Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-13 / 28. szám
Harminckilencedik évfolyam. 28. szám. Komárom, K9I8» Julius 13 UM KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 16 K Félévre 8 K Negyedévre 4 K Egyes szám ára: 30 fillér. Megjelenik minden szombaton. Minden erőnk, minden akaratunk megfeszítésére szükség van, hogy azt a két-három hetet, inig az uj kenyér megszületik, fennakadás nélkül keresztülélhessük. Az eddiginél is nagyobb türelem, hazafias önmegtartóztatás és férfias elszántság azok az erények, melyek gyakorlására a ránk következő nehéz napok tanítanak bennünket. Fel kell hát hagynunk az oktalan panaszokkal* a hisztérikus idegességgel s mindig azt^ell szem előtt tartanunk, hogy két-három heti nélkülözés után a magyar föld kegyeiméből újra szebb napok virradnak reánk. Nem szabad résnek támadni az itthoni fronton, mert minden kis rés ádáz ellenségeink sikerét jelentené, annak pedig még a gondolatától is irtózik a magyar ember, hogy az ellenség sikerét — ha közvetve is — elősegítse. Arra kell gondolnunk, hogy a harcok mezején küzdő testvéreink nap-nap után százszor nagyobb megpróbáltatásoknak vannak kitéve, mint mi, mégis becsülettel, büszke daccal megállják a helyüket. Nekünk tehát nein lehet jogunk gyáva panaszra még akkor sem, ha a ránk következő két-három hétben fokozott nélkülözések várnak is reánk. Sztoikus Lapvezér: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: KISS GYULA dr. nyugalommal, lelkünk minden nemes részének teljes összeszedésével kell a szemébe néznünk a válság rövid napjainak, mert ezekben a komoly órákban a csüggedés halálos bűn s az ideges nyugtalankodás, a zavartárnasztás nyílt hazaárulás. Ne hozzuk ki panaszainkat a piacra, szorítsuk össze az ajkainkat s hallgassunk. Olyan időket élünk most, hogy lelkünk keservét csak akkor önthetjük ki, ha négyszemközt vagyunk az Istennel. A türelem és férfias nyugalom az egyetlen kötelessége kivétel nélkül minden polgárnak. A ránk mért szenvedést állnunk kell, mint a sziklának a bősz hullámok csapkodását. Állnunk kell önmagunkért, a haza jóvoltáért, nemzetünk szebb jövőjéért s gyermekeink, unokáink elkövetkező boldogságáért. A szenvedés közössége adjon erőt nekünk, hogy teljes lelki és testi épségben köszönthessük a szebb napok hajnalvirradását. Csititgassuk a zugolódót, vigasztaljuk a szenvedőt, erősítsük a gyengét... Lelki emelkedettség, törhetlen akarat támogasson bennünket a kálváriajárás utjain, hogy egész lényünkben megtisztulva örülhessünk a küszöbön álló felszabadulásnak. KQISÁRÖii LAPOK TÁRCÁJA. ?orró utcazaj közi. Irta: Kerecseny dános. Nézek az utcára: forr benne az élet — Sóvár tekintetem ide-oda téved; Hív, csalogat, ígér vágyakat az élet. — Cilinderes urak, ficsurak kevélyen Léhaságot űznek, léha szenvedéllyel, Büszke, emelt fővel. Karcsú, fűzött hölgyek; selyem suhogások: Teli keblek fölött remegnek a vágyak, Mint kacér virágok. —----------S itt benn : fehér ágyak és fekete sebek, Haldokló sóhajtók és nyögő betegek; Megtört fényű szemek. S elmennek hidegen — ide föl se néznek; Mind rég elfeledte, hogy csak azért élhet: Mert a csonka-csontok számai még nőnek! fi tábori jegyzések eredménye. Már az első hadikölcsön alkalmával a toborzó dobot nemcsak a mögöttes területen perditették meg, hanem a hadbavonult katonáknak is alkalmat adtak, hogy hazafiasságukat ezen a téren