Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-11-09 / 45. szám
41. szám. Harm isis kilenc ad ik évfolyam. — ?stzs£S±r-.- n-.vn.vn Komáromi 6918. november 9. KOMAROMI LAPOK KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 16 K Félévre 8 K Negyedévre 4 í Egyes szám ára: 8# fillér. Megjelenik minden szombatén. Politikai és társadalmi lap. Laprezér: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: KISS GYULA dr. munkáját biztosítjuk igy, a leszerelés és átmenet nehéz napjaiban. Pár hétről van sző, áldozzák ezt szeretteink hazánk meg-Szerkesztősée és kiadóhivatal: kontárom, Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. nak s mindenki csak természetesnek találhatja, ha a sok oldalról óriási arányokban elfoglalt és fontosabbnál-fontosabb munkával túlterhelt Lelkes honleányok, jönnek haza szeretteink a harcterekről és fogságból, négy évi szenvedés után. Kisirt szemmel, de lelkesedéssel búcsúztunk el tőlük, fogadjuk most őket testvéri szeretettel, méltóképen ! A magyar honleányok mindenkor Böéltók voltak a nagy időkhöz, most a legválságosabb napokban se maradjunk hát tétlenül. Gyenge testünkkel nem védhetjük édes hazánkat, de megtesszük azt lelkünk erejével és szivünk szeretetével. Szervezkedjünk rögtön! ÁUjon munkába az asszonyok és leányok hada, fogadjuk a vasútállomásokon a hazatérőket, buzdítsuk, lelkesítsük őket, hogy fölajánlják szolgálataikat a rend fentartására. Ne hagyjuk, hogy a visszatérés boldog örömében megfeledkezzenek arról, hogy most van hazánknak a legnagyobb szüksége az « vitézségükre. Mi, akik a szenvedésekkel teli »égy e&xiendo alatt szeretettel ápoltuk, gondoztuk őket, vigasztaltuk és türelemre intettük, most is el fogjuk érni célunkat. A kik idegen földön hősiességükkel, vitézségükkel dicsőséget szereztek, nem hagyhatják, hogy vad hordák édes hazánkat fosztogatásaikkal beszennyezzék, megszégyenítsék és tönkre tegyék! A fosztogatók, hazánk ellenségei, vitéz apáink, fiaink, testvéreink, ne hagyjátok őket garázdálkodni ! Az összetorlódott események rengeteg mentésére! Honleányok segítsetek a hatóságoknak a- visszatérők élelmezésénél, ahol hiány van, pótoljátok! Intsük őket szeretettel türelemre, nyugalomra! Keressük föl a visszatérők családját, igyekezzünk feledtetni a múlt szenvedéseit a jobb jövő reményében. Simítsuk el az ellentéteket, ne gondoljon senki a személyes megtorlásra, mert a rendzavarás hazánk veszélye . Bizzák ezt a népkormányra, a nép akaratát teljesítik ők, most a rend a fő! Testvérek vagyunk mindannyian, az idegen nyelvűek is Magyarország fiai, szeretettel, megértéssel viseltessünk irántuk, mindannyiunknak egy a vágya: „Békesség, szebb, jobb jövő!“ Tudom, érzem, hogy nem lesz város, se falu, ahol Magyarország leányai ezt a kötelességet ne teljesítenék. Isten áldása legyen IwzG.kon! Cöü komaromi honleány. Adakozzunk a Nemzetőrség céljaira! Az álmeneínek ezekben a lázas izgatottsággal telt napjaiban az állami igazgatás egész vanalán a helyzet természetes következményekép merülnek fel az akadályok, a zökkenők ... E zökkenők közt azok idézhetnek elő legtöbb zavart, amelyek pénzügyi téren mutatkozkormány nem intézheti oly simán a dolgokat, mint a békés idők csöndes napjaiban .. . Elengedhetlen kötelességünk tehát, hogy mindenki tőle telhetőleg siessen segítséget nyújtani a kormánynak, egyik testi erejével, a másik a szellemi munkájával, a harmadik a pénzével, kinek mit adott az isten! S miután a Nemzetőrség és Polgárőrség alakításával és fentartásával járó költségek fedezetére szükséges pénzilletmény eddig még nem volt folyósítható, reánk, komáromi polgárokra hárul tehát az elengedhetlen hazafias