok, dr. Donra aljegyző és többen a számvevőség és a többi hivatal részéről. Az előadói tisztet dr. Alapi Gyula főlevéltárnok, a szervezési munka irányítója, Mészáros Károly árvaszéki ülnök, dr. Mezey János főorvos és Sulacsik Béla segédhivatali igazgató töltötték be. Jegyzők pedig Markovics István, Mészáros Lajos és Komjáthy István voltak. Dr. Alapi Gyula nyitja meg a tanácskozást és felhívja a jelenvoltakat az elnök megválasztására. Az általános óhaj folytán elfoglalja az elnöki széket és üdvözli a megjelent kartársakat különösen a jegyzői kar tagjait, •akik régóta munkatársai a közigazgatási tisztviselői karnak kijelentvén, hogy utaik találkoztak és ezentúl szétválni nem fognak. \ Üdvözli a megjelent város tisztviselői kart, akik felé teljes rokonszenvevel fordult a megyei szervezet mostani mozgalmuk alkalmával, melynek sikere felett örömét fejezi ki. A megjelent testvér törvényhatóságot felállással üdvözli a nagygyűlés. Az elnöklő szervezeti megbizott kifejti a szervezkedés célját: a szellemi munkások is a megélhetés jogaiért küzdenek, mint a testi munkások. Ezek szervezettségükkel elérték kívánságaik teljesítését. Ezért kell szervezkedniök a megyei alkalmazottaknak is, akiknek példákkal vázolja sanyarú helyzetét. A munka elismerését követeli és azt, hogy az alkalmazottak munkáltatója ne tegyen különbséget munkás és munkás között (akik egyformán fontos munkát végeznek) ez nem illik bele a mai szociális társadalmi légkörbe, melyben élünk s amely gondolatvilágunkat átalakította. Napirend előtt dr. Tafferner zsupáni tanácsos szólalt fel és ismertette a jegyzők államosításáról szóló törvényt, melyet figyelemmel