is kimutassák és hogy egyúttal járandóságaikat, amelyekre odakint nem volt szükségük, ebben a különösen kedvező formában gyümölcsöztessék. Az eredmény azonban kezdetben mégsem volt valami nagy, mert a tábori jegyzések szervezését csak lassan lehetett kiépíteni. A szállásmesterosztagok álláshelyén egy főjegyzőhelyet létesítettünk, amely közvetítette az összeköttetést valamennyi bankkal és hitelintézettel és utasításokkal látta el a hadseregek, hadtestek és hadosztályok jegyzőhelyeit. A hadosztályok jegyzőhelyei informálták az ezredek jegyzőhelyeit. Minden zászlóaljnak megvolt a maga jegyzőtisztje, minden századnak a maga jegyző altisztje. Élénk felvilágositó munka folyt az egész harcvonalon, a legénységet vagyoni körülményei és hivatása szerint egyénenkint oktatták ki a jegyzésben való részvétel legjobb módjára. Egy ideig — nevezetesen az V. és a VI. hadikölcsön alkalmából — jegyzés céljára szabadságot is adtak a legénységnek, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Komárom, Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Vessük ki lelkűnkből a durva önzés dudváit s legyünk egymásért élők, egymásért cselekvők, mert az idők intése ezt parancsolja. Akinek van, segítsen azon, a kinek nincs s a dúsan felszerelt tárházak nyíljanak meg a szűkölködők előtt . . . Legyünk emberek a szó nemes értelmében! Mindazok pedig, akik e komor napokban a lakosság vezetésére, kormányzására és megnyugtatására hivatvák, emelkedjenek fel hivatásuk legideálisabb magaslatára. Emberfölötti erővel és önfeláldozással végezzék dolgaikat s ragyogó példaképp járjanak előttünk a kötelességteljesítésben. Ne a merev hatósági erély legyen rugója tetteiknek, hanem a jóindulat és kímélet a szenvedő embercsoportok iránt, kik az ő apai gondoskodásuktól várják helyzetük javulását. Vigyázzunk mindannyian, hogy el ne eresszük az erkölcsi erő, a lelki emelkedettség mentőkötelet éppen akkor, mikor a, legnagyobb válságok örvényei felett járunk . . . hogy odahaza folyóvá tehesse vagyonát vagy hozzátartozói körében hangulatot teremtsen a jegyzés érdekében. Ezek a szabadságengedélyezések igen jó eredménnyel jártak, különösért a VI. hadiköicsönnél. Később ezt a szabadságolást beszüntették, nem annyira a sok visszaélés miatt, amit vele űztek, mint inkább a szociális igazság szempontjából. Mert ilyen módon a szegényebb legénység, amely a jegyzésben egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben vehetett részt, a szabadságolás tekintetében rövidséget szenvedett tehetősebb bajtársaival szemben. Hogy milyen fontosak voltak ezek a szabadságolások, mulatja az, hogy a VII. hadiköicsönnél nem tudtuk többé elérni a VI. hadikölcsön rekordját. A két utolsó hadiköicsönnél nagy szerepet játszott a hadikölcsönbiztositás propagandája és nagyban hozzájárult az eredményhez. A Vili. hadiköicsönnél remélni lehet, hogy a hadikölcsönjegyzőknek a jövőben a hadvezetőség készleteinek eladásánál biztosított elsőbbség vonzó hatással lesz a harcvonalon szolgáló mezőgazdákra és iparüzőkre. A négy utolsó hadiköicsönnél a tábori jegyzések eredménye a következő volt: A IV. hadiköicsönnél az összes tábori jegyzőhelyeknél 70 millió koronát jegyeztek (ebből 13 milliót ilndenki tudja, elismeri és elmondja, hogy POLITZER |VIÓR Homárom, Hádor-uica 19« üzletében a legszebb minőségű férfi cipői;, divatárui;, fehérneműéi; stb. kaphatói;.
