Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-12-07 / 49. szám
Hvmifiuhileiioodik évfolyam. 49. SEÉtR. Komárom, 1918. december 7. KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 16 K Félévre 8 K Negyedévre 4 K Egyes szám ára: 80 fillér. Megjelenik minden szombaton. Örök békéről Politikai és társadalmi lap. Lapvezér: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: KISS GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Komárom, Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. álmodtunk és ime örök háborúban élünk. Mikor több, mint négy évi harc után a fegyvert tetettük, azt hittük, hogy a boldog álmok valósága következik ránk, hogy béke és pihenés borul a fáradt világra. Csalódtunk. A béke nem jött meg és ki tudná megmondani, mikor kerülnek sutba az öldöklő fegyverek ? Volt ellenségeink, akiket legyőztünk s volt fegyvertársaink, akik cserben hagytak bennünket halálos küzdelmeinkben, most hogy ieteperve a földön fekszünk, ránk rohannak, hogy széjjel tépjék szegény Magyarország ezeréves testét. A háborúnál is válságosabb napok sulyosodtak reánk. Nvilt ellenségeinkkel szemben meg tudtuk állni a helyünket s a magyar önfeláldozás, vitézség, hűség és becsület csillagként ragyogja be a tragikus véget ért háború egész történetét ... Most azonban, mikor letettük a fegyvert, hogy hozzájáruljunk a világbéke megteremtéséhez, védtelen országunkra rárohannak a szomszédok s mi tehetetlenül vergődve vagyunk kénytelenek tűrni a hazánk jövőjét megsemmisüléssel fenyegető osztozási műveleteket. Vae victis ! A világhistória ez átkozott igéje szörnyű mértékben teljesedett be rajtunk... De talán azért még nem veszeti el minden ! Bár a magunk erkölcsi erején, szívósságán és elvitázhatlan igazságán kívül most már nem bizhatunk másban, mint volt ellenségeink belátásában, lovagiasságában és emberies érzéseiben, azért nem szabad feladnunk minden reménységet, mert hisz a levest nem olyan melegen eszik meg, mint ahogyan főzik. A békekonferencia asztalánál kell majd védelmet kapnunk és bizonyára kapunk is azoktól, akik, ha fegyverrel álltunk is velük szemben, bizonyára belátják és elismerik, hogy nemzetünk a legtávolabbról sem hibás a nagy világkatasztrófa felidézésében és itt a távol keleten fontos történelmi hivatást tölt be. Hisz a nyugati világnak is nagy i szolgálatot tett Magyarország évszázado: kon keresztül. A mi kapuinkat döngették, a mi ! földjeinket gázolták el, itt diadalmaskod| tak, de véres fejjel is futottak el | a középkor barbár népei. Ez a mi országunk, ez a mi nemzetünk volt a gát, melyen a kelet felől Európába özönlő barbár áradatok hul| lámái megtörtek. Ilyen fontos világtörténelmi hivatás | mellett, ezeréves tisztes múlt után bűnhődhet-e ez a nemzet önhibáján kívül teljes elpusztulásával, rászolgált-e arra, hogy kitöröljék a szabad nemzetek aranykönyvéből s lealacsonyítsák lélektelen rabszolgák közé. A világ becsülete elbirná-e ezt az embertelen, égbekiáltó igazságtalanságot ? A földmivelő néphez! A négy és fél háborús esztendő után elértünk oda, hogy ismét a békés munkához láthatunk, hogy azt a temérdek sebet, amit a háború a nép millióinak testén ütött, minél előbb begyógyítsuk. De a gyógyulásnak gyorsan keii történnie. Százszorosán meg keíi feszítenünk tehát minden idegünket, hogy kitartó, lankadást nem ismerő, ernyedetlen munkával a nép szabadságát, jólétét, örökre biztosithassuk. Mert ne higyjétek, hogy nem jöhet már vihar, amely függetlenségünk még gyenge fájának meg nem árthat. A nagy átalakulás