kötelesség, hogy anyagi erőnkhöz mérten adjuk össze legalább egy részét ezeknek a költségeknek ..: Hisz ezt a saját érdekünk, a saját biztonságunk is követeli s mennél bőkezűbbek, mennél áldozatkészebbek leszünk, annál jobban szolgáljuk a saját érdekeinket! Kérő szóval fordulunk tehát városunk lakosságához, teljesítse kötelességét a haza és önmaga iránt. . . Adakozzunk a Nemzetőrség és Polgárőrség javára! * ^ * * Eddig erre a célra következő adományok folytak be: Komáromi Első Takarékpénztár, Komárom Vidéki Takarékpénztár, Bruck Vas-pta, Grünfeld Adolf, Fried K. és Fia 1000—1000 K, Népbank, Fiedler János, Steiner Miksa 500—500 K, Kiss Péter 400 K, Spitzer Béla, Korona Takarék, Haas és Mády 300—300 K, Zechmeister János, Braun Adolf és Fia, Pollák L. és Fia, Milch Dezső 200 —200 K, Lengyel Lajos, Tomschitz M., Gulyás Zsigm., Rosenbaum A. 100—100 NÉHA-NÉHA . . . Néha-néha fel-felsikolt Hegedt sebem tája. Néha-néha úgy erezem, Mintha égne, fájna. Körülöttem elszórt virág. Ő6zi ködben járok. Halvány, beteg falevelek Búsan nézek rátok. Megtörtén áll boldogságom. Gyászemlék az éltem. Simák-rínak a remények, Miket összetéptem. VARGA BORBÁLA Őszi dallam. Irta Margittal Margit. Alig egyéves házasság után, egy szép napon arra ébredtek, hogy tulajdonképpen az gész szerel műk nagy tévedés volt. Az asszony eyynevezett tisztességes urileány volt, aki azonuan az esküvőnél annak örült a legjobban, -----------------------------------------------------— hogy megmenekült a szülői zsarnokság alól és hogy a fess huszártiszttel az oldalán, most már szabadon élvezheti majd az életei. Sok szép szőke nő volt, nagy kék gyerekszemekkel rózsás arcocskájában, agyonápolt kezecskékkel, idegenek közt örökösen kacagó, odahaza unatkozó kis baba. A fejecskéjét teletömték leckékkel, a lelkét pedig üresen hagyták. Térey Jancsi rövid tiz hónapi házasság után arra a tapasztalatra jutott, hogy a legtöbb jót öltözött, bájos, kacagó uriieányka tulajdonképpen csak üreslelkű báb és a barna, szőke és hollófüríü fejecskékben a divattanulmányoknál több alig foglaltatik. És a hires kedélyű Térey Jancsi, az örökösen mulató jó cimbora, asszonyok kegyence, lányok ideálja, 25 éves korában elcsendesedett. Elfásult. Ilyenek a nők ? A lányok ? A kedvesen csacsogó babák ? Fanyarul, gúnyosan elmosolyodott. Más nők után járni nem volt kedve. Elvégre a felesége gyönyörű szép, lelkileg azonban most már egy kalap alá vette a többiekkel. Azt tudta jól, hogy a felesége nem fogja soha megcsalni. Először, mert egy második Térey Jancsi nem igen akad, ezt minden önhittség nélkül elmondnatta magáról, másodszor pedig, mert ebben a tekintetben igen jó nevelést kapott, csak éppen a lelkét hagyták üresen, csak éppen szivet nem adhattak neki. Már azelőtt is szenvedélyesen szerette a zenét, de most már minden gondolatát, örömétbánatát, a hegedűjének súgta meg. Ha délutánonként a felesége „Pá aranyom, ugy-e nem haragszol, tudod az ember nem hanyagolhatja el magát“, „Az a csacsi szabó már megint rosszul csinált mindent, muszáj elmennem“, Várnak a barátnőim egy kis intim traccsra, hát ne haragudj, cicus, pá, csókollak“, vagy „Kis öregem, csak egy-két órára a kalapok miatt, pá kis szivem, egy csókot, pá“ szavakkal elment a ragyogó, igazán szerelmes kis fészeknek berendezett lakásból, — hej de sokat sirt az a hegedű! s**ü? i De aztán már mindig kevesebbet. Kezdett a legkomolyabb zenével foglalkozni, naponkint 5—6 órát gyakorolt. Idegenek előtt nem igen Míindenki tudja, elis- _ POLITZER MÓR meri és elmondja«, hogy Homárom, Mádor-utca 19. .....- tzletében a legszebb minőségű férfi cipőig divatárui*, fehérneműéi* stb. papijától*.