szele még nem száguldott el felettünk. Érzi az még mindenki. Azon legyünk tehát, hogy a fa gyenge hajtását minél előbb oltalomba vegyük, megerősítsük és pedig legelső sorban azzal, hogy igaz becsülettel, kitartó szorgalommal dolgozunk, munkálkodunk. Segítségére leszünk a dolgozni nem tudó árvának, rokkantnak, de nem segíthetünk azon, aki dolgozni tud, de nem akar. Mert új állami életünk a tisztességes, becsületes mnnkán épül j fel és aki nem dolgozik, annak nem lesz kenyere, nem lesz becsülete, nem lesz helye ebben az országban. A termés egy része behordatlan! Biztosítani kell tehát a termés ezt a veszendő hányadát minél előbb és minden áron, mert nem lesz télire és tavaszra elég ennivalónk. Ha a gazdasági munkát nem végezzük el. beáll az éhínség. Minden tétlenül eltöltött perc mindnyájunknak pótolhatatlan kárt okoz, hazánkat pusztulásba viszi. Dolgozni kell mindnyájunknak minden erővel, mert különben a nép elveszti azt, amit a forradalom neki megszerzett: függetlenségét, jövendő boldogulását. Az, aki kivonja magát a munka alól, aki tétlenségével előmozdítja a megmenthető gazdasági értékek pusztulását, ne számítson sem anyagi, sem erkölcsi támogatásra. Felkérem valamennyi Nemzeti Tanácsot, őrködjék éber szemmel, hogy kik azok, akik a munka alól kivonják magukat. Hadd álljon módunkban érdem szerint jutalmazni és büntetni. Csak az remélheti, hogy az új Magyarországon földhöz jut, aki méltó hozzá és dolgozik. Buza Barna s. k. földmivelési minister. A közigazgatás reformja. Jánossy Zoltán belügyi államtitkár nyilatkozott a közigazgatás reformjáról. Érdekes nyilatkozata igy hangzik: Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a közigazgatás .dómjának előkészítésére irányuló intézkedések még nem történtek meg, a jövő tuten lesz ebben az ügyben egy ankét, amelyen a belügyminisztérium referensei vesznek részt. Amit itt elmondok, az csak az én magánvéleményem, magától értetődik természetesen, hogy igyekezni fogok álláspontomnak a kérdéssel foglalkozó urakat is megnyerni. A magyar közigazgatás gyökeres és a mai demokratikus átalakuláshoz méltó reformra szorul. Amikor a városi tisztviselőket el kell tiltanunk haszonhajtó magánvállalatokban való bájmiféle szerepléstől is, ugyanakkor olyan fizetést kell biztosítani részükre, amelyből azok gondtalanul megélhetnek. A törvényhatósági bizottságoknak és a képviselőtestületeknek a nép képviseletének kell lenniök. Á közgyűlési teremben csak annak szabad ülnie, akit a nép küld oda. Ebből következik, hogy a virilizmust, mely ellenkezik a demokratikus világfelfogással, végképpen meg kell szüntetni. Én egyébként a közgyűlést olyannak szeretném látni, mint amilyen a parlament lesz. A közgyűlés maga választja az elnökét, mert a polgármester felelősséggel tartozván a közgyűlésnek, annak tanácskozásait nem is vezetheti. És a városi életben a jövőben csak a közgyűlési elnök lenne az egyetlen választott személy. A városi tisztviselőket kivétel nélkül a kormány nevezné ki, ami által a főispáni állás feleslegessé válik és az én véleményem az, hogy az elkövetkéző magyar közigazgatásban főispánra szükség nem lesz. A közigazgatást áliamosilani kell. Az uj választói jog alapján összeülő uj törvényhatóság és képviselőtestület megalakulásával megfognak szűnni a határidőre választott tisztviselők mandátumai is. Erről külön rendelet MLmdenki tudja, elis= POLITZER MÓR meri étS elmondja, hogy Homárom, Hádor-utca 19, *=---...üzletében a legszebb minőségű férfi cipői*, divatárui*, fehérneműéi* stb. ^aplxatóH*
